Már az 50 millió tonnát sem érheti el az Európai Unió idei kukoricatermése, miközben nyár közepén még 52,5 millió tonnával számoltak az amerikai agrárminisztérium szakértői.Magyarországon a kukorica vetésterületének zsugorodása és az aszály egyszerre sújtja az ágazatot, így az egykori exportőri szerep helyett, importra szorulhat.
Minden korábbinál súlyosabb kukoricahiány rajzolódik ki az Európai Unióban. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának külszolgálata, a USDA FAS szeptemberi uniós kukoricapiaci jelentésében már csak 48,2 millió tonnás termést vár a 2026–2027-es gazdasági évre. Ez 8,6 millió tonnával, mintegy 15 százalékkal maradna el az előző szezon 56,8 millió tonnás termésétől. A kilátások ráadásul néhány hét alatt drámaian romlottak: a USDA uniós szakértőinek július végén közzétett jelentése még 52,5 millió tonnás kibocsátással számolt. Vagyis alig másfél hónap alatt újabb 4,3 millió tonna, a korábban várt termés több mint 8 százaléka tűnt el a mérlegből.
A visszaesést csak kisebb részben magyarázza a vetésterület zsugorodása. A júliusi prognózisban szereplő 7,5 millió hektárt 7,4 millió hektárra mérsékelték, az átlaghozam viszont hektáronként 7 tonnáról 6,51 tonnára zuhant. Ez azt mutatja, hogy a nyár második felének hőhullámai és az aszály elsősorban a termésképződést tették tönkre.
[…]
Amerika és Brazília töltheti be az ukrán kukorica helyét
A USDA uniós szakértői szeptemberben 23,2 millió tonnára tették az EU várható kukoricaimportját. Ez 1,7 millió tonnával több a júliusi prognózisnál, és 4,4 millió tonnával, 23 százalékkal haladná meg az előző gazdasági év behozatalát.
A fő kérdés az, hogy honnan érkezhet ennyi áru. Ukrajna továbbra is meghatározó beszállító lenne, ám az odesszai kikötők elleni támadások, valamint a Duna rendkívül alacsony vízállása korlátozza a szállításokat. Emiatt az Egyesült Államokra és Brazíliára minden korábbinál nagyobb szerep hárulhat. A brazil másodvetésű, úgynevezett safrinha kukorica addig enyhítheti a hiányt, amíg az ukrán exportútvonalak működése nem rendeződik.
A behozatal növelése önmagában azonban nem oldja meg az uniós mérleg problémáját. A USDA már a fogyasztást is jelentősen visszavágta: a takarmánycélú felhasználás júliusban még várt 53 millió tonnás mennyiségét 51 millió tonnára, a teljes fogyasztást pedig 73 millióról 70,7 millió tonnára csökkentette. A jelentés szerint a búza és az árpa részben átveheti a kukorica helyét a takarmánykeverékekben, teljes helyettesítésre azonban eltérő beltartalmi értékük és korlátozott kínálatuk miatt nincs lehetőség.
Magyarország számára mindez kettős csapás. Miközben a hazai gazdálkodók rendkívül kevés terményt takaríthatnak be, a hiányt egy olyan európai piacon kellene importból pótolni, ahol szinte minden nagy felhasználó ugyanazért az amerikai, brazil és ukrán kukoricáért versenyez. A Világgazdaság korábbi elemzése szerint a magasabb beszerzési és fuvarozási költség a takarmánykeverőkön és az állattartókon keresztül idővel a hús, a tojás és a tejtermékek árába is begyűrűzhet.
A teljes cikk az alábbi linken.
Borítókép: Illusztráció. Fotó: VG
