Szépviz régi telep, mely a hagyomány szerint szent László korában keletkezett; a nemzeti fejedelmek alatt itt laktak a gyímesi szoros felügyeletére és oltalmára a szék által tartott plájások, kik e szolgálatukért minden adó s közteher alól mentesitve voltak. 1715-ben e plájások egy része a többi határszéli falukba Szt. Domokos, Ménaság és Kászonba helyeztetett el, s csak kis részök maradt Szépvizen*. Szépvizen az örményeknek külön templomuk és papjok van, a székelység Szt. Miklóshoz tartozik, helyben csak kis imolájok van.
A Szépviz felett északra felmagasuló Pogányhavasnak falu feletti előfokán kápolnarom van; a 12 lépés hosszu, 7 lépés széles félkör apsisu szentélynek alig két láb vastag falai még most is néhány láb magasságban megvannak, mellette mély üreg, monda szerint, a kut helye, közelében azon szikla, melyben két lóláb nyomához hasonló bemélyülés van, ez Sz.-László lovának patkóhelye, mely a hitrege szerint sz. László, a hont duló pogány kunoknak egy csapatját (Losteiner 36 F. törököknek mondja) e havasokon szétvervén és megsemmisitvén, győzelme helyén hálaimát emelt az ég urához, s egy emlék-kápolnát épitett, azután pedig táltos lovával, a nyomait most is védő szikláról leugratott a völgybe, hol a lezugó tiszta patakban lovát megitatván, azt mondá követőinek: „Mily Szépviz”, miből eredt az oda épült falu neve.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
A legenda meghallgatható a legendarium.ro weboldalon.
