Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje – állapította meg csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb kereseti adatok alapján. A tárcavezető rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai értelmében a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.

A GFM közleménye felidézi, hogy

a KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal – 14,1 százalékkal – emelkedett a bruttó átlagbér.

Mindez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majdnem háromszor akkora fizetést vihet haza, mint korábban. Ráadásul a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől. Tehát egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-korszakhoz képest már több mint 3,5-szer nagyobb fizetést vihet haza. Nagy Márton kijelentette:

a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen. A kormány éppen ezért támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal növekedhessenek.

Megállapította, hogy a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak. Emlékeztetett, hogy a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal. Mindez élénkíti a fogyasztást és a keresletet, amely egyre jelentősebb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

ReklámTas J Nadas, Esq

A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat. Mindezek a folyamatok pedig rövidtávon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt – fogalmazott közleményében a gazdaságfejlesztési miniszter.

(Pesti Srácok / MTI)

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án. MTI/Soós Lajos

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.