A sportért felelős államtitkárság elkészítette a kiemelt sportágfejlesztési program átdolgozott verzióját, amelyet csütörtökön sajtótájékoztatón mutatott be Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár.

A csütörtöki eseményen Schmidt Ádám emlékeztetett rá, hogy a hazai sportirányítás új vezetésének júniusi bemutatkozó sajtótájékoztatóján már szó esett ennek a programnak a tervezett átalakításáról, amely mostanra befejeződött, egyeztetve a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottsággal (MPB), valamint az országos sportági szakszövetségekkel.

– Amikor áttekintettük a korábbi programot, akkor úgy véltük, hogy ebben nem csak tizenhat sportágnak kell szerepelnie, ezért

az összes olimpiai sportágat belehelyeztük, mégpedig az öt karika szellemében öt különböző kategóriába sorolva

– mondta a sportért felelős államtitkár.

A program ismertetésekor Schmidt Gábor elmondta, a kidolgozás folyamata alatt legfőbb alapvetéseik azok voltak, hogy a magyar sport legyen jól szervezett, egyénre fókuszáló, tudásalapon folyamatosan megújuló és fenntartható. A kategóriákba sorolásnál az eddigi eredmények mellett azt is figyelembe vették, hogy egy-egy sportágban milyen lehetőség rejlik abból a szempontból, hogy a következő időszakban a magyar ötkarikás eredményességhez hozzájáruljon.

Az első kategóriába az előzetesen meghatározott szempontoknak megfelelő kiválasztás nyomán azok az olimpiai sportágak kerültek be, amelyektől a következő két olimpián nagy eséllyel érmek szerzése várható.

Ebbe a kategóriába a birkózás, a kajak-kenu, az úszás, a vívás, a vízilabda, valamint a korcsolya került be.

A második kategóriába a következő két ötkarikás játékokon nagy eséllyel pontszerző sportágak szerepelnek, így az atlétika, a cselgáncs, a kerékpár, a kézilabda, az öttusa, a sportlövészet, a triatlon, valamint a vitorlázás.

A harmadik kategóriába további tizennégy sportág került be, melyeknél egyes esetekben várható pontszerző helyezés a következő két olimpián.

A negyedik kategóriába nyolc olyan sportágat osztottak, amelyek a 2028-as olimpiával kezdődő hatéves időszakban (két nyári és két téli játékok) kvóta- és esetleg pontszerzésre lehetnek képesek.

Az ötös kategóriában kilenc sportág szerepel, esetükben „az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció”.

Schmidt Ádám arról is beszélt, hogy júniusban megnevezték a céljaik között a bürokrácia csökkentését és a hatékonyság növelését az állami sportirányításban, ennek érdekében új rendszert dolgoztak ki, melyet októberben a kormány elfogadott, és november másodikán az Országgyűlés elé került. A júniusi vállalásaik közül az államtitkár emlékeztetett a 2023. június 30-án lejáró engedélyű tao-program jövőjének biztosítására. Ezzel kapcsolatban azt mondta, az előkészítési folyamat lezajlott, a szükséges dokumentumokat pedig november 9-én elküldték Brüsszelbe, erre várják az Európai Unió válaszát.

Schmidt Ádám jelezte, hogy

a nemzeti sportmúzeumnak van létjogosultsága, egyben kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy a következő esztendő végére már engedélyes tervekkel rendelkezzenek a múzeum ügyében.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket közelebb szeretnék vinni a társadalomhoz, ennek első példája a jövő évi atlétikai világbajnokság lesz.

Az előzetesen nem látható, mostanra rendkívülivé vált feladatok között említette meg a vizes létesítmények üzemeltetésének problémáját, és bejelentette, hogy hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a helyzet kezelésére.

Schmidt Ádám az aktuális feladatok között megnevezte a kiemelt fővárosi és vidéki sportegyesületek támogatását, ami közlése szerint működik. Emellett rendezni kell a sportolói jutalmakat, mert a magyar versenyzők kiemelkedően eredményes évet zártak. Ebben az ügyben pluszforrásra volt szükség, de ez megérkezett, így év végéig várhatóan sikerül rendezni az elmaradásokat. A sportakadémiák működtetését illetően november 30-ig tervezik kifizetni a negyedik negyedéves működési támogatást.

A magyar sportra fordítható költségvetési összeget firtató kérdésre Schmidt Ádám egzakt számokat még nem tudott mondani, mert bár a 2023-as költségvetést már elfogadták, a jelenlegi világgazdasági helyzet miatt az változni fog.

Bízzunk benne, hogy olyan feltételrendszert tudunk biztosítani, amelynek köszönhetően az új nemzeti versenysportfejlesztési program be tudja majd váltani a hozzá fűzött reményeket

– fogalmazott az államtitkár.

Borítókép: Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a vb-ért felelős kormánybiztos beszédet mond az épülő budapesti Nemzeti Atlétikai Központban 2022. október 28-án a létesítmény legmagasabb pontjának elérése alkalmából tartott bokrétaünnepen. MTI/Balogh Zoltán

(Magyar Nemzet / MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.