Spectrum Színház néven új magyar magánszínház nyitja meg kapuit az erdélyi Marosvásárhelyen.

A magántársulat tavaly novemberben alakult meg, és eddig különböző helyszíneken lépett fel. Most viszont felújították saját székhelyüket Marosvásárhely belvárosában, ahol csütörtök este tartják az első előadást – írta csütörtökön a Népújság című marosvásárhelyi napilap.

A színház mögött egy gyógyszergyár áll, amely kibérelte tíz évre a marosvásárhelyi mészárosok céhe által visszakapott főtéri épület földszinti részét.

Ott egykor az Ifjúsági mozi működött. Egy moduláris, vagyis többféle módon berendezhető, mintegy száz férőhelyes előadótermet alakítottak ki. A játszóhely felújításával a társulat saját előcsarnokkal, előadóteremmel, technikával és öltözőkkel rendelkezik.

Szélyes Ferenc Jászai-díjas marosvásárhelyi színművész úgy vélte, hogy az új színház alapítása azért is fontos, mert lehetőséget ad a frissen végzett színészeknek és nyugdíjas művészeknek egyaránt. “Színházat alapítani fantasztikus érzés, negyven évvel a hátam mögött érzem annak minden súlyát, felelősségét” – mondta a színművész.

Török Viola rendező, a színház művészeti vezetője elmondta: le akarják reagálni szűkebb környezetük igényeit, gondolatvilágát, meg akarják határozni az erdélyiségüket, és keresik a helyüket a magyar és az egyetemes színházművészetben.

A magánszínház Móricz Zsigmondnak a Boszorkány című drámájával kezdi az évadot. Második bemutatójuk vasárnap este a Szomorú vasárnap című kamaramusical lesz, amelyet a világhírű komponista, Seress Rezső alakja és élete ihlette. Harmadik bemutatóként Csehov Sirály című drámáját tűzték műsorra. (MTI)

Reklám

Élénk vita után, de csaknem egyhangú szavazással döntött szombaton Marosvásárhelyen a kormányból való kilépésről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).

A szövetség 113 jelen lévő képviselője közül csupán hárman szavaztak a kormányból való kilépés ellen, és heten tartózkodtak a szavazásnál. A vita során Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója érvelt a kilépés ellen, Verestóy Attila szenátor és Borbély László, a szövetség politikai alelnöke pedig azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy lehetőséget kell teremteni a kormányhivatalokban nem politikai tisztségeket betöltő magyar szakembereknek munkájuk folytatására.
Frunda György, az RMDSZ korábbi államelnökjelöltje úgy értékelte, nem a kormányban való részvételen múlott, hogy az RMDSZ elnökjelöltje minden korábbinál kevesebb szavazatot kapott a választáson. „Ha a kormányban maradunk, többet tudunk használni a közösségünknek, pénzt tudunk hozni az önkormányzatoknak, befolyásolni tudjuk a kormányzati döntéseket” – érvelt a politikus. Azt is kifogásolta, hogy az RMDSZ nem az ellenzékbe, hanem a „senki földjére” készül lépni.
Verestóy Attila szenátor – megállapítva, hogy a kilépés kérdése eldőlt – úgy vélte, ez „koraszülés volt”. Azt is megjegyezte, a Kelemen Hunor elnök által emlegetett „újratervezésre” akkor szokott szükség lenni, amikor a GPS készülék azt észleli, hogy a gépkocsi letért a helyes útról. A politikus azt szorgalmazta, hogy tovább végezhessék a munkát a különböző kormányhivatalokban az RMDSZ bizalmából oda került szakemberek. Szerinte ugyanis a történet vége csakis az lehet, hogy a szövetség visszakerül a kormányba.
Borbély László alelnök szerint az RMDSZ döntése miatt mintegy 110 Bukarestben dolgozó magyar szakembernek kell újraterveznie az életét. Szerinte a kérdés most az, hogy közülük hányan maradhatnak a helyükön.
Helyeselte viszont a kormányból való kilépést Hegedüs Csilla két hete kinevezett kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes is. A miniszter a kormányzás utolsó eredményeként jelentette be annak a miniszteri rendeletnek az elfogadását, mely szerint valamennyi magyar vonatkozású műemléképületen magyar nyelvű tájékoztató feliratot is el kell helyezni.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett, hogy nem a kormányból való kilépés volt „koraszülés”, hanem a belépéskor „kellett volna védekezni”. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együtt kormányzás ugyanis beszűkítette az RMDSZ mozgásterét. A polgármester azt javasolta, hogy az RMDSZ megelőlegezett bizalommal viszonyuljon Klaus Iohannis megválasztott elnökhöz.
A szavazás utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a szövetség ellenzékbe vonul, de lehetnek olyan törvénytervezetek, amelyeket az ellenzék is megszavaz. Hozzátette, hogy a költségvetés tervezetét még nem ismerik, nem tudják, hogy támogathatják-e a parlamentben. Elmondta, hogy az Etnikumközi Hivatal élén az Oktatási Minisztériumban akkor is tisztségben maradt egy magyar államtitkár, amikor a szövetség ellenzékben volt. Hozzátette, a miniszterelnök döntése, hogy megmaradhatnak-e ezeken a tisztségeken a magyar szakemberek.
Kelemen Hunor szerint a Kovászna megyei prefektusnak a magyar himnusz elleni fellépése kétségessé tette, hogy megszavazzák-e a kormány új felállását. Elmondta, jelezte a miniszterelnöknek a kérdéssel kapcsolatos elégedetlenségét. „Ez egy olyan súlyos kérdés, amire a következő napokban a kormánynak valamiféle választ kell adnia. Csak ezt követően tudunk beszélni arról a frakciókban, hogy miként járunk el a kormány beiktatásakor” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Az SZKT eldöntötte, hogy 2015. április 17-18-án, Kolozsváron tartja a tisztújító kongresszusát. Végül tiltakozó határozatot fogadott el a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról hozott bírósági ítélet miatt.

MTI

Reklám

Szeretném kimozdítani az Ukrajnai Demokrata Szövetséget (UMDSZ) abból a kissé letargikus helyzetből, passzivitásból, amelybe a jelenlegi ukrán belpolitikai helyzet és az elmúlt négy év mellőzöttsége miatt került – nyilatkozta az MTI-nek Zubánics László, akit szombaton választott az UMDSZ elnökévé a szervezet tisztújító közgyűlése Beregszászon.

A politikus kifejtette: az UMDSZ-ben nagyon sok tehetséges ember van, akiket szeretne helyzetbe hozni, s ezáltal a köz érdekébe állítani azt a tudást, amely a szövetségben összpontosul. “Velük együtt azt szeretném, hogy minél több kárpátaljai magyar ember tudjon boldogulni a szülőföldjén, amihez meg kell teremteni a gazdasági, oktatási, kulturális feltételeket, hogy legyen a közösségnek pozitív jövőképe” – tette hozzá.
Az UMDSZ új elnöke elmondta: kompromisszumokra kész embernek tartja magát, s már régóta szorgalmazza a párbeszédet a kárpátaljai magyar szerveztek között. Megjegyezte: “Most lépéskényszerben vagyunk, hiszen ha a 2015-re tervezett előre hozott ukrán helyhatósági választásokra nem fogunk össze, akkor kiszorulhatunk a megyei tanácsból (közgyűlésből), mert nem tudjuk majd átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt”. Félő, hogy ukrán pártok ragadják magukhoz a kezdeményezést, és az ő soraikból kerülnek be magyar nemzetiségű képviselők a képviselő-testületbe, miközben a magyar szervezetek hoppon maradnak, majd akár érdektelenné is válhatnak.
Azzal kapcsolatban, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára levélben köszöntötte az UMDSZ közgyűlését, kifejtette: jelzés értékűnek tartja a gesztust, hiszen a magyar kormány részéről az elmúlt négy évben – mint fogalmazott – “hasonló megtiszteltetés nem ért bennünket, amit mindenképpen értékelnünk kell”. Reményének adott hangot, hogy az új évben kialakulhat valamilyen párbeszéd az UMDSZ és a magyar kormány képviselői között, hiszen van olyan terület, ahol lehetséges az együttműködés.

Reklám

Szabadkán a kárpótlási folyamat során a 13 ezer hektárnyi földterületből mindössze százat szolgáltattak vissza, az elvett ingatlanok örökösei pedig nem értékpapírokat, hanem szubsztitúciót követelnek, tehát egy azonos méretű földterületet, amennyiben konkrétan azt, amelyet elvettek, időközben eladtak.

Az állam sajátjának tekintette a kisajátított földterületeket, az elmúlt fél évszázadban pedig különböző módokon vették el. Amikor pedig a restitúciós ügynökséghez kezdtek beérkezni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek, megállapítást nyert, hogy a szóban forgó földterületek többségét időközben eladták.

„Más átmeneti országban előbb visszaszolgáltatták az elvett javakat, s majd csak ezt követően kezdődött meg a magánosítás. Nálunk mindez fordítva történt” – magyarázta Milan Uzelac, a vagyon-visszaszármaztatást kérelmező polgárok egyesületének elnöke.

A probléma az, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény nem irányoz elő szubsztitúciót, hanem januártól kötvények kiadásába kezdenek. Mivel az államnak nincs pénze, a kifizetés határidejét kitolták 2017-ig.

„Mivel ezt először is törvénnyel kell szabályozni, minden városból nyomást gyakorlunk az illetékesekre, hogy mielőbb módosítsanak a restitúciós törvényében, mert mindenkinek jobban megfelelne, ha egy ugyanakkora területű állami földet kapna, nem pedig kötvényeket, amelyeket a legjobb esetben is 15 év múlva lehet készpénzre váltani” – fejtette ki Uzelac.

„Már a törvényjavaslatra vonatkozóan több megjegyzésünk volt, de a 170 módosítási javaslatból csak néhányat fogadott el a szerbiai képviselőház. A szubsztitúciót követeljük leginkább, ettől nem állunk el, mert az örökösök már 50 éve várnak nagyapáik vagyonára.”

A második világháború idején elvett vagyon visszaszármaztatására várakozók között van Ružica Lipozenčić is.

„A nagyapám földjeinek közel 90 százalékát eladták. Még nem kerestek meg azért, hogy erre megoldást keressünk, de amikor erre sor kerül, nem fogok rábólintani a kötvényekre” – szögezte le kategorikusan Lipozenčić. „Ugyanannyi földet követelek, mint amennyit elvettek. Minden más igazságtalanság lenne.” (Večernje novosti)

Reklám