„Szerettem a szagot, ami a gyógyszertárban volt.” – így fogalmazott Eszter, kissé elviccelve a kérdést, amikor a pályaválasztásáról beszélt. Hosszú út vezetett a Székelyudvarhelyen eltöltött iskolaévek kémiaóráitól a Salt Lake City-i Immungenetika laboratórium vezetéséig. Dr. Lázár-Molnár Eszter Erdélyben született, családjából ő ment először egyetemre, ma pedig az Egyesült Államok egyik elismert magyar kutatója. Számos cikk, tanulmány, díj és egy nemzetközi szabadalom áll mögötte az immunbiológia területén. A Bocskai Rádió „Büszkék vagyunk rátok, amerikai magyarok” című rovata ezúttal az ő tevékenységét mutatja be, aki egyszerre a külhoni és az amerikai magyarok büszkesége.
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
Marosvásárhelyen született, majd Székelyudvarhelyen járt iskolába, ahol kedvenc tantárgyaként hamar megszerette a kémiát. Országos versenyeken vett részt, tanárnője volt a példaképe mindenben. Azonban Romániában a rendszerváltás éveiben nem volt egyszerű a felsőoktatásba bekerülni. 1991-ben már lehetett anyanyelven felvételizni, így a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem hallgatója lett. Olyan szakot keresett, ahová kell a kémia. Az egyetemen szerette a kémiát, a fizikai kémiát, gyógyszerhatástant, és nem elégedett meg azzal, hogy patikus legyen. Szeretett volna jobban elmélyülni a tudományokban.
Rezidensképzésre jelentkezett, ami nem bizonyult túl újszerűnek és izgalmasnak számára. Annál inkább elnyerte a tetszését az a diákklub által szervezett molekuláris genetika előadás, amit Dr. Falus András tartott. Ennek a területnek a fejlődése újdonság volt, sok lehetőséggel. Megkérdezte az előadó urat, hogy doktorálhatna-e nála. Sikeresen pályázott doktori képzés támogatásra az Erdélyi Múzeum Egyesületnél, és elkezdte a tanulást Budapesten. A Semmelweis Egyetem Sejt és Immunbiológia Intézetében doktorált Falus professzor vezetésével. Több posztdoktori ösztöndíj lehetőséget kapott külföldre, de ő New Yorkot választotta.
Később az Utah-i Egyetem klinikai immunológia ösztöndíjasaként került Salt Lake Citybe, ahol az ösztöndíj lejárta után munkát ajánlottak neki. Jelenleg is itt dolgozik egy nagy forgalmú laboratórium igazgatójaként. Nem csak Utah-t fedik le, hanem a környező államok egy részét is, mint Idaho es Wyoming. Elsősorban laboratóriumi transzplantációs tesztekkel foglalkozik: vese-, szív-, máj-, hasnyálmirigy- és csontvelőátültetésekhez. A tesztek az összeférhetőséget vizsgálják a donor és a beteg között. Nagyon sok beteg várakozik szervátültetésre országos szinten is. Azon, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a transzplantáció es összeférhető legyen az új szerv, 9 technológus, 1 laborvezető, 1 specialista és 1 irodai menedzser dolgozik a Utah-i Hisztokompatibilitás és Immungenetika laborban. A munka változatos és izgalmas, mert az orvosi technológia folyamatosan fejlődik. A laborban 24 órás, hét napos ügyeletet tartanak, hogy ha egy donor kerül, bármikor elvégezhessék az alkalmassági tesztelést.
Ideje nagy részét a munkájának szenteli, melynek szerves részei a tudományos kutatások. Az Utah-i Egyetem adjunktusaként az ARUP referencia laboratóriumban is dolgozik, ahol diagnosztikai immunológia, es immungenetika teszteléseket felügyel. Az aktualitásoknál maradva a koronavírus immunválasz genetikai hátterével és molekuláris összetételével is foglalkoznak. Azt a kérdést járják körül, hogy mi az oka annak, hogy míg egyes emberek tünetmentesen átvészelik, mások erősen legyengülnek. Egyelőre feltevésekre bocsátkoznak, és betegmintákat gyűjtenek, amit majd kutatási célokra fognak használni.
A HLA-kutatás az egyén által örökölt Humán Leukocita Antigén gének meghatározása. Olyan területeken alkalmazzák, mint gyógyászat, családvizsgálat, népességvizsgálat. A gyógyászati alkalmazás a transzplantáción kívül magába foglalja annak a tesztelését, hogy melyik betegnél nagyobb a kockázata bizonyos betegségek előfordulásának, vagy súlyos gyógyszermellékhatások kialakulásának az alapján, hogy hordozzák-e a kockázati tényezőként szereplő jellegzetes HLA allélokat.
Köztudott, hogy mi, magyarok egyes elméletek szerint Ázsiából származunk. Ennek alátámasztására végeztek többen is genetikai kutatásokat, de senki nem végzett korábban immungenetikai vizsgálatot. Eszter a tudományban jártas emberként szeretne hozzájárulni a magyarok és székelyek származásáról szóló ismereteinkhez, felvette a kapcsolatot ez ügyben magyar kutatócsoportokkal. Székelyek, csángók és magyarok mintáit szeretnék elemezi, hogy kiderítsék, melyek azok a HLA-allélok, amelyek ezekben a népcsoportokban nagy gyakorisággal előfordulnak, hiszen mint ismert, a HLA öröklődik a szülőktől, és jellegzetes mintázatban jelentkezhet aszerint, hogy milyen rasszhoz vagy népcsoporthoz tartozik valaki. Előfordulhat, hogy az eredmény utal majd ázsiai rokonságra, esetleg olyan allélok jelenlétére amit eddig ázsiai csoportokban írtak le. Ehhez több száz mintára van szükség, genetikailag kevert mintából pedig nehéz objektív képet levonni. A doktornő kéri Önöktől, hogy amennyiben mind a négy nagyszülőjük Erdélyből vagy Csángóföldről származik, jelentkezzenek. Ha tudják, segítsék ezzel a kutatás eredményességét.
Dr. Lázár Molnár Esztert rokoni szálak kötik Clevelandhez, illetve konferencián is járt már a városban. Napjainkban ezek online térben zajlanak, de bízik benne, hogy mihamarabb részt vehet személyes eszmecseréken is. Munkája állandó készenlétet követel tőle, amit igyekszik egyeztetni a magánélettel. Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy karrierje és kitartása példát mutat a fiataloknak: aki keményen dolgozik, az előtt nincs akadály.
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
