Hat magyar egyetem jutott be a legjobb 800 közé a University Ranking by Academic Performance legfrissebb rangsorában. A tudományos publikációk alapján összeállított lista élén a Harvard áll.

A magyarországi intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: 509. lett. A Semmelweis Egyetem az 532., a Szegedi Tudományegyetem az 559., a Debreceni Egyetem az 564. helyen végzett. 685. lett a rangsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem pedig a 794. helyet szerezte meg – írja az Eduline.

A rangsort a 2011-ben publikált, a Web of Science indexen szereplő tudományos cikkek száma, a 2007 és 2011 közötti cikkekre való hivatkozások száma, a tudományos tevékenység, illetve a külföldi egyetemekkel együttműködésben született tudományos publikációk száma alapján állítják össze.

Az összesített rangsorban a második a Torontói Egyetem, a harmadik a John Hopkins University, a negyedik a Stanford, az ötödik pedig a kaliforniai Berkeley lett.

 HVG.hu

Reklám

Életének 81. évében meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának.

Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt.

1994 és 1998 között volt kormányfő. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában.

MTI – szebbjovo.hu

Reklám

Jó ütemben folynak a helyreállítási munkálatok az árvíz sújtotta területeken, és már alig néhány közút olyan közút akad, amelyet nem használhatnak az autósok. A vasúti közlekedésben is csak Komárom térségében vannak fennakadások.

Az ártól érintett északi megyékben – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom -, illetve Fejér és Baranya megyében, valamint Budapesten nincs már árvíz miatt lezárt útszakasz – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főizgatóság (OKF) hétfőn. A hétfő délelőtti összesített jelentése szerint jó ütemben halad a dunai árvíz utáni helyreállítás, a vonatközlekedésben azonban még fennakadások vannak.

Közölték, hogy az állami tulajdonú fővédműveken végzett megerősítések negyven százalékát már visszabontották vasárnap estig, és folyamatos a vízzel elárasztott területek fertőtlenítése. Ez negyvenöt településen megtörtént, és az érintett hatvanegy közintézményből tizenkettőnél szintén végeztek a fertőtlenítéssel. Az árvíz miatt kitelepített 1570 emberből 898-en térhettek vissza otthonukba.

Az OKF tájékoztatása szerint az árvíztől érintett területeken a szolgáltatók folyamatosan vizsgálják a vízminőséget. Komárom-Esztergom megye két településén, Pilismaróton és Dömösön lajtos kocsiból kap vizet a lakosság. A helyi vízmű megkezdte a rendszer tisztítását, hétfőn valószínűleg megindulhat a vízszolgáltatás. Mohácsnál a szennyvíz tisztítatlanul kerül a Dunába, mert az iszap károsította a szennyvíztelep berendezéseit, a magas vízállás miatt pedig egyelőre nem lehet hozzáfogni a javításhoz.

A vasúti közlekedésben még mindig fennakadások vannak, a tájékoztatás szerint június 25-én indulhat meg a vonatforgalom a Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal Komárom és Almásfüzitő között szakaszán, valamint Komárom és Esztergom között. Komárom és Almásfüzitő között előbb a Dunától távolabbi vágányon, negyven kilométeres sebességkorlátozással kezdenek majd járni a vonatok. A másik, Duna felé eső vágányon előreláthatóan két nappal később, június 27-től indul majd a forgalom, húsz kilométeres sebességgel.

Az Almásfüzitő-Dunaalmás szakaszon mintegy negyven méteren mosta el a Duna az ágyazatot a sínek alól. A károk pontos felmérése és a helyreállítás az árvíz visszahúzódása után kezdhető meg. A helyreállítás befejezéséig vonatpótló buszok szállítják az utasokat Komárom és Esztergom között. A vasúttársaság felhívja az utazni szándékozók figyelmét, hogy a fentiekben megadott újraindítási időpontok csak a kedvező időjárási viszonyok esetén tarthatók.

A hétvégén összesen 708 kilométer folyószakaszon volt még árvízvédelmi készültség, rendkívüli védekezést 539 kilométeren – a Dunán Rajkától a déli országhatárig az állami védvonalakon – folytatnak. Tényleges védekezés viszont már csak négy megye tíz településén folyt. Így Baranyában Mohácson, Báron és Dunaszekcsőnél, Bács-Kiskun megyében Bajánál és Kalocsánál, bár Baján már elkezdték kiüríteni a homokzsákokat. Tolna megyében Bátánál védekeznek, míg Pest megyében kisebb védekezési munkálatok Százhalombattánál, Szigetmonostornál, Szigetszentmiklósnál, Tahitótfalunál vannak.

Az OKF tájékoztatása szerint a mezőgazdaságban is okozott károkat az áradás, a vidékfejlesztési tárca felmérése szerint 6932 hektár mezőgazdasági területet öntött el az áradó Duna. Az árvízzel összefüggő egyéb jelenségek miatt – fakadóvíz, talajvíz – 3408 hektár került víz alá. A védekezés során károsodott 370 hektár, és az összes kárt szenvedő mezőgazdasági terület eléri a 10.710 hektárt.

A Szigetközben csaknem 12 ezer hektáron végezték el vasárnapra a szúnyogirtást, ez körülbelül a nyolcada azon területeknek, ahol erre szükség van.

Szerdától részlegesen látogatható lesz a Margitsziget

Valószínűleg szerdán megnyitják a Margitsziget egy részét – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hétfőn. A szigeten még folynak a helyreállítási munkálatok, de vélhetően szerdán az ideiglenes védmű utolsó homokzsákjait is elszállítják. A fővárosi katasztrófavédelem ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Margitsziget ezután sem lesz biztonságos, mert a fellazult talaj miatt a fák kidőlhetnek, ezért szerdán is csak részlegesen nyitják meg a szigetet.

Több budapesti helyszínen már befejeződött a fertőtlenítés, de van, ahol még folynak a munkálatok. A III. kerületben a Római-parton hétfő reggelre távolították el a vizet azokról a telkekről és házakból, amelyeket elöntött a Duna. A tájékoztatás szerint fontos a víz eltávolítása, mert a lappangó vizek fertőzésveszélyt jelentenek, és a szúnyogok szaporodása “melegágyának” számítanak.

A Királyok útján is megkezdődött az ideiglenes védmű elbontása. A bontás és a takarítás után ismét használni lehet ezt a közlekedési útvonalat. 
A fővárosi Népszigeten is folyik a helyreállítás, tizenkét helyszínen távolítják el a lappangó vizeket a katasztrófavédelem dolgozói.

Budapest területén mintegy másfél millió homokzsákot és 12 ezer köbméter homokot építettek be a védekezés során. Eddig több mint 900 ezer homokzsákot bontottak el – olvasható a katasztrófavédelem közleményében.

Nincs már lezárt főút Pest megyében

A hétvégi intenzív munkának köszönhetően hétfő reggelig megnyitották a forgalom előtt azokat a Pest megyei főutakat, melyeket néhány napja nagyrészt még víz borított, csupán néhány alsóbbrendű szakaszon folyik még a helyreállítás – tájékoztatta a megyei kormányhivatal és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője az MTI-t.

Tarnai Richárd megyei kormánymegbízott közlése szerint minden fontosabb útszakasz járható: átadták a 2-es főút Dunakeszitől Budapestig tartó szakaszát, ismét lehet közlekedni a 11-es főúton Visegrád és Budapest között, illetve a 12-es főút szinte teljes Pest megyei szakaszán.

Megnyitották a 1201-es utat Ipolydamásd és Letkés között, feloldották a korábbi zárást 2-es főúton Sződligetnél, s már Vácon is zavartalan a forgalom – tette hozzá a megyei védelmi bizottság elnöke.

Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút szóvivője elmondta, hogy a 12-es főút nagymarosi szakaszán még tisztítják, takarítják a burkolatot, de várhatóan délután végeznek a munkával. Addig csak a helyiek hajthatnak be, kerülni Kóspallag – Márianosztra – Zebegény felé lehet. Az 51305-ös úton Szigetújfalunál is tart még a helyreállítás, itt szintén délután várható a teljes zárás feloldása – fűzte hozzá a szóvivő.

A Tahitótfaluból Kisorosziba vezető út egy szakasza még víz alatt áll, noha levonult az ár. A közútkezelő szakemberei az árkok szélesítésével, illetve más módszerekkel próbálják elérni, hogy lefolyjon a víz. egyelőre nem tudni, hogy mikor nyithatják meg a Kisorosziba vezető egyetlen utat – közölte Pécsi Norbert Sándor.

nol.hu

Reklám

A Magyarországról szóló parlamenti jelentés szerzője eddig nem találkozott olyan érvvel, ami megkérdőjelezné az általa készített dokumentum magyar kormánypárti- és más jobbközép képviselők által továbbra is kategorikusan elutasított következtetéseit. Rui Tavares jelentéséről várhatóan június 19-i ülésén szavaz az állampolgári jogi szakbizottság, a plenáris szavazás pedig július elején lehet. 

Tavares újságíróknak elmondta, hogy az álláspontok között húzódó széles árok ellenére esélyt lát egy arany középútra, ugyanakkor hozzátette, hogy eddig nem hallott olyan érveket, amelyek megingatták volna jelentéstervezetének fő megállapításait és következtetéseit.

A raportőr a csütörtöki vitán világossá tette, hogy a legfrissebb magyarországi törvényhozási fejleményeket is be kívánja építeni jelentésébe, amely már több mint egy éve készül. A legújabb elem a nemzetbiztonsági törvény, amely azoknak a bíráknak, ügyészeknek, diplomatáknak és közszolgáknak a fokozott ellenőrzéséről szól, akik bizalmas anyagokkal dolgoznak. Tavares ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a célszemélyeket “a munka felvételétől kezdődően 30 napon át megfigyelhetnék, telefonbeszélgetéseiket lehallgathatnák és email levelezésükbe is belenézhetnek”. Hozzátette, hogy várja a kormány tájékoztatását a jogszabályról.

Emlékezetes, hogy Tavares május elején előterjesztett jelentésében meglebegtette az uniós szerződés 7-ik cikkének első bekezdése szerinti mechanizmus elindítását Budapesttel szemben, amennyiben a magyar kormány nem reagálna pozitívan az EP majdani határozatában megfogalmazott ajánlásokra. A szerződés vonatkozó pontjában nincs szó szankciókról, így a szavazati jog felfüggesztéséről sem. Ehelyett egy párbeszédet és monitoringot magába foglaló folyamat legvégén maximum azt mondhatnák ki, hogy az országban fennáll az alapvető jogok folytatólagos és súlyos megsértésének a veszélye. De még ez is csak akkor következne be, ha a tagállamok négyötöde és az EP kétharmada támogatja.

A LIBE szakbizottságban csütörtökön tartott vitán egyedül a liberális frakció nevében felszólaló képviselők szorgalmazták egyértelműen, hogy elfogadása óta először alkalmazzák a 7-es cikk szerinti eljárást hazánkkal szemben. “Itt az ideje, hogy lépjünk és alkalmazzuk. ha most nem tesszük, akkor mikor fogjuk? Valószínűleg soha” – jelentette ki Cecilia Wikström, svéd liberális képviselő. Az ALDE frakció tagja részben a Velencei Bizottság múlt héten kiszivárogtatott véleményének tervezetére (tehát nem a végleges szakvéleményére) hivatkozott, ami meglehetősen kritikusan minősítette a negyedik alkotmánymódosítást. Tavares ugyanakkor azt nyilatkozta magyar újságíróknak, hogy ő személy szerint “nem nyom a hetedik cikk felé” – írja a BruxInfo.

A szakbizottsági vita ugyanakkor az előzőhöz képest ezúttal is rámutatott arra, hogy a képviselők többnyire párthovatartozásuktól függően a jelentés tervezetének még a legalapvetőbb kérdéseiben sem értenek egyet. Az 551 módosító indítványból több mint kétszázat jegyző fideszes képviselők “tartalmi és tényszerű hibák, torzítások és értelmezésbeli problémák miatt” számos részt törölnének (olyan is van közöttük, aki az egész jelentést úgy, ahogy van törölné) vagy módosítanának.

Gál Kinga, a szakbizottság egyik alelnöke, aki a módosító indítványok többségét jegyzi, Tavares szemére vetette, hogy jelentése nagyon szubjektív megállapításokat tartalmaz és kettős mércét alkalmaz, mert olyan jelenségeket kritizál Magyarországon, amelyek más tagállamokban is jelen vannak. Gál Kinga újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy az Európai Parlamentnek mandátuma sincs a jelentésben szereplő ajánlások megtételére, amelyek egyesek szerint lényegében a 2010 tavaszi állapotok visszaállítását jelentenék.

“Egyetlen konkrét jogsértést sem tudnak felmutatni a magyar kormánnyal szemben, miközben más tagállamok esetében ilyenek előfordulnak, de azok felett szemet hunynak” – jelentette ki a képviselő, aki a szlovákiai magyar Malina Hedvig terhére elkövetett emberi jogi sértéseket hozta fel az egyik példaként állítására.

Gál hangsúlyozta, hogy nem tud elképzelni kompromisszumot a szövegről “(A jelentés) úgy ahogy van elfogadhatatlan” – mondta. A néppárti politikus egyértelműen attól tart, hogy a bal- és liberális pártok a folyamat végén elfogadtathatnak egy Magyarországot elmarasztaló parlamenti határozatot. “Egy baloldali többség nélkül nem jutottunk volna el idáig” – utalt arra, hogy a folyamat enélkül nem juthatott volna ilyen messzire az Európai Parlamentben.

Az állampolgári jogi szakbizottságnak 60 tagja van, közülük 30-an tartoznak a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakcióhoz. A néppártiak száma ezzel szemben 23, a többiek függetlenek. Elvileg tehát a négy párt egy-két függetlennel kiegészülve keresztülviheti az akaratát a szavazáson, ám a 7-ik cikk kapcsán nincsenek teljesen azonos hullámhosszon. A jelentés csütörtöki vitáján is kiderült, hogy miközben a liberálisok képviselik ebben a kérdésben a legradikálisabb álláspontot, addig a szocialisták például jóval óvatosabbak, a 7-ik cikkről nem is beszélnek.

Rui Tavares arra számít, hogy a LIBE júniusban (várhatóan június 19-i ülésén) megtartja a szavazást a Magyarországról szóló jelentésről, ami ezt követően az újabb módosító indítványok beterjesztését követően a július eleji plenáris ülés elé kerülhet. Megfigyelők szerint könnyen előfordulhat, hogy a nyári szünet előtti utolsó momentum lesz a magyar demokrácia helyzetének szentelt jelentés vitája és szavazása. Több mint valószínű, hogy a plenáris vitán Orbán Viktor kormányfő is részt vesz majd a plenáris vitán.

Reklám