Hazatalálni a fészekhez

Több mint kétezer leány és 1156 legény jelent meg népviseletben az idei Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói nyeregben. A jövő évi rendezvény tiszteletbeli házigazdája Csíkpálfalva lesz: a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben székely ruhában a találkozón.

Fotó: Gecse Noémi

A Csíkszereda főterén tartott megnyitót és közös táncot, majd a lovas, szekeres felvonulást ünnepi szentmise követte a csíksomlyói kegytemplomban.

„Amikor találkozóra gyűlünk össze, akkor a ma embere találkozik egy hagyománnyal – hiszen hagyományőrző a mai ünnep. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért fontos nekünk ma a Kárpát-medencében a magyarságunk, az egyházhoz való tartozásunk, miért fontos, hogy itt, Erdélyországban élhessünk. Fel kell tennünk ezt a kérdést, mert olyan korban élünk, amikor szeretnének összemosni az egyes nemzetnek a sajátosságait, hogy legyen egy nagy egész, mert azt könnyebb kormányozni. Nem adhatjuk fel a hitünket, a nemzeti hovatartozásunkat, mert mindenki tudja, hogy a nagy egységet egy-egy népnek a sokszínűsége nem gyengíti, hanem gazdagítja és erősíti” – fogalmazott az ünnepi szentmisén Urbán Erik ferences szerzetes. Az szentmise után a népviselet magukra öltött csoportok a csíksomlyói nyeregbe vonultak.

A 2017-es Ezer Székely Leány Napja tiszteletbeli házigazdája Tusnádfürdő volt, az általuk készített Aranykapun áthaladva egy kitömött medve fogadta az érkezőket.

A nyeregben az ünnepélyes megnyitón a jelenlevők közösen elénekelték a székely himnuszt, majd Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket.

„Számomra az egyik legszebb megszólítás az, ami a székely kapukon van: őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha. Akik ma itt vagyunk és székelyruhát öltöttünk magunkra, a hitünket megvallottuk a kegytemplomban. Nem vagyunk hűtlenek őseink hagyatékához, hisz hagyatékot kell átadni a jövő nemzedéknek, és nem mindegy, hogy milyen színű ruhában, szakadt nadrágban, vagy székely ruhában fognak utódaink a csíksomlyói hegyre jönni. Ez az ünnep tovább kell vigye a Székelyföld hagyományait. Szükségünk van minden székelyföldi emberre, mert nem mindegy, hogy kik fognak utánunk jönni, és kik fogják Székelyföldet belakni. Ezt a földet mi őseinktől megőrzésre kaptuk, tovább kell adnunk a következő nemzedéknek” – fogalmazott Tusnádfürdő vezetője.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőbeszédében rámutatott, a székely a legszebb himnusz a földkerekségen, és ennek van a legszebb záró szakasza, mert benne van minden.

„Néhány évvel ezelőtt az ablakunk szegletébe fészket raktak a fecskék. Minden tavasszal a feleségem naponta figyelte, hogy érkeztek-e meg, vették-e újra birtokba fészküket a vándormadarak. És amikor jöttek, akkor hívta a kicsiket-nagyokat, és nagy ujjongás vett erőt az egész családon, mert hazataláltak a fecskéink. Az idén tavasszal a szomszédos eresz fölé a szarkák fészkelték be magukat. És ezek a szarkák megtámadták előbb az egyik fecskefészket, aztán a másikat, így a fecskék kénytelenek voltak a ház másik oldalának az ablaksarkait birtokba venni, oda fészket rakni. Mennyire igaz ez a történet ránk, székelyekre. Itt voltunk a földünkön, el-elmentünk, de visszajöttünk, hazataláltunk édesanyánk fészkéhez, a Szűzanyához, és egyszer csak jöttek a szarkák, fészket raktak ide is és oda is, megtámadták a saját tűzhelyeinket, és egyre nehezebb ma itt nekünk boldogulnunk, hazatérnünk, édesanyánk fészkére szállnunk, a Szűzanyával találkoznunk. Megvan ennek a történetnek a csattanója is: nekünk továbbra is itt a helyünk! Itt van az a fészek, ahová haza kell jönnünk, de ezt a fészket meg kell védenünk a szarkáktól, elsősorban úgy, hogy egymásra számítunk és itt vagyunk, ide térünk haza. Ma felvettük a népviseletünket. Ezzel azt akarjuk elmondani, hogy mi, székelyek egymáshoz tartozunk, egymásra figyelünk, egymás fészkét kell megvédenünk ahhoz, hogy nekünk terünk, életterünk, jövőnk és földünk maradjon” – hangsúlyozta a polgármester.

Ezt követően a csoportok fellépése következett: több mint hétszáz legény és leány táncolt a nap folyamán a színpadon, és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsorát is meg lehetett tekinteni.

Nemcsak a Hargita és Kovászna megye településekről, hanem távolabbról, Gyulakutáról és Felvincről is érkeztek szervezetten csoportok. Több csoport volt jelen Magyarországról.

A színpadi produkciók mellett számos kiegészítő programmal várták az érdeklődőket a különböző sátrakban, volt fotókiállítás, ki lehetett próbálni a szövést, a kézműves sátraknál nem csak a portékákat kínálták, hanem mesterségbemutatókat is tartottak a kézműves mesterek.

Ebben az évben százan jelentkeztek a viseletmustrára, ennyien még egy évben sem mérettették meg a szakemberekkel a felvett viseletüket.

A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Alapítvány főszervezésében, Hargita Megye Tanácsa és Kovászna Megye Tanácsa társszervezésében megvalósult Ezer Székely Leány Napja résztvevőit arra kérték, jelentkezzenek be a regisztrációs sátornál, ez alapján 2131 székely ruhás leány és 1156 legény volt jelen.

A települések lakosságának számához viszonyítva ebben az évben Csíkpálfalváról voltak a legtöbben népviseletben a rendezvényen, ezért jövőben ez a település lesz az Ezer Székely Leány Napja tiszteletbeli házigazdája.

További részletek és Fotók: szekelyhon.ro

Comments are closed.