Főoldal Blog Page 1055

Cserkész Rádió – 2014. október 5-i adása

DSC_2306

A tartalomból:

  • Interjú Stróberné Balassy Ilivel a 34-es leánycsapat új parancsnokával
  • Interjú  Szentkirályiné Csia Judittal a clevelandi magyar iskola új igazgatójával
  • Interjú Vajtayné Gabriellával a novemberi KMCSSZ központi cserkészbáljáról
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Illyés Gyula: Óda a törvényhozóhoz

Illyés Gyula
Illyés Gyula

(A jubiláló Tersánszkynak)

Úgy volna jó a törvény, úgy egyforma hatályú,
ha akként gyártódnánk, mi emberek,
akár a vályog, mit a vályu
billiószám is egyformára vet.

De hát ezt nem lehet
Ahány szív, annyi akarat.
S rég nem vagyunk
csupán agyag s anyag!

Pontos leszek, mint mindig az iró,
ha a tudós költ s a biró.
Ez a mi új dalunk.

Törvényt, de elevent, tehát,
hogy ne csapódjunk folyton össze,
hogy részlet-igazát
kiki illessze a közösbe,
úgy mégis: emberek maradjunk,
ne vályog-vályú sarává meredjünk;
atomok, atom magvakként kerengjünk;
helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk.

A lét tegyen rendet, ne a halál!
Jogot tehát az árnyalatnak,
melyben a holnap rajza áll
s a kivételnek
mely holnapra talán szabály;
jogot – hogy hadd kisérletezzék –
a költőnek, a legfőbb kutatónak.

Mert semmivel nem kell nagyobb tehetség
s buzgalom meglelni a rák
ellenszerét,
gépbe fogni az atom erejét,
röpülni világűrön át,
mint megmutatni, amit a jövő
a szívben érlel,
mint fölfedni ibolyántúli fénnyel,
mi lesz holnap kötelező
közöttünk, emberek;
mi az, mi idegünkben közeleg!

Évmilliárdok távolából
évmilliárdok távolába.

Jogot a boncolóknak,
A kűlszin-, a fölhám-, a látszat-rombolóknak,
Kik elválasztva percenként a rosszat
a jótól,
valamit folyvást rendbehoznak,
percenként fölmutatva, hogy mikortól
gyilkos a gyilkos,
tolvaj a tolvaj,
torz már a szép,
szép az imént torz
a hős: pribék,
s ki az, aki elől megy –

mert nincs szabadjegy
jól haladni a korral;
mert van, amikor – hány a példa! –
a néma szólal,
az iszkol, aki űz,
makulátlan a céda,
mocskos a szűz.

Nem minden alkotó ilyen, de
én őket, az így működőket,
a haladókat, s harcolókat
vallom – a terep-fölverőket –
példaképül! A holnap
felé ők jelzik az irányt!

Előttük jár, fönnen libegve
Hamlet, Karenin Anna, Bánk,
— megannyi tiszta láng!
A homályt-üző ős Világ
nő, ha ők szólnak.

Üdvözlet, s hála hát
a törvény – és a fény – hozóknak,
kik – hol máglyán, hol gúnykacajon át –
— s elbukva is! – előretörnek
tán nem is tudva hova s miért.

Így mondjunk hálát Tersánszky Jenőnek,
mi, akik látjuk, hova ért.
Az igazért.
Fütyülj, tovább, kéthangon, Mester! Építsd
hordozható csónakjaidat, törd fejed
ős-sípon, új bicikli-féken – szépítsd,
javítsd, akkor is, ha nem kell,
a részletet,
te, teljes ember!
ne pihentesd se karodat, se agyadat, se szádat,
dolgozz soká még és vigadj
s ne is tudd, — akárcsak a század –
ki vagy!

(1965)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Az anyatej fontossága

Az anya fáradtsága és feszültsége is gátolhatja a tejképződést

Az édesanyák legnagyobb vágya, hogy minél hosszabb ideig tudják anyatejjel táplálni gyermeküket. A szoptatás azonban nem csupán a kicsik táplálását jelenti, hanem számos más pozitív hatása is van. Azon kívül, hogy segíti a bensőséges kapcsolat elmélyítését a gyermek és az anya között, az anyatej immunerősítő hatása csökkenti több felnőttkori megbetegedés kialakulásának kockázatát.

Fél éves korig csak anyatej

„Az anyatejben rengeteg ásványi anyag, vitamin, életfontosságú ellenanyag és alkotóelem található, így a legideálisabb táplálékot jelenti a kisbabák számára. A benne lévő összetevőknek köszönhetően minőségileg és mennyiségileg is biztosítja a gyermek idegrendszerének és fizikumának megfelelő fejlődést, amely a kisbabák első életévében a leggyorsabb. A legszerencsésebb, ha a gyermek legalább fél éves koráig csak anyatejet kap, melynek összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik. Így biztosak lehetünk abban, hogy kisbabánk minden életszakaszban a számára szükséges táplálékot kapja” – mondta dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.

A szoptatás az újdonsült kismamák számára nem mindig zökkenőmentes, így fontos őket támogatni a kezdeti nehézségek leküzdésében. Az anyatej ugyanis nem csak a szükséges táplálékot biztosítja a gyermek számára, hanem a folyadékpótlást is segíti. A benne található ellenanyagoknak köszönhetően pedig az immunrendszer erősödik, így a csecsemő szervezete ellenállóvá válik a betegségekkel szemben, az anyatej védelmet nyújt az allergiás megbetegedések kialakulása ellen, valamint csökkenti az újszülöttkori sárgaság kialakulásának esélyét. Annak érdekében, hogy a gyermek mindig megkapja a számára szükséges mennyiségű folyadékot és megfelelő minőségű tápanyagot, az anyatej összetétele folyamatosan, akár hetek vagy hónapok alatt is változhat.

A folyadékpótlást is segíti az anyatej Fotó: roshni.tv
A folyadékpótlást is segíti az anyatej
Fotó: roshni.tv

Pozitívan hat az édesanyákra is

A szoptatás azonban nem csak a gyermekekre, de az édesanyákra is jótékony hatással van. Segít az édesanyáknak a szülés utáni felépülésben, illetve hozzájárul az eredeti testsúly minél korábban történő visszanyeréséhez. Csökkenti az anyukák daganatos megbetegedéseinek – mint például petefészek-, vagy emlőrák – kialakulásának kockázatát, valamint a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét is.

„A szoptatás időtartama egyénenként eltérő lehet. Ideális esetben a gyermek fél éves koráig csak anyatejet kap és utána kezdődhet a hozzátáplálás. Vannak olyan esetek azonban, amikor ez az időszak egyéb okok miatt rövidebb, vagy az anyatej minősége, mennyisége önmagában nem elegendő. A szoptatást nehezítheti a csecsemő helytelen mellretétele, a nyugodt és álmos kisbaba vagy a cumi használata is, de az anya fáradtsága és feszültsége is gátolhatja a tejképződést. Ezért nagyon fontos az édesanya számára a támogató légkör, és ha szükséges, bátran kérjünk segítséget szakorvostól vagy tanácsadótól” – tette hozzá a doktor.

Az anya fáradtsága és feszültsége is gátolhatja a tejképződést
Az anya fáradtsága és feszültsége is gátolhatja a tejképződést
Fotó: firsttimemommydotnet.wordpress.com

Forrás: femcafe.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Mustáros Panírozott Csirkemáj

Mustáros Panírozott CsirkemájHozzávalók a májhoz:

  • 1 font csirkemáj
  • 1 csésye tej
  • 2 szép hagyma laskára vágva
  • liszt a panírhoz
  • só, bors, 1 kiskanál édes fűszerpaprika
  • egy csipetnyi cukor
  • vaj es olaj

A mártáshoz:

  • 1 doboz tejföl (kb. 6 evőkanál)
  • 3 cikk zúzott fokhagyma (vagy fokhagymapor)
  • 2 kiskanál mustár
  • majoránna, só

Elkészítés:

A májat megmossuk és lecsöpögtetjük. Csíkokra szeleteljük, tálba tesszük és ráöntjük a tejet úgy, hogy ellepje (előző nap is beáztathatjuk a májcsíkokat a tejbe, persze hűtőben tároljuk)
Időközben laskára vagdaljuk a hagymákat, és olajon üvegesre pirítjuk és félretesszük.
Elkészítjük a mártást: összekeverjük a tejfölet a mustárral, a fokhagymával (fokhagymapor is jó) és a sóval
Kivesszük a májat a tejből, és lecsepegtetjük.
Előkészítjuk a keveréket lisztből, egy csipetnyi sóból, őrölt feketeborsból, egy csipet cukorból és egy kiskanál édes fűszerpaprikából.
Közepes tűzre serpenyőbe felteszünk egy darab vajat.
A májcsíkokat beleforgatjuk a lisztkeverékbe. Ajánlott kétszer-háromszor megforgatni a lisztben, mivel a sok csík összeragadhat és nehéy lesy szétválasztani.
Folyamatos kevergetés mellett beletesszük a paníroyott májcsíkokat a jól felhevített vajba, hogy minden oldalukon hirtelen megpiruljanak. Nem kell sokat tartani a tűzön, mert megkeményednek.
Mikor készen vannak, a májakat egy mélyebb tálba szedjük, ráöntjük a mustáros tejföles mártást, a tetejére pedig rászórjuk az üvegesre pirított hagymát.
A tálat lefedjük és kb. 10-15 percet állni hagyjuk, hogy érjen össze egy kicsit, majd tálalhatjuk.
Natur krumplival nagyon finom.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Rákóczi és Mikes

Kelemen

RÁKÓCZI ÉS MIKES*

 

Mikor Rákóczi viszontagságos élete a száműzetése végső helyén, Rodostóban 1735 április 8-ikán meghalt, az ottani törökök, noha jól ismerték, s holttestét láthatták, nem hitték el halálát, hanem azt híresztelték, hogy titkon elment s helyette más valakit öltöztettek föl. A néphit mindig költött ilyes legendát, valahányszor egy-egy tüneményes hős, valamely nemzet szabadságbajnoka, vesztett ügyének áldozataképen elhunyt. A kelták Artus királya, a francziák Charlemagneja, a germánok Barbarossája nem halt meg, hanem elbujdosott, rejtőzik valahol és vissza fog térni, hogy nemzetét felszabadítsa. Rákóczit is mindig visszavárta a néphit. S íme a néphit beteljesedett és Rákóczi visszajött. Diadalmi ünnepet tartott és vezérei kíséretében bevonult az ősi földre.

De kísérete erősen megcsappant. Azok közül, kik elkísérték száműzetésébe, a nagynevű történeti szereplőknek is csak két-három legfőbbje tért vele vissza. Hol vannak a többiek, azok mind, a kik tőle megválni nem tudtak, s a szeretetnek, mesés ragaszkodásnak oly megható lelkesedésével követték, hogy vele szenvedjenek, s vele haljanak? Hol vannak “Nemesi Társaság”-ának daliás vitézei, hű szolgái? És a fényes Nap utolsó bolygója, Mikes Kelemen? Ki tudja merre! Keleten és nyugaton, Lengyel, Franczia és Törökországban, az idő vasfoga porrá morzsolta Őket és csak emléküket hagyta meg örök példa gyanánt az utódoknak.

Mikes csontjai ott porlanak valahol Rodostó táján, elvegyülve a török földdel és örmény kalmárok ruhafoszlányaival. Épen ő, kit a legerősebb kötelékek fűzték urához, ki karjaival fogta föl a lehanyatló főt, mikor lelkét kilehelte.

A Rákóczi-szeretetnek legrokonszenvesebb alakja, de legnagyobb mártírja is kétségkívül Mikes Kelemen.

Százával bujdostak ki a nagy fejedelemmel tőle megválni nem tudó hívei, megosztván vele balsorsot és a száműzetés minden keservét, s ha Mikes, Thaly szerint “csak egyike vala a leghívebbeknek”, s a nemeslelkű “áldozatra kész ifjaknak egész serege ép oly vakszeretettel ragaszkodott dicső urához”: mégis az ő ragaszkodása nyilatkozott meg a legmeghatóbban, és az ő hűsége lett a legtragikusabbá, mert tőle kívánta a legnagyobb áldozatot.

Ő nem volt szabadsághős, nem is lelkesítették ilyenféle eszmék, s nem küzdött ideális czélokért; a forradalmat jámbor lelke egyenesen kárhoztatta s a nemzeti harczokban részt nem vett. Nem volt katona, s a szatmári békekötésben biztosított amnesztia révén hazamehetett, nyugalomra hajló lelke vágyait követve, Zágonban letelepedvén, családot alapíthatott volna. Később Erdélyben bizonyára jelentékeny szerepre is emelkedik, mint a rokonai, kik többnyire főispánok lettek. De ő minderről lemondott, s nem törődvén saját személye érdekeivel, jövőjével, anyjának aggodalmával, hűségesen kitartott ura mellett ennek végső leheletéig. S midőn őt elvesztette, elhibázott életét megreperálni már nem lehetett. Azok közé tartozott, kiket maga Rákóczi nevelt; nem csoda, ha ennek a nagy jellemnek hatalma ellenállhatlanul és örökre magához bilincselte. Egész családja külömben Rákóczi híve volt, apja is Thököly iránti hűségének esett áldozatul. Nagybátyja pedig, gróf Mikes Mihály, a székelyek akkori kapitánya, jelentékeny szerepet vitt Rákóczinak erdélyi fejedelemmé választásában és 1707-ben a marosvásárhelyi síkon történt ünnepies beiktatásán is jelen volt. És az elárvult Kelemen, kinek neveltetéséről ő gondoskodott, bizonyára általa is jutott a fejedelem udvarába.

Mikes 17 éves korában Rákóczi nemes apródjává lőn, kicsiny csillaga annak a mosolygó égnek, mely csakhamar elborult s lehullatta meteorjait.

Rákóczi akkor hatalma s dicsősége tetőpontján állott; mint Erdély fejedelme és Magyarország szövetséges rendjeinek vezérlő fejedelme, fényes tehetsége s nemes tulajdonságai által nemcsak az egész nemzet osztatlan becsülését és hűségét bírta, hanem a külföld előtt is számottevő politikai tényezőnek ismertetett el. Szerette a pompát, fényes udvart tartott, tudott reprezentálni, lelkesedett minden szép s nemesért, kedvelte s ápolta a művészeteket, irodalmat és tudományt. És szívében a hazaszeretet lobogó tüzével, kiváló jellemével hatott és lebűvölt mindenkit, a ki közelébe jutott. Csoda-e, ha a fogékony lelkű gyermekifjú Mikesnek is bálványa lőn s egyénisége kitörülhetetlenül belevésődött szívébe? A nagy ember egészen lekötötte lelkét és varázsos hatalmától többé szabadulni nem tudott.

Az egyeneslelkű, naiv, gyermekies Mikes úgylátszik rendkívüli bámulatát nem is tudta elpalástolni, még a köteles tiszteletből sem, s a fejedelemnek ezt észre kellett vennie; de nem hogy a hiúságát bántotta volna, hanem ellenkezőleg, honorálni törekedett az ifjúnak nemes ragaszkodását. Adataink vannak rá, hogy megkülönböztette őt másoktól, kitüntető figyelmében részesítette és gondoskodott a szükségleteiről. Hivatalában gyorsan emelkedett, csakhamar belső apród, majd kamarás és főkamarás lett; a fejedelem oldala mellé vette s mindenüvé magával vitte, a táborokba, ünnepségekre, országgyűlésre ; látott, tapasztalt és hallott, a mi nemcsak ismeretkörét gazdagította s műveltségét gyarapította, jellemét fejlesztette, hanem ura iránti hűségét is mind erősbítette s ragaszkodását mélyítette. Fejedelmi és ritka emberi tulajdonságaival, vallásosságával s erkölcsi életelveivel hatott Rákóczi főképen Mikesre. Ideáljává lett, a kit követni törekedett. És a fejedelem közvetlen közelében, vele mindennapi érintkezésben s az ő személyes szolgálatában, bizonyos bizalmi viszony fejlődött ki közöttük, mely mindinkább erősbült és a rodostói szomorú napokban benső barátsággá vált.

Noha különböző karakterek voltak, senki annyira Rákóczit meg nem értette, nem ismerte s magát úgy hozzáidomítani nem tudta, mint ő. Egyetlenegyszer támadt közöttük félreértés, mikor Mikes megfeledkezvén a fejedelem érzékenységéről, megbántotta őt Rodostóban, de csakhamar belátta hibáját s jóvá tette. A mit azonban Rákóczi ekkor mondott neki, azt mélyen belevéste emlékezetébe és a fejedelem halála után keservesen megemlékezik róla. «Sokszor jut eszemben a szegény urunk jövendölése. Mert egyszer a többi között a vásárlásról való számadást hogy odaadtam volna, egynéhány poltura érő portékán megakad a szeme és kezdi mondani, mintegy nehezteléssel, hogy drágán fizették, nem kellett volna úgy venni. Én szokásom ellen felindultam, mert nekem úgy tetszett, mintha bennem kételkedett volna és mondám mint goromba: “ha bennem kételkedik, parancsolja másnak, a ki vásároltasson.” Erre szegény semmit nem felel, csak a kezemben adja a számadást és elfordul tőlem érdemem szerént — én is kimegyek. Másnap semmit sem szól hozzám, én pedig csak várom, hogy szóljon. Még másnap, akkor sem szól semmit is — a már nekem nehéz volt, mert megösmértem ostoba cselekedetemet. Harmadnapján már nem tűrhettem, bemegyek utánna az íróházban, ott eleiben borulok és könyves szemmel csókoltam kezét és kértem bocsánatot.

Erre az a ritka és nagy ember megölel és mondja: “Megbocsátok — sokszor eszedben jutok én neked, ha meghalok, sokszor megemlegetsz engemet, de akkor késő lesz . . . “ Ha akkor sírva hallottam ezeket a szókat, most könyves szemmel jutnak eszemben. Bé is teljesedtek.”

S ennek a derék, egyszerű, nemes jellemű embernek jutott osztályrészül a legkegyetlenebb sors Rákóczi összes hívei közül. A józan, minden erősebb indulattól ment, szenvedély nélküli, munkaszerető, és a családi életért rajongó férfiút örökös tétlenségre és száműzetésre kárhoztatta a végzet, hogy ura iránti ragaszkodása s hűsége fejében egy egész életet áldozzon föl, telve reménynyel, s a legcsekélyebb kilátás nélkül arra, hogy reményei közül csak a legkisebb is teljesüljön. Az ő tragikuma épen abban rejlik, hogy egész lényével jutott ellenkezésbe, mikor hűségének magát föláldozta. Annyira mély és erős volt ez a hűség, hogy az édes anya hívogató szava sem tudta csak egy pillanatra is megingatni.

A fejedelmet elhagynia nem lehetett. Hozzákötötte a lelkét, s megosztott vele minden balsorst és szükséget. Lekötve tartotta őt Rákóczi varázsos egyénisége s ő vakon követte mindenüvé; valóságos árnyékává lett. És követte nem kényszerűségből, mint többé-kevésbbé a fejedelem többi hívei, nem számítás vagy érdekből, hanem a legönzetlenebb szeretetből. “Én, a ki egész életemben bujdostam — írja Törökországi Leveleiben — és végtére tizenhat éves koromban hazámat elhadtam, a bizonyos, hogy a szabadságkeresés az elmémben akkor nem volt, és ha eddig tart bujdosásom, az igaz, hogy az uramhoz való vak szeretetem okozta. Másutt meg: “…énnekem soha semmi egyéb okom nem volt hazámot elhagyni, hanem, hogy igen szerettem az öreg fejedelmet.”

S tűrte néma megadással, férfias erővel és vallásos béketűréssel a sorsát. Honvágya erőt-erőt vesz rajta, de mindannyiszor legyőzi, a legtöbbször kedves humorba fojtva keservét. Különösen moldvai útján, mikor a porta Jassyba küldte, csak nagynehezen tudta leküzdeni fájdalmát. Akkor már két Rákóczit temetett volt el Törökországban és az ő hűsége és szomorú bujdosása már csak az öreg fejedelem emlékének szólt.

Negyvennégy évi bujdosása alatt folyton érezte a hontalanság bánatát, a sóvárgó hazaszeretet keserű gyötrelmét. Ez jellemének egyik legerősebb vonása, valósággal tragikus heroizmusa az ő hűségének, s azért annyira megható. Míg Rákóczi élt, addig csak elviselte. Fiatalabb is volt, világfelfogása optimisztikusabb, s minden idejét a fejedelemnek szentelte. Odaadó hű őre, gondviselője s ápolója, a ki vezeti a házát s mindenüvé elkíséri gazdáját, látogatásaira, vadászataira, a savanyúvízre, és éber szemmel ügyel az egészségére. A legnagyobb tisztelettel s szeretettel veszi körül urát, az meg folyton maga mellett tartja őt, s nem is nélkülözheti. Mindenféléről elbeszélgetnek, és együtt nevetnek az ő káposztalé-orvosságán, a Bercsényiné babonaságain, a Kajdacsiné újévi köszöntésén stb. Nem úr és szolga közötti viszony van közöttük, hanem az egymásra utalt két jó barát benső, meleg szeretete. Bármily nehezére esik is, naponta félhatkor fölkel, hogy jelen legyen, mikor a fejedelem öltözik és vigyázzon a cselédekre. S ezt a világért el nem mulasztja. Minden gondolata s ideje az uráé, figyelemmel kíséri minden lépését A Törökországi Levelek első felében úgyszólván kizárólag vele foglalkozik. Pontosan beszámol minden tettéről, feljegyezvén a legapróbb és legjelentéktelenebb dolgokat is. “Egy holnaptól fogvást a mi urunk mindenkor roszúl volt és a lábaira nem állhatott a köszvény miatt. Erre azt mondhatja kéd, hogy az én ujjaim nem voltak köszvényesek és írhattam volna; én pedig azt felelem erre, hogy mind a szívem, mind az elmém köszvényben feküdtek”. Másutt: “Leginkább az urunkon búsulunk, a kin harmadnapi hideg vagyon… A mi szegény urunkon nem annyira a hideg már, mint a nagy erőtlenség vagyon, és reméljük, hogy az Isten meggyógyítja.”

Nemes részvéttel emlékezik meg a fejedelemasszony haláláról  “a ki Parisban 18. Februárban halt meg 43 esztendős korában. A való, hogy a fejedelem szívesen bánja, de már egy nagy bútól megmenekedett, mert a fejedelemasszony állapotján mindenkor kelletett búsulni.”

Élénk érdeklődéssel írja le kedves ura foglalatosságait, a mint folyton dolgozik, ír, olvas, vagy esztergájában fúr, farag “és az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgácscsal, hogy maga is neveti magát. És úgy izzad, mintha munkája után kellene enni kenyerét. Őtet minden csudálja, ő pedig neveti az olyat, a ki azon panaszolkodik, hogy elunja magát.”

Nemes önérzettel mondja el, hogy még soha semmit nem kért a fejedelemtől; az ő hivatása csak az, hogy híven szolgálja őt, s a többit hagyja az Istenre; mert “egy erdélyi nemes ember nem az adómért szolgál,” ahhoz nem illik, hogy kérjen, inkább szükséget szenved. És erősen megrója Forgáchot, hogy elhagyta őket: “Nekem úgy tetszik, hogy illendőbb lett volna a többivel itt szenvedni.”

Különösen ura egészsége fölött őrködik aggódó gonddal. S midőn Rákóczi élete vége felé elbetegesedik, úgyszólván minden szívdobbanásáról ad számot. Rögtön észreveszi rajta az elváltozást, s azontúl nincs egy nyugodt percze. Látja, hogy folyton apad, arcza elsárgult, s állandóan a hideg gyötri. ‘Édes néném, kérjük az Istent, hogy tartsa meg ezt a nagy embert, a kit az ellenségi is nagynak tartanak.” Élet-ereje rohamosan fogyott, a betegség már teljes mértekben erőt vett rajta, de ő bámulatos energiával viselte baját, s erkölcsi ereje el nem hagyta. “Abban a gyengeségében is esztergájában dolgozott”. Mindenki csodálta benne, hogy halála órájáig “a háznál való rendben semmit el nem mulasztott.”

“Mindennap a szokott órában felöltözött, ebédelt és lefeküdt. Noha alig volt el, de mégis úgy megtartotta a rendet, mint egészséges korában.”

Végre már annyira elgyengült, hogy többé föl nem kelhetett. Meggyónt és áldozott, s nagypénteken “három óra után reggel, az Istennek adván lelkét, elaluvék — miután úgy holt meg, mint egy gyermek … Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Az Isten vigasztaljon meg minket.”

Rákóczi halála oly csapás volt reá nézve, melynek fájdalmát többé meg nem gyógyította semmi; mely örökre égő sebeket vágott érzékeny lelkén és megváltoztatta egész kedélyvilágát. Többé nem az a vígkedélyű, tréfálkodó, néha pajkos levélíró, a ki eddig volt. Komolyabb, keserűbb lesz s a régiből csak érzése, melegsége, szeretete marad meg benne. Sokszor emlékezik meg Rákócziról ezután is, különösen ennek fia alatt a megváltozott viszonyok között gyakran vissza-visszasírja a múltat. “Mennél távolabb legyen az ember valamitől, annál kisebbnek tetszik, de itt nem úgy van, mert úgy tetszik, hogy nevekedik és nem kisebbedik az urunk után való keserűségünk. Mert hovatovább jobban észrevesszük, hogy micsoda atyánkot vesztettük el, és hogy micsoda pásztorunk hagyott el.” “Akárhová forduljak, mindenütt azon helyeket látom, a hol az urunk lakott, járt és beszéllett velünk: most pedig azokat a helyeket csak pusztán látom és azok a puszta helyek keserűséggel töltik bé sziveinket. Elhagyattattunk jó atyánktól és könnyhullatással vigasztaljuk árvaságban való maradásunkat.”

A mi pedig legjobban nehezül lelkére kedves ura elhunytával, az epedő honvágya, melyet most már sem kertészkedés, sem írói s egyéb foglalkozás el nem tud hallgattatni. Meg is kísérletté a hazatérést, de nem engedték meg neki s erről keserűen panaszkodik : “Tartozunk meghálálni a királynénak (Mária Terézia) hazánkból való kirekesztetésünket…”

A haza és Rákóczi emléke az ő kedvencz ideái, ezután már csak ezeknek él. S micsoda kegyetlensége a sorsnak, hogy ép őt szemelte ki a leghosszabb szenvedésre! Sorra elhaltak mellőle társai, mind, mind — ő maradt legutolsónak. De ekkor is méla rezignáczióval, bölcs megadással viseli a keresztet, az isteni gondviselésbe vetett rendületlen hittel és végre egy hosszú élet szenvedéseitől megedzett erős lélekkel készül a halálra. Mert “a pornak porrá kell lenni és boldog, a ki az Úrban hal meg. Ne kívánjunk tehát egyebet, az Isten akaratjánál. És azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól…”

*Írta : Miklós Ferencz

Vasárnapi Újság, 45. Szám

1906 November 11

Reklám
Tas J Nadas, Esq

378. honismereti rejtvényjáték – 2014.09.28.

A BOCSKAI RÁDIÓ
378. honismereti rejtvényjátéka. 2014. szeptember 28.

A kérdéseket Veress Sándor állította össze.

Helyes megfejtők:  Thurner Klára,  Bárányné, Kerecseny B. Alice

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1309 East 9th Street
(felső emelet)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig

KÖZÉP-EURÓPAI  idő szerint, vasárnap 20-23 óráig

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Parasztos Őszi Egytálétel

Van úgy az ember, hogy nincs kedve főzni, viszont szívesen enne egy jóízű, fűszeres valamit. Általában ilyenkor jól jönnek az egytálételek…és, hogy ne legyen ismét az unalmas rakottkrumpli, vagy lecsó, vagy gulyás, hát akkor főzzünk egy jóféle falusi egytálat.

Parasztos Őszi EgytálételHozzávalók kb. 4 adaghoz:

  • 5 sárgarépa
  • 2 petrezselyem
  • 1 zeller
  • 1 font káposzta
  • 1 db. közepes vöröshagyma
  • 1 font burgonya
  • 1 db babérlevél
  • só, bors ízlés szerint
  • füstölt-főtt tarja (pácolt-füstölt)

Elkészítés:

A sárgarépát, petrezselymet és a zellert megtisztítjuk, megmossuk, apró kockákra vágjuk. A káposztát is vágjuk négyzetekre. A hagymát is pucoljuk meg, és vágjuk apró kockákra. A burgonyát is meghámozzuk és durva kockákra vágjuk.

Az előkészített hozzávalókat és a babérlevelet egy nagy fedeles, tűzálló tálban vagy érclábasba összevegyítjük. Felöntjük vízzel (ha van húsleveslé akkor azzal); sóval, borssal ízesítjük. A pácolt-füstölt húst egyben rárakjuk a tetejére.

Lefedve 400F fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 90 percig süllogtetjük/főzzük.

Ekkor kivesszük a sütőből, levesszük róla a húst, felszeleteljük, majd szépen befedjük a szeletekkel a zöldségeket. A fedő nélkül kb. 5-7 percig grillezzük.

Megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemmel.

Jó étvágyat!

Reklám
Tas J Nadas, Esq

7 jóga ászana álmatlanság ellen

Az álmatlanság mára népbetegséggé vált. A hétköznapi stressz helytelen kezelése, egy hirtelen jött változás, egy nagyobb trauma könnyen válthat ki álmatlanságot hosszabb-rövidebb időre. Íme, 7 egyszerű gyakorlat, ami oldja a stesszt, kinyújtja a megmerevedett izmokat – és ellazítja a tested és a lelked egyaránt.

almatlansag_ellen_meditacio
Jóga álmatlanság ellen? Naná!

Előrehajlás
A sima előrehajlás (Uttanászana) főleg a nyugtalan láb szindrómásoknak segíthet, hogy elmúljon a feszültség a lábukból és a combjukból. Az álmatlanságon egyébként az előrehajlások sokat javítanak – javul ugyanis az agy vérkeringése, ami a tiszta gondolkodást és a feszültség oldódását segíti elő. Ennél a gyakorlatnál fontos, hogy a mellkasoddal-köldököddel közelíts a lábadhoz és ne a fejeddel. A hátad maradjon szép egyenes. Így már nehezebb, ugye?

Előrehajlás terpeszben
Prasrita Padottanászana – ez a szanszkrit neve, de maga a mozdulat sokkal kevésbé bonyolult, mint a nevének kiejtése.Ennél a gyakorlatnál a hátsó combizmokat nyújtjuk, a vénákat, lábizmokat erősítjük. Figyelj arra, hogy ne a kezeddel erőltesd a felsőtested a térdeid közé, hanem hasizomból, esetleg a lábizmok segítségével próbálj a fejed tetejével minél közelebb a padlóhoz kerülni. Ha leér a fejed búbja a padlóra, akkor vedd kisebbre a terpeszt.

Eléred a lábujjaidat? A kisbabák igen!
Paschimottanászana – amit minden kisbaba meg tud csinálni: elérni a lábujjait. Te eléred őket? Vigyázz! A térded ne legyen behajlítva (kivéve, ha sérültek a hátsó comb izmai és szalagjai) és megint csak a köldökköddel közelíts a combhoz, a hát egyenes marad. Hajrá!

A cikk többi része itt található: alvastrening.cafeblog.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Accord vonósnégyes

Accord

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Gulyás Gergely, a magyar parlament alelnöke, Clevelandbe látogatott

GulyasGergely1
Gulyás Gergely

A múlt szombaton, szeptember 20-án,  a Magyar Múzeum meghívására városunkba látogatott  Gulyás Gergely, magyar jogász, szakpolitikus, a Fidesz országgyűlési képviselője, a kormányzópárt frakcióvezető-helyettese, a magyar parlament alelnöke. A Múzeum költözése miatt az előadásra, egy földszinti helyiséget bocsátottak a rendelkezésükre, így kb. negyven ember részvételével, kényelmes körülmények közt megtarthatta előadását a tisztelt vendég.

Az előadás témája “Múlt, jelen és jövő – Magyarország kilátásai” volt, ahol többek közt a legfrissebb Magyarországot érintő problémákról és kormányzati lépésekről is beszámolt. Majd a tisztelt hallgatóság kérdéseire válaszolt, így kereken két órát tartott ez az előadás, majd kávé és süteményezés közben még lehetett tőle ezt-azt kérdezni.

A Bocskai Rádió kérésének is készségesen eleget tett, nekünk is válaszolt a hozzá intézett kérdésekre.

Az interjú meghallgatható a vasárnapi adás után itt a weboldalon is.

GulyasGergely2
Gulyás Gergely, a magyar parlament alelnöke, előadást tart Clevelandben
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Országos megmozdulás a turizmus világnapján – szeptember 27.

A Turizmus Világnapján az egész világon együtt ünneplik a turizmust és mindazt, amit az utazásnak köszönhetünk. Ehhez a nem mindennapi kezdeményezéshez csatlakozik az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.

 Turizmus Világnap 2013

A Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, a turizmusban dolgozók és a turisták 2011-ben ünnepelték meg hazánkban első alkalommal a Turizmus Világnapját. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete az idei esemény központi témájaként a turizmus és a közösségépítés kapcsolatát jelölte meg. A mottó: „Tourism & Community Development”. A turizmus közösségépítő ereje sok ember számára ismert, hiszen egy, a családdal eltöltött nyaralás, egy kongresszuson megismert új kolléga vagy egy hosszú út alatt szerzett új barát mindenki életében meghatározó pillanat. A turizmus nemcsak egy szakma, nemcsak szórakozás és nemcsak egy iparág, annál sokkal több. A Turizmus Világnapja idei ünnepségén a szervezők arra kívánják a figyelmet felhívni, hogy milyen fontos szerepet játszik az életünkben az utazás élménye, hogy útjaink során milyen meghatározó kapcsolatokra és tapasztalatokra teszünk szert és, hogy mindannyian egy össznépi társasjátékban veszünk részt. Napról napra egyre többen.

Emlékparkunk ebből alkalomból apró ajándékokkal várja Látogatóit ezen a napon, szeptember 27-én. Megtisztelő számunkra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. dél-alföldi szervezete is szeptember 26-án nálunk rendezi meg hivatalos szakmai rendezvényét.

Találkozzunk szeptember 27-én, a Turizmus Világnapján! Várjuk Önöket!

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Újfent Városnapra virradtunk!

A világban elhíresült és 1997-óta ünnepelt Zentai Csata jelenlegi, 317. évfordulójára megrendezett városnapi ünnepséget tartottak, Zentán.

A reggeli órákban a Tisza-menti Fúvósok adtak fergeteges koncertet a központi parkban. Majd a díszülés keretében átadták a város legrangosabb díjait.

-A zentai fúvószene egyidős az idén 140 éves zentai Önkéntes Tűzoltó egyesülettel, melynek megalakulása után már közvetlenül tűzoltóbálakat, táncmulatságokat rendeztek és térzenét szolgáltattak.
A fúvószenekar meghatározó elemévé vált Zenta város művelődési és zenei életének. A zenekar egyik ismert vezetője Remete Ireneusz volt, tőle Fábián Mihály vette át a karmesteri pálcát 1971-ben.
Fábián Mihály érdeme, hogy a fúvószenekart sok fiatal tehetséggel erősítette 1996-ban bekövetkezett haláláig.
A fúvószenakar újjászervezését Baráth László zenepedagógus kezdte meg 1999-ben. A fúvószenekar a környező országokban is vendégszerepelt, de vendégül láttak más külföldi zenekarokat is.
2003-tól Baráth László vezetésével több alkalommal is fúvósfesztivált szerveztek, és jeles rendezvényeken mutatkoztak be.
A kor követelményeinek megfelelően 2006-tól a zenakar Tiszamenti Fúvószenakar néven civil szervezetté alakult.
Ezt követően Gordán Kolos és Pető Zoltán vállalták a zenekar irányításának a feladatát, akikhez csatlakozott Masa Tibor karmester, s a felfiatalított, átszervezett fúvószenakar azóta töretlenül a város zenei életének meghatározó egyesülete, munkájukat díjak, elismerések övezik .
Az idei Pro Urbe-díjjal a 140 éves zentai fúvószenekar lelkes tagjainak és vezetőinek munkáját ismerték el.

picture-001

Forrás: eugentimes.wordpress.com

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,421FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe