Nyolc év után ismét a Bocskai Rádió stúdiójában ült Miklós Melánia, aki 2018–2019-ben kilenc hónapon keresztül Kőrösi Csoma Sándor Program-ösztöndíjasként dolgozott a clevelandi magyar közösségben. Akkori munkája nemcsak a rádió életére gyakorolt maradandó hatást: a filmklub elindítása, az 1956-os megemlékezés különleges műsora és számos közösségi program is az ő nevéhez kötődik. Most, rövid clevelandi látogatása során régi emlékek és új élmények egyszerre elevenedtek fel benne.
„Nagyon vágytam már vissza. Nagyon szép emlékeket őrzök nagyon sok szempontból abból az időszakból” – köszöntötte a Bocskai Rádió hallgatóit Miklós Melánia. Bár az elmúlt években időnként hallotta a rádió adásait, személyesen ismét a mikrofon előtt ülni egészen más érzést jelentett számára. „Amikor mondtad, hogy indul a felvétel, akkor elkezdett remegni a gyomrom, meg a hangom, ami nekem mindig annak a jele, hogy valami fontos, vagy számomra fontos és igaz dolog történik.” Már a rádió ismert szignálja is előhívta korábbi emlékeit.
A drukk azért is érdekes, mert Melánia korábban hosszú éveken át rádiózott Magyarországon: tizenkét évig dolgozott a Tilos Rádiónál, ahol saját színházi magazinműsora volt. Azonban a clevelandi időszak tanította meg neki újra, milyen az élő rádiózás közvetlen izgalma.
Nyolc év távlatából ugyanakkor már nemcsak a rádiózás technikai oldala maradt meg benne, hanem mindaz, amit a rádión keresztül a clevelandi magyar közösségről megtapasztalt. Melánia szerint a clevelandi időszak egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a közösségi életet nem kívülről szemlélte, hanem aktív résztvevőként élte meg. Részt vett különböző felekezetek istentiszteletein, rendezvényeken, interjúkat készített, műsorokat állított össze, és számos olyan helyzetbe került, amelybe külső szemlélőként valószínűleg soha nem látott volna bele. „A rádiónak köszönhetően kinyílt egy perspektíva, de ez nem csak egy ilyen elméleti dolog volt. A részvételiség az, ami az élményeket meg a tapasztalatot el tudta mélyíteni” – fogalmazott.
Melánia ösztöndíjas időszaka több olyan kezdeményezést is hozott a helyi magyarok életébe, amelyek hatása máig érezhető. Ezek közül kiemelkedik a filmklub, amelyet ő indított el. A vetítéseket beszélgetések követték, így a filmélmény közösségi eseménnyé vált. A cél nem egyszerűen az volt, hogy a résztvevők megnézzenek egy-egy filmet, hanem hogy beszéljenek is róla. Melánia rövid bevezetőkkel segítette a közös gondolkodást, a résztvevőket pedig arra ösztönözte, hogy saját véleményüket is megfogalmazzák – akkor is, ha nem értettek egyet egymással. „Ha már gondolkodnak arról, amit láttak, akkor az egy nagyon pozitív fejlődési folyamat” – emlékezett vissza a filmklub egyik legfontosabb tapasztalatára.
A másik máig emlékezetes program az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára összeállított műsora volt. A rádió munkatársai és a közösség tagjai azóta is úgy emlékeznek rá, mint az egyik legmeghatóbb megemlékezésre. A műsor dramaturgiája, színházi érzékenysége és személyes hangvétele sokakra mély hatást gyakorolt.
Amikor hazatért, környezete kíváncsian hallgatta clevelandi élményeit, és sokan nehezen hitték el, hogy valóban olyan erős és aktív magyar közösséggel találkozott, amilyennek leírta. Nyolc évvel később is úgy látja: a Clevelandben szerzett tapasztalatok alapvetően formálták azt, ahogyan a közösségről, a magyarságtudatról és a diaszpóra életéről gondolkodik.
Magyarországra való hazatérését követően Melánia szakmai pályája újabb és újabb területekkel bővült. A színház világában dolgozott, többek között a Trafó Kortárs Művészetek Házának sajtófőnökeként. Később egy különleges színházi produkció létrehozásában is részt vett: Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperájának megvalósításában dolgozott. A produkciót Juronics Tamás rendezte, és nagyszabású díszlete, valamint neves közreműködői miatt különleges vállalkozásnak számított. A mű azonban a magas költségek és a nehéz utaztathatóság miatt sajnos csak korlátozott számú előadást érhetett meg.
Melánia ezt követően több kulturális projektben is részt vett, majd egy újabb, elsőre talán váratlan területre került: az államigazgatásba. Az akkori Építési és Közlekedési Minisztériumban szöveggondozással és szakpolitikai anyagok készítésével foglalkozott, és két éven át dolgozott egy, az új építészeti törvényhez kapcsolódó kiadványon.
A következő nagy fordulópontot a világörökség területén végzett munka jelentette. 2025 tavaszán egy nemzetközi szakértői csoport magyarországi látogatásának szervezésében vett részt. A feladat Budapest világörökségi területeinek helyzetét vizsgáló szakmai misszióhoz kapcsolódott. Melánia a program operatív szervezését végezte, az épületlátogatásoktól a kulturális programokon át egészen az étkezések megszervezéséig. A munka annyira jól sikerült, hogy ezt követően felkérték Budapest és Pécs világörökségi helyszíneinek projektmenedzselésére. Ma már ezt a feladatot egy, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez tartozó szervezetnél végzi. A szakmai út tehát meglehetősen messzire vezetett a clevelandi rádióstúdiótól, mégis van egy közös pont: a közösségek és a kultúra iránti érdeklődés.
Miközben Melánia szakmai útja az elmúlt években látszólag egyre távolabb vezetett a rádiózástól, a clevelandi időszak emléke nem került le a személyes térképéről. Éppen ellenkezőleg: az Amerikában töltött idő tapasztalatai olyan biztos ponttá váltak számára, amelyhez később is vissza lehetett nyúlni.
Az egykori ösztöndíjas az elmúlt nyolc is igyekezett figyelemmel kísérni a Bocskai Rádió tevékenységét. Bár élőben ritkán van alkalma hallgatni az adásokat, az interneten rendszeresen visszanézi a műsorokat és a rádió által készített tartalmakat. Különösen örül annak, hogy a clevelandi magyarok hangja az elmúlt években nemcsak megőrizte közösségi szerepét, hanem új formákkal is bővült.
„Nem lehet veletek lépést tartani” – mondta mosolyogva, hozzátéve, hogy különösen tetszik neki, mennyire gazdaggá vált a rádió vizuális tartalma, illetve hogy a Covid időszakától kezdve egyre több videós anyag is készül. A rádió honlapján található szöveges összefoglalókat is nagyra értékeli, és örömmel konstatálja, hogy Cleveland magyar közösségi élete továbbra is pezsgő.
Talán az egyik legérdekesebb hozadéka a Kőrösi Csoma Sándor Programnak: ami kívülről nézve csupán egy szakmai kiküldetésnek tűnik, az könnyen többé válhat annál. Melánia számára Cleveland nem egyszerűen egy állomáshely lett a karrierje idővonalán, hanem olyan közeg, amelyhez személyes emlékek, közös munka, barátságok és egyfajta hazatérés-érzés kapcsolódik. Egy kilenc hónapos feladatból akár évtizedekre szóló kötődés születhet – a rádióhoz, a közösséghez és azokhoz az emberekhez, akikkel az ember egyszer együtt dolgozott.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
