A pajzsmirigybetegségek gyógyszeres kezelése mellett a beteg is sokat tehet állapotának javulásáért. Tudatos odafigyeléssel és étrendi változtatásokkal a terápia hatékonysága növelhető. Felismerés és kezelés Az európai lakosság körében a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a fokozott működés 1,4%-ban fordul elő. A betegség a páciens panaszainak kikérdezése, vérvizsgálat – a hormonszintek ellenőrzése – és fizikai vizsgálat, esetleg pajzsmirigy ultrahang segítségével diagnosztizálható. Nem megfelelően működő pajzsmirigy esetében a beteg tünetei gyógyszerek segítségével, a hormonszint beállításával kezelhetők. Emellett azonban javasolt néhány életmódbeli változtatást is bevezetnünk a panaszok enyhítésére.

Tej és ízfokozók

A pajzsmirigybetegségek holisztikus szemléletű megközelítésénél a gyógyszeres kezelés mellett fontosnak tartom a táplálkozás szerepét is – magyarázza dr. Bérczy Judit endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Gondoljunk csak arra, ha valaki például náthás, vagy influenzás, az étvágya csökken. A szervezet öngyógyításra törekszik azáltal, hogy az energiáit nem a gyomrot megterhelő ételek emésztésére, hanem a betegség leküzdésére fordítja. Ugyanez az elv érvényesíthető a pajzsmirigybetegségek esetében is, melynek egyik sarkalatos pontja a tejfogyasztás kérdése.

Manapság egyre többen küzdenek laktóz-intoleranciával, illetve tejallergiával puffadásos, székrekedéses, vagy éppen hasmenéses tüneteket észlelve magukon. Emögött az áll, hogy a tejben lévő kazein egy nagy molekulájú fehérje, mely lebontásáért egy kazeináz nevű enzim felelős, amellyel a csecsemőkor után már nem rendelkezünk. Így a tej megemésztése igen energiaigényes folyamat és még nyálkaképződéssel is jár. Az energiaegyensúly alapján nyilvánvaló, hogy ha valamire nagyon sok energia megy el, akkor ez valahonnan el kell venni. A gyógyulás érdekében javasolt minden nagy energia-elvonással járó táplálkozást beszüntetni, így például a napi nagy mennyiségű tejfogyasztást is, sőt, van, akinél teljesen ki kell iktatni a tejet. Ezen kívül érdemes még figyelmet fordítani egy glutamát nevű tartósító ízfokozószerre, amely szinte minden ételízesítőben, felvágottban, készételben, tartós élelmiszerben megtalálható. Ez az anyag könnyen felboríthatja a hormonháztartás egyensúlyát azáltal, hogy megemelheti a prolaktin szintet. Bár a glutamát (E620-628 közt) a véragy-gát miatt nem jut át az agyba, de van egy terület, amely ezen a védettségen kívül esik: az agyfüggelék-mirigy. Ráadásul bizonyos esetekben átjárhatóvá válnak ezek a rendszerek, sőt az ízlelőbimbókon keresztül a glutamát mindenképpen egy izgató jelet küld a központi idegrendszernek.

Édességek, inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy

A túlzott cukorfogyasztás, különösen a gyorsan felszívódó szénhidrátok hirtelen megemelik a vércukorszintet. Ilyen módon az étkezés után 3-4 órával kialakult hatalmas inzulinválasz a vércukorszint esését eredményezi. Ez megnyilvánulhat a koncentrálóképesség zavarában, gyengeségben, álmosságban, ájulásszerű rosszullétben, szapora szívdobogásban, verejtékezésben is. Általában megfigyelhető, hogy a tünetek édességgel jól enyhíthetők. Amennyiben ezek a tünetek rendszeresen ismétlődnek, a felsorolt panaszokat az inzulinrezisztencia kezdeti jeleinek tekinthetjük, melyek már jelzik, hogy a szervezet hormonháztartása kibillent egyensúlyából. Ebben az állapotban nem csak arról van szó, hogy a sejtek inzulin érzékenysége nem működik megfelelően, de számos betegségre is fogékonyabbá válunk. Az inzulinrezisztencia következménye lehet a 2-es számú cukorbetegség, PCOS, de összefügg a pajzsmirigybetegségek kialakulásával is. Nem egyértelmű ugyan, hogy az inzulinrezisztencia miatt borul fel a pajzsmirigy működése, vagy fordítva történik, de kutatások bizonyítják, hogy az inzulinrezisztencia gyakoribb pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek esetében.

Mit tehetünk a gyógyulás érdekében?

Kerüljük a tej fogyasztását, a tejtermékek közül válasszuk inkább a joghurtot, kefírt! Az ízfokozók csökkentésére érdemes házi készítésű ételeket fogyasztani, és a lehető legkevesebb ételízesítőt használni, valamint elolvasni az élelmiszerek összetevőit. Mivel a mesterséges édesítőszerek is többlet feladatot adnak a májnak, ezeket is érdemes elhagyni. Fontos a napirend kialakítása. Ha úgy érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett, hajlamosabbak vagyunk rendszertelenül étkezni, több édességet fogyasztani. A nap folyamán inkább többször együnk, kevesebbet, ezzel is egyensúlyban tartva a vércukor szintet. A fehérje és a szénhidrát egyidejűleg történő elfogyasztása szintén nagy energia-elvonással jár. Kerülendő ezért például a jól ismert rántott hús, burgonyapürével menü is. Köretként válasszunk inkább zöldségeket, főzelékféléket. Kerüljünk minden olyan élelmiszert, vagy étkezési szokást, amely a szervezetben erjedési folyamatot indíthat el. Ennek érdekében nem javasolt a gyümölcsöt az étkezés végén fogyasztani, ezeket mindig önállóan, például tízóraiként együk. Lényeges, hogy a gyógyulás folyamatát megfelelő vitamin- és ásványianyag pótlással is segítsük. A jód szedése pajzsmirigybetegség esetén mindig egyénfüggő és a kezelőorvos javaslatára történik. Különösen azért, mert túlműködés esetén egyáltalán nem javasolt. A szelén tabletta többnyire jótékony hatású, csakúgy, mint az omega-3 tartalmú készítmények. Számos kutatás igazolja, hogy a D-vitamin a pajzsmirigy betegek gyógyulásának is fontos eleme, ezen túl pedig segít megelőzni a betegséggel járó gyakori csontállomány csökkenést is.

Forrás: Orvostkeresek.hu

Reklám

Naponta bukkannak fel egymásnak ellentmondó információk a kávé élettani hatásairól. Mi utánajártunk, mi is rejlik a kávéscsésze mélyén, és mindez hogyan hat a szervezetre. Valószínűleg minden rendszeres kávéfogyasztó tisztában van azzal, hogy a koffein függőséget okozhat. Elég csak arra gondolni, micsoda kínokat élünk át, ha nem kapjuk meg a napi kávéadagunkat. Ilyenkor pedig nemcsak a lelki gyötrelmekről és a figyelemzavarról van szó: nem ritka a fejfájás és az émelygés sem. A koffein a legnépszerűbb pszichoaktív drog, ennek köszönhetően vált a kávé a mindennapjaink mentőitalává. Van, akinek egyetlen csésze is erős szívdobogást okoz, míg mások ugyanezt elfogyasztva jóízű álomba merülnek. Amikor felhajtunk egy presszókávét, 60-100 mg koffein jut a szervezetedbe, ami kitágítja az agy, a szív, a vese és a bőr ereit, emeli a testhőmérsékletet, valamint a légzés- és pulzusszámot. Hirtelen felébredünk, szellemi és fizikai teljesítőképességünk javul, a nyomott közérzet helyreáll. A világ máris barátságosabb hellyé válik, legalábbis 3-5 óráig – ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a koffein eltűnjön a szervezetből. Ezután rohamos teljesítménycsökkenés következik, a fáradtságot ugyanis nem szünteti meg a kávé, csupán mesterséges élénkségérzetet eredményez. Ne csodálkozzunk, ha kávézás után az indokoltnál gyakrabban látogatjukj a mosdót: az erek kitágításával a koffein fokozza a vese működését, ugyanakkor a hasi, zsigeri ereket összeszűkíti. A koffein könnyíti a légzést is, mivel a simaizmokat és a tüdő hörgőizmait elernyeszti – nem véletlen, hogy sok megfázás elleni készítményben is megtalálható.

A ló túloldala

Ezek a jótékony hatások csak akkor érvényesülnek, ha mértéket tartunk, és egyszerre 1 gramm koffeinnél többet nem fogyasztunk. A koffeinmérgezés ugyanis létező jelenség: ha egyszerre sok, például 10 csésze presszókávét lehúznánk, akkor izgatottság, remegés, szédülés, szívdobogás és szabálytalan szívverés, súlyos esetben izomgörcsök léphetnének fel. A koffeinmérgezés halálos is lehet, igaz, a rémtörténetekben ezért főleg a brutális koffeintartalmú energiaitalok a bűnösek. Két kávé elfogyasztása között érdemes négyórás szünetet tartani, és 3-4 csészénél többet nem inni egy nap, hogy a bevitt koffeinmennyiséget 600 mg alatt tartsuk. E fölött ugyanis érvényesülhetnek a hosszú távú negatív hatások: mivel fontos összetevői a különféle savak, a kávé erősen savasítja a szervezet. A túl sok kávé károsíthatja a gyomor nyálkahártyát, és növelheti a hasnyálmirigyrák rizikóját is. A tejfehérjék viszont lekötik a kávéban lévő savakat, ezért alakult ki a szokás, hogy többnyire tejjel vagy tejszínnel isszuk.

Kik ne vigyék túlzásba?

Mivel a koffein serkenti a vérkeringést és az idegrendszer működését is, pszichológusok szerint a kávé a szorongásban szenvedők, stresszre erősen érzékenyek esetében felerősítheti az érzelmeket, ezért nekik érdemes mértéket tartani a kávéfogyasztásban. A terhesség alatti túlzott koffeinfogyasztás vetélést okozhat, ezért a kismamák szintén a veszélyeztetett csoportba tartoznak. A sok kávé a szívet és a vesét intenzív munkára készteti, ezért a magas vérnyomással küzdők, a szív- és veseelégtelenségben szenvedők is mértékkel fogyasszák. Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethet egy másnapos ember, az az, hogy rengeteg kávét iszik. A kávé ugyanis dehidratálja az amúgy is sok folyadékot vesztett szervezetet. Továbbá étkezés után sem ajánlott kávézni, bármennyire is kívánnánk a kajakóma miatt. Étkezés után a vér nagyobb mennyiségben áramlik a hasi erekhez és az emésztőszervekhez, ezeket viszont a koffein szűkíti.

Hosszú távú jótékony hatások

A kávéfogyasztás tehát egyénfüggő: szervezetünk rövid- és hosszú távú reakciója függ az általános egészségi állapotunktól és koffeinérzékenységünktől. A sokat hangoztatott napi 3 csésze egy friss, 15 év eredményeit összefoglaló kutatás szerint 30 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Sokat dicsért összetevője ugyanis a kávénak az erős antioxidáns hatású vegyület, a polyphenol.

Forrás: life.hu

Reklám