Naponta bukkannak fel egymásnak ellentmondó információk a kávé élettani hatásairól. Mi utánajártunk, mi is rejlik a kávéscsésze mélyén, és mindez hogyan hat a szervezetre. 
Valószínűleg minden rendszeres kávéfogyasztó tisztában van azzal, hogy a koffein függőséget okozhat. Elég csak arra gondolni, micsoda kínokat élünk át, ha nem kapjuk meg a napi kávéadagunkat. Ilyenkor pedig nemcsak a lelki gyötrelmekről és a figyelemzavarról van szó: nem ritka a fejfájás és az émelygés sem. A koffein a legnépszerűbb pszichoaktív drog, ennek köszönhetően vált a kávé a mindennapjaink mentőitalává. Van, akinek egyetlen csésze is erős szívdobogást okoz, míg mások ugyanezt elfogyasztva jóízű álomba merülnek. Amikor felhajtunk egy presszókávét, 60-100 mg koffein jut a szervezetedbe, ami kitágítja az agy, a szív, a vese és a bőr ereit, emeli a testhőmérsékletet, valamint a légzés- és pulzusszámot. Hirtelen felébredünk, szellemi és fizikai teljesítőképességünk javul, a nyomott közérzet helyreáll. A világ máris barátságosabb hellyé válik, legalábbis 3-5 óráig – ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a koffein eltűnjön a szervezetből. Ezután rohamos teljesítménycsökkenés következik, a fáradtságot ugyanis nem szünteti meg a kávé, csupán mesterséges élénkségérzetet eredményez. Ne csodálkozzunk, ha kávézás után az indokoltnál gyakrabban látogatjukj a mosdót: az erek kitágításával a koffein fokozza a vese működését, ugyanakkor a hasi, zsigeri ereket összeszűkíti. A koffein könnyíti a légzést is, mivel a simaizmokat és a tüdő hörgőizmait elernyeszti – nem véletlen, hogy sok megfázás elleni készítményben is megtalálható.
A ló túloldala
Ezek a jótékony hatások csak akkor érvényesülnek, ha mértéket tartunk, és egyszerre 1 gramm koffeinnél többet nem fogyasztunk. A koffeinmérgezés ugyanis létező jelenség: ha egyszerre sok, például 10 csésze presszókávét lehúznánk, akkor izgatottság, remegés, szédülés, szívdobogás és szabálytalan szívverés, súlyos esetben izomgörcsök léphetnének fel. A koffeinmérgezés halálos is lehet, igaz, a rémtörténetekben ezért főleg a brutális koffeintartalmú energiaitalok a bűnösek. Két kávé elfogyasztása között érdemes négyórás szünetet tartani, és 3-4 csészénél többet nem inni egy nap, hogy a bevitt koffeinmennyiséget 600 mg alatt tartsuk. E fölött ugyanis érvényesülhetnek a hosszú távú negatív hatások: mivel fontos összetevői a különféle savak, a kávé erősen savasítja a szervezet. A túl sok kávé károsíthatja a gyomor nyálkahártyát, és növelheti a hasnyálmirigyrák rizikóját is. A tejfehérjék viszont lekötik a kávéban lévő savakat, ezért alakult ki a szokás, hogy többnyire tejjel vagy tejszínnel isszuk.
Kik ne vigyék túlzásba?
Mivel a koffein serkenti a vérkeringést és az idegrendszer működését is, pszichológusok szerint a kávé a szorongásban szenvedők, stresszre erősen érzékenyek esetében felerősítheti az érzelmeket, ezért nekik érdemes mértéket tartani a kávéfogyasztásban. A terhesség alatti túlzott koffeinfogyasztás vetélést okozhat, ezért a kismamák szintén a veszélyeztetett csoportba tartoznak. A sok kávé a szívet és a vesét intenzív munkára készteti, ezért a magas vérnyomással küzdők, a szív- és veseelégtelenségben szenvedők is mértékkel fogyasszák. Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethet egy másnapos ember, az az, hogy rengeteg kávét iszik. A kávé ugyanis dehidratálja az amúgy is sok folyadékot vesztett szervezetet. Továbbá étkezés után sem ajánlott kávézni, bármennyire is kívánnánk a kajakóma miatt. Étkezés után a vér nagyobb mennyiségben áramlik a hasi erekhez és az emésztőszervekhez, ezeket viszont a koffein szűkíti.
Hosszú távú jótékony hatások
A kávéfogyasztás tehát egyénfüggő: szervezetünk rövid- és hosszú távú reakciója függ az általános egészségi állapotunktól és koffeinérzékenységünktől. A sokat hangoztatott napi 3 csésze egy friss, 15 év eredményeit összefoglaló kutatás szerint 30 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Sokat dicsért összetevője ugyanis a kávénak az erős antioxidáns hatású vegyület, a polyphenol.
Forrás: life.hu
Reklám 
