A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš exkluzív interjút adotta V4NA nemzetközi hírügynökségnek, amelynek pénteken közöltük egy rövidebb változatát, most viszont részletesebben beszámolunk az elhangzottakról. A kormányfő beszélt – többek között – a Visegrádi Együttműködésről (V4), továbbá Brüsszel felelőtlen bevándorláspárti politikája elutasításának a fontosságáról, a nyugat-európai politikusok és a baloldali sajtó kettős mércéjéről, illetve a közelgő európai parlamenti (EP-) választások tétjéről is.

Néhány napja azt mondta egy ZDF-es (német közszolgálati televízió) riporttal kapcsolatban fogalmazta meg, hogy Nyugat-Európa elfogult Európa keleti felével szemben. Miért gondolja ezt?

Úgy látom, hogy az EP-választások közeledtével felerősödött azoknak az érdekcsoportoknak a hangja, akik szeretnék újra egymással szembe fordítani Európát, illetve a V4-országokat. A V4-csoport országai közt nagyon jó az együttműködés, azonos az álláspontjuk a migráció, a költségvetés a közös piac kérdésében, és a gazdaságaik is kifejezetten jól működnek. Az említett riport kimondottan tendenciózus képet alakított ki ezekben a témákban, ezért reagáltam rá. A média a nyugat-európai országokban is ugyanúgy működik, mint nálunk, vagyis semmi sem jelenik meg véletlenül. Gyakran megesik az is, hogy a hazai sajtó folyamatosan hazugságokkal támad, és ezt a nyugat-európai média összehangoltnak tűnő időzítéssel egyszer csak átveszi és közli anélkül, hogy az állítások igazságtartalmát ellenőrizné.

Andrej BabišFORRÁS: NURPHOTO/DOMINIKA ZARZYCKA/NURPHOTO/DOMINIKA ZARZYCKA

Azt gondolja, hogy kettős mérce működik Nyugat- és Kelet-Európa között?

Mi itt, Kelet-Európában negyvenegy évig egy olyan rendszerben éltünk, amelynek nagyon jelentős negatív hatása volt a fejlődésünkre. A kommunizmus évtizedei előtt, az első köztársaság idején Csehország Európa és a világ élvonalába tartozott, nagyon erős iparral, világszerte elismert ipari termékekkel és márkákkal.

Sajnos ma újra előtérbe kerültek olyan politikai irányzatok, amelyek háttérbe szorítanák Kelet-Európát és benne a V4 országait, és egyáltalán nem akarják meghallani a hangunkat. Ez azonban szerencsére nem igaz minden nyugat-európai országra vagy pártra. Elmondhatom, hogy pénzügyminiszterként rendkívül jó kapcsolatot ápoltam az akkori német pénzügyminiszterrel, aki ismerte a történelmünket és a viszonyainkat, értette a kelet-európai emberek mentalitását. Szóval nem állítható, hogy ez általánosan érvényes lenne Nyugat-Európára.

Ettől függetlenül egyértelműen azonosítható egy olyan tendencia, hogy egyre durvábban támadják a V4-ek kormányait, kormányfőit. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnököt, Lengyelországban Kaczinskyt és a kormányzó PiS pártot, Szlovákiában egy újságíró meggyilkolása miatt került össztűz alá a kormány és a kormányfő, engem pedig összeférhetetlenség miatt támadnak.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök katonai tiszteletadás mellett fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Prágában 2018. november 30-ánFORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Nekem viszont meggyőződésem, hogy az említett országokban demokratikus rendszer és szabad választások vannak, és a választók Kelet-Európában sem buták – különbséget tudnak tenni igazság és hazugság, információ és dezinformáció közt. Ha úgy éreznék, a politikusok miatt újra veszélybe kerül a demokrácia és a szabadság, az ilyen politikusokat nem engednék hatalomhoz jutni.

Egyre többen és egyre többet beszélnek az Egyesült Európai Államokról, közeledvén a májusi választásokhoz. Hogyan vélekednek erről itt, Prágában? Különös tekintett arra, hogy az interjúra készülve kezembe került egy Projekt 28 című kutatás, ami szerint a legeuroszkeptikusabbak a csehek.

Úgy gondolom, hogy nekem is köszönhetően a cseh közvélemény változott, mivel, ahol csak tudom, hangsúlyozom a közös Európa előnyeit. Az Európa-projektnek köszönhető, hogy 74 éve nincs háború a kontinensen, vagy a schengeni övezet kialakítása, és ezek hatalmas pozitívumok. Tehát ez egy sikeres projekt, de még mindig nem értük el a négy alapvető piaci szabadságot: a szabad munkaerő-áramlást, a szabad tőkeáramlást, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását és a határok nélküli, közös belső piacot. Tehát a közös Európa egy hasznos projekt, de a szorosabb integrációt hangoztatni értelmetlen.

Nekünk egy erős államokból álló Európára van szükségünk, amelyek együttműködnek, és amelyek világos, közös stratégiával rendelkeznek például a biztonságpolitika területén. Ugyanígy közös stratégiára van szükség a migráció kérdésében is, hiszen elfogadhatatlan, hogy embercsempész bandák döntsék el, ki jön ide – olyan bandák, amelyek az Europol-jelentés szerint 2016-ban 6 milliárd eurót kerestek ezen. Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliség az egész Európai Unióban. Mindenki, aki hozzánk érkezik, munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Kommunikálnunk kell a bevándorlás problémájáról, meg kell értenünk egymás álláspontját, de az integráció további mélyítése, amiről egyes politikusok beszélnek, elfogadhatatlan.

Csehország fővárosa, PrágaFORRÁS: SHUTTERSTOCK / KÉSZÍTETTE: CGE2010

Az Európai Bizottságnak alapjaiban kell megváltoznia, politikamentessé kell válnia, hiszen az valójában a tagállamok számára egy háttérhivatal, ahol hivatalnokok dolgoznak. Most azonban politikusokat delegálunk oda, ami véleményem szerint hiba, mert ott menedzserekre lenne szükség. Közelednek a választások, és ez egyben válaszút lesz Európa számára. Emellett itt van a brexit, ami számunkra hátrányos – én bízom benne, hogy lesz még egy népszavazás, vagy előre hozott választások, és Nagy-Britannia bent marad az unióban.

Ezért meg kell reformálnunk Európát, kevesebb rendeletre és direktívára van szükség, inkább nyíltan kell kommunikálnunk és megvitatnunk az egyes álláspontokat. Európának együtt kell erősnek lennie, hiszen rengeteg kihívás áll előttünk: például kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína közt, miközben a külpolitikánk teljesen fogatlan, és nem is egységes, ezért elvesztettük a befolyásunkat Szíriában, a Közel-Keleten, gyengül a pozíciónk Észak-Afrikában.

Igazi vezetőre lenne szükségünk, valakire, akit tiszteletben tartana minden tagállam, és aki nem a saját országát képviselné, akivel mindannyian azonosulni tudunk, aki mögött fel tudunk sorakozni. Találkoztam már ilyen politikussal, pénzügyminiszterként az ECOFIN-ben Wolfgang Schäuble köztiszteletben álló személy volt. Persze az EU döntéshozási mechanizmusa nagyon lassú, sok tagállam képviselője vesz részt benne, de ez végeredményben az embereken múlik. Ők döntik el, kik álljanak a tagállamok élén, ők döntik el, ki álljon Európa élén, és ezen áll vagy bukik az EU jövője.

Az látszik, hogy két pólus van az unióban, és ez nem is politikai, hanem vannak a bevándorláspártiak és migrációt ellenzők. Tavaly augusztusban előállt egy tervvel a migráció megoldásával kapcsolatban. Ez kaphat-e új lendületet a májusi választások után?

Amikor 2015-ben az EU előállt a teljesen értelmetlen kvótarendszerrel, ezzel megosztotta a tagállamokat. Azóta egyes országokban változott a migráció kérdésének a megítélése. Például Ausztriában először pozitívan álltak a migránsokhoz, azóta pedig Sebastian Kurz gyakorlatilag migránsellenes kampánnyal nyerte meg a választásokat.

Migránsok Európában. A kép illusztrációFORRÁS: ORIGO

Azóta több országban is megváltozott a hozzáállás, megtapasztalták, mennyi illegális bevándorló érkezett, akik nem kaptak menekültstátuszt, de itt maradtak. Emiatt is romlott a közbiztonság, terrorista akciókra került sor. Intenzíven foglalkoztam ezzel a kérdéssel, én voltam az egyedüli kormányfő, aki személyesen vett részt a FRONTEX-en Varsóban, én voltam az egyedüli kormányfő, aki személyesen követte az embercsempészek elleni, Sofia elnevezésű akciót, részt vettem a palermói konferencián, tárgyalásokat folytattam erről a témáról az arab országokban, Marokkóban.

A migráció megoldása egyszerű, hiszen megoldják Ausztráliában is, az Egyesült Államokban is, sőt, annak idején a mi elődeink is tömegesen vándoroltak az Egyesült Államokba – nekünk egyszerűen ugyanazokat a bevált recepteket kell alkalmaznunk. Ma vagy hatmillió migráns van Törökország területén. Mi Törökországnak hatmilliárd eurót fizettünk, mert nem tudtuk kezelni a migrációt. Törökországban, Libanonban, Jordániában hatmillió ember van, akik vissza akarnak térni Szíriába. Akkor vissza kell őket juttatunk Szíriába. Asszad nem Kadhafi. Mi pedig sajnos elvesztettük ott a befolyásunkat. Nekünk egy Marshall-tervet kell biztosítanunk Szíria számára, és elérni, hogy visszatérhessenek.

És ott van még Afrika, ahonnét gazdasági okokból vándorolnak el, ezek az emberek ötezer dollárt fizetnek a reményért, az embercsempészek ígéreteiért. Ott az egyes országok számára gazdasági segítséget kell nyújtanunk, hogy ott helyben segítsünk, és ezek az emberek otthon maradjanak. Hiszen Európa nem tudja megváltani az egész világot, nem tudunk milliós vagy százmilliós tömegeket befogadni.

Csehországban jelenleg 560 ezer külföldi él (nagyrészt szlovákok), és évente mintegy ötvenezren érkeznek. A mi vállalataink és a mi intézményeink döntik el, ki dolgozhat, és ki telepedhet le nálunk, és nem egy brüsszeli hivatalnok, vagy egy másik tagállam képviselői. Ez a mi szuverén jogunk. Él nálunk több mint 200 ezer ukrán, vagy 50 ezer vietnámi és még sok más nemzetiség, de erről mi magunk döntöttünk. A kvótarendszer az elejétől fogva egy értelmetlen kezdeményezés volt, ezért fulladt kudarcba, de ez egy alapvető ellentét a V4-ek és néhány másik tagállam közt. Ám egyre több országban gondolkodnak úgy, ahogy mi.

Mit gondol, a májusi választás mit old meg? Milyen eredménye és következménye lesz? Milyen új csoportosulások, frakciók jöhetnek létre? Európa-Oroszország viszonyát sikerülhet-e rendezni?

Számomra a legfontosabb intézmény az Európai Tanács. Ennek 28 kormányfő a tagja – reméljük, ennyi is marad, bár lehet, hogy a brexit miatt 27 lesz. Ez a legfontosabb döntéshozó szerv, ennek kéne megszabnia az Európai Bizottság feladatait.

Az Európai Bizottság épülete BrüsszelbenFORRÁS: AFP/ANADOLU AGENCY/DURSUN AYDEMIR

A legfontosabb, hogy az európai parlamenti választások után legyen egy világos stratégiánk, például a schengeni határokkal kapcsolatban. Döntsük el, hogy bevesszük-e Romániát, Bulgáriát, hiszen évek óta várnak erre. Döntsük el, hogy a Nyugat-Balkánt bevesszük Európába, vagy hagyjuk, hogy Kína, Oroszország vagy Törökország befolyási övezetévé váljon. Döntsük el és jelöljük ki a határainkat, amit aztán védeni tudunk a tengereken is, én azt szoktam mondani, hogy úgy, mint Aszterix és Obelix a faluját.

Hasonló a helyzet az eurózónával. Állandóan ezt emlegetjük, miközben az eurózóna némelyik tagja tanulhatna tőlünk, hogyan kell a közpénzeket hatékonyan és felelősen felhasználni. Szintén fontos, hogy legyen stratégiánk a klímavédelem kérdésében is. Természetesen mindent el kell követnünk a bolygó megmentéséért. De nem úgy, hogy közben tönkretesszük Európa iparát. A globális piacon a versenytársaink nem tartják be a környezetvédelmi vállalásokat. Európa globálisan az emisszió 9,8 százalékáért felelős. Stratégia híján ezen a területen is rengeteg értelmetlen dolgot teszünk. Először a bioüzemanyagokat, majd a napelemek telepítését támogattuk.

Az európai gyártók nem győzték gyártani a napelemeket, így elkezdtük Kínából importálni. Rövidesen a hazai gyártók becsődöltek, most már szinte az összes napelem Kínából érkezik. Most az elektromos gépkocsik az új divat. Aki ért hozzá, az tudja, hogy ez is veszteséges lesz. Ha rákérdezünk, hogy honnan lesznek akkumulátorok ezekbe az autókba – aha, Dél-Korea, Kína… Vagy megkérdezzük, hogy mekkora káros kibocsátással jár az akkumulátorok gyártása – nincs válasz. A V4-ek és Németország is nagyon jelentős járműiparral rendelkezik. Nehogy úgy járjunk, mint a napelemek esetében, hogy rövidesen az összes elektromos autót Kínában fogják gyártani, és nagyon komoly gazdasági problémával szembesülünk.

A következő terület az energetikai mix. Mi atomenergiát akarunk. Miért akarja nekünk valaki kívülről megszabni, milyen legyen az energiapolitikánk? Ha Németország attól tart, hogy jöhet egy cunami, és ezért bezárják az atom- és szénerőműveket, így még inkább függővé válnak az orosz gáztól, az az ő döntésük. Ezek mind olyan problémák, amelyeket meg kell vitatnunk, és reális célokat kell kitűznünk. Nekünk fontos a bolygó, és mindent elkövetünk, hogy megmentsük. A kérdés az, hogyan tudjuk rákényszeríteni a versenytársainkat – és néhány esetben a szövetségeseinket –, hogy ugyanígy cselekedjenek.

Forrás: origo.hu

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.