Szőke István Attila: Nyírő József Örök Útjai
Mikoron a földre szállott,
az égen zöld csillag fénylett.
Kopjafáknak árnyékában
daloltak a boldog vének.
Nap is sütött, Hold is sütött,
cseperedett lassan, szépen.
Földjét féltve fölsóhajtott:
„Mit vár tőlem az...
Czuczor Gergely: Hunyadi
Ki áll amott a szirttetőn, Hunyad magas falánál, S körültekint a sík mezőn Az esti fénysugárnál? Hunyadi ő, az ősz vitéz, Hazáját most nem űzi vész Várába...
Gál Sándor: távolodók
mennek
egyre csak mennek
szemükből kihullnak
a tetők
a temetők
kifordul utánuk a csend
az ajtók száján
kifordul utánuk
a küszöb a kapu
és a sötét kapubálvány
az udvart mögöttük
papsajt útifű növi be
lüktet benne...
Weöres Sándor: A macska
Sima selymű a szőröm, karcsú a testem és fogaim hófehérek,
ezért kegyel a legmagasabb úr, dél piros papja, kilenc mély bók a nevének. Hálótermében, nagy vánkoson...
Kányádi Sándor: Fekete-piros
leíró költemény, melyet szereztem a
kolozsvári Malomárok és Telefonpalota
közti járdaszigetről az ezerkilencszáz-
hatvanas-hetvenes esztendőkben csütörtök
és vasárnap délutánonként. Fekete-piros csütörtök
és vasárnap délután
- amikor kimenős...
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!
Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon. Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres...
Ady Endre: Proletár fiú verse
Az én apám reggeltõl estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol. Az én apám kopott kabátú,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem...
Szabó Lőrinc: Az Egy álmai
Mert te ilyen vagy s ők olyanok
és neki az érdeke más
s az igazság idegállapot
vagy megfogalmazás
s mert kint nem tetszik semmi sem
s mert győzni nem...
Erdélyi József: Anyai szó
Vertük a fecskefészkeket,
az istálló eresz alatt,
kinoztuk és csaptuk a földhöz
a kopasz fecskefiakat. Nem hatottak meg a kifosztott
madarak sikongásai, -
játszottunk... Van-e különb játék,
mint életekkel játszani?... Egy kisfecskét...
Terék Anna: Porcukor
És ahogy a nénik,
úgy görbül az összes szombat délután.
A karod köré tekeredik,
lehunyja szemét, mosolyog,
mert tudja, hogy hamarosan
úgyis megreped,
a városra ráfolyik az este,
és te tudni...
Szabó Lőrinc : A fákhoz, a költőkhöz
Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány...
Wass Albert: Nagypénteki sirató
Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha...
Kosztolányi Dezső: Prológ
https://www.youtube.com/watch?v=gjqqSLsqNzY
A szabadkai filharmónikusok első hangversenyére
(A prológus beszélni kezd, s a nézőtér lassan sötétedik:
a második strófa végén már intim félhomály) Legyen sötét!... Aludjon el a pompa
a...
József Attila: Ars poetica
Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi...
























