Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében péntek délután ünnepélyes keretek közt átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta az átadón a kastély történetére utalva, a történetet pedig Weisz Attila művészettörténész idézte fel. Hat évszázados története során ugyanis a kastélyt többször lerombolták, olyan is volt, hogy leégett, de mindig sikerült újraépíteni.

A zártkörű ünnepélyes átadón mintegy ötszázan vettek részt, megtelt a kastély egykori magtára helyén kialakított nagyterem. Ott ült az első sorban többek között Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Habsburg György nagykövet, az utolsó magyar király leszármazottja, Barcsay Tamás történészprofesszor, a kastély örököse, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem oldalági leszármazottja.

Nagy Elek kolozsvári származású üzletember – aki tíz évvel ezelőtt megvásárolta, majd az általa alapított és vezetett Erdélyi Hagyományok Alapítványra ruházta át az épületet – köszöntésében felidézte, a gyalui vár évszázadokon keresztül védelmi feladatokat látott el, biztonságot nyújtott azoknak, akik a falakon belül voltak. A kuruc szabadságharc idején azonban a várat lerombolták, és az újraépített épület immár reprezentációs funkciót kapott. Amint emlékeztetett rá: a viharos 20. század ezt a funkciót is eltörölte.

ReklámTas J Nadas, Esq

Az üzletember kijelentette: az Erdélyi Hagyományok Alapítvány nem akarja újraéleszteni a korábbi funkciókat. Ezek helyett a kastélynak ezután a szűkebb és a tágabb környezetét, az itt élő közösséget kell szolgálnia. Képviselnie kell Erdély kulturális örökségét.

Felidézte: édesapja – akit Méhes György írói nevén ismer az erdélyi társadalom – 1944-ben az életével játszott, amikor a még német megszállás alatt levő Kolozsváron azt írta egy újságcikkében, hogy a románoknak és a magyaroknak, bármilyen állami berendezkedés legyen is, együtt kell élniük Erdélyben. Megállapította: a kelet-közép-európai népek egymásra vannak utalva, és csak az együttműködésük a jó megoldás. Nagy Elek arra is kitért, hogy ha az Erdélyi Hagyományok Alapítvány valami okból nem tudná ellátni a feladatait, az intézményt az Erdélyi Református Egyházkerületre bízza, hiszen az egyház évszázados tapasztalattal rendelkezik az értékőrzésben és az értékteremtésben egyaránt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „román barátainknak” köszönte meg, hogy ötmillió eurós támogatást biztosítottak a kastély felújítására az Európai Unió regionális operatív programján keresztül. Mint közölte: amikor kiderült, hogy ez az összeg nem lesz elég, ezt egészítette ki a magyar kormány 850 millió forinttal (2,2 millió euróval).

Úgy vélte: a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján álló kastélynak és az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak a megmaradást kell szolgálnia. A magyar nyelv megmaradásának szükségességét egy Teller Ede világhírű fizikustól vett gondolattal szemléltette.

Amikor Tellert megkérdezték, hogy miként tudott olyan nagyot alkotni, a tudós mindenkit meglepve Ady Endrére és a magyar nyelvre hivatkozott. Mint hozzátette: az ember csak arra tud gondolni, amit nyelvileg ki tud fejezni, és a zseniális magyar nyelv tette lehetővé, hogy olyan dolgokra is gondolhatott, amelyekre más nyelven nem gondolhatott volna.

Maria Ramona Abrudan, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője felidézte, sok előre nem látott esemény nehezítette a gyalui kastélyfelújítást, de mára minden a helyére került, és az általa képviselt intézmény is büszke arra, hogy mit sikerült megvalósítani.

Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere az Erdély első fejedelmének tekintett Gelut, és Vitéz Mihály gyalui várfoglalását is megemlítve úgy vélte: a kastély bizonyítéka az itt élő közösségek kulturális együttműködésének. Azt is megjegyezte azonban, hogy Gyalu várkastélya nem lesz „Electric Castle”, ehelyett mágnesként vonzza majd a kulturális művészeti és zenei eseményeket. Arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a hely szellemét a következő generációk számára. Az épületet az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Kolumbán Vilmos áldotta meg.

Az általános örömünnepnek olyan pillanata is volt, amikor nemcsak szép és jó hangzott el. Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az állófogadáson mondott pohárköszöntőjében említette meg: a gyalui kastélyt sikerült megmenteni, de számtalan más, hasonlóan értékes négy sarokbástyás erdélyi kastély vagy összeomlott, vagy az összeomlás határán áll. Ezek sorában többek között a radnóti, az aranyosmeggyesi a borosjenői és az alvinci kastélyt említette.

Az épületet Barcsay Tamás történészprofesszor perelte vissza a román államtól. A professzor először a Krónikának adott interjút 2009-ben a kastéllyal kapcsolatos terveiről. Felidézte, hogy 2012-ben az őr riasztotta, hogy beszakadt azoknak a termeknek a mennyezete, amelyekben pár hónappal korábban még bált szervezett. Kijelentette: a legmerészebb álmai szerint alakult a gyalui történet.

Fantasztikusnak tartotta, hogy úgy sikerült felújítani, hogy kívülről őrzi a kastély régi képét, belülről viszont a modern kor kihívásainak is megfelel.

„Ha belépne Rákóczi György, biztosan meg lenne elégedve azzal, amit lát” – utalt a kastélyt újraépítő fejedelemre. Elmondta: arra készül, hogy a kastély szögletes bástyájában és a környező pár szobában a családja megőrzött tárgyaiból, metszeteiből rendez be kiállítást, és majd idegenvezetőként is jelen lesz az épületben. A jelenleg 85 éves történész egyetemi tanár négy és fél éves volt, amikor családja elhagyta a kastélyt.

A gyalui várkastély néhány emeleti termében kiállítást rendeztek be a felújítás során előkerült leletekből, faragott kövekből. A várudvart pedig péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba. A középkori viseletbe öltözött hagyományőrzők várjátékokkal és gyermekfoglalkozásokkal szórakoztatják a kilátogatókat.

A középkori udvari életet felelevenítő tevékenységek közt megtalálható lesz az íjászat, a számszeríjászat, a számos középkori játék és ügyességi feladat, a kőhajítógépes és ágyútöltő játék, a kosaras körhinta, a vívásgyakorlás és vívásbemutató, a történelmi- és népi hangszerek ismertetője, az ékszerkészítés, a búzaőrlés, az üveggyöngykészítés, a szalagszövés, a zsinórsodrás, a gyertyamártás és a koszorúfonás is.

A kilátogatók magyar és román nyelvű vezetett várnéző sétákon ismerkedhetnek a várkastély történetével, érdekességeivel.

A négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvan termes kastély államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse örökségét. A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, s Magyarország három részre szakadt.

Képek az eredeti cikkben.

(Krónika)

Borítókép: Légifelvétel. Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt. Fotó: Gazda Árpád

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.