A 2014/2015-ös iskolaév során a vajdasági középiskolások a szexuális nevelés tantárgyát is tanulják majd.

A diákok tanrendjében októbertől 66 vajdasági középiskolában szerepel majd a szexuális nevelés óra, de hamarosan törvénymódosítást is kezdeményeznek, hogy ezt a tantárgyat minden szerbiai iskolában bevezessék, erősítette meg a Blicnek Marinika Tepić tartományi sport- és ifjúsági titkár.

A titkárság a tavalyi iskolaév folyamán tíz középiskolában bonyolította le sikeresen a kísérleti programot, s 70 iskola jelentkezett, hogy a következő iskolaévben részt venne a projektben. Ez a vajdasági középiskolák körülbelül 80 százaléka.

„Négy iskola nem felelt meg a pályázati kiírásnak, így összesen 66 vajdasági iskolában hallgatnak majd előadásokat a diákok a szexuális nevelés területéről, pontosabban választható tantárgyakat a reproduktív egészségről szóló egészségnevelés témájában. Az órákat azok a professzorok, pszichológusok és pedagógusok tartják majd, akik már az iskolákban dolgoznak, de munkanélküli tanárok is. Szeptember első két hetében mindannyian részt vesznek a Vajdasági Közegészségügyi Intézet képzésén” – magyarázza Tepić.

A szülők, a tanárok és a diákok nagy érdeklődése miatt hamarosan kezdeményezik az általános oktatásról szóló törvény módosítását, hogy a szexuális nevelés legalább választott tantárgyként minden iskolában életre keljen, hangsúlyozta Tepić.

„A projektumot jelenleg a középiskolákban végezzük, de a szakemberek véleménye az, hogy az ilyen nevelést tulajdonképpen korábban, az általános iskolai oktatás végén el kell kezdeni. A szexuális nevelés célja a megelőzés, a diákok a szexuális védelemről, a szexuálisan kockázatos viselkedésről, a nemi betegségekről tanulnak majd, de arról is, hogy hogyan ápolják a baráti viszonyt, amikor elkezdik a szexuális életet” – magyarázta Tepić.

A Szülő (Roditelj) Egyesület támogatja a szexuális nevelés bevezetését az iskolákban, mert – mint mondják – a gyerekek egyre korábban létesítenek szexuális viszonyt, s ezt a témát sok helyen továbbra is tabuként kezelik.

„A modern életvitel a szexuális élet megkezdésének eltolódásához vezetett, vannak, akik ezt egészen 10-11 éves korra teszik, a mai szülők pedig továbbra is tabuként kezelik ezt a témát. Mihelyt tabuként kezelik, a gyerekek leülnek, és rákeresnek az interneten, a Google azonban nem oktathat úgy, mint az iskola és a valóban szakértő előadók” – véli Dragana Ćorić, az egyesület munkatársa.

Nincs szükség a minisztérium beleegyezésére

Az oktatási minisztériumban a szexuális nevelés bevezetését kommentálva azt mondják, mivel iskolai műhelymunkáról, vagyis fakultatív előadásról van szó, a minisztérium jóváhagyására nincs szükség.

„A tartományi titkárságtól még nem kaptunk a szexuális nevelés bevezetésére vonatkozó kezdeményezést” – mondják a minisztériumban. (Blic)

Forrás: vajma.info

Reklám

A Kovászna megyei tanács tulajdonába került, így végleg az önkormányzat által működtetett Székely Nemzeti Múzeumban maradhat Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja – közölte hétfői hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A székelység történelmi ereklyéjét 2010. március 15-én “hozták haza Székelyföldre” a bukaresti Országos Történelmi Múzeumból Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első kulturális miniszteri mandátuma idején. Az akkor “kölcsönbe” kapott ágyú egy múlt héten elfogadott kormányhatározattal került vissza a székelyföldi intézmény tulajdonába.

1849-ben, a szabadságharc bukása után a túlélők a földbe rejtették a fegyvereket: a földből, csatornaásáskor került elő 1906-ban az egyetlen megmaradt ágyú. Az ereklyeként őrzött fegyver 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe vitték, ahol az akkor létrehozott Román Nemzeti Történeti Múzeumban helyezték el.

A 2010 márciusában hazahozott ereklyét csupán kölcsön adta az Országos Történelmi Múzeum, ennek vagyonkezelésében volt a jogilag állami tulajdont képező múzeumi tárgy. A tulajdonjog rendezésére cserét ajánlott fel a Székely Nemzeti Múzeum, a Kovászna megyei tanács által működtetett kulturális intézmény a szemerjai aranyleletből származó 61 római arany­dénárt, 12, az erősdi kultúrához tartozó tárgyat és az ágyúcső mását ajánlotta fel Gábor Áron ágyújáért cserébe, ám a tranzakció csak az után jöhetett létre, miután 2014. augusztus 19-én elfogadták az erre vonatkozó kormányhatározatot.

“Jogos örökségünket szereztük vissza. A harc nem volt könnyű, és sokáig tartott, de a kitartó munka, a párbeszéd folyamatos fenntartása, az önkormányzattal való együttműködés meghozta a várt eredményt. Gróf Bethlen István miniszterelnök hitvallását idézve: mi mindig tudtuk azt, hogy mit lett volna kívánatos tenni, de mindig azt tettük, amit a lehetőség és a törvények megengedtek, mert ez az a gyakorlati politika, ami ma is célravezető” ” – idézte Kelemen Hunor szövetségi elnököt az RMDSZ hírlevele.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt, amikor már mindenhol letették a fegyvert, itt továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított fegyvert a bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntött Gábor Áron, a székelyek kétszáz éve született legendás tüzértisztje.

Reklám