Trianon a legjelentősebb nemzeti tragédiánk, amelyről Nemzeti Színházként kötelességünk megemlékezni, és a nézőinknek, saját magunknak is segítenünk kell, hogy ezt feldolgozzuk, megértsük. Az a hit sugárzik majd a Tizenhárom almafa című előadásból, amit Wass Alberttől is kapunk. Trianon kapcsán én őt tartom a leghitelesebb megszólalónak, mert azt a hitet közvetíti, hogy vagyunk, leszünk, hogy jövőnk van, és bármilyen megrázkódtatás, tragédia is érje ezt a nemzetet, mindig talpra tud állni, mindig újra tud kezdeni mindent – mondta Vidnyánszky Attila színházigazgató az almafa ültetése előtti beszédében.

Elültették az első Trianoni emlékfát a Nemzeti Színház társulatának tagjai a színház keleti oldalán.

A TRIANON 100 rendezvénysorozatának részeként A Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültettek egy őshonos, oltott almafát, a pónyik nevű, ősi eredetű erdélyi almafajtát, majd egyszerre, de külön-külön elindultak arra a tizenkét településre, ahol a városok, falvak képviselőivel közösen szintén elültetnek el egy-egy hasonló almafát.

Elültették a Trianoni emlékfákat

Fotó: Havran Zoltán

Az igazgató szerint azzal, hogy száz év múltán is magyar szó hallatszik az elszakított területeken, ahol magyar intézmények sora működik, azzal, hogy a kis-Magyarország, amelyről azt jósolták, hogy nem fogja túlélni a trianoni tragédiát, itt van és virul, azt jelzi, hogy az Úristennek terve van velünk.

– Ez a faültetés szimbolikus olyan szempontból is, hogy Kovács Gyula fái nem harminc-negyven évre fák, az ő fái, az őshonos magyar fák, azok több száz évre fák, és hányattatott sorsú nemzeti színházunk mellé ültetni egy olyan fát, amely több száz évre almafa és terem, egy szimbolikus aktus is, hit abban, hogy nemzeti színházunk volt van, és lenni fog hosszú ideig – mondta az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Színház már jó ideje a nemzet színházaként határozza meg magát, ami azt jelenti, hogy nem szűkül a munkája csak Budapestre, hanem a külhoni területeket is próbáljuk az előadásainkkal ellátni, mintegy jelezve azt, hogy ugyan határok szabdalják szét a mi nemzetünket, de ezek a határok hála Istennek átjárhatóak és kulturális téren egyek, egészek vagyunk, és remélhetően azok is maradunk.

A színészek olyan magyarországi településekre mennek, amelyek a trianoni határon helyezkednek el és egy részüket elvesztették a békediktátum következtében.

A Nemzeti Színház melletti almafát Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója, a Wass Albert előadás rendezője és Szarvas József színművész, a Tündérkert-mozgalom tagja ültette el.

Az eseményen részt vett Kovács Gyula, a Kárpátmedence régi gyümölcsfajtáinak őrzője, Bertha Zoltán irodalomtörténész, aki Wass Albert munkásságát méltatta és Csurka László színművész, aki Juhász Gyula Trianon című versét szavalta el. A faültetés után a színművészek rögtön elindultak arra a 12 településre, ahol szintén egy-egy almafát fognak elültetni. Szabó Sebestyén László Somoskőújfalura, Bakos-Kiss Gábor Balassagyarmatra, Rubold Ödön Tompára, Nagy Mari Kelebiába, Rácz József Tarpára, Tóth Auguszta Újszalontára, Szarvas József Dunaszigetre, Rátóti Zoltán Magyarszombatfára, Horváth Lajos Ottó Berzencére, Bordás Roland Sátoraljaújhelyre, Nagy Márk Gyálarétre, Tóth László pedig Nagylakra ment.

Elültették a Trianoni emlékfákat

Vidnyánszky Attila beszéde végén hangsúlyozta, hogy októberben az elszakított területekre is elmennek és ott tizenhárom településen ültetnek majd szintén fát, ezzel is jelezve az összetartozásunkat. Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregényéből írt dráma ősbemutatója március hatodikán lesz a Nemzeti Színházban, amelyet utána folyamatosan fognak játszani.

Az összetartozás almafáját ültették el Gyálaréten

A nemzeti összetartozás emlékéve előtt tisztelegve 13 almafát ültettek el a Nemzeti Színház színművészei határmenti településeken.

Szeged-Gyálaréten Nagy Márk színész ültette el a trianoni tragédia mementóját. – A Nemzeti Színház A tizenhárom almafa című Wass Albert-előadással Trianonra emlékezik. Arra a tragédiára, amelyről a kortársak azt gondolták, hogy az ország, a magyarság pusztulását jelenti, de száz év után is él a magyar szó az elcsatolt területeken. Bizonyítéka ez annak, hogy ez a kis nép életre ítéltetett. Trianon ma nem csupán a veszteséget jelenti, hanem hitforrásként is szolgálhat minden magyar számára – fogalmazott Nagy Márk.

A trianoni békediktátum értelmében a Szegedtől mintegy tíz kilométerre található Gyála község a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. A település egy kis része azonban Magyarországon maradt és Gyálarét néven szerveződött önálló községgé.

Elültették a Trianoni emlékfákat
Csongrád megyében két facsemetét ültettek el. Az egyiket Nagylakon, a másikat Gyálaréten. Fotó: Kuklis István

A dunaszigeti Emlékparkban Szarvas Józseffel ültették a pónyikot

– Amikor egy gyümölcsfát ültetünk, akkor a munka nem befejeződik, akkor kezdődik el. A megmaradást, feltámadást és a jövőbe vetett hitet jelképezi – emelte ki Szarvas József színész a Győr-Moson-Sopron megyei Dunaszigeten az Emlékparkban, ahol a Nemzeti Színház kezdeményezésére szintén egy almafa verhet gyökeret.

A Győr-Moson-Sopron megyei Dunaszigeten február elején szentmisén emlékeztek a település és az ország száz évvel korábban átélt tragédiájára. A Nemzeti Színház kezdeményezésére a centenáriumot fát ültettek és emléktáblát adtak át. Mindezt Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján született előadás főszereplője, a Táncos Csuda Mózest alakító Szarvas József jelenlétében.

A színművészt közel két évtizedes barátság fűzi a Kovács Gyula pórszombati erdészhez, aki kárpát-medencei őshonos fafajtákat ment meg a következő nemzedékeknek. Kertjében 3500 félét őriz, köztük 1500 féle almafát is. Gyűjteményéből származik a most elültetett tizenhárom csemete is, valamennyi pónyik almát terem majd. Érdekesség, hogy Szarvas József és Kovács Gyula barátságából született a Tündérkert-mozgalom. A Vas megyei Viszák után már több mint háromszáz helyszínen alakítottak ki közösségi kerteket, így Dunaszigeten is.

Elültették a Trianoni emlékfákat
Fotó: Csapó Balázs

– A történelmi Magyarország területét szétdaraboló 1920. június 4-én aláírt békediktátum során a Pozsony vármegyéhez tartozó három csallóközi települést, Doborgazt, Keszölcést és Vajkát is elveszítettünk. Örvendetes tény, hogy mindhárom testvértelepülésünkön nagyobb arányban van a magyarság, és apáról fiúra száll a nyelv és a hagyományok őrzése – emelte ki köszöntőjében Cseh Benjamin dunaszigeti polgármester, aki szerint soha ilyen fontos nem volt még az identitás megerősítése, mint napjainkban. Az Emlékparkban ünnepélyes keretek között, a helyi iskolások és óvodások jelenlétében ültették el az almafát és helyezték el az emléktáblát. (Mészely Réka)

Fákat ültettek Nógrád megye két településén is

Balassagyarmaton Bakos Kiss Gábor színművész, Gaál Dénessel, a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet igazgatójával helyezte földbe a facsemetét.

Somoskőújfalun Nagy Mari színművésznő, valamint Tóth László, a város polgármestere ültetett emlékfát.

Újszalontán is elültették a trianoni emlékfát

A Békés megyei Újszalontán is őshonos almafát ültettek a trianoni tragédiára emlékezve csütörtökön a Nemzeti Színház színészei.

Újszalontán a dévaványai származású Tóth Auguszta Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész képviselte a Nemzeti Színházat. Beszédében elhangzott, az elültetett fák összetartozásunkat szimbolizálják és kifejezik, hogy senki nincs egyedül, hiszen együtt emlékezünk. A színművész elárulta, a trianoni események mélyen érintik, ezért is szívügye a megemlékezés, az előadásban kapott szerepét pedig egyfajta jutalomnak tekinti.

Jova Tibor polgármester elmondta, Újszalonta területét is mélyen sújtotta a békediktátum, hiszen az akkor meghúzott területek választották el attól a Nagyszalontától, amellyel évszázadokig szerves egységben volt. Az események következtében családokat, barátokat szakítottak el egymástól, a lakosság megélhetése nehézzé vált. (Vásári Erzsébet)

Berzencén is elültették az összetartozás almafáját

Berzencére csütörtökön Horváth Lajos Ottó színművész hozta el az almafát. Elmondta, hogy a vidéki településekre a tizenkét szereplő viszi el a csemetét. Hozzátette, hogy ez egy „pónyik”, Erdélyben őshonos alma oltványa. A nemes cél érdekében örömmel fogadta, hogy Berzencére, ebbe a kedves dél-somogyi településre kellett hoznia a fácskát.

Szászfalvi László országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy ez a kis almafácska is emlékeztet a sötét időszakra, amit nem szabad elfelednünk. Ez az év a gyászé és az összetartozásé.

Csendes Sándor plébános ugyancsak örömét fejezte ki, hogy épp Berzence került fel a listára, melyet a „Trianon 100” bizottság jelölt ki véletlenszerűen. Bejelentették, hogy az egyházközség örökbe fogadta a kis almafát.

Műsorral kedveskedtek a Kavulák János Általános Iskola pedagógusai és a jelen lévő tanulói. A Borostyán Nyugdíjas Klub tagjai berzencei dalokkal színesítették a kis ünnepséget, mely a fa elültetésével zárult.

Elültették a Trianoni emlékfákat
Fotó: Györke József

Trianoni emlékfát ültettek Magyarszombatfán

Magyarszombatfán Rátóti Zoltán színművész ültetett pónyikalmafát. Az Őrségi településen 14 órakor napsütésben, a Himnusz hangjaival kezdődött a rendezvény a régi iskola kertjében. E területet találták méltónak a település vezetői arra, hogy a trianoni emlékfa helyet kapjon földjében. Az ünnepségen köszöntőt mondott Albert Attila polgármester és Vugrinec Zsuzsi, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke.

– Nem gyászolni, szomorkodni jövünk ide, hanem örömünnepre. Az összetartozás, a tolerancia, a közösségi kultúra ünnepére, ami összeköti a nemzetrészeket függetlenül attól, hogy magyar vagy szlovén zászló leng a fejük felett – hangsúlyozta a polgármester.

A köszöntők után a bajánsenyei és a pártosfalvi iskolások, valamint az Őrségi Kistérségi Alapfokú Művészeti Iskola citerásai és népdalosai színesítették műsorukkal az ünnepséget. A kulturális összeállítást az ünnepélyes faültetés követte: a kertben Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház művésze, Albert Attila és Vugrinec Zsuzsi helyezte el a földben a csemetét.(Nemes Judit)

Elültették a Trianoni emlékfákat
Magyarszombatfa. Fotó: Horváth Balázs

Sátoraljaújhely száz éve köti össze a Felvidéket az anyaországgal

Trianon a veszteség mellett hitforrásként is szolgálhat minden magyar számára.

„Mi, sátoraljaújhelyiek Trianon óta nagyon jól tudjuk, mit jelent peremvidéken élni, számkivetettnek lenni és magyarnak lenni akkor is, amikor ez leginkább hátrányt jelent” – közölte Szamosvölgyi Péter a város polgármestere a trianoni békediktátum százéves évfordulója alkalmából megrendezett rendezvénysorozat első városi eseményén. Ezt a Nemzeti Színház kezdeményezésére tartották meg, amely során országszerte összesen 13 almafát ültettek el a teátrumnál, valamint tizenkét olyan határ menti településen, amelyek közvetlenül élték át a szétszakítottság fájdalmát és annak következményeit. Így jutottak el Sátoraljaújhelyre is, a zempléni várost ugyanis kettévágta a trianoni határ. A polgármester hozzátette: Újhelynek száz éve az a vállalása, hogy összekösse a Felvidéket az anyaországgal. Azóta kell szembesülniük azzal is, hogy akár városvezetőként, akár helyi lakóként dupla annyit kell dolgozniuk a város megmaradásáért, mint máshol. A polgármeste kiemelte: jó érzés, hogy Sátoraljaújhely része annak a 12 települést érintő kezdeményezésnek, amely során a nemzeti teátrum munkatársai, színművészei almafát ültetnek a kerek évforduló alkalmából.

Elültették a Trianoni emlékfákat

Életre ítéltetett

A Nemzeti Színházat Bordás Roland színművész képviselte, aki elmondta: társulatuk a 100 éves évforduló alkalmából március 6-án mutatja be a Wass Albert Tizenhárom almafa című művéből készült azonos című színdarabot, amelyet Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója rendez. Ez adta azt az ötletet, amely során a társulat tagjai a színház melletti délelőtti emlékfa ültetés után az ország 12 határ menti településére utazva csaknem azonos időben egy-egy, úgynevezett pónyik almafát ültetnek el. Kiemelte: ez a fa is emlékeztessen mindenkit arra, hogy ez a kis nép életre ítéltetett. Trianon a veszteség mellett hitforrásként is szolgálhat minden magyar számára – közölte. Hozzáfűzte: azt tervezik, hogy idén októberben 13 határon túli településen ültetnek őshonos magyar almafákat. A színművész beszélt arról is, hogy az almafák Kovács Gyula pórszombati erdőmérnök és Szarvas József színművész őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzését célzó közös Tündérkert mozgalmának köszönhetőek. Bordás Roland kiemelte: az almafa sokára hoz majd termést, reméli évtizedek múlva is lesz a városban olyan magyar közösség, amely gondozza majd.

Tompán és Kelebián is elültettek az emlékfákat

Kelebián Maczkó József polgármester és Rubold Ödön színművész a helyi általános iskolásokkal közösen ültette el a polgármesteri hivatallal és a katolikus templommal szemben lévő parkban az emlék almafát. A település a trianoni békeszerződést megelőzően Szabadkához tartozott, a Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án alakult önálló községgé Kelebia néven. Az emlékfát a Farkas László Általános Iskola mindenkori nyolcadikos diákjai fogják majd gondozni.

Elültették a Trianoni emlékfákat
Tompán Véh László polgármester, Murányi Ami nemzetközi protokoll előadó és Szabó Sebestyén László színművész ültették el közösen az emlékfa csemetét, amely a nemzet összetartozását szimbolizálja.

– „Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.” – idézett Wass Albert Tizenhárom almafa című regényéből Szabó Sebestyén László. Mint a faültetésen elhangzott, Tompa önálló története szintén a trianoni békeszerződést követően vette kezdetét. Az új országhatár elvágta az addigi anyavárosától, Szabadkától, ezért 1922-ben önálló községgé szervezték és Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták. (Pozsgai Ákos)

Nagylak határában is elültették az almafa-csemetét, a területen a békediktátum századik évfordulóján kettős keresztet is állítanak

– A későbbiekben Nagylak itt fogja tartani a trianoni megemlékezéseket – mondta a határközség polgármestere, Kolozsvári Rozália arról a háromszög alakú területről, ahová tegnap délután a Nemzeti Színháztól kapott almafát elültették. Ez egyébként ott van, ahol a Palotáról érkező út befut Nagylakra; a hely Lázár János honatya ötlete volt, aki több tucatnyi helybeli és környékbeli lakossal együtt részt is vett az ünnepségen.

Elültették a Trianoni emlékfákat
Az almafa elültetése egy emlékhely kialakításának első lépése volt. Fotó: Szabó Imre

Wass Albertre utal

Az apró facsemetét azért kapta a teátrumtól a falu közössége, mert a fővárosban most mutatják be a Wass Albert 13 almafa című regényéből készült darabot, és ebből az alkalomból 12 határ menti település kapott ilyen ajándékot – a tizenharmadikat a színháznál ültették el. Nagylak azért került ebbe a körbe, mert egészen közelről érintette az első világháborút lezáró, Magyarország számára tragikus kimenetelű egyezmény.

A határon túliak is kapnak

Az ünnepségen Kolozsvári Rozália felelevenítette, hogy a mai falu Trianon miatt lett hazánk egyik legfiatalabb települése, hiszen a békediktátum kettészakította és a nagyobbik része Romániához került – a kisebbikből 1925-re szerveződött község. Tóth László színművész, aki kollégáival együtt Nagylakra hozta a facsemetét, arra emlékeztetett, hogy a trianoni veszteség ellenére is erős az ország és élnek a határon túli magyar közösségek. Azt is megígérte, hogy a későbbiekben 13 határon túli magyar településnek is ajándékoznak majd kis fákat.

Az olvasókör fogja ápolni

A csemetét együtt ültette el a színművész, Lázár János, Kolozsvári Rozália és magyarcsanádi kollégája, Farkas János. A növényt egy díszes védőrács is körbeöleli, amelynek tábláján egy Wass Albert-idézet olvasható, valamint az, hogy a Nemzeti Színház Wass Albert-előadásának közreműködői és a nagylakiak ültették Trianon 100. évfordulójára. Megtudtuk: a fát öntözni, gondozni a nemrégiben alakult helyi olvasókör tagjai fogják, akik az ünnepségen is közreműködtek – a Búzavirág népdalkörrel együtt. Lesz emlékmű is a területen: a Pilisből hoznak hozzá egy sziklát és a csanádpalotai Szügyi László farag bele kettős keresztet. (Szabó Imre)

Tizenhárom almafából egy a tarpaiaknak jutott

A tarpai Esze Tamás emlékparkban ültették el az összetartozás egyik fáját. Wass Albert 13 almafa című kisregényéből készült színművet mutatja be március elején a budapesti Nemzeti Színház.

Az összetartozás fája

– Még az év végén kaptuk a megkeresést a budapesti Nemzeti Színháztól – mondta a Kelet-Magyarország érdeklődésére Szécsi Szabolcs.

– Nagyon megtisztelőnek tartottuk, hogy a tizenkét település közé Tarpa is bekerült. Talán annak is köszönhetjük mindezt, hogy a mi településünk egyrészt elválaszthatatlan a Kárpátaljától, másrészt már évtizedes hagyomány, hogy minden évben megünnepeljük a nemzeti összetartozás napját. A 2019-es Rákóczi emlékév kapcsán is köthetőek vagyunk a nemzeti összetartozáshoz, hiszen Esze Tamás szülőfaluja elválaszthatatlan a Rákóczi-szabadságharctól, a hazaszeretettől. Ezt a fát nem magunknak, hanem a tarpai gyerekeknek és az őket követő nemzedékeknek ültettük, hogy bennük is tudatosodjon: a legfontosabb a nemzeti összetartozás.

Rácz József hozta Tarpára az almafacsemetét. A színművész szinte hazaérkezett, hiszen a közeli Benén látta meg a napvilágot.

– Tarpára megérkezve hallottam az iskola előtt, hogy néhány gyerek ukránul beszélget – mondta Rácz József.

– Nem lepett meg, hiszen tudom, Kárpátaljáról sok gyerek jár át Tarpára az itteni fociakadémiára és itt is tanulnak. Számukra a magyar mellett az ukrán is megszokott nyelv, ahogy annak idején számomra Ukrajnában, vagy ahogy jobban szerettem akkor is mondani, Kárpátalján természetes volt a magyar nyelv használata. Ma sem könnyebb és nem is nehezebb magyarnak lenni Kárpátalján mint évtizedekkel ezelőtt. Nem ezen múlik a magyarság. Aki akar, megmarad magyarnak, éljen bárhol.

Elültették a Trianoni emlékfákat
Tarpa Fotó: Pusztai Sándor

– Száz évvel Trianon után is élnek és léteznek az elszakított részeken lévő magyar közösségek és van egy virágzó Magyarország. Vagyunk, létezünk.

– A tarpai iskolában is sok kárpátaljai diák tanul – mondta dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő. – Ezek a diákok péntekenként útnak indulnak és egy határon keresztül jutnak haza a szülőházukba. Ha nem lett volna Trianon, egyszerűen hazakerékpározhatnának úgy, hogy nem kellene az országhatárt átlépniük. Tarpa különleges hely, ennek a településnek történelme van. Tarpát Esze Tamás révén a története örökre Magyarországhoz köti. Minden egyes ilyen esemény, mint a mostani, csak erősíti bennem azt a büszkeséget, hogy ehhez a nemzethez tartozom. Büszke vagyok arra, magyar vagyok.

(Pataki Tamás / Magyar Nemzet)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.