A Do Rzeczy című konzervatív lap szerint szembetűnő a különbség a magyar és a lengyel háborús álláspont között.
A Do Rzeczy lengyel lap címlapján Orbán Viktorral és az ukrajnai háború során képviselt magyar állásponttal foglalkozik. Łukasz Warzecha Orbán más útja című cikkében arról ír, hogy a magyar miniszterelnök elmélkedései „valódi, szolid reflexiót jelentenek az ukrajnai háborúban követett globális érdekekről”. Ez Lengyelországban hiányzik – véli Warzecha.
Alternatív valóságot mutat a lengyel média
A szerző felhívja arra is a figyelmet, hogy Ukrajnával kapcsolatban a lengyel média sok tekintetben alternatív valóságot közvetít.
„Ebben a valóságban Lengyelországot szinte mindenki irigyli Európában, mert irányt szab az ukrajnai háborúnak.
Ebben a valóságban nem az USA nyomása, hanem a lengyel erkölcsi nyomás kényszerítette Berlint, hogy engedjen a Leopard tankok ügyében. Ebben a valóságban csak két aktív fék van: első helyen Németország, második helyen pedig egy »csalódott szerelem«, Magyarország. Időnként vannak mások is, például Andrej Babiš cseh elnökjelölt, de ezek jelentéktelen epizódok”.
A Do Rzeczy munkatársa szerint azonban a helyzet valójában nem így néz ki. Bár Lengyelország és Litvánia az egyik pólus, a másik póluson is szép számmal akadnak országok: Németország és Magyarország mellett például Horvátország, Bulgária vagy Ausztria. Mindegyiküknek megvannak a maga okai arra, hogy Lengyelországtól eltérő álláspontot képviseljenek – hangsúlyozza Warzecha.
A szerző emlékeztet: 2022 februárjában, két héttel azelőtt, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, Orbán Viktor egy beszédében hangsúlyozta: „Magyarország érdekei világosak: mindenekelőtt el kell kerülni a háborút. Ezt nem csak humanitárius megfontolások, hanem Magyarország érdekei is diktálják”. Ez a két mondat
szembetűnő különbséget mutat a lengyel és a magyar megközelítés között
– szögezte le Łukasz Warzecha.
Majd azzal folytatja, hogy „arra a következtetésre juthatnánk, hogy a szemléletbeli különbség elsősorban abban gyökeredzik, hogy Magyarország jóval nagyobb mértékben függ az orosz energiaforrásoktól, mint Lengyelország. A háború kitörésekor Magyarország a gáz 80 százalékát és az olaj 65 százalékát importálta Oroszországból. Nem volt lehetőség arra, hogy gyorsan leszoktassák magunkat ezekről a forrásokról” – ismertette.
„Ha azonban más szemszögből nézzük, akkor világossá válik, hogy a Lengyelország és Magyarország számára a bevezetett szankciók hatásai között nem volt olyan nagy a különbség” – mutatott rá a szerző. Megítélése szerint ugyanakkor a magyar kormánynak a szankciókról született döntéseknél fontos az is, hogy azok milyen hatást gyakorolnak a polgárokra, míg a lengyel kabinet ezt, illetve a lengyel gazdaságra gyakorolt hatásokat jelentéktelennek állítja be az Oroszország elleni küzdelem szempontjából.
Úgy látja: a lengyel kormánnyal ellentétben
Orbán Viktor álláspontja hiteles, szilárd választ jelent az ukrajnai háborút övező globális érdekekre, amelyet saját országa érdekeinek előtérbe helyezésével árnyal.
Európa is szenved a szankciók miatt
Decemberben lépett életbe az Oroszországból tengeri úton behozott kőolajra vonatkozó embargó, február 5-től pedig ezt tetézi a kőolajtermékek, így elsősorban a gázolaj behozatalának tilalma. A lengyel töltőállomásokon ez az üzemanyag árának erőteljes emelkedését jelentheti. „Hogy erre fel vagyunk-e készülve – nehéz megmondani” – jegyezte meg Warzecha.
„A háború hatásai jól láthatók az energiaszámláinkon és a benzinkutak számláin – eltekintve attól, hogy az állami tulajdonú vállalatok kihasználták ezt a lehetőséget, hogy kicsikarják a profitjukat” – fűzte hozzá.
„Európa is szenved az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt, tehát pontosan az történik, amitől a Fidesz politikusai óvtak”
– mutatott rá a Do Rzeczben Łukasz Warzecha.
(Mandiner)
