Itt van a nyári kánikula. Ilyenkor többnyire mindenki imádja a fagyit. Otthon is gyorsan elkészíthető, ha nincs bolti jégkrém a mélyhűtőben. Nem kell hozzá se fagyi gép, se bármilyen más extra holmi csak joghurtos pohár, vagy akármilyen műanyag pohár, a közepébe egy bármilyen pálcika éppúgy megteszi, utóbbit érdemes egy picit később beledugni, amikor már elkezdett megfagyni, és megtartja. A műanyagpoharakat megtölthetjük…
1. Gyümölcsjoghurttal.
Ha nagyon meg akarjuk cifrázni, akkor többféle színű, egymásra rétegesen rakott gyümölcsjoghurttal, és akkor a végeredmény még csíkos is lesz. Házilag is lehet mixelni gyümülcsjoghurtot natúr joghurtból fogunkra való gyümölcsökkel és pici mézzel.
2. Gyümölcslével
A formákat valamilyen szűrt gyümölcslével is megtölthetjük mint pl. almalével, de az eperleves, mangós, kiwis, narancs, ananász vagy szőlőleves megoldást is nagyon jó. Sajnos a színek rétegezése itt csak sokmenetes fagyasztással lenne megoldató. Ha felnőtteknek csináljuk, lehet erősíteni egy kiskanál likőrrel is. Nem sokkal, mert nem fog megfagyni, ha túl nagy az alkoholtartalma.
3. Gyümölcsdarabokkal és gyümölcslével
A formába először gyümölcsdarabokat dobálunk (pl. meggy, cseresznye, eper, málna aztán a maradék üres helyet kell feltölteni valamilyen gyümölcslével. Bármelyiket választjuk is, a megtöltött formákat néhány órára a mélyhűtőbe kell tenni, aztán máris mehet a fagyizás.
Hétvégén avatják fel Sütő András szobrát Székelyudvarhelyen. Az eseményre vasárnap, június 23-án, az író születésének évfordulója utáni vasárnapon kerül sor. Zawaczky Walter alkotását a művelődési ház melletti parkolóban helyezik majd el.
A kezdeményezés ötletgazdája az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány illetve a Sütő András Baráti Egyesület, akik tavaly márciusban döntötték el, hogy szobrot emelnek városunkban. Egyébként ez lesz az író első szobra Romániában.
A 330 kilogrammos bronzszobor felavatására szervezett nagyszabású rendezvény vasárnap délután 4 órakor kezdődik a Művelődési Házban, majd az avatásra 18 órától kerül sor.
Traian Basescu román államfő arra figyelmeztette az alkotmányt módosító és közigazgatási régiók kialakítását tervező politikusokat, hogy Románia egységes, nem pedig szövetségi állam.
Basescu a legnépszerűbb kereskedelmi csatorna, a Pro TV meghívottjaként bírálta vasárnap a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) azon tervét, miszerint a kétkamarás román parlament felsőháza a megalakítandó régiók képviseletét látná el.
“Ha ők regionális parlamentekben, régióelnökökben és széleskörű autonómiában gondolkodnak, azt jelenti, hogy átalakítják az országot szövetségi állammá. Úgyhogy csak óvatosan, politikus urak a regionalizációval, mert Románia egységes állam” – jelentette ki a román államfő.
Basescu szerint a parlament jobban és olcsóbban működne, ha egykamarás lenne.
Az államfő a tervezett régiósítást is arra hivatkozva bírálta, hogy az nem egyszerűsítené az államot, hanem egy újabb közigazgatási szintet iktatna be a megyék és a központi kormány közé.
Elképzelhetőnek tartana az államfő 8, 12, vagy akár 16 régiós felosztást is, mert nem a régiók száma a fontos, hanem az, hogy azok közvetlenül lehívhassák Brüsszelből a regionális fejlesztésre szánt pénzeket.
A régióknak az adott térség kiegyensúlyozottabb fejlődését kéne szolgálniuk – mutatott rá a román államfő.
A tavalyi Eb-n is második magyar együttes ezúttal is Svájccal csapott össze a keddi döntőben, Boczkó, Imre és Rédli az ötödik pár után még vezetett, de végül 43-36-os vereséget szenvedett.
Rédli András és a svájci Max Heinzer a zágrábi vívó-Eb párbajtőr döntőjében
Udvarhelyi Gábor vezetőedző a csapat hosszú évek óta tartó nagy sorozatát emelte ki: „Egyrészt kicsit sajnálom az elvesztett döntőt. Ugyanakkor Peking óta ez a kilencedik világverseny, amelyen zsinórban dobogósok vagyunk.” Hozzátette: ez párbajtőrben óriási eredmény, egyben igazolja, hogy jó munkát végeznek.
„Számunkra ez olyan volt, mintha aranyérmet nyertünk volna.Nagyon kellett a sikerélmény. Ugyanez a négy lány legutóbb 2000-ben nyert együtt érmet világversenyen.” –mondta a szövetség vezetőedzője . „A világranglistán nálunk jóval előkelőbb helyen lévő lengyeleket, és a klasszisokkal felálló, számunkra csillagászati összegekből gazdálkodó, olasz edzői stábot importáló oroszokat győztük le. Egy olyan csapattal, amely évek óta várt egy újabb sikerélményre” – mondta a szakember.
Igazolták, hogy a bélflóra befolyásolja az érzelmeket
Először sikerült kimutatniuk kutatóknak, hogy a táplálékkal a gyomorba bevitt baktériumok hatással lehetnek az emberi agy működésére.
Egészséges nők agyműködése megváltozott mind nyugalmi, mind érzelmi-felismerési helyzetben, ha rendszeresen fogyasztottak probiotikumokat tartalmazó joghurtot – mutatta ki a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Los Angeles-i karának vizsgálata.
A probiotikumok támogatják a bélrendszerben a hasznos baktériumok elszaporodását, a betegséget okozó káros baktériumokat pedig visszaszorítják.
“Arra figyeltünk fel, hogy a joghurt egyes összetevői befolyásolják az agynak a környezeti ingerekre adott válaszát” – idézte Kirsten Tillischt, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál.
A kutatók már tisztában voltak azzal, hogy az agy jelzéseket küld az emésztőrendszernek, így okozhatnak az érzelmi változások és a stressz emésztőrendszeri panaszokat. Eddig is gyanították, ám csak állatoknál igazolták azt, hogy ellenkező irányban is folyik a kommunikáció. “Egyes betegek állítják, sosem tapasztaltak szorongást vagy depressziót, míg bélrendszeri problémáik nem jelentkeztek. Tanulmányunk kimutatta, a bélcsatorna-agy útvonal kétirányú” – magyarázta Tillisch.
A felfedezés jelentős hatással lehet a jövőbeni kutatásokra az emésztőszervi, mentális és neurológiai betegségek megelőzésének és kezelésének terén.
A joghurt hat az érzelmekre
A szakemberek vizsgálatában 36, 18-55 év közötti nő vett részt. Három csoportra osztották őket, az első csoportban lévők négy héten át naponta kétszer fogyasztottak többféle probiotikummal dúsított joghurtot, a második csoport tagjai ezeket nem tartalmazó, ám ugyanolyan külsejű és ízű tejterméket, a harmadik egyiket sem. A négyhetes kúrát megelőzően és azt követően is MRI-készülékkel vizsgálták meg a résztvevőket, mindkét alkalommal nyugalmi állapotban, illetve válaszadás közben. Az utóbbi úgy történt, hogy a nőknek dühös vagy rémült arcokat ábrázoló fotókat mutattak, amelyeket ugyanolyan reakciót tükröző arcok képével kellett párosítaniuk.
A feladat idején a probiotikumot fogyasztó nők érzelmekkel, érzékeléssel kapcsolatos agyterületei kisebb aktivitást mutattak, míg a másik két csoport tagjainak agytevékenysége változatlan vagy erőteljesebb volt. A kutatókat meglepte az, hogy az agy milyen sok területét érintette a változás.
“Emésztőszervi, mentális és neurológiai betegségek megelőzésének és kezelésének új stratégiáit kutathatjuk, mivel bebizonyosodott, a bélrendszer is küld jeleket az agynak, és a jelek étrendmódosítással befolyásolhatók – jelentette ki Emeran Mayer (UCLA) orvos, pszichiáter és pszichológus, a tanulmány vezető szerzője.
A probiotikumok agyműködésre gyakorolt hatása a szakemberek szerint felveti a kérdést, vajon a sorozatos antibiotikum-kúrák járnak-e hasonló következménnyel. Az újszülött intenzív centrumokban, illetve a gyermekkori légzőszervi fertőzések kezelésekor hosszú ideig alkalmazott antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát, és lehetséges, hogy hosszú távon befolyásolja az agyműködést.
A tudósok szerint ha sikerül jobban megérteni a bél mikrobiológiája és az agy közötti összefüggést, új utak nyílhatnak a krónikus fájdalom, az Alzheimer-kór vagy az autizmus kezelésében.
A tanulmány a Gastroenterology című szakfolyóirat júniusi számában jelenik meg.
Hiába imádják a focit, a braziloknak elegük lett abból, hogy a kormány óriási összegeket költ el stadionokra, miközben a közszolgáltatások színvonala pocsék, sokan éheznek, a kórházak előtt pedig kígyóznak a sorok. Az emberek úgy érzik, rengeteg adót fizetnek, a pénz mégis eltűnik, és mindenhol csak a korrupciót látják.
“Számos más brazilhoz hasonlóan nagyon büszke vagyok arra, hogy az emberek kiállnak magukért, mert ez nagyon ritka jelenség az országunkban. Mindig is összefogtunk, ha focimeccset, szappanoperát vagy egy nagyobb koncertet kell nézni, de szinte soha, ha a jogainkról van szó” – írta az Origónak egy Rio de Janeiró-i utazási ügynök a brazíliai lázongásokról.
A brazil kormány kedden bejelentette, hogy katonákat vezényel ki öt nagyvárosba, hogy kontrollálni tudja a pár napja kezdődött tüntetéseket, amelyeken 250 ezren vettek részt . Rio de Janeiróba, Minas Gerais-ba, Bahiába, Cearába és a fővárosba, Brazíliavárosba küldik a csapatokat, mind az öt nagyváros részt vesz a most zajló nemzetközi futballtorna, a Konföderációs Kupa lebonyolításában.
Kisebb tüntetések már márciusban is voltak a dél-brazíliai Porto Alegrében. Akkor a drága tömegközlekedés miatt demonstráltak, és sikerült is meggyőzniük a városházát, hogy csökkentsék a tarifákat.
Tüntető a fővárosban, a Mane Garrincha stadion közelében. Forrás: AFP/Beto Barata
Az elmúlt egy hónapban több brazil államban is bejelentették, hogy 20-30 centavóval (20-30 forinttal) emelik a jegyek árát (amelyek így nagyjából 300 forintba kerülnek), és sokaknál ez volt az utolsó csepp a pohárban. A tüntetők úgy érzik, a kormányzat hatalmas pénzeket költ olyan beruházásokra, amelyekből egy átlag brazil jóval kevesebbet érzékel, mintha oktatásra, egészségügyre vagy bármilyen közérdekű célra költene. A pár napja elkezdődött Konföderációs Kupa, a 2014-es foci-vb és a 2016-os olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra a többszörösébe fog kerülni, mint azt korábban gondolták, és az óriási költségek miatt sokan korrupcióra gyanakodnak.
Bár a latin-amerikai sztenderdhez képest Brazília nem számít különösebben korruptnak, az elmúlt időszakban számos botrány látott napvilágot, néhány politikus börtönbe is került. Az előző elnök, Lula da Silva kabinetfőnöke, José Dirceu 11 év börtönt kapott korrupció miatt, míg a jelenleg is regnáló Munkáspárt volt pénztárnokát, Delúbio Soarest 9 évre ítélték. Az egyik legelismertebb és legnagyobb építési vállalatról, a Deltáról tavaly derült ki, hogy számos politikust lefizetett azért, hogy megbízásokat kapjon.
A brazil gazdaság gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben, az egy főre jutó GDP-ben például Magyarországot is utolérte. Hiába fizetnek azonban fizetésük után átlagosan 40 százalék, az élelmiszerek után pedig 27 százalék adót, a közszolgáltatások színvonala kifejezetten gyenge, a szociális rendszer közelében sincs az európai jóléti államokénak.
Először lázadnak
Tüntetők és rohamrendőrök összecsapása Brazíliavárosban, a parlament közelében. Forrás: AFP/Evaristo Sa
“Felháborító, hogy mennyi adót kell fizetnünk Brazíliában, ahhoz képest, hogy mekkora a korrupció, és mennyire alacsony színvonalúak a közszolgáltatások” – írta nekünk Nilton, egy 25 éves riói lakos. Szerinte eddig is sok nehézséget okoztak a jegyárak azoknak, akiknek sokat kellett utazniuk, ugyanis havi bérlet nem létezik, minden útra vonaljegyet kell venni.
“Mindenhol csak a korrupciót látod. A kórházi eszközöket az alkalmazottak lopják el, aztán eladják, vagy átcsempészik a magánrendelőjükbe. Minden, ami a vb és az olimpia miatt épül, túl van számlázva, mert az építőcégek tulajdonosai jóban vannak a kormánytagokkal. És ezekről mindenki tud, ezek miatt mindenki panaszkodik évek óta, de ez az első alkalom, hogy teszünk is valamit” – írta Nilton, aki szerint a legtöbb ember támogatja a tüntetőket.
Bár a nekünk író négy brazil közül mindenki hasonlóan fel van háborodva, mégis hangsúlyozzák, nem a fociból lett elegük, hanem az óriási költekezésből. “Fantasztikus, hogy ilyen volumenű sportrendezvényeket szervezünk, de Brazília egyszerűen nem engedhet meg ilyet magának. Dollármilliókat költünk stadionokra, miközben végtelen sorok állnak a kórházakban” – magyarázta a 24 éves, Sao Paulóban élő Gisele.
Van fontosabb dolog a vb-nél
“Imádjuk a focit, de nem tudjuk elfogadni, hogy ennyi pénzt költsünk stadionokra, ha a közszolgáltatások ennyire nem működnek. A közoktatásunk szégyen, az egészségügy összeomlott. Csak annyit tudok mondani, hogy egy dologban mindenki egyetért: sokkal fontosabb dolgaink vannak a vébénél” – írta a 37 éves Martha, aki szerint csak a brazilok fele ért egyet a tüntetésekkel. Szerinte ezeket főleg a magasan képzett fiatalok, tanárok vezetik.
Egy tévétársaság közvetítőkocsija ég a Sao Pauló-i városháza közelében. Forrás: AFP/Miguel Schincariol
“Itt senki sem ellenzi a vb-t. Mi azt a pofátlan bűnözést ellenezzük, amit a kormányunk csinál. Túl sokat fizetünk a semmiért. Az emberek éheznek, és kórházakban kígyózó sorokban halnak meg, a gyerekeknek iskolára, az öregeknek gyógyszerre nincs pénzük. Brazília ma egy magánintézmény” – írta felháborodva Nilton.
Felemás a szerb parlament határozata, a semminél több, de nem jelenti a tények tisztázását és az ügy lezárását – mondta Botlik József történész, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke azzal kapcsolatban, hogy a szerb parlament pénteki rendkívüli ülésén a délvidéki magyarok ellen 1944-1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el.
Botlik József úgy fogalmazott: “ez nem megbékélés, csak egy határozat”, a magyarokkal szemben elkövetett bűnök elítélése helyett pedig semmissé kellene tenni a magyarságot illető kollektív bűnösséget, és bocsánatot kellene kérni a délvidéki magyarságtól. Annak a véleményének adott hangot, hogy a szerb fél “sajátos balkáni állásponttal elkendőzi a lényeget”, a határozat indoklásának negyedik pontja ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy erre a gesztusra Szerbia EU-s csatlakozása miatt van szükség. A történész hozzátette: a szerbiai magyarok elleni vérengzésekről szóló kutatások nincsenek lezárva, azokat folytatni kell. Az alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke arról is beszélt, hogy 1942. január-februárban a magyarok lemészároltak a Délvidéken mintegy 3300 szerb, illetve zsidó embert, emiatt pedig “kitört a botrány” a magyar parlamentben. Akkor a magyar kormány vizsgálatot indított, elítélte a bűnösöket – akik közül néhány főkolompos azonban megszökött -, valamint anyagi kártérítést adott az áldozatok hozzátartozóinak 1943-ban. Utalt arra is, hogy a második világháború alatt a genfi és a hágai konvenció értelmében a Tito-féle partizánalakulatok nem minősültek hadviselő félnek, tehát a nemzetközi jog szerint illegális harcosok voltak, így joggal jártak el velük szemben a magyar hatóságok 1942-ben. Emlékeztetett arra: Titóék 1944-ben sérelmeiket úgy igyekeztek megtorolni, hogy a délvidéki magyarságot kollektív háborús bűnössé nyilvánították, és nagyon keményen léptek fel velük szemben. Hozzátette: volt olyan település, ahol a megszálló szovjet parancsnok akadályozta meg a szerb partizánok magyarok elleni további vérengzését, illetve az is előfordult, hogy a szerb lakosság védte meg a magyar embereket a szerb katonáktól, viszonozva azt, hogy a magyar civilek pedig megvédték a szerb polgárokat 1942-ben a magyar katonáktól. A Joszip Broz Tito vezette Jugoszlávia 1945 januárjában és márciusában olyan határozatokat hozott, amelyben a magyarokat kollektíve háborús bűnösnek nyilvánították, és ennek alapján kitelepítették az úgynevezett Sajkás-kerülethez tartozó Zsablya, Csúrog és Mozsor magyar lakosait – mondta a történész. Botlik József kiemelte: a magyarok továbbra is háborús bűnösnek számítanak, kárpótlást pedig eddig nem kaptak. Ugyan 2011. október 6-án a szerb parlament elfogadott egy rehabilitációs törvényt, de a mai napig nincs végrehajtási utasítása, a kárpótlási törvény mellé pedig nem rendeltek pénzügyi fedezetet. Utóbbit a jogszabály értelmében két év alatt végre kell hajtani, ami lassan lejár, és félő, hogy a szerbiai bíróságok elévülésre hivatkozva végrehajthatatlanná nyilvánítják azt – jegyezte meg.
A napelemes cserepet júliusban kezdik gyártani, Magyarországon olcsóbban értékesítik majd.
Északon fűtőszállal, délen léghűtéssel szerelik fel. Egy négyzetméternyi cserép átlagára 200 ezer forint alatt maradhat – mondta el Tóth Miklós feltaláló az Energetikai Szakkollégium Egyesület múlt heti előadásán.
Nyáron belefognak
Idén júliusban kezdődik a napelemes cserép gyártása Harsányban, aminek a szabadalmát és magát a gyártástechnológiát is közel 180 országban levédették. Már tavasszal be akarták indítani a gyártósorokat, de a magyar építésügyi eljárások bonyolultsága kitolta az indulást néhány hónappal. A harsányi üzemben évente 1-5 millió darab cserép előállítását tervezik, de ha sikerül megfelelő nagyságrendű tőkebevonást eszközölni, akkor a világ számos pontján ennél tízszer nagyobb gyártókapacitásban gondolkodnak. Így az első között tervezik egy üzem létrehozását Kaliforniában. Alkalmazkodnak az eltérő éghajlatú országokhoz, így északon integrált fűtőszállal látják el a cserepet, hogy a hófedte tetőket megtisztítsa, míg délen a nagy hőség miatt beépített léghűtéssel forgalmazzák majd a terméket.
Mennyibe kerül majd?
Míg a hagyományos napelemes tábla négyzetméternyi egysége kb. 250-290 ezer forintba kerül, plusz meg kell hozzá vásárolni a tartószerkezetet, addig a napelemes cserép négyzetmétere 200 ezer forint alatt maradhat – mondta el Tóth Miklós. Magyarországon olcsóbban kívánják értékesíteni a terméket, ehhez 12 havi kamatmentes kölcsönkonstrukciót dolgoznak ki. 10 darabos egységcsomagban gondolkodnak, de később egyenként is lehet bővíteni a készletet.
Mennyi energiát termel?
Egy négyzetméternyi napelemes cserép 200 W elektromos áramot képes termelni, ezért ha egy ház tetőszerkezetét 300 nm-re saccoljuk, akkor csúcsidőben, vagyis nyáron 60 kW energiával számolhatunk egy lakóépület esetében. Tóth Miklós reméli, hogy 5 éven belül piacvezetők lehetnek Magyarországon a hungarikumnak számító termékkel. A lehetőségek határa a csillagos ég, hiszen bár egzakt adatok nem állnak rendelkezésre, de szakértők úgy kalkulálnak, hogy 10 millió cserép maximum 1 %-a lehet az összhazai cserépállománynak.
Mi a különlegessége?
A sík napelemes táblarendszerek hátrányai közé sorolhatók, hogy nem esztétikus formában jelennek meg, valamint jelentős súllyal bírnak. Míg ennek a hungarikum-terméknek a súlya kb. egyharmada a tetőn kialakított héjazatnak. Az újrahasznosítási arány pedig eléri a 80 %-ot. A napelemes cserép további előnye, hogy nemcsak délben jó a hatásfoka, amikor a nap sugara merőlegesen éri a napelemet, hanem gyakorlatilag reggel héttől délután ötig mindig adódik megfelelő felület. Így összességében kb. 60-70 %-kal nagyobb az energiahozama mint a hagyományos terméknek. Ráadásul árnyékban is működik, hiszen a visszaverődött fényt is hasznosítja. A felülete üveg helyett egy teflonszerű anyag, amelynek 10 %-kal jobb a fényáteresztő képessége, valamint kétszer hosszabb az élettartalma, mint a kapható napelemes rendszereknek. Beépített akkumulátorral fogják gyártani, ekkor a napközben megtermelt energiát 8-10 óráig tárolja, vagyis 24 órás felhasználást tesz lehetővé. Folyamatosan dolgoznak új termékeken, várhatóan fél év múlva újabb meglepetéssel rukkolnak elő.
Június 10. – Hétfő: Laura, Alida Június 11. – Kedd: Arnold, Levente Június 12. – Szerda: Gyárfás Június 13. – Csütörtök: Rafael Június 14. – Péntek: Alajos, Leila Június 15. – Szombat: Paulina Június 16. – Vasárnap: Zoltán
A Bocskai Rádió szerkesztői sok boldogságot kíván a névnaposoknak. Hallgassátok meg vasárnap du. 4 órától.
Smithsonian Folklife Festival (SFF) 1967 óta évente megrendezésre kerülő szabadtéri népművészeti és hagyományőrző fesztivál, mely a Washington Emlékmű és a Capitolium között található National Mall-on kap helyet. Magyarországot 2013-ban az a megtiszteltetés érte, hogy a rendezvény történetében először, az esemény díszvendége lehet. A 2013. június 26-tól július 7-ig tartó fesztivál magában foglalja az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünnepét, a Függetlenség napját, július 4-ét is, ezért a látogatók száma minden évben 1 millió főre tehető, médianyilvánossága pedig közel 40 millió embert ér el.
A Smithsonian Folklife Festival szervezői változatos programkínálattal várják az érdeklődőket: a helyszínen többek között lehetőség nyílik mesterség- és főzésbemutatók megtekintésére, emellett a rendezvényre kilátogatók bekapcsolódhatnak a gyermekek és felnőttek számára egyaránt izgalmasnak ígérkező, interaktív foglalkozásokba is, melyek az egyedülálló kézműves hagyományok bemutatására törekszenek.
A táncos programok a meghívott országok főbb tánctípusainak gazdagságát tükrözik; a legtöbbször a műsorok elengedhetetlen élőzenei kíséreteként megjelenő, de önálló színpadi produkcióként is meghallgatható repertoár pedig népzenei hagyatékuk sokszínűségéről tanúskodik.
A program általános célkitűzése, hogy a jelen lévő nemzetek népi kultúrájának örökségét megismertessék és megszerettessék az amerikai közönséggel, amihez a fesztivál forgataga kiváló környezetnek bizonyul.
Előzetes a Smithsonian Folklife Festival -ról a Skanzen Alapítvány jóvoltából:
Pünkösdi sokadalomtól a Smithsonian Folklife Festival -ig:
A Washingtonba utazó kalocsai asszonyok így pünkösdöltek a Skanzenben. A pünkösdi sokadalom jó főpróbaként szolgált a Smithsonian Folklife Festiválra induló csapatnak.
Készülnek a táncosok a Smithsonian Folklife Festival -ra:
2013 június 16-án, a Szent Imre Templomban Gulyásfőző verseny volt szervezve. A gulyás főző versenyt a Clevelandi Magyar Kultúrkert szervezte. Jómagam is részt vettem ezen az eseményen és végig kóstoltam a finomabbnál finomabb gulyásokat. Volt ott magyaros módon elkészített csípős és kevésbé csípős gulyás is. Volt, amelyik krumplival készült volt olyan is ami csak paszullyal. A székely gulyás többféle változatban is jelen volt.
Megyimóri János, az egyik főszervező, a verseny után telefonon beszámolt az esemény részleteiről. Ő mondta, hogy az idén 22 szakács vett részt a versenyen. 350-nél több vendég jött el, hogy megkóstolja a versenyzők főztjét. János kiemelte, hogy az idén voltak a legtöbben, aminek nagyon örültek, mert így a Magyar Kert fennállásának 75. évének jubileumi ünnepségre készülő munkálatokat egy nagyobb összeggel tudták támogatni.
A versenyben két díjat osztottak, az első díjt a három tagú zsűri szavazata alapján Cseh Andy és családja számára adták. A második díj, ami szerintünk a nagyobb díj, amit a résztvevők szavazata alapján osztottak ki, azt dr. Dénes Pál és felesége Magdi főztje nyerte meg. Ők Erdélyi Gulyást készítettek eredeti szegedi paprikával.
