Akác-koalíció alakult az akác és az akácméz védelmére, miután természetvédelmi indokra hivatkozva kiirtanák ezeket az erdőket Európában – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Különösen hátrányosan érintené a döntés Magyarországot, amely a kontinens legnagyobb akácfa és akácméz termelője.

Európa akácerdeinek a fele Magyarországon található és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik. Ennek szakadhat vége, mert természetvédő szervezetek lobbitevékenységének hatására Brüsszel kiirtathatja a növényt az unió egész területéről.

Glattfelder Béla néppárti képviselő műsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elő az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Ezt a fafajt már ma is üldözik, sok helyen nem engedik az akácerdőket újratelepíteni, természetesen megújulni, nem adnak támogatást sem erdő-, sem energiaerdő-telepítésre, ami elfogadhatatlan és káros gyakorlat – jelentette ki.

Magyarországon jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdő. Tény, hogy nem őshonos, de gazdasági, erdőgazdálkodási és különösen méhészeti szempontból az egyik legfontosabb – közölte Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Sok éves átlagban 40-60 százalékát akácerdőről termeljük a mézeinknek. Az akácméz felvásárlói ára mindig magasabb, mint a virágmézeké, a legtöbb bevételt a magyar méhészeknek ez biztosítja. A virágzati ciklusban két pozícióban is tudják a méhészek legeltetni a méheiket”, tehát a bevétel még stabilabb – fogalmazott, hozzátéve: a kiváló magyar akácméz exportszempontból is nagyon fontos.

Mivel Európában csak nekünk vannak jelentős akácerdeink, nem számíthatunk szövetségesre az uniós döntéshez, idehaza viszont méhész és erdészszervezetek, kutatóintézetek, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetséget hozott létre – hangzott el a műsorban. Az akác-koalíció célja, hogy fellépjen a korlátozó intézkedésekkel szemben, megakadályozza, hogy az akácot kiirtsák, továbbá megvédje a méhészeket. A Magosz kezdeményezésére a koalíciót Kárpát-medenceivé bővítenék. Glattfelder Béla szerint az akácfa és -méz közvetett védelmét szolgálná az is, ha hungarikummá nyilvánítanák a termékeket, szavai szerint ennek érdekében megtörténtek az első lépések.

Alább egy 12 perces film Fekete István Emberpor című elbeszéléskötetéből: Az akácfa. Az elbeszélés a magyar ember és az akácfa szoros kapcsolatáról szól az író utánozhatatlan stílusában.

A magyar méhészeket akarja tönkretenni az EU:

[Forrás: kuruc.info, Kossuth Rádió; fotó: Országalbum]

Reklám

Két és fél óráig egyeztetett tegnap Lá­zár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár zsidó érdekvédelmi és társadalmi szervezetekkel a 2011 óta működő Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében. Lázár az ülést követően úgy fogalmazott, érzelmektől nem, de negatív indulatoktól mentes, korrekt vitát folytattak a résztvevők. Nem meglepő módon három kérdés kapott kiemelt figyelmet. Az egyik a Veritas intézetet vezető Szakály Sándor történész korábbi, nagy felháborodást kiváltó nyilatkozata a kamenyec-podolszkiji – Lázár szavai szerint – borzalommal kapcsolatban. Szóba került a józsefvárosi Sorsok háza oktatási központ, továbbá „komoly figyelmet kapott” a német megszállási emlékmű, amelyet a kormány 1944. már­cius 19. hetvenedik évfordulóján kíván felállítani.

Az államtitkár tudatta, az elhangzott kifogásokról és felvetésekről tájékoztatja Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a jövő héten mindhárom témában konkrét választ kíván adni. Előrevetítette, a kabinet célja a 2014-es holokauszt-emlékév során az, hogy a zsidó civil és közéleti közösségekkel együtt emlékezzen, legyen közös a főhajtás. „Ennek szellemében fogok javaslatot tenni a kormányfőnek” – mondta.
Lázár János szerint az 1944-es, illetve az azt megelőző esztendők során történtek tényfeltárása közelebb vihet a felelősség világos és egyértelmű megállapításához. Kiemelte, a Sorsok háza vagy bármely hasonló központ csak úgy jöhet létre, ha annak kapcsán értelmes, korrekt párbeszéd zajlik. „Ha az egyeztetés sikertelen, nincs értelme a program megvalósításának” – tette egyértelművé.

Ami a megszállási emlékművet illeti: a politikus szerint súlyos történelemhamisítás lenne úgy tenni, mintha a német megszállók az említett napon nem fosztották volna meg Magyarországot szuverenitásától. Felelősségük a zsidók deportálásában elvitathatatlan, ugyanakkor az ellenünk elkövetett bűnök nem mentesítenek bennünket a saját magunk ellen elkövetett bűnök alól.

Ismert, a kifogásolt ügyek miatt a Mazsihisz már korábban felvetette, nem vesz részt az emlékév rendezvényein, erről jelen állás szerint vasárnapi rendkívüli közgyűlésükön döntenek. Heisler András a tegnapi ülés után azt mondta, nem kaptak választ a kérdéseikre. Köves Slomó, az Emih vezető rabbija levélben előre tájékoztatta Lázárt arról, távol marad a kerekasztaltól. Úgy fogalmazott: „Kötelességünk részt venni az emlékév megemlékezésein, de a történelmi felelősséggel való őszinte szembesítés, az ebből leszűrhető össztársadalmi trauma megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány alkudozásává silányul.” Az Emih szintén kritikus a megszállási emlékművel kapcsolatban, a Sorsok háza helyett pedig a magyar–zsidó együttélés ezer évét bemutató központot hozna létre.

Forrás: www.magyarhirlap.hu

Reklám

Majdnem 310 forintba került egy euró néhány percre, de innen visszafordult a piac. Egyelőre. Az elemzők szerint spekulációs támadás is lehet a háttérben, kamatemelést próbálnak kikényszeríteni, a 320 forintos rekord sincs messze.

Az éjszakai erősödés után ismét zuhan a forint az euróval szemben. Reggel még a 302-303 forintos szinten várta a napot, azóta elérte a 310 forintot az árfolyam, onnan fordult vissza, most éppen megint a 308-as 309-es szint között ingadozik. Az árfolyam folyamatosan törte meg az úgynevezett technikai ellenállási szinteket, de visszapattanni látszott a lélektaninak tartott kétéves mélypontról, a 310-es szintről. A magyar valuta a svájci frankkal szemben jelenleg kétéves mélyponton van – meghaladta a 253-as szintet –, a dollárnál négyhavi mélyponton járt 227 felett.

Az elemzők spekulációs támadást látnak a háttérben. A török jegybank tegnap esti lépése reggel még nyugtatóan hatott a piacokra, délutánra viszont mindenki ismételt kamatemelésekre kezdett spekulálni. Elképesztő mértékben esett a líra, a befektetők olyan államokat keresnek, ahol hirtelen döntéseket lehet kikényszeríteni.

Magyarország ebből a szempontból jó terep lehet. Ahogy Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője fogalmazott, a magyar lány ebben a nagy hidegben is miniszoknyában ment az utcára. Az nem tett jót, hogy Matolcsy György az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán elmondott beszédében nem a ma kialakult kihívásokra reagált, hanem további kamatcsökkentésre látott lehetőséget. A piac azokat a helyeket támadja, ahol nem feltétlenül indokolt az alacsony kamatszint – mondta Kuti, aki szerint a támadás szintjét éppen Dél-Afrika lépése mutathatja: az elmúlt órákban szintén kamatot emeltek.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint Matolcsy bejelentése a jelenlegi globális környezetben egy teljesen elhibázott üzenet volt. Bebesy szerint a török történések iszonyatos figyelmeztetést jelentenek arra, hogy a piaci szereplők tesztelnek majd újabb alacsony kamatszinttel rendelkező országokat. Addig jártunk a vékony jégen, míg a jelek szerint bajba kerültünk – magyarázta.

Később a jegybank beavatkozott. A Monetáris Tanács tagjára, Pleschinger Gyulára jutott a szóbeli intervenciófeladata, aki a Reutersnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a testület figyelembe veszi döntéseinél a piaci fejleményeket. Ezenkívül pedig úgy értelmezte a jegybankelnök szavait, hogy azok arról szóltak: sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint a kamatemelésre kényszerített országok. Az intervenció azonban nem volt nagyon hatásos, az egyébként megnyugodni látszó piacon kicsit javított az árfolyamon, amely azonban továbbra is 308 felett jár.

Bebesy Dánie úgy véli: a gyengülés mögött az amerikai jegybank döntését, vagyis mélyebb okokat kell keresni. A feltörekvő piacokat kifejezetten hátrányosan érinti a kötvényvásárlási program csökkentése, a Fed által biztosított likviditás ugyanis erősítette ezen országok devizáit, míg párhuzamosan csökkentette a kötvényhozamokat. Ezért csökkenthették ezen országok jegybankjai a kamataikat anélkül, hogy a devizáik gyengültek volna. Az alacsonyabb kamatok jót tettek a növekedésnek is, vagyis a feltörekvő piaci országok számára kifejezetten kedvező volt a 2013 májusa előtti időszak. Elemzők rendre rámutattak és felhívták a figyelmet, hogy mindez óriási kockázatot hordoz magában. Kevesebbet nyerhetünk vele, mint amennyit veszíthetünk. – A forintpiacon ma történtek azt mutatják, hogy az alapkamat nyújtotta védelem elfogyott – jegyezte meg a BA portfóliómenedzsere.

A  befektetők most keresik azokat a feltörekvő piacokat, ahol ki lehet kényszeríteni a kamatemelést, s ebben nagyon a lista élére keveredtünk. Ezzel magyarázható, hogy a 310-es szint közelébe lendült a forint az euróval szemben. Kuti Ákos szerint amennyiben az elkövetkező két-három napban hasonló lesz a forint gyengülésének az üteme, s elérjük a 320 forintos határt, valószínűvé válik a kamatemelés. Bebesy Dániel szerint a kamatemelés politikai döntés is lesz. Ő úgy véli, a választások előtt aligha szeretne a kormánypárt 320 forintos eurót látni.

A külföldi vélemények is hasonlóak. Londoni pénzügyi elemzők szerint a török jegybank által bejelentett meredek kamatemelés után úgy tűnik, hogy a piac most a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) kezdi tesztelni. A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemzőház szerdai értékelése szerint a török – és az indiai – jegybanki kamatemelések, valamint a felzárkózó térségből megindult tőkekivonás felgyorsulása és a kockázatvállalási készség általános romlása közepette “nem meglepő”, hogy a piac elkezdte megkérdőjelezni az alacsony magyar jegybanki kamat fenntarthatóságát – írta az MTI.

A ház szerint a piaci szereplők az MNB Monetáris Tanácsának “komoly tesztelését” készítik elő. Várhatóan “ez a játszma nem lesz rövid”, ugyanakkor az MNB sem fogja magát “könnyen megadni”, különös tekintettel a török és a magyar gazdaság adottságai közötti, Magyarország javára szóló lényegi különbségekre. E különbségek között van, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg pozitív, és a magyar belpolitikai háttér “egy nagyságrenddel” nyugodtabb, mint a török.

Ebben a környezetben jelentősen megnőtt az esélye a szóbeli, illetve a tényleges piaci intervenciónak az MNB részéről. Emellett “látens kisebbségi forgatókönyvként” felmerülhet a törökországihoz hasonló jelentős jegybanki kamatemelés lehetősége, akkor is, ha erre végül nem kerül sor – fogalmaztak szerdai elemzésükben a 4cast szakértői.

Forrás: nol.hu

Reklám