2016. január 26-án Brüsszelben az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ülésének fő napirendi pontja az Ukrajna által végrehajtott reformok és eredmények megtárgyalása volt.

Azt, hogy Ukrajna hol tart jelenleg a reformok végrehajtásában, milyen eredményeket ért el a 2015-ös év folyamán abban, hogy teljesítse az Európai Unió Ukrajnával kötött társulási szerződésének feltételeit, Dmytro Shymkiv, az Ukrán Elnöki Adminisztráció vezetőjének helyettese ismertette, mutatta be képekben és diagramok, statisztikai kimutatások formájában. Prezentációjából kiderült, hogy a legnagyobb előrelépés a speciális korrupcióellenes intézmények (Antikorrupciós Büró), továbbá az új rendőrségi járőrszolgálat (Polícia) létrehozása, valamint az ügyészség, a bírósági eljárás megújítása volt. A tisztségviselő elmondása szerint előrelépések történtek továbbá a közbeszerzések, az igazságszolgáltatás, az adóügy, az energiafüggetlenség, a decentralizáció és az oktatás területén is.

Az ülést követően Andrej Plenkovic, az EU‒Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy a bemutatott eredmények igen figyelemreméltóak, különösen a korrupció elleni küzdelem, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás és az energiaügy területén. Úgy véli, Shymkiv tartalmas prezentációja egy újabb demonstrációja annak, hogy az EU‒Ukrajna Társulási Egyezmény milyen erőteljes ösztönzője a reformoknak, s egyben egy átlátható útmutató is a pénzügyi támogatás terén, amit Ukrajna az Európai Uniótól kap.

„Nagyon várjuk az Európai Bizottság javaslatait a 2016-ban Ukrajna számára biztosított programokra vonatkozóan, kiemelve, hogy ezeknek a programoknak konkrét reformcéloknak kell megfelelniük. Felhívjuk az EU-t, hogy anyagilag támogassa a DCFTA végrehajtását, különösen a jogtalan orosz korlátozó kereskedelmi intézkedések fényében” – olvasható Plenkovic nyilatkozatában.

Andrej Plenkovic elmondta továbbá, hogy 2016 első hónapjaiban kulcsfontosságú végrehajtani azt a reformcsomagot, azokkal a kötelezettségvállalásokkal összhangban, melyeket Ukrajna felvállalt a Vízumliberalizációs Cselekvési Terv alapján. Az alkotmánymódosítást, a decentralizációs és a bírósági reformokat elsőbbségi ügynek kellene tekinteni, a reformok végrehajtása elvárt sok más területen is, mint pl. a közszolgálat terén, a gazdasági reformok, az üzleti nyitottság, a médiapiac, az egészségügy, a szociális védelem és az általános átláthatóság és elszámoltathatóság minden területen, melyeknek összhangban kell lenniük az EU-s szabványokkal. Felkérte az európai orientációjú kormánykoalíciót, hogy maradjanak egységesek, valamint a reformok folytatását, hogy a polgárok kézzelfogható fejlődést tapasztaljanak a mindennapi életben, és hogy végre élvezzék az európai Ukrajnát, amelyre a két évvel ezelőtti Majdantól fogva törekszenek.

A képviselői hozzászólások során több képviselő ítélte még mindig aggasztónak a korrupció helyzetét, a kelet-ukrajnai belső migránsok jogi helyzetét és életkörülményeit, illetve a médiaszabadság kérdését. Bocskor Andrea, a Fidesz‒KDNP kárpátaljai képviselője a prezentáció kapcsán jelezte, hogy az előadásban szép eredmények vannak felsorolva, de ezek a reformok az emberek mindennapi életében nem ilyen pozitívan mutatkoznak meg, óriási az infláció, az emberek egyre szegényebbek, és egyre nehezebben élnek meg a bérekből. Tehát mielőbb gyors gazdasági javulásra lenne szükség. Arra a kérdésére, hogy miként lehetne felújítani, újra életbe léptetni Ukrajna különböző régióiban az 1998 és 2004 között működött szabad gazdasági övezeteket, mint pl. a „Kárpátalja” Szabad Gazdasági Övezetet, milyen esélyek vannak ennek újraindítására, sajnos, nem kapott konkrét választ.

Bocskor Andrea sajtóirodája, Brüsszel

forrás: karpatalja.ma

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.