Azt is mondta, hogy meglátása szerint Magyarország nemzeti függetlensége áll támadás alatt, neki pedig az a legfontosabb feladata, hogy az ország függetlenségét megvédje. “Nem vagyunk hajlandóak arra, én személy szerint sem, hogy valamelyik idegen külföldi állam megbízásából legyek alkirály Magyarországon” – fogalmazott Orbán Viktor.

Közölte: a nemzeti függetlenség békeidőben három dolgot jelent, energia-, pénzügyi és kereskedelmi függetlenséget.

“Ez nem tetszik azoknak, akik eddig haszonélvezői voltak annak – 2010 előtti időkről beszélek -, hogy Magyarország nem volt független állam, lehetett nyerészkedni a magyarokon” – mondta a miniszterelnök.

John McCain arizonai republikánus szenátor az új amerikai nagykövet kinevezéséről tartott keddi szavazás alkalmával “totálisan alkalmatlannak” nevezte a jelöltet arra, hogy Magyarországon legyen nagykövet, amely egy “nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek”. Azt mondta: “nem vagyok ellene a politikai kinevezetteknek, mert tudom, hogy miként játsszák ezt a játékot, de így állunk: egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal, és mi a Gazdagok és szépek (szappanopera) producerét küldjük nagykövetnek”.

A pénteki rádióinterjúban szóba került az Egyesült Államokkal kapcsolatos másik aktuális ügy, a beutazási tilalom kérdése is. Orbán Viktor kifejtette: leegyszerűsödni látszik a helyzet, mert az amerikaiak a minap egyértelmű nyilatkozatot tettek, azt mondták, az adóhivatal elnöke korrupciós bűncselekményt követett el.

A miniszterelnök egyetlen feladatot lát és vár el a jelenlegi helyzetben – erről csütörtökön beszélt is Vida Ildikóval, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével -, mégpedig azt, hogy azonnal jogi útra kell terelni a vitát, “élni kell a lehetőséggel, hogy ebből a ködös és zűrös hablatyolásból az egész ügy végre a jog tiszta mezejére és tiszta nyelvezetébe került át”. Pert kell indítani, “rágalmazás, jó hírnévhez való jog: a magyar jogrendszer megadja a lehetőséget, hogy ilyenkor egy magyar állampolgár védekezzen, ezt várom el minden állami vezetőtől ilyen helyzetben” – mondta.

Arra, hogy mi a helyzet, ha bebizonyosodik a korrupció, a kormányfő azt válaszolta: ha korrupciós bűncselekmény bizonyosodik be, “akkor az embert Magyarországon bezárják”.

Arra a kérdésre, igaz-e, hogy válaszul a beutazási tilalmi ügyre magyar kitiltási proklamáció készülne, Orbán Viktor azt felelte: “úgy fogunk majd eljárni, ahogy egy nemzeti függetlenségére büszke országnak el kell járnia”.

A kormányfő úgy fogalmazott: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor “nekünk nem érdemes pitizni” azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani.

Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak, és most ennek “aprópénzre váltása” a feladat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben egy-egy ország versenyképességét a korábbinál sokkal nagyobb erővel határozza majd meg, hogy milyen árú energiát tud biztosítani a gazdaságnak. Megjegyezte, egyébként arra számít, hogy a magyar rezsicsökkentést újra meg kell majd védeni a hónap második felében esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón.

Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, hogy ha esetleg a paksi atomerőmű bővítéséből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Ankarában közölte: Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt, nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerülésével Dél- és Közép-Európába (ezen belül Magyarországra) orosz földgázt szállító Déli Áramlat tervének megvalósítását, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják.

A pénteki miniszterelnöki rádióinterjúban más gazdasági témák is napirenden voltak.

A kormány által is támogatott vasárnapi pihenőnapról szólva Orbán Viktor közölte: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt.

A kormányfő fontosnak nevezte a törekvést arra, hogy “senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni”, ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján – magyarázta.

Arra a kérdésre – utalva egy évekkel ezelőtti, a vasárnapi zárva tartást akkor még elutasító nyilatkozatára -, hogy ma már meg lehet-e élni heti öt napi munkából, azt felelte: “hatból talán már igen”.

A Budapest Bank csütörtökön bejelentett megvásárlását is kommentálta a miniszterelnök, és azt mondta: az ország akkor halad a nemzeti függetlenség felé, ha a bankrendszer legalább 50 százaléka nemzeti tulajdonban van. Tájékoztatása szerint a Budapest Bank megvételével a magyar tulajdoni arány a bankrendszerben jóval 50 százalék fölé ment, “nagyjából biztonságban érezhetjük magunkat”. Megerősítette ugyanakkor, hogy a kabinetnek nem áll szándékában “egy hatalmas többségi állami tulajdonú mamutnak a kiépítése”.

A jövő évi költségvetésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: a büdzsé elementáris erejű bizonyíték arra, hogy a nemzeti függetlenség nemcsak jó, hanem gazdasági értelemben hasznos. Megemlítette a teljes foglalkoztatottságot, amely szerinte akár korábban is megvalósulhat, mint azt tervezték.

Arra a kérdésre, hogy a sajtóban emlegetett Ovádi Péter – veszprémi Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő, helyi frakcióvezető – lesz-e a jelölt, Orbán Viktor nemmel válaszolt, azt azonban egyelőre nem árulta el, kit indítanak. A jelöltet “a dolgok szokásos rendje szerint” fogják bejelenteni – fogalmazott.

A veszprémi időközi választás valódi tétjét, benne a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének sorsát firtató kérdésre a pártelnök-miniszterelnök úgy reagált, a voksolás tétjét majd a veszprémiek eldöntik. Szerinte azonban a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer ugyanis olyan problémát, amelyet 2010-2014 között ne oldottak volna meg az akkori kétharmaddal. “Persze az a jó, ha minél nagyobb arányú egy többség a parlamentben, de én nem a kétharmadot látom a legfontosabbnak” – mondta a kormányfő.

A legfontosabb kérdés szerinte, hogy lesz-e a veszprémieknek és a város környékén élőknek olyan parlamenti képviselőjük, aki el tud intézni nekik fontos ügyeket.

A Nemzeti Választási Bizottság február 22-ére tűzte ki az időközi országgyűlési képviselő-választást Veszprém megye 1-es számú egyéni választókerületében, ahol az európai uniós biztossá kinevezett Navracsics Tibor helyére választanak képviselőt.