Minden évben megtartjuk a szavalóversenyt, mert úgy érezzük, fontos a gyerekeknek – Interjú Szentkirályi Judittal, a Clevelandi Magyar Iskola igazgatójával

„Ne hagyjátok a templomot. A templomot, s az iskolát!” – Reményik Sándor szavai örökké érvényesek és talán a diaszpórában szívbemarkolóak igazán. A több mint 60 éves múltra visszatekintő Clevelandi Magyar Iskolában nem szakadt meg a lánc: évről évre, generációról generációra él a kijelentés: egyetlen gyerekről sem sem szabad lemondani. Még akkor sem, ha most nehézséget jelent számára elsajátítani szülei nyelvét. A nyelv pedig a kultúrával karöltve virágzik ki igazán. Ha a clevelandi hétvégi iskolai tanárain múlik, akkor József Attila, Vörösmarty Mihály vagy Kölcsey Ferenc neve biztos, hogy ismerősen cseng majd akkor is, amikor a mostani szavalók hozzák el gyermekeiket a cserkészházba.

Minden évben megtartjuk a szavalóversenyt, mert úgy érezzük, hogy fontos a gyerekeknek. Hasznukra válik magának a versnek a memorizálása is, különösen azért, mert az irodalmi sorok ismételgetése közben tágul a szókincsük. Olyan szavak birtokába kerülnek, amelyekre a hétköznapi beszédben sosem lenne módjuk. Nem utolsó sorban önbizalmukat és határozott kiállásukat is segíti a vetélkedő.

A szavalás legkisebb tagjai az 1. osztályosok közül kerültek ki, a legidősebbek pedig a segédtiszti csoportból jöttek. Az igazgatóság döntése alapján évek óta használnak egy korosztályokra lebontott verslistát, ahonnan választhattak a versenyzők. A tavaszi szavalóversenyt egy első forduló előzte meg, a felkészülés már ősszel elkezdődött. Az elődöntő során minden gyermek három-négy zsűritag előtt és az osztály előtt lépett fel, ahol az osztály minden tagja ugyanabban a versben mérte össze felkészültségét, kiejtését, előadói stílusát. A hibátlanul és legszebben előadott produkciók maximum 10-10 pontot kaphattak a zsűritagoktól. A független tagokból álló bizottság az igyekezetet értékelte a legtöbbre. Az esetleges amerikai akcentus megléte miatt egyetlen gyermeket sem ért hátrányos megkülönböztetés.

A második forduló, vagyis a döntő március 6.-án volt a clevelandi Cserkészházban. A szabadon választott verset Costa Ágnes, Vizsolyi Zsuzsanna, Györky Annamária, Peller Ildikó, Szabolcs Judit és Rátonyi-Nagy Valéria értékelték. Többen közülük a hétvégi magyar iskola egykori oktatói. Osztályonként három gyermek állt fel a képzeletbeli dobogó lépcsőfokaira. Ebben az évben a legnagyobb elismerést a következő tanulók érdemelték ki:

Reklám

 I. osztály:

1. 1. Csajka Ágoston
   2. Deák Dániel
   3. Baráth Nóra

 II. osztály:

1. 1. Bilek Nina és Lipián Lili
   2. Deák Abigél
   3. Csajka Karcsi

VI. osztály:

1. 1. Csajka Rózsa
   2. Lipián Kristóf
   3. Deák Péter

V. – VI. osztály:

1. 1. László Olivér
   2. Beeler Evalina
   3. Nyári Rebecca

 Örsvezetői osztály:

1. 1. Pekar Mirabella

 Segédtiszti osztály:

1. 1. László Markó
   2. László Lili
   3. Csajka Tesza

 Minden résztvevő büszke lehet magára, szeretettel gratulálunk!

Dorgay Zsófia