Várdai István szerezte meg az első díjat a világ egyik legrangosabb komolyzenei megmérettetésnek számító ARD Nemzetközi Csellóversenyén.
Óriási magyar sikerrel ért véget pénteken este Münchenben az ARD Nemzetközi Csellóversenye, melynek első díját Várdai István csellista szerezte meg. A világ egyik legrangosabb komolyzenei versenyének számító eseményen 65 induló közül Várdai István győzedelmeskedett, aki ezzel sikerszériát fűzött tovább, hiszen három évvel ezelőtt már megnyerte a Genfi Nemzetközi Csellóversenyt is. Mindkét esemény fődíjának elnyerése világviszonylatban is példátlan teljesítmény.
A német állami rádióállomásokat tömörítő ARD 1952 óta rendez zenei versenyeket különböző komolyzenei műfajokban a csellistákra négy évente kerül sor. Ezt tartják az egyik legnehezebb komolyzenei versenynek, a verseny rangját pedig az is mutatja, hogy a korábbi győztesek között olyan nevek találhatók, mint a zongorista Mitsuko Uchida, a hegedűs Christian Tetzlaff, a brácsás Jurij Bashmet, a trombitaművész Maurice André, az oboista Heinz Holliger, vagy az énekes Thomas Quasthoff.
Az ARD Nemzetközi Csellóverseny döntősei – középen Várdai István (Fotó: br.de)
A verseny döntőjébe Várdai mellett egy francia és egy román csellista jutott: mindhárman egy-egy versenyművet adtak elő, a Bajor Rádiózenekar kíséretében. Várdai Dvorák Gordonka versenyével nyerte el úgy a zsűri, mint a közönség bizalmát.
Itthon vagy! – Magyarország, szeretlek! címmel idén is egész napos műsorfolyammal várja az érdeklődőket a közmédia Szent Mihály napja alkalmából.
Szent Mihály napján terelik vissza a legelőkről az állatokat, így szimbolikus jelentőségű, hogy ekkor rendezik az Itthon vagy! – Magyarország, szeretlek! programsorozatot. A magyaroknak akár a világban szétszóródva, akár városokban vagy kis településen élnek is, legyen ez a hazatérés ünnepe, amikor együtt vagyunk, visszaemlékezünk a gyökereinkre, a családunkra, a szűkebb közösségünkre, ahonnan származunk – magyarázta az időpont kiválasztásának okát Siklósi Beatrix, az MTVA főszerkesztője a Kossuth rádió 180 perc című szerdai műsorában.
Ahogy tavaly, úgy idén is a kormány támogatásával valósulnak meg a Szent Mihály napi hagyományőrző programok az Itthon vagy – Magyarország, szeretlek rendezvénysorozat keretében – közölte Kurucz Éva kormányszóvivő. Mintegy egymilliárd forintos keretösszegben pályázhattak az önkormányzatok a programok megszervezésére, 1609 meg is tette, több mint tavaly, amikor 1300 önkormányzat kapcsolódott be; minden pályázó támogatást kap a kormánytól a szervezéshez – hangsúlyozta.
Az anyagi támogatáson túl azonban morális tartalma is van a programsorozatnak – folytatta. A kabinet fontosnak tartja a magyar kulturális értékek megtartását, megőrzését és gyarapítását, hogy ne csak az adósságátvállalással és a fejlesztésekkel, hanem a közösségépítéssel is segítse a településeket – mutatott rá Kurucz Éva.
Siklósi Beatrix szerint a programsorozat a média jelenlétével alkalmas a településekben megerősíteni a vágyat, hogy büszkék legyenek arra, ami csak nekik van, vagy csak róluk szól. Arra biztattuk a helyi lakókat, hogy próbálják meg bemutatni azokat az „ízeket”, amelyek kizárólag rájuk jellemzőek – fogalmazott a főszerkesztő. A rendezvények összekovácsolják és újra összehozzák a helyi közösségeket, hazatérnek a külföldre elszakadtak, az itthoniak pedig ellátogathatnak olyan településekre, amelyeket még nem ismernek vagy amelyekhez adott esetben különleges emlékek kötik őket – fűzte hozzá.
A kormányszóvivő úgy vélte, ha a Szent Mihály napi programsorozat igazi hagyománnyá válik, akkor egy olyan hívószóvá, branddé alakulhat Magyarország számára, amely a jövőben akár a külföldieket is ide vonzhatja.
Szombaton az M1-en és a Duna Worldön reggel kilenctől estig tart a műsorfolyam; a Kossuth rádió délelőtt és délután ad élő közvetítést, illetve A Hely című műsor is jelentkezik.
A Chicago-i Magyar Társaság megtartotta a IV. “Taste of Hungary”- fesztivált. Hogy mi is ízelítőt kapjunk erről az évről évre növekvő eseményről telefonon felkerestük Sívó Mártit a chicagói Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasát, aki részt vett a szervezési munkákban is, hogy számoljon be az eseményről.
Gratulálunk a chicagói magyar közösségnek ezért a nagyszerű és sikeres fesztiválért.
A Kőrösi Csoma Sándor Program coloradói és új-mexikói ösztöndíjasaként abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy idén a Cleveland melletti Brecksvilleben tölthettem egy szűk hónapot, a legendás “Bőjtös-házban”. Bőjtös László huszonkét éve a Magyar Köztársaság clevelandi tiszteletbeli főkonzulja, a Magyar Baráti Közösség egykori gondnoka és máig aktív tagja, valamint hosszú évtizedekig a szétszórtságban élő magyarság egyik legnagyobb szervezője, magyarországi és határontúli kapcsolattartója.
Endrődi Judit a Bőjtös házaspárral
Népajzkutatóként a tavalyi KCsP keretében Coloradóban végeztem kutatásokat az ott élő magyarság több mint ötven éves történetéről (és több mint száz éves gyökereiről). A mélyinterjúkból és történeti dokumentumok feldolgozásából született meg a Túl az Óperencián…- A coloradói magyarok ötven éve címet viselő könyv. Kutatásaimat idén a köztudat számára szinte teljesen ismeretlen új-mexikói magyarságra is kiterjesztettem, valamint azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy belecsöppenve a vadnyugati magyarságtól teljesen eltérő keleti, keleti parti magyarság életébe, Bőjtös László életművének feldolgozásában, forrásanyagainak feltárásában közreműködjek. Ennek a munkának a vezérfonalát azok a több mint ötven éve vezetett vendégkönyvek adták, amelyeknek lapjait a Bőjtös-házban egykor vendégeskedő olyan anyaországi és határon túli írók, művészek, zenészek politikusok, barátok, honfitársak és “hontalanok” kézírásai jegyzik, akik tetteikkel nyomot hagytak egy külhonban újraépülő Magyarország történetében. Régi-régi történet elevenedik meg kezük bejegyzései nyomán, peregnek a lapok, s rajta a szavak, amelyek világokat akartak megdönteni, hamis eszmék, elnyomó rendszerek falait tégláról-téglára lebontani. Szétszórtságban éltek mégis összetartozásuk által győzedelmeskedtek. „Együtt a szétszórtságban” – vált azóta jelmondatukká.
1 of 5
Csoóri Sándor - 1973
Sütő András - 1973
Csoóri Sándor, Nagy Elek - 1982
Dobos László - 2000
Sinkovits Imre - 1982
Hogyan is írhatnánk tehát hitelesen egy család legendás vendégszeretetéről, több évtizedes közösségi, szervezői aktivitásáról anélkül, hogy azt személyesen meg ne tapasztaltuk volna mi magunk is? Egy szétszórtságban élő kiválóság magyarságért tett erőfeszítéseiről anélkül, hogy mi magunk ne vállaltuk volna egy időre legalábbis az önkéntes száműzetést a szétszórtságban élő magyarjainkért? A Kőrösi Csoma Sándor Program által tehát a diaszpóra magyarságért elköteleződve érkeztem szétszórtságba, tudásomat és munkámat nekik szentelve. A néprajztudományban ismert kifejezéssel élve pedig, mondhatni „résztvevő megfigyelőként” lettem vendége e háznak, s élveztem azt a bizonyos, a vendégkönyvek lapjain oly sokszor emlegetett vendégszeretetet.
1 of 3
A Bőjtös ház
A Bőjtös ház udvara
Őz az udvaron
Az alábbi videó egy, a Bőjtös-házaspárnak készített, személyes ajándék. Elsősorban hálám és megbecsülésem kifejezése, de egyben a vendégkönyvek közel háromszáz bejegyzése közül a személyesebb jókívánságok egyfajta válogatott közlése, bemutatása is. Maguk a köszönetnyilvánítások szép illusztrációi egy sokakért sokat tevő házaspár önzetlen munkájának, maguk a vendégkönyvek pedig ugyancsak illusztrációi egy, a hazájától távol élő magyar diaszpóra közösség szellemének és máig tartó tevékenységének.
Magyarország kiküldöttjeként érkezve, valóban a küldetéstudatban megerősödve és a külhoni magyarság ügyéért elköteleződve térek haza. Hiszen a sok évtizede épülő híd immáron járható, a munka pedig éppen csak, hogy elkezdődött.
Walter Krisztina, Malatenszki Dávid, Tussay Szilárd és Gergely Imelda a clevelandi 59. cserkésznapon.
Erdélyből érkezett program koordinátor Tussay Szilárd számolt be az Ifjúsági Keresztény Egyesület működéséről, és hogy Amerikában tett ez évi egy hónapos látogatása mi célt szolgál az otthoni ügyekhez.
Walter Krisztina, Malatenszki Dávid, Tussay Szilárd és Gergely Imelda a clevelandi 59. cserkésznapon
A Körösi Csoma Sándor Program újabb két ösztöndíjasaival folytattunk beszélgetést. Novák Andrea és Adler Írisz beszámolt a több hónapos Amerikában végzett tevékenységeikről és, hogy hazautazásuk időpontjának közeledtével milyen terveket szeretnének még megvalósítani.
Konkoly Csenge, Novák Andrea, Adler Írisz, ?, Velkey Róbert, KCSP ösztöndíjasok munka közben a Miami Magyar Központban
A BOCSKAI RÁDIÓ 377. honismereti rejtvényjátéka. 2014. szeptember 21.
377. honismereti rejtvényjáték - 2014. szeptember 21.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődhet ma az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen az elsők között tárgyalhatják a kormány devizahitelesek kártalanításáról szóló törvényjavaslatát.
A Ház szokásainak megfelelően 13 órakor kezdi meg munkáját, két közelmúltban elhunyt képviselő: a szocialista Kiss Péterre és a korábban az MDF színeiben politizáló Szűcs Istvánra történő emlékezéssel. A napirendi pontok tárgyalása előtt várhatóan szót kér Orbán Viktor, aki pénteki rádióinterjújában arról beszélt, a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. “Miután az a pénz, amit a bankok tisztességtelenül elvettek, visszajár, ez a legtöbb esetben úgy fog történni, hogy a még fennálló tartozást ennyivel csökkenteni fogják, tehát az emberek adóssága is radikálisan csökkenni fog ennek következtében” – magyarázta a kormányfő. Hozzátette, ahhoz képest, milyen bonyolult kérdésről van szó, gyors megoldás várható, “ügyféltípusonként halad majd előre a bankok átvilágítása”. Azt szeretné – mondta -, ha 2015. július 1-jén már csak “véletlenszerűen” akadna olyan hitel, amely esetében még nem zajlott le az elszámolás. A kormány erről szóló javaslatát pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja. A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az előterjesztés általános vitája kedden kezdődik, ezt követően a parlament legkorábban szeptember 24-én szavazhat a törvényjavaslatról. A képviselők a mai interpellációs időszakot megelőzően dönthetnek a szocialista Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet az ügyészség kezdeményezett vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A Fidesz-frakció korábban jelezte, megszavazza az ellenzéki politikus mandátumának kiadását. Az azonnali kérdéseket és kérdéseket követően több nemzetközi szerződés kihirdetését tárgyalhatja a Ház, de várhatóan terítékre kerül a használatarányos útdíj szabályainak módosítása is.
Álláspont. Elkezdődött az iskola, rosszkedvünk forrásai ennek megfelelően a tankönyvek irányába fordították tekintetüket, és kellő szigorral csapnak le a visszásságokra.
Bayer Zsolt
Azzal kezdték – valamikor augusztus közepén –, hogy megint nem lesznek időben kiszállítva a könyvek az iskoláknak. Ebbe aztán úgy két hét alatt jól bele is hergelték magukat, aztán a tankönyvek idejében megérkeztek az iskolákba, aztán még rugóztak ezen kicsit levezetésképpen és enyhén frusztráltan, amiért a valóság már megint nem idomult eléggé a prekoncepciójukhoz. (Erről szól az egész életük.)
Majd találtak egy hetedikes irodalomkönyvet, és most azzal vannak elfoglalva. Temetik az egész oktatásügyet, az iskolát, a jövőt, gyermekeink életét, amiért abban a bizonyos irodalomtankönyvben van néhány nekik nem tetsző megállapítás.
Ezek: 1.: Vigyázz, mert az internet manipulál! 2.: Néhány tipikus globális amerikai fogyasztási cikk és médium kizárólagos fogyasztása igénytelenséget jelent. 3.: Vigyázz, a média a nagyobb nézettség kedvéért felelőtlenül sugározza az erőszakot!
4.: A tankönyv felveti azt a kérdést, vajon miért terjednek a társadalomban (annak egy részében) furcsa névadási szokások. (Miért szaporodnak a Dzseniferek, Rómeók, Kevinek, Szavanna-Tiffanik például a cigányság körében? Tök frankó felvetés amúgy, kár, hogy ez így nincs is benne a könyvben!)
Nagyjából ezek azok a könyvbéli megállapítások, amelyek miatt vége a világnak a Tóta W. Árpád-Anarki-Szily Laci Bermuda-háromszögben, ahol eltűnik minden értelmes gondolat, emberi szó, lélek, hagyomány és tudás. Abból a Bermuda-háromszögből kizárólag a féktelen cinizmus és az eszeveszett, öntelt ostobaság képes megszökni. Nyilván sok oka van ennek is, mindegyikről sajnos nem tudunk beszámolni. Azt az egyet tudjuk, hogy Tóta W. Árpád például látens keresztény, miképpen erre a Jobbegyenes szerzője oly’ találóan felhívja a figyelmünket. Mert ugye azt éppen nevezettektől tudjuk, hogy aki nem szíveli a homoszexuálisokat, az látens buzi. Ebből pedig egyenesen következik, hogy aki annyira gyűlöli a keresztényeket, mint Tóta W. Árpád szegény, az nem lehet más, csak látens keresztény. Ennek hátterét pedig csak sejthetjük. Az úgy volt, hogy Tóta W. együtt járt iskolába egy csomó szép keresztény lánnyal. S mivel soha nem izzadt le hölgyválaszkor, s mert ha szóltak hozzá egyáltalán, csak annyit mindig, hogy „menj már kicsit odébb innét”, ezért Tóta W. barátunk amúgy is súlyosan beteg lelkében feltámadt a gyűlölet. És éjszakánként szomorúan bíbelődött a paplan alatt a fütyülőjével, és látens keresztény lett. És most éjszakánként pápának öltözik, és áldást oszt szép keresztény lányoknak, aztán reggel rettenetes lelkiismeret-furdalása van emiatt, és hogy ne pusztuljon bele, cikket ír. Sajnos. Ilyeneket: „Kedves hetedikes diák! Teljesen igazad van, ha ezeket az elmeroggyant seggfejeket jóízűen kiröhögöd, a véleményüket leszarod, aztán pont ugyanannyi hamburgert eszel vagy nem eszel, mint azelőtt.”
Nincs is ezzel semmi baj, mindössze az utókor kedvéért jegyezzük meg: ezt a most halálba gyalázott hetedikes tankönyvet 2007-ben jelentette meg A Nemzedékek Tudása Kiadó, amely kiadóhoz az égvilágon semmi köze nincs az államnak. De nem ám! A tulajdonost úgy hívták, hogy Sanoma. Tehát ez a tankönyv Őfelsége, a PIAC terméke, azé a piacé, amelyet szegény látens keresztény Tóta W. barátunk az egyetlen kikezdhetetlen fenségnek és nagyszerűségnek feltételez. Jó, ha tudjuk, hogy 2007-ben, nevezett tankönyv megjelenésekor Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt és talán Hiller Istvánnak az illetékes minisztert.
És pont ez az oka annak, hogy 2007-ben ezek a szigorú ítészek nem olvasgattak hetedikes irodalomkönyveket, és nem elemezgették egymás szájába adva a szavakat, azok tartalmát. Tök jó tankönyv volt az Alföldi Jenő-Valaczka András szerzőpáros jegyezte hetedikes irodalom 2007-ben. Ugyanez 2014-ben maga a romlás és a hanyatlásvégi Róma. (Illetve, bocsánat, ez utóbbi nem lehet! Hiszen ez utóbbi éppen a Tóta W.!)
Ennyit tehát nevezettek hitelességéről, tájékozottságáról, tisztességéről. Amúgy pedig, ha a tanárnak nem tetszik valami a tankönyvből, akkor vagy kihagyja, vagy elmondja róla a maga véleményét. Nem olyan bonyolult ez, buta fiúk.
Az Európai Parlament hétfői ülésén Tőkés László erdélyi képviselő napirend előtti felszólalásában utasította vissza a Székelyföld területi autonómiája ellen irányuló, összehangolt és ellenséges romániai támadásokat, az európai törvényhozás védelmét és támogatását kérve ugyanakkor az erdélyi magyar, illetve székely közösség számára.
Tőkés László felszólalt az EU parlamentben az autonómiaküzdelmek védelmében
Képviselőnk megdöbbenéssel tette szóvá, hogy a Ceauşescu-rezsim titkosszolgálatára, a hírhedt Szekuritátéra emlékeztető módon George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója „feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi autonómia megvalósulását Románia területén”, közvetlenül és illetéktelenül avatkozva be ezáltal a politikába.
Hasonlóképpen megengedhetetlen, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), túllépve alkotmányos hatáskörén, politikai álláspontot fogalmazzon meg egy kifejezetten politikai kérdésben, nevezetesen a székely önrendelkezés ügyében.
Amint az közismert, nemrég a nagyváradi helyhatóság eljárást indított Tőkés László ellen amiatt, hogy nagyváradi EP-irodájának teraszára – a székelység iránti szolidaritásból – kitűzték a székely zászlót. Egészen nyilvánvaló, hogy a székelymagyar szimbólumok elleni „hajtóvadászat” valójában az általuk megjelenített autonómia ellen irányul. Ebbe az ellenséges propagandakampányba illenek bele vezető román politikusok, köztük Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Titus Corlăţean külügyminiszter Székelyfölddel, valamint az autonómia törvénytervezetével szembeni diktatórikus megnyilatkozásai, továbbá az a heves magyarellenes médiakampány, mely a Ponta-kormány égisze alatt zajlik folyamatosan.
Ugyancsak ide illik Corina Creţu szocialista EP-képviselőnek a már-már hisztérikusan magyar- és autonómiaellenes politikai akciózása, akit legutóbb botrányos körülmények között és alig leplezhető célzatossággal jelöltek kenyéradó gazdái az európai régiópolitikai biztosi címre.
Tőkés László erdélyi képviselő ezúton utasítja vissza a román külügyminisztérium azon képtelen vádját, mely szerint a magyar kormány az erdélyi autonómiatörekvések, nevezetesen pedig a székely területi autonómia támogatása által megsérti a román–magyar alapszerződésbe foglaltakat. Hasonlóképpen értetlenségét fejezi ki az iránt, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-es pártelnök melegen üdvözli „egy tapasztalt politikus”, nevezett Corina Creţu képviselő uniós regionálisi biztosi jelölését.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke mindezek összefüggésében teljes egyetértéséről biztosítja Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, akinek megítélése szerint az RMDSZ minap kiszivárogtatott autonómiatervezete „bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét”, és a kisebbik román kormánypárt eme felpuhított alternatíva felkínálásával „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel került egy táborba”.
Említésre méltó, hogy a hétfői ún. egyperces felszólalások rendjén Iosu Juaristi Abaunz spanyolországi baszk (GUE/NGL), valamint Ernest Maragall katalán (EFA) képviselők – tekintettel a közelgő skóciai és katalóniai népszavazásokra – saját nemzeti közösségeik önrendelkezési joga védelmében foglaltak állást. A demokratikus és plurális Európában az erdélyi magyar közösség messzemenően tiszteletben tartja Románia területi egységét és szuverenitását, és az említett függetlenségi törekvésekkel ellentétben kizárólag belső önrendelkezési jogának a kivívásához ragaszkodik.
Strasbourg, 2014. szeptember 16.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
(A felszólalás szövege alább olvasható.)
F E L S Z Ó L A L Á S
A romániai Székelyföld területi autonómiájának tárgyában
A romániai magyarság egyöntetűen kiáll az erdélyi Székelyföld területi autonómiája mellett. A román pártok és maga a román kormány élesen ellenzik a kisebbségi önrendelkezés bármely formáját, és a többségi média magyarellenes sajtópropagandájával egybehangzóan ellenséges hajszát folytatnak a félmilliós székelymagyar közösség autonómiatörekvései ellen. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a régi kommunista politikai rendőrség módjára uszít a magyar autonómia ellen.
A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) a hatalmi ágak függetlenségének elvét durván megsértve, „alkotmányellenes támadásként” bélyegzi meg legitim magyar törekvéseinket. Kérem az Elnök urat, az Európai Parlamentet, hogy védje meg az erdélyi magyarokat az alaptalan soviniszta támadásoktól, és részesítse támogatásában jogos és demokratikus autonómiatörekvéseinket!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is mintegy 25-30-an gyűltek össze kedd este hogy villámcsődülettel fejezzék ki: támogatják Skócia függetlenedését.
Vajon kinek húzzák el a nótáját? TASR/AP-felvétel
A tüntetők angol és magyar nyelvű feliratokkal biztosították támogatásukról a skót függetlenség híveit, székely és skót zászlót lobogtattak. A csődületek negyed óra után feloszlottak.
“Fel szeretnénk hívni Európa, Skócia és a székelyek figyelmét, hogy vannak függetlenségi és autonómiatörekvések Nyugat-Európában is. Ez precedensértékű lehet” – idézte a Székelyhon portál Tiboldi Lászlót, az EMNT csíkszéki elnökét.
Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, Skócia ugyan nem autonómiát akar, mint Székelyföld, hanem függetlenséget, de a skóciai népszavazás jelzés értékű lehet Európa számára a békés rendezés szempontjából.
A marosvásárhelyi villámcsődületen legalább ugyanannyi rendőr és csendőr jelent meg, mint tüntető – közölte Cseh Gábor. A hatóságok a rendezvény valamennyi résztvevőjét igazoltatták, adataikat felírták, és bírságot helyeztek kilátásba valamennyi résztvevő számára. Gergyószentmiklóson is igazoltatták a résztvevők némelyikét.
Az MTI kérdésére, miszerint a megnyilvánulás nem táplálja-e a román társadalomnak azt a félelmét, hogy a székely autonómiatörekvések mögött is voltaképpen elszakadási szándék áll, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke kijelentette: “minden békés, demokratikus eszközökkel zajló európai elkülönülési, függetlenedési szándék a javunkra van.” Hozzátette: ha Skóciának sikerül függetlenednie, a példa erőt adhat a székelységnek is.
A román hírtelevíziók keddi stúdióbeszélgetéseiben több meghívott is párhuzamot vont a skóciai és a székelyföldi törekvések között.
Gondi Martina, Bicskei Zoltán és Erdélyi Tóth Edit a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón
Tizenhat vajdasági településen láthatnak az érdeklődők kiválóbbnál kiválóbb magyar filmeket a Magyar Művészeti Akadémia Sára Sándor kezdeményezésére összeállított filmtörténeti válogatásából szeptember 22. és 26. között az 53 magyar film elnevezésű rendezvénysorozat keretében, hangsúlyozta a programsorozat ma délelőtti zentai sajtótájékoztatóján Bicskei Zoltán főszervező, aki elmondta, az 53 magyar film című rendezvénysorozat célja kettős, egyfelől átfogó képet nyújtani a közönség számára a magyar filmtörténet legkiválóbb alkotásaiból, másfelől ezen alkotások révén megkísérelni megmozgatni és felemelni közösségünket. Ahogyan fogalmazott, azok a filmek, amelyek olyan általános emberi témákat dolgoznak fel, amelyek valamilyen módon a mi gondjainkkal is érintkeznek, minden bizonnyal elő fogják majd segíteni a délvidéki magyarság sorskérdéseit érintő témák megvitatását is, éppen ezért igyekeztek olyan módon összeállítani a rendezvény programját, hogy a vetítendő alkotások valamilyen módon igazodjanak az adott települések jellegzetességeihez is.
A filmvetítésekre neves magyarországi vendégek is érkeznek majd térségünkbe. Szabadkán például Bodrogi Gyulával, Magyarkanizsán és Nagykikindán Makk Károllyal, Zentán pedig Sára Sándorral találkozhatnak az érdeklődők, de rajtuk kívül jeles filmesztéták, írók is megosztják majd a nézőkkel a régi forgatásokhoz, illetve azon alkotókhoz fűződő emlékeiket, akik már nem lehetnek közöttünk.
A szervezők a középiskolák diákjai, valamint az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára filmalkotó-pályázatot is hirdettek, hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakmunkatársa, hozzátéve, a pályázóknak a levetített klasszikusokból kell ihletet meríteniük, és az alapján kell létrehozniuk saját videójukat vagy kisfilmjüket. A pályázat fődíja ingyenes részvétel a Mediawave Fényírók Fesztiválján, ahol alkotásukat le is vetítik majd.
A rendezvénysorozatot a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Regionális Kreatív Műhely és a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény szervezi meg, további támogatói pedig a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság. A vetítésekkel és a pályázattal kapcsolatban további információk a www.vmmi.org honlapon találhatók.
Nagyváradon kiállítás nyílt azokból a partiumi zászló- és címertervekből, amelyeket a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) által meghirdetett pályázatra küldtek be – közölte szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az MTI-vel.
A május végén kiírt pályázatra 18 pályamunka érkezett, melyek közül egy heraldikusból, történészből, grafikusból és földrajztudósból álló szakértői bizottság választja ki a Partium majdani jelképeit. A szélesebb közönség egy hónapig láthatja a terveket. A pályázat kiírásakor a szervezők közölték: az erdélyi országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott határozata írja le az erdélyi nemzetek jelképeit, és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról. A pályázati kiíráshoz mellékelt, 355 évvel ezelőtti határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg “Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként. Partium pecsétnyomója és címere azonban a váradi vár török kézre jutása miatt sohasem készült el.
A tájékoztatás szerint a kiállítás péntek délutáni megnyitóján Csomortányi István, a PAT elnöke elmondta, a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, amely szintén a székely jelképek elkészítésével kezdődött. Csomortányi hozzátette, jól tudják, a Partium leendő jelképeit ugyanolyan támadássorozat fogja érni, mint a székely szimbólumokat. Úgy vélte azonban, hogy az esetleges támadások akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak. A PAT elnöke hangsúlyozta, hogy a Partiumban élő 400 ezer magyart ugyanúgy megilleti a területi önrendelkezés joga, mint a Kárpát-medence más területein élő magyarokat.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében kifejtette, talán nem is beszélnénk ma Partiumról, ha az első világháború végén nem kerül Romániához a terület. “Rajtunk a sor, hogy a regionális önazonosságtudatot minden eszközzel megerősítsük, és ezt nagy mértékben szolgálja a saját zászló és címer” – hangsúlyozta.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje szerint a partiumi identitás és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Megjegyezte, ma még csak vágyálomnak tűnik, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, pedig néhány száz kilométerre, Európa számos országában ez a realitás.
