Az egy hónappal elkezdett beszélgetést folytattuk a Debreceni Egyetem adjunktusával. A Pittsburgh-i Egyetem vendégoktatójaként otthonról hozott tudását osztja meg diákjaival, valamint új tapasztalatokat gyűjt az amerikai mindennapokon keresztül kutatási témájához. Szakterülete az újságírás, az érdeklődése pedig leginkább az álhírek világa és a médiamanipuláció körül forog. Megfigyeléseit és hipotéziseit a média világában eltöltött éveivel támasztja alá, teszi hitelessé.
A Magyar Társaság éves kongresszusa november végén került megrendezésre, Attila előadói minőségben volt jelen a rendezvényen. Az ott elhangzott prezentációját hozta el a Bocskai Rádió hallgatósága számára, hiszen a téma szélesebb közönség számára is érdekes lehet. A kutató Magyarország nemzetközi megítélését veszi górcső alá sajtómegjelenések alapján.
“A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!” – A honfoglalás korában írták először ezt a nagyon ismert mondatot a nyugati világban nemzetünkről. Attila történelem tanári végzettséggel is rendelkezve nem csupán napjaink helyzetére kíváncsi, hanem a nagy távlatokban keletkezett forrásokat is elemzi. Legrészletesebben mégis a nyugat 2010 óta megjelent, Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásaira koncentrál. Ezek a tudósítások összességében véve általában negatív hangvételűek. A negatív dolgok felértékelése, hírek közé emelése lehet a magyar kormány elleni manipulációs kampány, de megmagyarázható a média általános működésével is. A visszatérő vádak között az antiszemitizmus, korrupció, romaellenesség, sajtószabadság csökkentése szerepel. Az egyetemi oktató anyaggyűjtése politikai állásfoglalás nélkül zajlik, egyszerűen tendenciákat mutat be, és a manipulációs eszközöket leplezi le.
Diktatúra, autoriter hatalmi rendszer – a 2010-től kezdődően keletkezett véleménycikkek gyakori kulcsszavai ezek. Visszatérő, hangsúlyos téma a külföldi lapokban a magyar sajtószabadság, vélekedéseik szerint annak hiánya. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a Magyar Tudományos Akadémia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Fudan Egyetem körüli események.
Az utóbbi években nagyon sok figyelmet szenteltek nyugati tudósítók az LMBTQ-ügynek. Általánosan elfogadott a cikkekben a tény, hogy a magyarok emberi jogai korlátozva vannak. Az Európai Unió elvárásaival szembemenő magyar kormány nem vívta ki a külföld szimpátiáját, a tagállamok fekete bárányának lett titulálva egyes publikációkban. Rendszeresen visszatérő bélyeg a náci, antiszemita, fasiszta jelző a magyarokra ragasztva. A migráció ellenes politikát nem a jelenlegi kormány konzervatív keresztény politikájával magyarázzák, sokkal inkább arra terelik az olvasót, hogy rasszizmust fedezzen fel benne.
Dr. Kenyeres Attila Zoltán előadásában szemléltette, hogy nem csak a szavak játékával, de az illusztrációkkal is komoly manipulációkat lehet elérni. Egy előnytelen szöggel, a kontrasztok megváltoztatásával is hatni lehet az olvasó hangulatára, véleményére.
Az írások retorikája nagy hasonlóságot mutat a magyar baloldal stílusával, ami nem meglepő, mert sok esetben származik publikáció külföldi lapokban az ő magyar tollukból. A külföldi anyagokat azért lehet gyakran manipulatív jelzővel illetni, mert a kormány álláspontja nem jelenik meg bennük, kizárólag az információt szolgáltató ellenzék aspektusa. Az újságírás alapelve szerint mindkét fél megszólaltatása elvárt, illetve a véleményműfaj nem keverendő össze semmilyen esetben a tények állításával.
Nyilván Magyarország-párti idegen nyelvű sajtó is létezik, ám túlnyomó többségben a fentebb említett jelenségek a jellemzőek. Az egyetemi oktató véleménye szerint a probléma gyökere abban keresendő, hogy a magyar sajtó nem kommunikál eleget a világ felé angol nyelven. Nemzeti érdek lenne a saját álláspontok megfelelő képviselete nemzetközi szinten. Míg a negatív hangvételű címek és tartalmak a politika világa körül forognak, addig a tudomány, gazdaság és kultúra területén abszolút elismerik a magyarok eredményeit a nyugati államok.
A médiában megjelenő kép, és a külföldiek személyes magyarországi tapasztalatai között szakadéknyi különbség látható. Az a tábor, amelyik csak az sajtóból informálódik, saját bőrén pedig nem tapasztalta a magyar mindennapokat, gyakran azt gondolja, hogy a nyugathoz képest évszázadokkal elmaradottabb közösségről, körülményekről van szó. Torz információ van jelen médiában. Pozitív előremozdulást jelenthet minél több élő kapcsolat, kommunikáció a magyarok és a külföldiek között a magánélet, a kultúra és a politika terén. A diaszpóra magyarjai hidat képeznek az Anyaország és a nyugat kapcsolatában. Közvetítő funkciójukat ellátva tovább hirdethetik a nemzet büszkeségeit idegenben, védelmére kelhetnek Magyarországnak. Akár kis lépésekkel, de fontos ellensúlyozni az újságírók által generált politikai feszültséget.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
