Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási,
kereskedelmi és digitális útvonalakat; az Európa és Ázsia közötti biztonságos, kiszámítható, modern szállítási
útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is – mondta Orbán Viktor kormányfő Bakuban.

A nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává
tesszük Magyarországot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az azerbajdzsáni Bakuban pénteken. A
kormányfő gratulált az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja (SPECA) kezdeményezés
újraélesztéséhez. Kifejtette: 33 éve van a nemzetközi politikában, és ezért megoszthatja azt a tapasztalatát,
hogy az utolsó 10 év egészen különböző volt a megelőző 20 évhez képest. Volt egy pénzügyi válság, Európát
nyolc éve sújtja egy bevándorlási válság, jött a világjárvány, kitört a háború Ukrajnában, most pedig itt a
közel-keleti biztonsági válság – sorolta.

Orbán Viktor: Az utolsó 10 év egészen különböző volt a megelőző 20 évhez képestForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Viharos ügyek

Kiemelte: “arra kell készülnünk, hogy a jövőben is viharos ügyek között kell megtalálnunk az országaink
fejlődését elősegítő megoldásokat”. A SPECA felélesztése ebben a helyzetben sokat segíthet – tette hozzá
Orbán Viktor. Azt mondta:az említett kihívásoknak Európa belekerült a frontvonalába, Európában háború van,
a versenyképessége romlik, egyre több európai országban vannak párhuzamos társadalmak, és folyamatosan
nő a terrorfenyegetettség.Az európai gazdasági növekedés az elmúlt három évtizedben biztos alapokon
nyugodott, az ötlet egyszerű volt, de zseniális: a fejlett nyugati technológiát kötötték össze a könnyen és olcsón
hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiahordozókkal – mutatott rá. Hozzátette: azonban a háború miatt
és az arra adott válaszok következtében ez az együttműködés szétesett, ráadásul úgy, hogy közben semmilyen
új stratégia nem jött létre.

ReklámTas J Nadas, Esq

A miniszterelnök arról beszélt, ezért van az, hogy egy nagy vita zajlik most Európában arról, hogy miként
kapcsolódjon Európa a tőlünk keletre lévő világhoz. Ebben a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni
akar, a másik pedig összekapcsolódást akar – mondta Orbán Viktor. Megjegyezte: az európai gazdaság
gerincét a járműgyártás adja, és most, hogy át kell térni a zöld korszakra, a nagy nyugati gyártók keleti
beszállítóktól függnek. Felidézte: korábban egész Közép-Európa rengeteget vesztett a blokkosodáson,
úgyhogy mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös
tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg. Közép-Ázsia és Európa összeköttetése nélkül “nem tudunk
alkotni új sikeres európai gazdasági stratégiát” – jelentette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök (az asztalnál jobbról) felszólal az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja konferenciájánForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Megnőtt szerep

Elmondta: Közép-Ázsia szerepe ezért jelentősen megnőtt európai nézőpontból, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti-nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. “Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási,
kereskedelmi és digitális útvonalakat” – fogalmazott. Orbán Viktor megjegyezte: az Európa és Ázsia közötti
biztonságos, kiszámítható, modern szállítási útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is. A
mi nemzetgazdasági stratégiánk arra épül – mondta -, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási
pontjává tesszük Magyarországot. Magyarországon a legmagasabb az ázsiai befektetések aránya, és a
Közép-Ázsiából érkező energiahordozók szerepe a gazdaságunk működtetésében egyre nagyobb – fűzte
hozzá.

Hangsúlyozta: ezt a folyamatot erősíteni akarják a jövőben, ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést,
amely Közép-Ázsiát erősíti és támogatja a térség országainak az együttműködését. Ezért Magyarország
nemcsak támogatta, hanem társszerzőként jegyezte is az együttműködést méltató ENSZ-határozatot; és
hétfőn, amikor az ENSZ ezt elfogadta, Magyarország külügyminiszteri szinten képviseltette magát –
emlékeztetett. A kormányfő arról is beszélt, hogy Azerbajdzsánnal nem “gázbarátságot”, hanem testvéri
barátságot építenek. “Testvéri nemzetek vagyunk”, de a két ország között az elmúlt időszakban sikerült
létrehozni egy erős energetikai együttműködést – jelentette ki.

Azt mondta: az azeri-magyar kereskedelmi forgalom idén rekordot dönt, egyre több magyar vállalat jön ide,
hogy beruházásokat hajtson végre, és megérkeztek az első földgázszállítmányok is Azerbajdzsánból
Magyarországra. Magyarország a jövőben is örömmel vesz részt a közép-ázsiai országok gazdasági
együttműködését fejlesztő munkában – emelte ki Orbán Viktor.

(Origo / MTI)

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök (b) a megbeszélésüket követő közös sajtónyilatkozaton a Karmelita kolostorban 2023. január 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.