Wass Albert: Üzenet Haza
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a...
Reményik Sándor: A szobor helyén
Kerestem, s megtaláltam a helyet.
Már égre nem törtek nagy vonalak,
Csak áldozati illat lebegett.
Körül vasrács, és belül puszta gyep,
De a gyep közt gyöngyvirág-levelek.
A levelek közt...
Kovács Veronika: Hogy mi vagyok én
https://youtu.be/PI98HVX_C8o
Petőfi Sándor: Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még...
Koltay Gergely: Mondd gondolsz-e rám…
Mikor egy Este,
otthon egyedül talál,
az ablakon kinézel, de semmit se látsz
mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből
az idő elszivárog
és elfelejtett szavak után
nem fordulsz már vissza
mondd...
Sík Sándor: Éjjeli őrség
Tábortüzek parazsánál
Éji őrök, üldögélünk.
Tábor alszik, csillag alszik,
Messze még a virradat.
Üldögélünk egymás mellett,
Olykor-olykor megkotorjuk
A hunyorgó parazsat,
S hallgatunk rá nagyokat. Tisztás szélén körbe-körbe
Apró sátrak szundikálnak,
Túl az erdőn...
Arany János: Mátyás anyja
Szilágyi
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta. Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba: „Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból. „Arannyal,
Ezüsttel
Megfizetek érted;
Szívemen
Hordom én
A te hazatérted. „Ne mozdulj,
Ne indulj,
Én egyetlen árvám!
Ki lesz az
Én fiam
Ha megejt...
Hegedüs László Jenő: Címerünk koronástól
Ragyog árva hazánk felett várva várt koronás címerünk
Népe választása révén jött vissza ez a szép jelvényünk
Szenvedést jelez a kereszt, hitet, reményt,szeretetet.
Örömet és reményt keltve,...
Márai Sándor: Az ember része a világnak
“Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp...
Reményik Sándor: Egy lélek állt…
Egy lélek állt az Isten közelébe
S az örök napsugárban reszketett
És fázva félt,
Mert érezte, hogy vonzza már a föld,
És keserűn kelt ajkán a „miért”,
Mikor az...
Csákvári Katalin: Jó napot!
Nem akarok többet sírni,
mégis könnyemet hullatom.
Túl annyi magányos órán,
pokolra kívánom bánatom. Én még élni szeretnék,
szívből köszönni: „Jó napot!”
A vidámság jó barát volt egykor,
magamra most vajon...
Petőfi Sándor: Farkaskaland
'Pajtás, te ettél, véres a fogad;
S mi szenvedünk éhségi kínokat. Mogorva a tél, puszta a határ,
Rajt a vihar légparipája jár; Csak ember és állatnak nincs nyoma...
De...
Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat
Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám...
Bella József: Háborús kikelet
Napsugár, lágy szellő Fakasztja a rügyet; Zöldül liget, erdő, Kismadár, csicsergő Magasztal! Kikelet. Itt édes madárdal Telíti a szívet; Verőfényes nappal, Játszi pillangókkal: Vidító kikelet. Kisleány kertjében Rózsák illatoznak; Kis virág kelyhében Méhecskék serényen Nótával dolgoznak. Kertjében kis leány Mégis...


































