A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kováts Mihály – A szabadság földje (The Land of the Free) című táncszínházi produkcióval kapcsolódott be az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatba. Az október elején Philadelphiában, Washingtonban és Charlestonban bemutatott történelmi táncjáték Fabriczi Kováts Mihály magyar huszárezredes életét, az amerikai függetlenségi háborúban vállalt szerepét és a magyar–amerikai kapcsolatok évszázados hagyományát vitte színre. A produkció a magyar néptáncot, a korhű viseleteket és a látványvilágot ötvözte a történetmeséléssel, az amerikai közönség számára is közelebb hozva a magyar történelem egy kevésbé ismert fejezetét. Smith Lacey Anna, a Hungary Foundation igazgatója és Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője beszélgett a turné tapasztalatairól és Kováts Mihály emlékének megőrzéséről Pfeifer Anitával.
A műsor ötlete két-három évvel korábban született meg. Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője alkotótársaival olyan magyar produkciót szeretett volna létrehozni, amellyel Magyarország művészeti élete is köszöntheti az Egyesült Államokat a jubileum alkalmából. „Ne csak európaiak, ne csak lengyelek, ne csak más nemzetiségek köszöntsék Amerikát, hanem magyarok is köszöntsék Amerikát ezen a jeles évfordulón” – fogalmazott. A darabot felesége, Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas koreográfus írta, a megvalósításban pedig a táncegyüttes művészei és több közreműködő is részt vett.
A turnéra mintegy 40–43 fős társulat érkezett Amerikába, magukkal hozva a produkcióhoz szükséges jelmezeket, viseleteket és díszleteket. Zsuráfszky hangsúlyozta, hogy egy ekkora együttes tengerentúli utaztatása komoly szervezést és anyagi hátteret igényel: a repülőjegyek, a szállások, a buszok és a színpadi kellékek szállításának megszervezése egyaránt összetett feladat volt. A turné létrejöttét magyarországi támogatás, valamint a szervezők munkája tette lehetővé.
Philadelphia, Washington és Charleston – A turné helyszíneit tudatosan választották ki: mindhárom város szorosan kötődik az amerikai függetlenség történetéhez vagy Kováts Mihály életéhez.
Philadelphia azért kapott kiemelt szerepet, mert itt született meg 1776-ban az amerikai függetlenségi nyilatkozat. A városhoz Kováts Mihály története is kapcsolódik, ugyanis Benjamin Franklinnek írt levele, amelyben felajánlotta szolgálatait Amerikának és a kontinentális hadseregnek, Philadelphiában található. A magyar huszárezredes Pennsylvaniában kezdett katonákat toborozni, így ez az állam különösen fontos helyszíne az életútjának.
Smith Lacey Anna, a Hungary Foundation igazgatója kiemelte, hogy az alapítvány több éve partneri kapcsolatban áll a Museum of the American Revolution intézményével. A múzeum korábban kiállította a Kováts Mihály által tervezett Pułaski-zászlót, amely színeiben magyar vonatkozást is hordoz.
A philadelphiai múzeum nem hagyományos színházi helyszínként adott otthont az előadásnak, ami sajátos hangulatot teremtett. A nézők közel kerülhettek a táncosokhoz, a produkció pedig intimebbé és közvetlenebbé vált. Smith Lacey Anna úgy érezte, mintha a közönség maga is egy korabeli táncház részévé vált volna. A múzeum vezetése az előadás felvezetésekor az amerikai függetlenség eszményét az 1956-os magyar forradalom szabadságvágyával is összekapcsolta. Érdekesség és személyes kapcsolódás, hogy az intézmény jelenlegi főkurátorának édesanyja 1956-os magyar.
Washington a turné második állomása volt. A város az amerikai politikai élet központjaként, valamint jelentős magyar közössége révén is fontos helyszínnek számított. Charleston pedig a történet szimbolikus végpontja lett, hiszen itt halt hősi halált Kováts Mihály. Smith Lacey Anna elmondta, hogy Hungarian Foundation az elmúlt években komoly munkát végzett azért, hogy a városban és környékén minél többen megismerjék a magyar huszárezredes történetét. Tapasztalatai szerint jelentős érdeklődés mutatkozott az életútja iránt, ami a turnéval újabb lendületet kaphatott.
Az alapítvány elnöke szerint Kováts Mihály életútja azt is megmutatja, hogy az amerikai függetlenség ügye nemzetközi összefogás eredménye volt. Írek, franciák, lengyelek, németek és magyarok is érkeztek az Újvilágba, mert hittek a szabadság eszméjében, és abban, hogy annak hatása saját hazájukban is érvényesülhet.
A magyar huszárezredes az amerikai könnyűlovasság megszervezésében vállalt szerepet, és életét is az amerikai függetlenség ügyének szolgálatába állította. Smith Lacey Anna úgy látja, ez a történet szervesen illeszkedik a magyar–amerikai kapcsolatok hosszabb ívébe, amely az 1776-os függetlenségi nyilatkozattól az 1848-as magyar forradalmon és az 1956-os szabadságharcon át egészen a jelenig követhető.
„Nem minden ország volt ott Amerika születésénél, nem minden ország tudja elmondani, hogy tevőlegesen tett hozzá az amerikai függetlenség és szabadság ügyéhez. Mi pont azt hoztuk, amiben a legjobbak vagyunk, a huszárságot” – fogalmazott a Hungary Foundation igazgatója.
Zsuráfszky Zoltán számára a produkció azért is jelentett különleges feladatot, mert a Magyar Nemzeti Táncegyüttes hagyományos folklórműsorai mellett ezúttal egy konkrét történelmi személyiség életét kellett színpadra állítaniuk. Az előadás nem egyszerű néptáncbemutató: a koreográfia, a jelmezek, a vizuális elemek és a különböző táncstílusok együtt mesélik el Kováts Mihály életét.
A történet egy falusi lakodalom hangulatából és a toborzás jelenetéből indul, majd Mária Terézia udvarába vezeti a nézőt, később pedig az amerikai függetlenségi háború eseményeit idézi fel. A magyar huszárok mellett más nemzetek katonái is megjelennek, érzékeltetve, hogy a függetlenségi küzdelem nemzetközi összefogással zajlott. Az alkotók a kor hangulatát a viseletekkel, a színpadi terekkel és a háttérvetítésekkel is igyekeztek hitelesen megteremteni. A produkcióban amerikai táncelemek is helyet kaptak. Zsuráfszky Zoltán és alkotótársai különböző amerikai táncstílusokat, valamint a németes táncok és a menüett párhuzamait is beépítették a koreográfiába.
A látványvilág kialakításánál a történelmi hitelességre is figyeltek: magyar vizuáltechnikusok készítették a hátteret, egy magyar díszlettervező pedig a zászlók megjelenítésében segített, ügyelve a korhű részletekre. A cél az volt, hogy a közönség ne csupán a történelmi tényekkel találkozzon, hanem átélhesse a korszak hangulatát is.
„Nem csak egy magyar folklór bemutatást (…) táncolunk, hanem most egy ilyen sztorit meséltünk el” – mondta Zsuráfszky a fogadtatás kapcsán. A washingtoni előadás telt ház előtt zajlott, a közönség tagjai a legfiatalabb nézőktől az idősebbekig egyaránt lelkesek voltak.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az észak-amerikai magyar közösségek kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza. Zsuráfszky Zoltán már az 1970-es, 1980-as évektől részt vett észak-amerikai workshopokon, szimpóziumokon és tánctanítási programokon. Kanadában, Kaliforniában, New Jerseyben, New Yorkban és más városokban magyarokat és amerikaiakat egyaránt tanított, feleségével pedig a magyar néptánc hagyományainak továbbadásán dolgozott.
A művészeti vezető szerint a néptánc és a népi kultúra olyan közös nyelv, amely a diaszpórában élők számára különösen fontos: segít fenntartani a kapcsolatot az anyaországgal, miközben az amerikai közönségnek is lehetőséget ad a magyar kultúra megismerésére. A mostani produkció ezt a hagyományt egy újabb szintre emelte, hiszen a folklór mellett történelmi összefüggéseket is közvetített.
Zsuráfszky személyes emlékei is szorosan kötődnek Amerikához. 1956-ban született, és már fiatal korában vágyott arra, hogy megismerje a világot. Amikor 1980-ban először eljutott az Egyesült Államokba, az élmény meghatározóvá vált számára. Amerikai barátaira ma is úgy tekint, mint akikhez hazatér, amikor ismét a tengerentúlra utazik. A turné fiatal táncosai számára szintén meghatározó élményt jelentett az amerikai út: találkozhattak az ott élő magyarokkal, és személyesen tapasztalhatták meg a diaszpóra életét.
A három amerikai helyszínen bemutatott táncprodukció egy hosszabb távú emlékőrző kezdeményezésre is ráirányította a figyelmet. A Hungary Foundation célja ugyanis, hogy Kováts Mihály tiszteletére lovasszobrot állítsanak és avassanak fel Charleston főterén. A szervezet az előadásokhoz kapcsolódva széles körű adománygyűjtést indított, és arra biztatta a közönséget, hogy a produkció megtekintése után a szobor tervének hírét is vigyék tovább.
Smith Lacey Anna hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nem kizárólag a magyar közösség ügye. Bárki csatlakozhat hozzá, függetlenül attól, beszél-e magyarul, vannak-e magyar felmenői, vagy az Egyesült Államok melyik részén él. A szervezők abban bíznak, hogy az összefogás révén olyan emlékmű valósulhat meg, amely Kováts Mihály történetét az amerikai közönség számára is maradandó módon megőrzi.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
