Ildikó két és fél éve költözött családjával az Egyesült Államokba. Ahogy a szintén a Bocskai Rádió által kiadott korábbi magyar nyelvű interjúkötetei, a Being Hungarian in America című angol nyelvű könyve is az észak-amerikai magyar diaszpóra életét és közösségi munkáját mutatja be, több mint 50 interjúval és személyes történettel.

Az észak-amerikai magyar közösség története, a magyar nyelv és kultúra átörökítése mindig is fontos volt számomra. Az első két interjúkötet megjelenése után, amikor már több tucatnyi angol nyelvű interjút is készítettem a Hungarian Conservative lap Diaspora rovata számára, úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy az angol nyelvű közönség számára is elérhetővé tegyem ezt a fontos témát könyv formájában is – mondta Ildikó, akinek beszélgetései nemcsak a magyar nyelv, kultúra és hagyományok családon belüli ápolásáról szólnak, hanem olyan diaszpórában élő személyeket mutatnak be, akik előbbi fenntartásáért dolgoznak a helyi vagy diaszpóra szintű közösségeikben is.

Az angol nyelvű kötet iránti érdeklődés már a könyv megjelenése előtt is látszott. Az újságíró számos alkalommal járt különböző tagállamok magyar rendezvényein az első két kötet bemutatásával, és gyakran kapott kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mikor jelenik meg angol verzió. A könyv fogadtatása rendkívül pozitív volt, és nem csupán az amerikai magyarokat vonzotta, hanem olyan amerikaiakat is, akik szeretnének közelebbről megismerkedni a  magyar kultúrával. Az angol kötet washingtoni bemutatóját követően Ildikó büszkén mesélte, hogy a könyv iránti kereslet azóta is folyamatosan növekszik. A bemutató után egyértelművé vált, hogy az amerikai magyar közösség számára is fontos, hogy angolul is hozzáférhető legyen a magyar identitásról és kultúráról szóló interjúkötet, amelyet egyre többen szeretnének elolvasni (…) Olyan embereket mutattam be, akik példaértékű magán- és közéletet élnek, a velük készült interjúk tehát követendő mintát mutatnak az amerikai magyarokról a külvilág felé is – mondta Ildikó. A kapott visszajelzések azt mutatják, hogy a könyv valóban elérte célját: bemutatni az amerikai magyar közösség változatosságát és kitartásának eredményeit a szélesebb közönség számára is.

A Being Hungarian in America tartalmát tekintve egy válogatáskötet, amelyben Ildikó több mint 50 interjút választott ki és fordított le a két korábbi magyar nyelvű köteteiből, valamint új, magyar nyelven könyv formában még nem publikált beszélgetéseket is tartalmaz (a harmadik magyar nyelvű kötet márciusra várható). A kiválasztás során arra törekedett, hogy minél szélesebb spektrumot öleljen fel: minden államból, minden korosztályból, mindenféle közösségi tevékenységi területről igyekezett bemutatni a rendkívül értékes közösségi munkát végző magyarokat. A könyvben helyet kapott számos hétvégi magyar iskola vezetője, egyházi személyek, cserkészvezetők, helyi és diaszpóra szintű kulturális szervezetek képviselői.

Az interjúk lefordítása és angol nyelvű átdolgozása nem volt egyszerű feladat, de a szerző szerint sikerült a lényeget megtartva átadni e tartalmas életutakat. A nehézségek ellenére boldog vagyok, hogy elkészültek, mert azok az olvasók, akik nem szeretnek sokat olvasni, most tömörebb formában kapják meg ugyanazt a tartalmat – mondta. Ildikó számára különösen fontos volt, hogy a maga által fordított interjúkból álló angol nyelvű kötet amerikai angol nyelvtani szempontból is megfelelő és lehetőleg magas színvonalú legyen, így örömmel említette meg, hogy rátalált Elizabeth Lukács Chesla lektorra, aki maga is magyar származású író. A könyv nemcsak egy történet, hanem egy valóságos mozaikja a magyar közösség életének. (…) Nagyon örülök, hogy egy olyan lektort találtam, aki nemcsak a nyelvi oldalát segítette, hanem magyar gyökerekkel rendelkezve, személyesen is értette és átérezte azt a magyar nyelvvel és kultúrával kapcsolatos elkötelezettséget, ami számomra fontos.

A könyvben szereplő interjúkhoz értékes ajánlások is érkeztek, többek között olyan neves személyektől, mint dr. Mártonffy Balázs, Magyarország chicagói főkonzulja, Palotai Csenge, a New York-i Liszt Intézet vezetője, Dr. Krasznai G. Csaba clevelandi református püspök vagy Kiss G. Barnabás OFM detroiti plébános.

Családjával Amerikában, interjúalanyai között élve, az interjúk készítése mély hatással volt a szerző magyar identitására és személyes-közösségi kapcsolataira is, mivel nem csupán egy szakmai ügy volt számára, hanem egyben személyes és közösségi élmény is – mondhatjuk, szívügy. Az amerikai magyar közösség tagjaival zajló beszélgetések nemcsak a közösség tagjainak  történelmét, munkáját és kulturális értékeit tárták fel előtte, hanem lehetőséget adtak arra, hogy maga is részese legyen az életüknek. Különösen az idősebb generációval folytatott interjúk hatották meg: ezek érzelmekkel teli pillanatok voltak, ahol az interjúalanyok, különösen a férfiak, gyakran könnyekig meghatódtak, miközben visszaemlékeztek az háborús vagy ‘56-os eseményekre, a menekülés és az újrakezdés időszakára. Nem volt kevésbé izgalmas a fiatal generáció tagjaival való találkozás. Nagyon jó felfedezni, ahogy megszületik bennük a közösség iránti cselekvés igénye – magyarázta a szerző, utalva arra, hogy ezek a fiatalok, elsősorban szüleiknek és közösségeiknek köszönhetően, egyre inkább felismerik a közösségi munka fontosságát, és maguk is aktívan részt vesznek abban. Az elhivatottságból és komoly újságírói vállalásból egy személyes utazás is kinőtte magát: interjúalanyai életébe bepillantva bejárta a történelem viharos időszakait, megismerte a szereplők, családok megküzdési stratégiáit, örökös életigenlését és a motivációjukat azzal kapcsolatban, hogy miért tartják elsődleges kötelességüknek, hogy Amerikában is megmaradjanak magyarnak.  

Ildikó és családja hamarosan hazatér Magyarországra. Ennek kapcsán a szerző megosztotta a hallgatókkal azt is, hogy mennyire szívéhez nőttek az amerikai magyarok, és milyen nehéz lesz itthagyni azokat az embereket és közösségeket, akiket a három év alatt megismert és megszeretett. Elárulta azt is, hogy tervei szerint március 8-án a Clevelandi Magyar Múzeumban mutatja be az utolsónak szánt harmadik magyar interjúkötetét, majd április 12-én a San Franciscó-i Katolikus Missziónál mutatja be a második angol nyelvű válogatáskötetét. 

Szeretettel ajánljuk Antal-Ferencz Ildikó harmadik, angol nyelvű könyvét is, mely – az előző két magyar nyelvű interjúkötethez hasonlóan – a Bocskai Rádió gondozásában jelent meg. A következő emailcímeken lehet érdeklődni a könyvről, valamint a könyvbemutatók pontos időpontjáról és helyszínéről: studio@bocskairadio.org, ildikoantalferencz@gmail.com.

Dorgay Zsófia

Reklám

A Chicagói Magyar Klub évről évre meghatározó eseménye a Magyar Gála Bál, amely idén február 1-jén, szombaton kerül megrendezésre. A rendezvény nem csupán egy elegáns bál, hanem egy olyan alkalom is, amely a közösség összetartozását, a magyar kultúra ápolását és a jövő nemzedékek támogatását hivatott ünnepelni. Mózsi Gábor, a Chicagói Magyar Klub elnöke, a gála részleteiről és a rendezvény – több mint száz éves – hátteréről beszélt a Bocskai Rádió hallgatóinak.

A rendezvény a Chicago külvárosában található Concorde Rendezvényhelyszínen kerül megrendezésre, és színvonalas programokkal várja az érdeklődőket. A Borozda Néptáncegyüttes, amely idén 15 éves jubileumát ünnepli, egy különleges bonchidai tánccal lép fel, amely az egész rendezvény egyik kiemelkedő pillanata lesz. Az együttes munkáját két, KCSP-ösztöndíjas is segíti, akik külön koreográfiákkal hozzájárulnak a táncprogramhoz.

A gálán minden évben kiemelt figyelmet kap a Magyar Lélek Díj átadása, amelyet 2013 óta adományoznak azoknak a személyeknek, akik több évtizedes önkéntes munkával hozzájárultak a chicagói magyar közösség fennmaradásához. Emellett az első bálozók is nagy szerepet kapnak, hiszen idén rekordmennyiségű, 14 első bálozó mutatkozik be az eseményen, amire külön felkészülésük is volt. A rendezvény egyik fénypontja a nyolc egyetemistának odaítélt ösztöndíj átadása, amely segíti a helyi magyar fiatalok tanulmányait.

Mózsi Gábor szerint a gálabál szervezése nemcsak a klub számára fontos esemény, hanem egy olyan alkalom, amikor a magyar közösség összegyűlik, hogy ünnepelje saját kultúráját, összetartozását és identitását. A bál nem csupán mulatság, hanem a közösség egész éves munkájának gyümölcse – fogalmazott Gábor. A gálán résztvevők így nemcsak egy felejthetetlen estet tölthetnek el, hanem támogathatják a közösség különböző kezdeményezéseit is.

A Chicagói Magyar Klub vonzza a vendégeket az Egyesült Államok különböző pontjairól és Magyarországról is. Az esemény nem titkolt célja, hogy összehozza a magyar közösséget és lehetőséget biztosítson a kultúra ápolására. Az este során mindenki találhat magának kedvére való programot, legyen szó a táncos előadásokról, a tombolákról vagy az elegáns vacsoráról.

Az esemény különleges színt hoz a közösség életébe, és igazi élményt kínál azoknak, akik eljönnek. A rendezvényre 2025. február 1-jén kerül sor, a jegyvásárlás határideje pedig 2025. január 26. Az érdeklődők online is megvásárolhatják belépőjüket, és még kedvezményes szálláslehetőségek is biztosítottak.

Ne hagyja ki, csatlakozzon a Chicagói Magyar Gála Bálhoz! A részletes programról itt tájékozódhat: hungarianclubofchicago.com/gala-ball/

Dorgay Zsófia

Reklám

A friss hírek szerint a Los Angeles környéki tűz még mindig pusztít, de már a legnagyobb veszélyt jelentő területeken sikerült csökkenteni annak terjedését. A kritikus helyzet a magyar közösséget is komolyan érintette. Antal Tímea, a Dél-Kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke a Bocskai Rádió január 12-i adásában számolt be a tűz terjedéséről és arról, hogy a közösség tagjai miként igyekeznek átvészelni a katasztrófát.

A Los Angeles-i tűzvész hamar a hírek középpontjába került, és bár minden évben előfordulnak hasonló katasztrófák a környéken, a mostani különösen súlyos következményekkel jár. Antal Tímea, a Dél-Kaliforniai Magyar Örökség Alapítvány elnöke osztotta meg tapasztalatait és az érintett magyar közösség helyzetét. A tűz január 7-én indult, és szélviharokkal súlyosbodott, ami jelentősen növelte a terjedelmét. A tűzvész több mint 80 négyzetkilométeres területet pusztított el, és több ezer ház vált a lángok martalékává. A Santa Monica környéki területeken történt katasztrófa miatt 150 ezer embert kellett evakuálni, és több mint 166 ezer ember kapott figyelmeztetést.

Antal Tímea tudomása szerint magyar közösség tagjai közül sokaknak kellett elhagyniuk otthonaikat. A Magyar Konzulátus folyamatosan kapcsolatban áll a közösség tagjaival, hogy segítséget nyújtson a bajbajutottaknak, és felajánlotta a támogatást mindazoknak, akiknek szükségük van rá. Tímea azt is kiemelte, hogy bár a közösség tagjai jól vannak, a helyzet rendkívül nehéz, és sokan még mindig várják, hogy a helyreállítási folyamatok elinduljanak.

A tűzvész mindennapi életet is erősen befolyásolja. Iskolák és munkahelyek bezártak, a levegő minősége az egész környéken romlott, a füst és hamu súlyosan szennyezte a levegőt. Az emberek igyekeznek elkerülni a szabadtéri tartózkodást, és sok helyen áramszünetek is nehezítik a helyzetet. A közösség tagjai azonban összefogtak, és mindenki igyekszik segíteni a bajbajutottakon.

A tűzvész és annak hatásai továbbra is figyelmet igényelnek, de a közösség erős összefogása és a külső segítségnyújtás remélhetőleg segíteni fog a károk enyhítésében és a helyreállítási munkálatokban. Tímea szerint a jövő egyelőre bizonytalan, de los angelesi magyar közösség ebben a nehéz helyzetben is kitart.

Amennyiben anyagi lehetőségük van rá, támogassák az érintett közösségek rászoruló családjait! Ha sor kerül a jövőben szervezett adománygyűjtésre, arról mi is hírt adunk a Bocskai Rádió felületein!

Dorgay Zsófia

A Gofundme felületen indított támogatások LA-i magyararok számára:

Reklám