Világszerte egyszerre gyújtanak tüzet a magyar cserkészek Szent István napján. A lángok mindenhol helyi idő szerint este kilenckor lobbannak fel a nemzeti összetartozás jeleként – közölte a Magyar Cserkészszövetség hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a Magyar Szolidaritás Tüze nemzetközi kezdeményezéshez az 1989-ben újraalapított Magyar Cserkészszövetség idén csatlakozik először.
A nemzeti összetartozásra emlékeztető láng a legkeletibb időzónából, Új-Zélandról indul Nyugat felé, és a Hawaii-szigeteken, Honolulun alszik ki utoljára – olvasható a közleményben.
A cserkészszövetség az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó ideje alatt rendezte meg először a Magyar Szolidaritás Napját, amelyen a cserkészek tábortüzeket gyújtottak Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2003 augusztusában újította fel a hagyományt.
Világszerte 38 millió, a magyarság körében tizenötezer, Magyarországon tízezer taggal a cserkészet a világ legnagyobb ifjúságnevelő mozgalma. Pedagógiai alapjait több mint 100 éve fektette le az alapító Robert Baden-Powell. A tagok önként csatlakoznak a szervezethez és vallják magukénak a cserkészet szellemiségét, “a cselekedve tanulást, a kisközösségi rendszert, részvételt a hasznos és értelmes programokon, az életformát és az elköteleződést”. (MTI)
Alkotmányos keretek között, békés eszközökkel, érvekkel kell kivívni a magyarság megmaradását Szlovákiában, és bár óvatosságra kell, hogy intsenek a környezetünkben meglévő feszültségek, a kitartásnak nem szabad alábbhagynia – erről Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke beszélt hétfőn a szlovákiai Füleken.
Az MKP Szent-István napi ünnepségén Berényi József hangsúlyozta: óvatosságra int, hogy Ukrajnában nemzetiségi problémák miatt dördültek el először a fegyverek, de nem hagyhat alább a kitartás a magyarság megmaradása iránti küzdelemben. “Ugyanis mi kezdettől fogva mindig az alkotmánynak, a törvényeknek megfelelően, békés eszközökkel küzdünk megmaradásunkért, gyarapodásunkért, hol sikeresebben, hol kevésbé sikeresen” – tette hozzá.
Az MKP elnöke kitért rá, hogy nem kedvezőek a népszámlálások adatai, és nyilván gazdasági okai is vannak az asszimilációnak.
Pontosan meg kell tudni fogalmazni, mik azok az intézményi, pénzügyi és jogi keretek, amelyek biztosítják, hogy nem 110 ezerrel leszünk kevesebben 20 év múlva, hanem megáll ez a negatív folyamat, a magyar gyerekek újra magyar iskolába járnak majd, újra lehet használni a magyar nyelvet azokon a helyeken, ahol ehhez az adottságok megvannak, és újra fel meri vállalni mindenki a magyarságát – fogalmazott a politikus.
Berényi József a Városi Művelődési Központban tartott ünnepségen mintegy félezer ember előtt arról is beszélt, hogy – a szlovákok által is elfogadott – Szent István megalkotta azt az intézményrendszert, amelynek köszönhetően fennmaradhatott a magyarság, és befogadó volt mindazok számára, akik elfogadták a kereszténységet, az általa megteremtett morális, intézményi környezetet.
Éppen István királynak köszönhető, hogy nem létezett ezeréves elnyomás, “mert ha lett volna, akkor nem lett volna nemzetiség, aki ezt túl tudja élni” – fűzte hozzá.
A rendezvényen, amelyen fellépett a Magyar Állami Nép Együttes, Szvorák Zsuzsa, az MKP füleki polgármesterjelöltje szólt arról, hogy Füleken nem ünnepelték meg eddig hivatalosan, közösen ilyen szép számmal Szent István ünnepét, hagyományt teremtenek tehát a szlovákiai városban.
Elmondta azt is, hogy a belépőkből befolyt összeget jótékonysági célra ajánlották fel az egyház és az ifjúság javára.
Ha nyár, akkor tábor. És szerencsére már Kárpátalján is szép számmal szerveznek igencsak értékes, értékeket kínáló vakációs heteket. A történelmi egyházak, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Genius Jótékonysági Alapítvány stb. egyaránt több tábort is szervez, így szinte mindenki megtalálhatja azt, amelyikben jól érzi magát.
A „Génius” Jótékonysági Alapítvány a Bethlen Gábor Alap támogatásával az elmúlt héten immáron negyedik alkalommal szervezte meg a népzenei és néptánc táborát, melyre közel ötven gyerek érkezett többek között Mezőgecséből, Ungvárról, Gátról, Beregszászból, Mezőváriból, Nagyberegről, Beregsomból, Nagydobronyból. A Nagyberegi Református Líceum udvara, termei ezúttal vidám zeneszótól, énekléstől volt hangos. Merthogy a Magyarországról érkezett Bürkös zenekarral nem csupán a hangszerkezelést gyakorolták az ifjú zenészpalánták, de a minden este megrendezett táncházban is ők húzták a talpalávalót. És ellátogattak ide az Ung-vidéki Csipkés együttes tagjai is, hogy a zenésztársak ismerkedjenek egymással, tanuljanak egymástól. A Kárpát-medence magyarságának tánclépéseit Jakab Istvántól és Váradi Enikőtől leshették el a fiatalok. Kepics Adzselikával, a tábor vezetőjével népdalokat tanultak a táborozók, a Beregszászból érkezett Szilágyi László és felesége, Gabriella már-már a feledés homályába vesző gyermekjátékokat tanított meg a résztvevőkkel. Igen nagy érdeklődés kísérte a kézműves foglalkozásokat is, melyek keretében Somi Katalinnal, a helyi középiskola szervező-pedagógusával quilling képeslapokat, fakanál bábukat, papírhengerből asztali tolltartót, csipeszfigurákat, könyvjelzőket készítettek.
Ennek a gazdag programnak köszönhetően igen színesre sikeredett a táborzáró bemutató koncert is, ahol rég elfelejtett gyermekjátékokat mutattak be, kevésbé ismert népdalok csendültek fel, és a gyerekek, illetve az oktatók előadásában többek között dunántúli ugróst, rábaközi dús táncot, kalotaszegi csárdást és szaporát, magyarbődi karikázót, Galga-menti lassút és friss csárdást, kalotaszegi román forgatóst, legényest és szaporát láthattunk.
A gyerekekkel beszélgetve úgy érzékeltük, nagy örömmel tanulják ezeket a táncokat, énekeket, zenéket. S akárcsak a szervezők, ők is fontosnak tartják, hogy tovább örökítsék az eleinktől örökül kapott népzenét, néptáncot.
Most mélységekből szakad föl a szó S nem csinált virág, nem papírhajó, De Óceán setétjén égő gálya, Mit röpít a szív tajtékos dagálya, A mélybe le s a mélyből újra fel, Ma szólni nem lehet s ma szólni kell: Szeretlek, népem, mindhalálig. Egy érzés szunnyadt bennem hangtalan, Némán, keményen, mint kőben arany, Most csákány töri, bontja, fejti föl Az érzést, amely üdvözít – és öl S mártíromságot szenvedtet velem; Mi ez? Szokás, nyelv vagy történelem, E szó: Szeretlek mindhalálig?! Száz hajszáleren szívódik belém, És száz ösvényen felé kúszom én, És száz formában kísért engemet, Mint langy szellő, mint Számum-lehelet; Alakoskodik, rejtőzik, tagad, Míg egyszer egy órában kifakad: Szeretlek népem mindhalálig! Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha; Nem így; míg jött a sors, a mostoha, És megmutatta, hogy Te: én vagyok, S ha Te sorvadsz el, én is elhalok, Mint a levél, ha elszárad a fa, Mint a gyermek, kit elhágy az anya, Szeretlek népem mindhalálig. Ha te nem vagy, nincs álom, illat, szín, Az élet babyloni vizein. Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson. És ülünk egyformán a szürke parton: Alélt lelkek egy alélt földtekén… És ha te nem vagy, nincs e költemény: Szeretlek népem, mindhalálig. Mi vagy Te nékem? Szomjamra ital, Sebemre ír és bánatomra dal, Tűzhely, amelyhez térni soh’se késem. Márvány, amelybe álmaimat vésem. Át egen, földön, folyón, tengeren, Rögön, hanton, koporsófedelen: Szeretlek mindhalálig, nemzetem!
A zöldpaprikát karikára, a vöröshagymát szeletekre, a gombát es a paradicsomot cikkekre vágjuk. A kolbász héját lehúzzuk, majd karikára vágjuk. A virslit felkarikázzuk.Az apró kockára vágott füstölt szalonnát megpirítjuk, ha kevés a zsírja, olajjal dúsítjuk. Hozzáadjuk és a zsírján üvegesre pirítjuk a vöröshagymát és a gombánk felét. Amikor lepirultak, beledobjuk a felkarikázott kolbászt. 1 perc pirítás után jöhet bele a zöldpaprika, megsózzuk, 4-5 percig pároljuk. Megszórjuk paprikával, majd hozzáöntünk kb. 1,5 dl vizet. Addig forraljuk, amíg a víz elpárolog, ekkor tesszük bele a maradék gombát. Most kaphat egy kis őrölt borsot is.
További 5 percnyi forralás után adjuk hozzá a paradicsomot, majd az apróra zúzott fokhagymát és a virslit. Újabb 5 perc múlva a zöldborsót tesszük bele. Ekkor állíjuk be a lé hosszát: ha hosszú lével szeretjük, annyit öntünk bele a konzerv-zöldborsó levéből amennyit jónak látunk.Végül 3 perc múlva belepottyantjuk főzetünkbe a tojásokat. Ilyenkor még utánsózhatjuk, esetleg tovább fűszerezhetjük. Összerottyantjuk és kész.
Az étvágy elnyomására képes agyi idegsejteket azonosítottak amerikai kutatók egy rágcsálókon végzett kísérlet során.
A Nature Neurosciences című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezeknek a neuronoknak a bekapcsolásával azonnal leállítható az evés. A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak eredményei azt sugallják, hogy az érintett idegsejtek központi kapcsolótáblaként működve kombinálják, váltogatják a különböző üzeneteket az agyban, ezzel segítve a táplálékbevitel csökkentését.
A szakemberek lézersugárral stimulálták a neuronokat, ami az ételfogyasztás azonnali és teljes leállását eredményezte az egereknél. A kutatók ezután megnézték, hogy miként viselkednek a neuronok egyebek közt jóllakottság, rossz közérzet, hányinger és keserű ízérzet esetén.
Az idegsejtek az összes vizsgált szituációban aktívnak bizonyultak, ami azt sugallja a szakemberek számára, hogy fontos szereplői lehetnek bizonyos ingerekre adott válaszreakcióknak. A sejtek gyorsan dolgoztak, amikor az egerek rendes adag táplálékot kaptak, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy talán a túlevés megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak.
“Valószínű, hogy az emberi agyban is léteznek hasonló sejtek. Amennyiben így áll a helyzet és bizonyítható, hogy ezek a neuronok részt vesznek az evés meggátolásában, akkor egy nap fontos szerepet játszhatnak a különböző táplálkozási rendellenességek kezelését célzó terápiák kidolgozásában” – idézte a BBC News David Andersont, a tanulmány vezető szerzőjét.
A kutatók szerint a következő lépés annak a vizsgálata lesz, hogy az érintett sejtegyüttes milyen kölcsönhatásban van a táplálékbevitellel összefüggésben lévő más idegközpontokkal. A tanulmány során vizsgált neuronok az amigdalában találhatóak, amely agyterületnek elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában.
A BOCSKAI RÁDIÓ 373. honismereti rejtvényjátéka. 2014. augusztus 24.
373. honismereti rejtvényjáték - 2014. augusztus 24.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Farkas Erzsébet, Jakab Márta, Kaczvinszky Tamásné, Bárányné Kerecseny Alice, Thurner Klára, Nagy Erzsébet.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
A BOCSKAI RÁDIÓ 372. honismereti rejtvényjátéka. 2014. augusztus 17.
372. honismereti rejtvényjáték - 2014. augusztus 17.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Virtuálisan Erdélybe, Székelyföldre repítjük önöket ahol mikrofonvégre kaptuk egy lelkes kis csapat vezetőjét, nevezetesen Fazakas Szabolcsot, aki öt éve elindította a Székelyföldi Legendárium című projektet, melynek ő az ötletgazdája is. Ez egy monda, legenda gyűjtemény, ezidáig Erdély keleti részén, a Kárpát-kanyarban, 156 legendát gyűjtöttek össze. Van egy idézetük, mottójuk, amely ezt a projektet jellemzi: “A legendák, és a mondák egyben leckék, tele ősi igazságokkal, üzenetekkel, a múltunkra utalva mutatnak a jövőnkbe!”. A Székelyföldi Legendárium nemzetközileg is felhívta magára a figyelmet, készül az angol nyelvű könyv, már lefordították a társasjátékot is angol nyelvre.
A részleteket hallgassák meg az interjú alanyunktól, Fazakas Szabolcstól, aki Székelyudvarhelyről beszélt a Bocskai Rádió műsorszerkesztőjével:
Az interjú meghallgatható a vasárnapi élőadás után.
Az iraki keresztények védelmében való fellépést kért Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Tanács elnökének kedden elküldött levelében – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A magyar kormányt mélységes aggodalommal tölti el az a kegyetlen erőszak, amely már létében fenyegeti az iraki keresztény közösséget. Jelentések szerint az otthonukból elmenekülő keresztények száma elérheti akár a közösségük lélekszámának a negyedét. A helyzet napról napra tarthatatlanabb. Az Európai Uniónak azonnal határozott politikai választ kell adnia a fejleményekre, meg kell akadályoznia az észak-iraki keresztények elleni népirtást – szögezi le Orbán Viktor levelében. A kormányfő felidézi, hogy az (uniós kormány- és államfőket tömörítő) Európai Tanács már kifejezte az Európai Unió aggodalmát a közel-keleti kisebbségek helyzete miatt, és felidézi, hogy ő maga többször felvetette az unió közös felelősségét a keresztény közösségek megvédésében, legutóbb akkor, amikor a szíriai helyzetet vitatták meg az Európai Tanácsban. A kormányfő a levélben arra kéri Herman van Rompuyt, hogy vegye az Európai Tanács következő, augusztus végi tanácskozása napirendjére az iraki keresztény közösség helyzetét. Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország támogat minden olyan megoldást, amely garantálja e keresztény közösség létét és jövőjét.
Az Oroszország elleni szankciók éves szinten 80 millió euró veszteséget jelentenek a magyar mezőgazdasági exportnak – írta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter egy szerdai Twitter-bejegyzésében, hozzátéve: európai uniós kompenzációra van szükség.
Az EU augusztus 1-jétől léptette életbe az Oroszország elleni szankciók úgynevezett harmadik lépcsőjét. Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.
Oroszország – válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra – múlt csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.
Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa múlt pénteken azt közölte, hogy az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt. Eddig többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást.
A skótok szeptemberben szavaznak arról, hogy el kívánnak-e szakadni Nagy-Britanniától. Ez lesz az első függetlenségi referendum az EU-ban, ám számos más európai térségben is vannak erős függetlenségi mozgalmak, így sokan árgus szemekkel figyelik a skóciai szavazás eredményét.
A skóciai szavazás precedensértékű lehet Európa más nemzetei számára is.
Összeállítást készített a BBC azokról az európai tartományokról, történelmi térségekről, amelyek lakosságának legalább egy része örülne, ha lakóhelye elszakadna jelenlegi államától. A felsorolás első helyén a spanyolországi Katalónia szerepel, amelyet olyan nyugat-európai régiók követnek, amelyek függetlenségi törekvései többé-kevésbé ismertek.
Az Európai Unió keleti fele nem képviselteti magát markánsan a listán. Ebből a térségből egyetlen társadalmi csoport került fel a nyolcadik helyre: a Romániában élő magyarság, illetve a magyarok, „akik úgy gondolják, hogy Románia bizonyos nyugat részei őket illetik”. A függetlenné válással kapcsolatos esélylatolgatás tanulságos lehet.
Katalónia
Katalán tüntetők.
A mindenkori katalán regionális vezetés hosszú ideje viaskodik az egymást követő madridi kormányokkal a tartomány autonómiájának bővítése érdekében. Igényeik alapja az, hogy a katalánok nagy része szerint nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat nem képviseli megfelelően a spanyol állam. A függetlenségi törekvések támogatottsága az elmúlt években, a spanyol gazdaság válsága nyomán erősödött fel.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a központi kormány Katalónia túladóztatásából finanszírozza a szegényebb spanyol tartományokat. Eközben a hagyományosan baloldali függetlenségi törekvéseket jobb-közép politikai erők is felkarolták.
Figyelmeztető vétó
A katalán kormány november 9-re akar függetlenségi népszavazást kiírni, amit Madrid az alkotmányba ütközőnek, s ezért illegálisnak tart. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság fele-fele arányban megosztott a kérdésben.
A skóciai referendum eredménye, mármint hogy az igenek vagy a nemek győznek-e, nem érdekli a katalánokat. Követendő mintának tartják azonban azt, ahogy a skót függetlenségi szavazást kiírták és demokratikus keretek között lebonyolítják.
Elemzők szerint kérdés, hogy a katalán regionális kormány csak taktikai eszközként akarja-e felhasználni a népszavazást a központi kormánnyal vívott harcában vagy kész végigvinni az ügyet, amelynek nyomán Madrid szankciókkal sújtaná a katalán helyi hatalmat. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök jelezte, hogy ha Skócia független állammá válik, s mint ilyen kéri felvételét az EU-ba, akkor kormánya meg fogja vétózni ezt. Politológusok szerint ezzel a katalán szeparatistáknak akarja jelezni, mit kockáztatnak.
Baszkföld
Baszkföld függetlenségéért tüntetnek ezek a fiatalok.
Spanyolország baszk tartománya, akárcsak Katalónia, jelentős autonómiát élvez a hetvenes évektől kezdve. Önálló parlamentje, rendőrsége van, beleszól az oktatásba és saját adókat vet ki. A baszk függetlenség mellett szintén az önálló identitás és nyelv szól, továbbá egyes nacionalisták szerint Baszkföld egy része Franciaországban található.
A függetlenségi törekvésekre árnyékot vet az 50 évvel ezelőtt létrejött ETA terrorista szervezet több évtizedes tevékenysége. Az ETA ugyan 2011-ben a harc beszüntetését ígérte, ám Madrid azóta is követeli, hogy fegyverezze le tagjait. A baszk parlament 15 éve kéri, hogy írjanak ki referendumot a függetlenségről, amit a spanyol kormány és parlament elutasít.
A válást pártolók egyelőre figyelik, mire jutnak katalán és skót elvbarátaik. Egy helyi újságíró elmondása szerint sűrűn kérik arra a politikusok, hogy írjon a skóciai függetlenségi törekvésekről.
Flandria
A hollandul beszélő, Belgium északi részén élő flamandok, és a francia ajkú, déli vallonok válása korábban kevésbé volt éles kérdés, mint manapság. Maguk a flamand vezetők is csak arról beszéltek, hogy csak megreformálni akarják a belga államot, azaz nem akarják felszámolni azt. A függetlenség támogatottsága stabilan 10 százalék volt.
Az Új Flamand Szövetség nevű politikai párt, amely a kormányzati pozícióik ötödét birtokolja, célul tűzte ki a Flandria elszakadását. Ugyanakkor helyi politológusok felhívják a figyelmet arra, hogy főként a gazdasági és a szociális kérdésekre koncentrálnak, a függetlenség ügye csak a párt alkotmányában szerepel.
Emellett ez a politikai erő erősen egy emberre, karizmatikus vezetőjére épül. A belgák nem sokat törődnek az őszi skót népszavazással, bár a flamandok talán kicsit jobban odafigyelnek rá, mint a vallonok.
Padánia
Olaszország számos viszonylag gazdag és nagy népességű tartományát szeretik Padániaként emlegetni azok, akik leszakítanák ezt a részt az országról. A legfontosabb érvük az, hogy az idetartozó adófizetők nem kapják vissza a központi költségvetéstől azt, amit befizetnek, mivel adójukból a szegény déli országrészt támogatják. Emiatt szerintük az állam kizsákmányolja Olaszország északi részét.
A függetlenségi mozgalom az Északi Liga nevű, élesen bevándorlóellenes pártban találta meg politikai képviselőjét. Ez a párt, amely 1996-ban és 2008-ban érte el legnagyobb támogatottságát, szorgalmazza a befizetők nagyobb beleszólását az adók elosztásába.
Amikor azonban része volt a kormánykoalíciónak, semmit sem tudott elérni céljaiból. Emiatt a választók büntetik – a 2013-as parlamenti választáson csak a szavazatok 4 százalékát szerezte meg. Az Északi Liga legjobb napjaiban, a kilencvenes években hivatkozott a skót példára, ám az olaszok mostanában magasról tesznek Skóciára.
Veneto
Az észak-olasz Veneto tartomány – amelynek fővárosa Velence – önálló függetlenségi mozgalommal rendelkezik. Ennek tagjai ugyanazt kifogásolják, mint a többi északi tartomány hozzájuk hasonlóan gondolkodó lakója. A mozgalomnak lendületet adott az Északi Liga térvesztése.
Idén márciusban magukat „venéciaiaknak” nevező polgárok – akikhez csatlakozott a regionális kormány feje, Luca Zala is – Veneto Függetlensége néven szervezetet hoztak létre, amely kvázi népszavazást indított a függetlenségről. Az interneten, telefonon és az utcákon felállított, rögtönzött „szavazóhelyiségekben” lehetett voksolni. Az akció végén közölték, hogy 2,5 millió szavazat érkezett, amelyek 89 százaléka „igen” volt.
Helyi politológusok szerint meglepő, hogy a római kormány nem minősítette illegálisnak a voksolást, mivel az ellenkezik az olasz alkotmánnyal. Úgy tűnik, a Veneto-pártiaknak meg kell erősödniük ahhoz, hogy a fővárosban is komolyan vegyék őket.
Bretagne, Korzika
A két francia tartomány önállóságtudata erős, de jelenleg nem rendelkeznek számottevő függetlenségi mozgalommal. Az északnyugat-franciaországi Bretagne önálló nyelvvel, kultúrával, konyhával és zászlóval büszkélkedhet. A régió része Európa kelta szegélyének, a keltával és a walesivel rokon nyelvének használata éveken át tartó hanyatlás után az elmúlt években divatos lett. A politikai nacionalizmus gyenge, a helyi kulturális sajátosságok hangsúlyozását azonban támogatja a lakosság.
Franciaország szuverenitását Bretagne éledezésén túl a 330 ezer lakosú Korzika elszakadási törekvései veszélyeztethetik. A Földközi-tengeri sziget lakóinak életét a hetvenes évek közepétől évtizedeken át keserítette meg a politikai erőszak, amelynek részei voltak a szeparatista csoportok robbantgatásai is. Egy 2003-as népszavazáson, amelyet a párizsi kormány szervezett, hajszál híján elbukott az a kezdeményezés, hogy Korzika nagyobb hatalmi jogosítványokat kapjon.
Magyarok Romániában
Széles körben elterjedt felfogás a magyarok között, hogy Románia bizonyos nyugati részei őket illetik – tér rá a BBC összefoglalója a lehetséges európai függetlenségi törekvések felsorolásának utolsó elemére. A szocialista rendszer idején Romániában korlátozták a magyar nyelv használatát, 1989-ben egy magyar lelkipásztor tiltakozásait támogató mozgalom vezetett el a sztálinista rendszer bukásához.
A romániai magyarok helyzete ugyan sokkal jobb lett ezt követően, ám Erdély Romániához kerülése az első világháború után továbbra is „nemzeti tragédia” a magyarok tudatában. Ebben a felfogásban osztoznak a jobb- és baloldaliak, illetve a liberálisok is, de az elmúlt tíz évben a jobboldali és szélsőjobboldali pártok átpolitizálták és kihasználják a nemzettudatnak ezt a részét – mondta a BBC-nek Erin Marie Saltman, az extremizmusellenes Quillam Foundation Magyarországgal foglalkozó kutatója.
Beütne a skót igen
Bármerre jár valaki Magyarországon, mindenütt találkozhat a történelmi, Nagy-Magyarországot ábrázoló matricákkal, képekkel és térképekkel – tette hozzá. Tavaly több ezer magyar követelt autonómiát a Romániában élő magyaroknak. A jobb-közép budapesti kormány támogatja ezt a törekvést, míg Bukarest ellenzi, mert attól tart, hogy teljesítése a román állam széteséséhez vezethet.
Saltman szerint sem Magyarországon és sem Romániában nincsenek sokan, akik különösebben tudatában lennének a skót függetlenségi népszavazásnak, akik követnék az azzal kapcsolatos fejleményeket. Ez azonban egy csapásra gyökeresen megváltozhat, ha Skóciában győznek a Nagy-Britanniától való elszakadást támogató igenek.
Világszerte egyszerre gyújtanak tüzet a magyar cserkészek Szent István napján. A lángok mindenhol helyi idő szerint este kilenckor lobbannak fel a nemzeti összetartozás jeleként – közölte a Magyar Cserkészszövetség hétfőn az MTI-vel.
Hozzávalók:
Az iraki keresztények védelmében való fellépést kért Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Tanács elnökének kedden elküldött levelében – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
