Reklám
A VMSZ nem kér a kormányzásból
A VMSZ képviselői konstruktív ellenzékként támogatják az átalakított kormány minden pozitív lépését – nyilatkozta a Blicnek Varga László, a VMSZ tisztségviselője.
Megítélése szerint a kormány átalakítása összehasonlíthatatlanul jobb megoldás, mint a rendkívüli választások kiírása, mert Szerbiának ezen az őszön alaposan fel kellene készülnie az EU-s csatlakozási tárgyalásokra, a választások pedig veszélybe sodornák a sikeresen megkezdett európai utat.
Varga kifejtette, amennyiben meghívják őket a kormány átalakításával kapcsolatos megbeszélésekre, a Vajdasági Magyar Szövetség eleget tesz a meghívásnak, de ez nem jelenti azt, hogy kész belépni a kormányba.
“Készek vagyunk minden párttal az együttműködésre, amennyiben az a vajdasági magyarok helyzetének javulását, a polgárok problémáinak megoldását és Szerbián belül Vajdaság alkotmányos helyzetének hatékony rendezését szolgálja”, nyilatkozta a Blicnek Varga László, de hozzátette, “ez nem jelenti azt, hogy a hatalmi többség része leszünk, nem szerepel a terveink között sem, a továbbra is felkínált nyílt ajánlat ellenére sem, mert úgy véljük, nem a funkciók a legfontosabbak. Megmaradunk továbbra is tehát konstruktív ellenzéknek, amely támogatni fogja a jó projektumokat”.
Varga megdicsérte a kormányt, amiért az folytatja Szerbia európai távlatainak kiépítését, s megjegyezte, a brüsszeli megállapodással jelentős lépéseket tettek a régión belüli viszonyok normalizálása irányába, s a kormány sikereként említette meg a bűnözés és a korrupció elleni harcot is. Mint mondta, a gazdasági helyzettel, a Belgrád és Újvidék közötti, a decentralizáció miatt folyó vita kiéleződése viszont elégedetlenséggel tölti el. (Blic)
Forrás: VajdaságMA
Reklám
Tucatnyi magyar iskolát zárnának be
POZSONY | Kikerült a kisiskolák halállistája – az oktatási minisztérium váratlanul a napokban kiadta a listát a Hospodárske noviny lapnak. Erről az derül ki, hogy a tárca 128 alapiskola fenntartójával és igazgatójával tárgyal az intézmények racionalizálásáról. Az iskolák körülbelül egytizede magyar tanítási nyelvű.
Ahogy már korábban megírtuk, a minisztérium azt szeretné, ha ezeket az iskolákat bezárnák vagy összevonnák más oktatási egységekkel, esetleg olcsóbbá tennék a működésüket. A polgármestereket és igazgatókat a tárca azzal zsarolja, hogy ha nem élnek a kormányzat által kínált lehetőségekkel, csökkentik az eddigi plusztámogatásukat. Ebben az esetben a hiányzó részt az önkormányzatnak kellene előteremtenie – ez az összeg évi több tízezer euró is lehet.
Eddig az nem volt világos, hány magyar tannyelvű iskola került veszélybe. Lapunk az elmúlt hetekben többször is kérte a listát a tárcától, ám kérésünket mindig azzal hárította el a minisztérium szóvivője, hogy augusztus végén, a folyamat lezárultával hozzák nyilvánosságra az érintettek névsorát.
A listán hozzávetőlegesen egy tucatnyi, magyarok által is lakott település szerepel, ám az nincs feltüntetve, milyen tannyelvű iskoláról van szó. Lapunk kikérte ezt az információt a minisztériumtól, a konkrét adatokat és az érdemi reakciót csütörtökre ígérte a tárca. Meglepetésre – a magyar tannyelvű intézmények többsége ugyanis kisiskolának számít – a magyar iskolák száma alacsonyabb lehet a „vártnál”.
A Hospodárske novinynak nyilatkozó minisztériumi alkalmazott szerint a tárca első körben azokat az iskolákat választotta ki, amelyeket kevesebb mint 150 diák látogat, s amelyek 6 km-es körzetében van másik intézmény. Az illetékes szerint a „nem effektíven” működő iskolák bezárásával évi mintegy 5 millió eurót spórolhatna meg az állam. Ezt a tanárbérek növelésére szeretné fordítani.
A Híd és az MKP lapunknak nyilatkozó politikusai ellenzik a kisiskolák bezárását és összevonását. Mindkét párt azt ajánlja a minisztériumi egyeztetésen részt vevő polgármestereknek és igazgatóknak, hogy ne fogadják el a szaktárca feltételeit, s próbálják megvédeni iskoláikat. (MSz)
Forrás: Új Szó
Reklám
Tőkés: A védhatalmi státus nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését
Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését – mutatott rá Tőkés László európai parlamenti képviselő az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatában, amellyel Victor Ponta román kormányfő bírálatára reagált.
A román miniszterelnök kedden büntetendőknek nevezte az EP-képviselőnek Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentéseit és sajnálkozását fejezte ki, hogy az ország elnöke nem foglal állást, amikor “Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás”.
A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon “védhatalmi státust” az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
“A dél-tiroli példánál maradva: amikor Ausztria védhatalmi státusáról Olaszországgal megegyezést kötött, akkor egyben elismerte ez utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia területi épségét és államhatárait” – áll Tőkés László válaszában.
Hozzátette: a függetlenség vonatkozásában a román kormányfőnek azon kellene elgondolkodnia, mennyi szuverenitása maradt az általa vezetett országnak azok után, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál “gyakorlatilag az egészet elzálogosította”.
“Nekünk, erdélyieknek, elegünk van abból, hogy Bukarest tulajdonképpen egyfajta gyarmataként kezeli Erdélyt (…) Európai polgárként és erdélyi magyarként azt kérem: hagyják, hogy a mi dolgainkat mi intézzük – ez mind az erdélyi románságnak, mind az erdélyi magyarságnak, de az egész országnak is hasznára fog válni” – írta nyilatkozatában Tőkés László EP-képviselő.
“A nyilatkozatok aláássák a magyar-román együttműködést”
Radu Podgorean román külügyi államtitkár szerdai nyilatkozatában elfogadhatatlan nevezte, hogy egy Romániában rendezett politikai esemény – a tusnádfürdői szabadegyetem – olyan “revizionista” célkitűzések szószékévé váljon, amelyek megkérdőjelezik az állam egységét, épségét és szuverenitását.
A közlemény szerint Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról, amely protektorátus formájában valósulna meg, irredenta nézetekről tanúskodik, és a két világháború közötti időszakot idézi.
A román külügyi államtitkár logikátlannak is tartja a felvetést, mert a védhatalmi státus szerinte egy közösség kívülről történő igazgatását jelentené, vagyis az autonómia feladását.
“Az a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány első számú képviselőinek a jelenlétében hangzottak el, megingathatja a román állampolgárok bizalmát a magyar-román stratégiai partnerség szilárdságában és aláássa a kétoldalú együttműködést” – olvasható a román külügyi közleményben.
A kommüniké szerint Tőkés László nem érti a mai európai konstrukciót, és nem képes meghaladni a szűk etnikai szempontokat, ha “népirtásnak” nevezi a kormány közigazgatási átszervezési tervét.
Július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az ott élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be.
A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
Reklám
Egy évtizeden belül kétszázezer „menekült” érkezhet Magyarországra
Míg 2012-ben összesen 2157 ember kért menekültstátust Magyarországon, addig 2013-ban május végéig közel 7500 fő. A legtöbben Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából és Szíriából érkeztek. Ezzel párhuzamosan, egyre többen próbálnak meg visszaélni a menekültügyi eljárással. Őket senki sem üldözte hazájukban, csupán a jobb élet reményében keltek útra. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, tíz év múlva kétszázezer menekültről kell hosszabb-rövidebb ideig gondoskodia a magyar államnak.
Többségében nem menekültekről van szó
A Magyarországra érkezők közül sokan az igazságszolgáltatás elől menekültek el hazájukból. Sokan súlyos erőszakos bűncselekményeket követtek el, számtalan gyilkos rejtőzködik az „ártatlan, szerencsétlen menekültek” között.
Rengeteg az úgynevezett „gazdasági menekült”. Ezek a személyek olyan országokból érkeznek, ahol nincs olyan konfliktus, amire alapozhatnák menedékkérelmüket. Őket nagyrészt az Európai Bizottság azon döntése bátorította föl miszerint: a „menekülteket” tilos Idegenrendészeti őrizetbe venni, mozgásukat korlátozni. Ez a gyakorlatban annyit jelet, hogyha valaki menekültként jelentkezik a határon, akkor a magyar állam köteles kérelmének elbírálásig gondoskodni róla, de szabad mozgásában nem korlátozhatja. Ennek a liberalizációnak köszönhetően, egyre többen érkeznek.
Nyugatról is jöhetnek „menekültek”
A Nyugat-európai országok igyekeznek arra késztetni a keleti periféria országait, hogy maguk is fogadják be a menekülteket. 2013 januárjától az EU tagállamok az uniós alapokból pénzügyi támogatást kaphatnak abból a célból, hogy EU-n kívüli területekről saját területükre menekülteket fogadjanak be, ez az úgynevezett áttelepítés. Így a nyugaton felgyülemlett „menekültek” egy részét megpróbálják az eddig nem, vagy alig érintett országokban szétteríteni. Ezt menekültenként akár 6 ezer euróval is támogatná az EU. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a „menekülteket” sem ejtették teljesen a fejükre, és eszük ágában sincs a perifériára költözni.
Nyugat-Európából azt a multikulturális modellt szeretnék a keleti végekbe exportálni, ami már ott csődöt mondott. Elég, ha a londoni, vagy párizsi beilleszkedni képtelen bevándorlók randalírozásaira gondolunk.
Egy évtized múlva mindennapi látvány lehet az országban
A vallási szélsőségekkel van a legtöbb probléma
Sokan olyan országokból érkeznek, amelyek kulturálisan több száz évre vannak lemaradva Európától. Olyan barbár szokásaik vannak, mint például az afgánoknál divatos és társadalmilag teljesen elfogadott bacsa bazi „játék a fiúkkal”. Ez a „párkapcsolat” arról szól, hogy érett korú afgán férfiak általában tíz év körüli fiúkat szeretőként tartanak. A fiatal fiúkat lánynak öltöztetik be, kisminkelik, és többtucat középkorú férfi előtt táncoltatják, akik pénzt dobálnak nekik, majd a tánc után hazaviszik őket. Fiúszeretőt tartani presztízst jelent az afgán társadalomban, úgy tartják: „A nők a gyerekszülésre, a fiúk az élvezetre vannak”.
Jellemző rájuk a teljes intolerancia és vallási türelmetlenség. A bicskei menekülttáborban rendszeresen előfordult, hogy látványosan kiborították a feltálalt ételt arra hivatkozva, hogy „ramadán” van, és nem felel meg nekik a magyar adóforintokból fizetett koszt. Nem tisztelik sem a befogadó ország kultúráját, sem annak törvényeit. A nőket alsóbbrendű „lényként” kezelik és úgy is bánnak velük. Jelentős részük teljesen iskolázatlan és analfabéta.
Jövökép: Etnikai, vallási villongások Debrecenben
Csak rosszabb lesz?
Ha nem változik mind az EU mind a hazai kormányzat hozzáállása, az elkövetkező tíz évben sorra nyílhatnak hazánkban a Vámosszabadiéhoz hasonló „menekülttáborok”. Debrecen, Bicske példájából pedig már tudjuk, hogy mit jelet ez: romló közbiztonság, élhetetlenné váló lakókörnyezet, elértéktelenedő ingatlanok.
Annyi „szerencsénk” van, hogy a bevándorlók döntő többsége nem itt képzeli el az életét, és az első adandó alkalommal továbbáll nyugatabbra. Ennek ellenére fel kell készülnünk rá, hogy elsősorban a liberális hozzáállásnak köszönhetően, minden évben „menekültek” tízezrei árasztják el hazánkat.
alfahir.hu
Reklám
Itt az igazi álommeló
Havi 350 ezerért ápolják a szórványmagyarok nemzettudatát a KIM ösztöndíjasai, amerikai, dél-afrikai útjaikat és a tartózkodásukat is az állam fizeti. A félszáz szerencsés keveset árult el munkájáról.
Los Angeles, Toronto, Melbourne, Johannesburg, Caracas – néhány város azok közül, ahol a magyar diaszpóra és az anyaország kapcsolatát erősítheti április óta az a negyvenhét, főként 25-35 éves pályázó, akiket kiválasztottak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor Programra.
A résztvevők az öt hónapos kinti tartózkodás idejére havi 350 ezer forintot kapnak – e felett a program a szállás és a kijutás költségeit is fedezi – itthon pedig további három hónapig 200 ezer forintos ösztöndíjra számíthatnak. Feladatuk a „magyar diaszpórák magyar nyelvtudásának fejlesztése, a magyar közösségekben való tevékenység és a Magyarországgal való kapcsolattartás ösztönözése, azaz a magyar identitás megerősítése” – legalábbis ezeket a célokat fogalmazta meg a program.
Fotó: Beliczay László
Ezeket a feladatokat már a 2011 novemberében – a nemzetpolitikáért felelős Semjén Zsolt bábáskodása mellett – megalakult Magyar Diaszpóra Tanács alapító nyilatkozata is kiemelten kezelte. A KDNP-t vezető kormányfőhelyettes az Országházban tartott megnyitón arról is szólt, hogy Budapestnek ideje a nyugati magyarság szempontjaira is figyelnie.
Gyorsan döntöttek félmilliárdról
Az ösztöndíjat január elején hirdette meg a KIM, két hét múlva már a pályázatok beküldési határideje le is járt. Ezután döntöttek a 480 millió forint költségvetési pénzből biztosított program lebonyolítóiról, akiknek felsőfokú végzettség sem feltétlenül kellett a sikerhez. Alapkövetelmény a középfokú végzettség és közösségszervező tapasztalat volt, emellett sokat nyomott a latban a zenei képzettség vagy a néptáncok ismerete és a cserkészmúlt. Dokumentummal kellett igazolni a célországban beszélt nyelv ismeretét, ám annak szintjét a pályázat nem határozta meg közelebbről.
Végül 21 fő utazhatott Kanadába és az Egyesült Államokba, tizenketten nyugat-európai országokba, heten Ausztráliába, négyen Latin-Amerikába, ketten Izraelbe és egy ember pedig Dél-Afrikába.
IKSZ-es és minisztériumi befutók
Az Index áprilisban írt a projektről, majd az atlatszooktatas.cink.hu számolt be részletesen a nyertesekről, akik körébe a cikk szerint meglepően nagy számban jutottak be a KDNP-hez kötődő Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) képviselői. Zsonda Márk, az IKSZ erzsébetvárosi szervezetének alapítója Argentínában erősíti a magyar diaszpórát, az IKSZ Kulturális Munkacsoportjának vezetőjeként Vörös Krisztina pedig Atlantában gondoskodik az anyaország és a kint élő magyar közösség kapcsolatának szorosabbra vonásáról, és ugyanezt teszi Clevelandben az IKSZ váci szervezetének alapítója, Gyombolai Zsolt.
Ugyaninnen jött a Melbourne-ig jutott Molnár Balázs, aki korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium alkalmazásában állt. Minisztériumi múltja van Flender Gyöngyinek is, aki a torontói kiküldetés előtt épp a pályázat kiírójánál dolgozott: a KIM Nemzetpolitikai Államtitkárságán volt főreferens. Igaz, a minisztériumban az Indexszel közölték: „már kihúzták az adatait”, ami azt jelenti, hogy már nem dolgozik az intézménynél.
Csinos lányok a kormánytól
A Nemzeti Regiszter Facebook-oldalán néhány rövid videónapló is látható: a negyvenhét résztvevőből négytől. Torontóból két ösztöndíjas arról mesél, hogy létrehozták az „Észak-Amerikában egyedülálló” Bóbita gyermeklapot, azzal a céllal, hogy ennek segítségével „sikerüljön megszólítani a diaszpóra többedik generációjában született gyermekeket”.
Ezenkívül egy gyermekszínházas próbáról számoltak be, ahol a bábokkal játszva ez egyik kisfiú azt kiáltotta „I wanna be Mátyás király (Mátyás király akarok lenni)!”. A magyar diaszpóra tagjai sajnos egyik bejátszáson sem látszanak, így Manhattan széléről, „az egykori Gulyás Avenue-ről” egy szép furulyaszóló után csak annyit tudhatunk meg Velkey Róberttől, hogy az ő feladata lesz, hogy a diaszpóra „magyarul már nem beszélő tagjait összefogja”.
Ottawából egy ösztöndíjas lány elmesélte, hogy a magyar házban besegítve az ételosztáson egy idős úr magához hívta és azt mondta: „a magyar kormány tudja, hogy kiket kell ide küldeni! A csinos lányokat!”
Az Argentínában a „chacói magyarokhoz felutazott” Zsonda Márkról és a Hungária Könyvbarátok Köre könyvtárának katalogizálásában segítő Nagy Szebasztianról az Argentínai Magyar Hírlap számolt be rövid cikkében.
Többüknek a személyes Facebook-oldalán látszik a kintlét okozta öröm: van, aki egy floridai tengerparton, van, aki Hannoverben ugrik vidáman a magasba, esetleg Torontóból posztol magáról turistaképet.
A célcsoport nem hallott róla
„Egy cikkben olvastunk a programról, érdekes is lenne számunkra, de nem tudjuk, hogyan léphetnénk az ösztöndíjasokkal kapcsolatba, a KIM honlapján semmi erre vonatkozó információ nincs” – mondta lapunknak a Frankfurtban élő Tósoki-Forintos Réka. Igaz, ő párjával csupán néhány éve van kint, így nem kifejezett célpontja a programnak, ám az asszony szerint ha ő nem találja meg a program lebonyolítóit, akkor a magyarságukat mind távolabbi emlékként őrzők még kevésbé fogják. Más németországi, svájci és nagy-britanniai magyar ismerősei szintén nem hallottak a programról.
„Természetesen van lehetőségük a helyi magyar embereknek – nem csak közösségi szinten – is arra, hogy személyesen keressék meg, lépjenek kapcsolatba az ösztöndíjassal. A Nemzetpolitikai Államtitkárság kimondottan biztatja arra a diaszpóra magyarságát, hogy ők maguk is legyenek kezdeményezők az ösztöndíjassal történő kapcsolatfelvételben, legyen minél több olyan program, ahol közösen élhetik meg magyarságukat, ápolhatják kultúrájukat” – írta az Index megkeresésére a KIM sajtóosztálya, elmagyarázva, hogy az ösztöndíjasok a kint meglévő magyar közösségek intézményeinek keretein belül tevékenykednek.
Legényes próba
Az Index kilenc ösztöndíjast keresett meg, hárman írásban jelezték, hogy később válaszolnak, ezt egyelőre csupán egy ösztöndíjas tette meg. Weidinger Péter Frankfurtban oktatja néptáncra a kinti érdeklődőket. „Közel 15 éve néptáncolok a Csillagszemű táncegyüttesben. Itt hallottam a Kőrösi Csoma Programról is” – írta a fiatalember, aki tervei szerint a program befejeztével egyetemi tanulmányait fogja folytatni. Elmondása szerint a frankfurti magyarok nagy bizalommal és érdeklődéssel fogadták őt. Sok segítséget kapott tőlük abban, „hogy a leghatékonyabban tudja segíteni a közösségi élet felpezsdítését a magyar néptánckultúra terjesztése, a néptánc széles körű megismertetése, megszerettetése által.”
„Öt csoportot tanítok és hetente legényes próbákat tartok a fiúknak. Ezen kívül Heidelbergben és szeptembertől Hannoverben fogok magyar néptáncot tanítani. A fennmaradó időmben részt veszek a helyi magyarság programjaiban, a cserkészettől kezdve a magyar egyházközség életéig” – írta le napi teendőit és terveit Weidinger.
A Dél-Afrikába kiküldött Juhász Ágnes telefonos megkeresésünket utasította el, a KIM sajtóosztályához irányítva. Szerinte teljesen felesleges a programról bármit mondani annak befejezése előtt. „Az eléréssel sincsen gond” – közölte a jelenleg Durbanben tartózkodó ösztöndíjas, aki szerint a magyarok tudnak a közösségben zajló programokról. Az általa szervezettekről semmit nem kívánt elmondani.
Fotó: Kisbenedek Attila
Hogy legalább valamit megtudjunk arról, hogy mivel foglalkozik egy átlagos ösztöndíjas, megkerestük a Dél-afrikai Magyar Közösség egyik vezetőjét. „Dél-Afrikában összesen 2-3 ezer magyar él. Amikor Semjén Zsolt itt járt, 80 ember jelent meg a rendezvényen” – mondta Pleskó László. Szerinte magyar nyelvű lapjukat 300 család kapja meg.
Pleskó nagyra értékelte Juhász Ágnes munkáját, felidézve a történelemórával egybekötött angol és magyar nyelvű gyermeknapot, egy kézművesprogramot, és a most vasárnap esedékes sportnapot, ahová összesen négyszáz – magyar és búr – résztvevőt várnak.
Sokan inkább maradtak
A program szerint márciustól egyhónapos képzésen vettek részt az ösztöndíjasok, áprilistól három hónapot töltöttek kint, majd egy hónapra hazajöttek, hogy augusztusban újabb két hónapra visszautazhassanak. A programot egy újabb itthon töltött hónap zárja le, ekkor készítik el beszámolóikat a résztvevők.
Sokan azonban júliusra is kint maradtak, volt, aki a távolban gyermekével töltötte idejét, más utazással. Juhász Ágnes visszautasította a kérdést, hogy a program biztosítja-e júliusi kintlétének anyagi fedezetét, és hogy jogosult-e a program alapján a magyarországi tartózkodásra szánt 200 ezer forintra.
A legkisebb is számít
A KIM szerint minden térségben fontos jelen lenni, ahol létezik magyar közösség. Dél-Afrikával kapcsolatban Soós Zoltán kommunikációs osztályvezető válaszában hangsúlyozta: bár kisebb csoportokban „élik meg magyarságukat … mindenképpen egy olyan összlétszámra kell gondolni, melyre nemzetpolitikai szempontok alapján kötelesek vagyunk odafigyelni”.
Soós szerint a program „lényegét a magyarságtudat ápolása, megőrzése és aktívabbá tétele jelenti, így az ösztöndíjasok feladata a közösségi életre, a kulturális eseményekre koncentrálódik.” A KIM kommunikációs osztályának vezetője visszautasította, hogy a program célja az egyszerűsített honosítási eljárás megismertetése volna, vagy bárminemű, ahhoz kapcsolódó adminisztráció.
A 480 millió forintos program – ebből a részvevők ösztöndíja 105 milliót tett ki – a KIM szerint pozitív visszajelzéseket kapott, de a végleges értékelés csak az ősszel készül el. Ám a célok ismeretében a kezdeményezés „csakis pozitív és sikeres megítélésű lehet”, hiszen régi adósságát törleszti „a hazájukat kényszerből vagy önszántukból elhagyó nemzettársaink felé”. Soós közölte, hogy objektív mércék helyett elsősorban „a gesztust, a kezdeti lépéseket és egymás felé történő nyitott, közeledő szándékot kell értékelni. A jelen körülményeket talán a vetéshez tudnánk hasonlítani, melyet követhet majd az aratás örömteli érzése.”
Forrás: Index.hu
Reklám
A lázcsillapítás természetes módjai
Érdemes megfontolni, mikor van ténylegesen szükség lázcsillapításra, hogy ne csökkentsük a szervezet természetes és hatékony védekező mechanizmusát. Azonban, ha szükségét látjuk (39 fok felett, éjszakára, terhességnél stb.) számos kíméletes módszer alkalmazható a láz ellen, amelyek minden korosztálynál és kismamáknál is alkalmazhatóak.
A legismertebb módszer a hűtőfürdő. Sokan nem ajánlják, mert kellemetlen és hatástalannak tartják. Tény, hogy nem olyan hatásos, mint adott esetben egy lázcsillapító gyógyszer, hiszen a fürdő nem befolyásolja a test hőközpontjának beállítását. Ezért előfordulhat, hogy újra felmegy a beteg láza. Viszont nincs mellékhatása és nem okoz allergiát sem. A módszert pedig lehet kíméletesen alkalmazni. Amiatt persze ne rángassuk ki az alvó gyermeket az ágyból, hogy beletegyük a kádba, erre vannak más módszerek.
A fürdőkádba kb. a láz fokának megfelelő hőmérsékletű vizet eresszünk. Ebbe merítjük vagy ültetjük bele óvatosan a lázas gyermeket. Ideális, ha csak mellig ér a víz, nem nyakig és a szabadon maradó testfelületet locsolgatjuk a fokozatosan, maximum 31 °C-ig lehűtött vízzel A fürdő 10-15 percig tartson, ha a gyerek dideregni kezd , hagyjuk abba. Ha egyszeri hűtőfürdőzéssel nem érünk el kellő lázcsillapító hatást, később még többször megismételhetjük.
Ha a lázat csak kisebb mértékben szeretnénk csökkenteni, akkor elég lehet egy lábfürdő is. A módszer ugyanaz, mint a teljes testfürdőnél.
Macerásabb, viszont a beteg az ágyában maradhat, ha hűtőborogatást (priznic) alkalmazunk.
A gyermek felső testét vagy teljes testfelületét nyaktól lefelé langyos vízbe merített lepedővel körbetekerjük, majd amikor a lepedő átforrósodik a gyermek testének melegétől, a borogatást cseréljük. A nedves lepedőre viszont ne rakjunk további száraz takaró, paplan nem helyezhető, mert ez gátolja a test hőleadását, hőpangás lép fel, tulajdonképpen dunsztolnánk a gyereket.
Szívbeteg gyermek esetén fokozott figyelemmel végezzük a fürdetést és a borogatást. Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a gyermeket azonnal vegyük ki a kádból vagy vegyük le róla a borogatást. Ilyenkor a beteg gyermek testét töröljük szárazra és hagyjuk egy ideig kitakarva.
A hűtőhatást fokozhatjuk, ha a borogatáshoz vagy fürdővízhez bázisolajban (pl. olívaolajban) oldva néhány csepp levendulaolajat adunk.
Borogatást alkalmazhatunk csak a lábszáron is, viszont csak abban az esetben, ha a gyerek lábszára és lába meleg. Két kendőt mártsunk langyos vízbe (soha ne hidegbe) és tekerjük a beteg lábszárára, ezt száraz törülközőkkel tekerjük körbe, így rögzítve a a borogatást. Kb. 10 perc alatt átmelegszik, utána cserélhetjük, maximum három csere után iktassunk be legalább egyórás szünetet, mielőtt újra alkalmaznánk a borogatást. Ezzel a Sebastian Kneipp által ajánlott módszerrel 0.5-1 fokkal csökkenthetjük a lázat.
Ennek a módszernek a hatásosságát is fokozhatjuk, ha víz és almaecet (de még jobb a bodzaecet) egy:négy arányú keverékébe mártjuk a kendőt. Esetleg egy térdharisnyát, amit felhúzhat a beteg, ezt nem kell külön rögzíteni, elég csak melegen betakarózni, 45-60 perc múlva le lehet venni a harisnyát. Ezt naponta háromszor ajánlott megismételni. Az ecet serkenti a vérkeringést, ezzel segítve az elalvást, ami pedig erősíti az immunrendszert és segíti a felépülést.
Jó és gyors hatásúak a talpra helyezett pakolások is. A pakolás készülhet tojásfehérjéből. Áztass be két vászon zsebkendőt tojásfehérjébe. Helyezd a beteg talpára, majd húzz rá zoknit. Használhatunk helyett nyersen lereszelt burgonyát vagy apróra vágott hagymát és ezt kössük a lázas beteg talpára, majd jól takarjuk be a lábát. Ha tovább kell csökkenteni a lázat, ismételjük meg a pakolást új adag tojásfehérjével vagy burgonyával.
Kiegészítésként vessünk be frissen szeletelt citromkarikákat, amelyeket a homlokra, halántékra helyezünk, ez szintén segíti a láz csökkentését.
Persze nemcsak hűtő hatású fürdőket és borogatásokat alkalmazhatunk a láz enyhítésére, ezekről lesz szó legközelebb.
Forrás: https://egeszseges-eletmodszerek.hu
Reklám
Clafoutis
A Klasszikus Clafoutis
Hozzávalók:
- 1 csésze tejszín
- ½ csésze tej
- 1 kiskanál igazi vanília kivonat (nem esszencia!)
- 3 db tojás
- 1 kanál cukor
- 1 font magozott cseresznye
- 3 kanál liszt
- 1 evőkanál cseresznyepálinka vagy rum (de ez elhagyható)
1. Előmelegítjük a sütőt 180C vagy 365F fokra, és kivajazunk egy normál méretű pitesütőformát.
2. A gyümölcsöt megmossuk, kimagozzuk, és a pitesütőformába szórjuk.
3. A tojásokat kikeverjük a cukorral, a vanília kivonattal, hozzáadjuk a lisztet, és csomómentesre keverjük.
4. Apránként hozzáadjuk a tejszínt és a tejet, folyamatosan keverve, míg végül egy csomómentes, sűrű palacsintatésztaszerű masszát kapunk.
5. A masszát a gyümölcsre öntjük, sütőbe toljuk, és 35-40 percig sütjük.
Tej és glutén-mentes, nyírfacukros clafoutis (pite, pie) sárgabarackkal és mandulával
Hozzávalók:
- 1.5 csésze mandulatej
- 1 kiskanál vaníliakivonat
- 3 db tojás
- 2 kanál nyírfacukor
- 1/2 csésze darált mandula
- 2 evőkanál durvára vágott mandula
- 1 font sárgabarack vagy akármilyen más gyümölcs
1. Előmelegítjük a sütőt 180C vagy 365F fokra és kivajazunk egy pitesütőformát.
2. A gyümölcsöt megmossuk, kimagozzuk, és a pitesütőformába szórjuk.
3. A tojásokat kikeverjük a nyírfacukorral és a vanília kivonattal, hozzáadjuk a darált mandulát, és elkeverjük.
4. Hozzáadjuk a mandulatejet és 2 evőkanál durvára vágott mandulát, és elkeverjük.
5. A masszát a gyümölcsre öntjük, sütőbe toljuk, és 35-40 percig sütjük.
A tetejére még szórhatunk pirított mandulaszeleteket is.
A klafuti langyosan a legjobb, tálaláskor megszórhatjuk porcukorral, de kínálhatunk mellé fagylaltot is.
Kellemes klafutizást!
Reklám
Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom
Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem.
Reklám
Katolikus egyház 2013. augusztus 11-i adása
Ígét hírdet Fr. Antal András plébános, a Clevelandi Kelet-oldali Szent Erzsébet Katolikus Templomból
[mp3-jplayer tracks=”2013.08.11.-i Katolikus félóra@/Katolikus/2013-08-11-Katolikus-felora.mp3″ width=”100%” mods=”y” height=”50px”]
Reklám
Augusztus 4 és 11 között névnapjukat ünnepelték
A héten a következők ünnepelték névnapjukat:
Augusztus 05. – Hétfő: Krisztina
Augusztus 06. – Kedd: Berta, Bettina
Augusztus 07. – Szerda: Ibolya
Augusztus 08. – Csütörtök: László
Augusztus 09. – Péntek: Emőd
Augusztus 10. – Szombat: Lőrinc
Augusztus 11. – Vasárnap: Zsuzsánna, Tiborc
Augusztus 06. – Kedd: Berta, Bettina
Augusztus 07. – Szerda: Ibolya
Augusztus 08. – Csütörtök: László
Augusztus 09. – Péntek: Emőd
Augusztus 10. – Szombat: Lőrinc
Augusztus 11. – Vasárnap: Zsuzsánna, Tiborc
A Bocskai Rádió szerkesztői sok boldogságot kíván a névnaposoknak. Hallgassátok meg vasárnap du. 4 órától.
Reklám
Hetednapi Adventista Gyülekezet 2013 augusztus 11.-i adása
[mp3-jplayer tracks=”2013.08.11.-i Adventista adás@/Adventista/2013-8-11_Adventista_adas.mp3″ width=”100%” mods=”y” height=”50px”]
Reklám
Várdy Huszár Ágnes: Nyár Itáliában című könyv beharangozója
Várdy Huszár Ágnes: Nyár Itáliában – Elektronikus könyv
A Clevelandben élő Kathleen Mátrai már az esküvőjét tervezgeti egy jóravaló amerikai fiúval, mikor rég látott nagynénje, Sári néni meghívja egy hónapra az olasz Riviérára. Itt ismerkedik meg Lászlóval, az Olaszországban élő gazdaságtörténésszel, aki lángra lobbantja szívét. A szerelmi történet mellett bepillantást nyerhetünk a 80-as évek amerikai és olasz emigrációjának hétköznapjaiba, megismerhetjük sajátos viszonyukat az „óhazához”.
A könyv az bookline.hu, ekönyv.hu, multimediaplaza.com és syllabux.hu elektronikus könyvesboltokban megvásárolható.
Interjú dr. Várdy Huszár Ágnessel az újjonnan megjelent könyvéről: Nyár Itáliában:
A könyv lektora Zsiros Sándor honlapján további leírás a könyvről.
Az Infó Rádió beszámol arról, hogy a Bookonline e-könyv TOP 10 listájában a Nyár Itáliában című könyv a harmadik helyen áll.
A Magyar Hírlap beszámolója itt tekinthető meg.
Várdy Huszár Ágnes pályafutásáról és munkáiról többet olvashatnak a Wikipédia oldalán.
Dr. Várdy Huszár Ágnes és férje Dr. Várdy Béla 2013 június 22-én a Magyar Örökség és Európa Egyesület a Magyar Örökség Díjjal tüntette ki, amelyet fél évszázados közös életük és munkájuk koronája. A 168óra.hu portál egy terjedelmes cikkben mutatja be őket.
Reklám
Elhunyt Siklódi Sándor atya
Kedves Szent Imre Hívek! Kedves Barátok! Kedves magyar honfitársak!
A Szent Imre Egyházközség gyászban van. Július 31-én, délután 3 órakor tisztelt és szeretett plébánosunk, Siklódi Sándor atya rövid, de testét kínzó szenvedés után a szentségekkel ellátva visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek, akinek életét szentelte, és akit olyan híven szolgált 42 éven keresztül.
Utolsó szavai között arra kért bennünket, hogy továbbra is ápoljuk és éltessük templomunkat és közösségünket, és testvéri szeretettel támogassuk egymást.
Sok tényezőt figyelembe véve, végre kialakult a temetés pontos időpontja. Hálás köszönettel tartozunk Gyulay Endre Szeged-Csanádi nyugalmazott püspök úrnak, aki magára vállalja a hosszú és fárasztó utat Magyarországról, hogy a temetési szertartás magyar nyelvű legyen — hogy jó barátja kívánságának eleget tegyen.
A papi temetések alkalmával szokás, hogy az egyházmegye papjai és a jelenlévő hívek együtt imádkozzák az Esti Dicséretet, a Vesperást a koporsó mellett a templomban.
Vasárnap délután, augusztus 25-én, 3 órakor kezdődik a Vesperás, amire a kedves híveket, barátokat és templomunk jótevőit mind szeretettel hívjuk és várjuk. Az imádság után este 9-ig a templomban nyitva lesz a koporsó, hogy búcsút vehessünk Sándor atyától.
A gyászmise másnap, hétfőn, augusztus 26-án délelőtt 10 órakor lesz templomunkban. Utolsó útjára a Szent Kereszt temetőbe kísérjük, ahol végső nyugalomra helyezzük. (Holy Cross Cemetery, 14609 Brookpark Rd. Brookpark, OH 44142 )
Az örök világosság fényeskedjék nagyrabecsült plébánosunknak! Bízva a jó Isten szeretetében és irgalmában, nyugodjon békében!
A Szent Imre Egyházközség Tanácsa nevében:
Peller Ildikó
Cleveland, 2013. augusztus 5. Havas Boldogasszony ünnepén.
Szent Imre templom címe: 1860 West 22 St., Cleveland, Ohio 44113
Miért ne élhetne örökké az a halandó, akiért az élő örök Isten meghalt? (Szent Ágoston)
Az Élet Urának gondviselő szeretetét köszönjük meg
S I K L Ó D I S Á N D O R
magyar lelkipásztor halálában.
Életének 67., papságának 43. évében, 2013. július 31-én, Loyolai Szent Ignác ünnepén a clevelandi kórházban (Ohio) szentségekkel megerősítve, rövid betegség után magához hívta az Úr, akit hűséggel szolgált a Szent Imre magyar plébánián.
1947. április 20-án született Ditróban (Erdély). Általános iskoláit szülőhelyén végezte (1954–1961), majd a gyulafehérvári kántoriskolában végezte a középiskolát 1961 és 1965 között. Utána a gyulafehérvári szemináriumban és hittudományi főiskolán készült fel a papi szolgálatra (1965–1971). 1971. április 18-án szentelte pappá Márton Áron a gyulafehérvári egyházmegye számára.
1971–1974 segédlelkész Csíkszeredán, majd 1974–1976 Brassóban. 1976-tól 1978-ig Óradnán, majd 1978–1982 Csíkszentdomokoson szolgált plébánosként. 1982-ben Nyugatra ment és Németországban volt 1985-ig. 1985-ben az Egyesült Államokba került és Cleveland városban a Szent Imre magyar plébánián október 18-tól káplán, majd 1988. július 1-től plébános.
Amikor a clevelandi püspök elhatározta, hogy bezárja a Szent Imre templomot 2010. június 30-án, Siklódi Sándor atya Chicago városba került, ahol a Szent István magyar plébánián szolgált 2012. október 15-ig.
A szentszéki döntés alapján Richard Lennon püspök a clevelandi Szent Imre templomot 2012. november 4-én újra kinyitotta és Siklódi Sándor atyát plébánosnak nevezte ki.
Plébánosi beiktatását 2013. január 27-én a clevelandi püspök végezte.
2013. augusztus 25-én, vasárnap délután 3:00 órakor Vesperás (Esti dicséret) lesz a Szent Imre templomban.
Az imádság után este 9:00 óráig a templom nyitva marad, hogy a rokonok és hívek búcsút vehessenek tőle.
Hétfőn, augusztus 26-án délelőtt 10:00 órakor kezdődik az érte felajánlott szentmise.
Utána helyezzük örök nyugalomra a clevelandi Szent Kereszt temetőben.
Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. (Jel 2, 10)
A Külföldi Katolikus Magyar Lelkipásztori Szolgálat – Kiss G. Barnabás OFM – Kanada/USA
Forrás: Magyar Kurír
Reklám
Reklám
