Kovács Béla nagy hibát követett el azzal, hogy elmenekült a sajtó elől az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Török Gábor politikai elemző.
Kommunikációs szempontból a legrosszabb döntést hozta a jobbikos Kovács Béla azzal, hogy elmenekült az újságírók kérdései elől – mondta Török Gábor politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában.
“Politikus szerintem két hibát követhet el, az egyik az, hogyha rosszul beszél, ennél nagyobb hiba, ha nem beszél, a legnagyobb hiba pedig az, hogyha fut a kamerák elől. A futás az bizonyos értelemben a beismerésnek a jele azt gondolom, tehát a választók, vagy a tévénézők ezt így fogják értékelni. Tehát ez a performance ez sokat rontott a Jobbik teljesítményén, vagy a Jobbiknak a helyzetén az ügyben.”
Azonban az ügy Török Gábor szerint még így sem ronthatja jelentősen a Jobbik európai parlamenti választási szereplését, hosszútávon lehetnek komoly következményei.
“Ha most kellene előre jelezni, akkor azt gondolom, hogy a május 25-ödikei választást érdemben nem fogja még befolyásolni, hiszen nagyon rövid az idő, hogy ezek az információk eljussanak a választókhoz, ráadásul, miután nincsenek igazán tények, egy vád van, amely Kovács képviselő úrra vonatkozik, ezért nehezen hiszem, hogy ez most azonnali, nagyon komoly hatást válthat ki.”
Török Gábor ugyanis úgy látta, hogy Kovács Béla ügyét nem lehet Simon Gáboréhoz, az MSZP egykori elnökhelyettesének esetéhez hasonlítani, mert ott a híradások alapján világos és egyszerű volt a vád.
Polt Péter legfőbb ügyész nemrég az Európai Parlament elnökétől kérte, hogy az intézmény függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A Magyar Nemzet értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt, Kovács Béla azonban tagadta, hogy titkosszolgálat tagja volna.
Hivatalosan is megnyílt a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott kulturális gálaműsorral hétfőn a IV. Magyar Világtalálkozó elnevezésű, nyolc napon át tartó rendezvénysorozat.
Tanka László, a Magyar Világtalálkozó elnöke hangsúlyozta: a találkozó üzenete, hogy jó magyarnak lenni, mert olyan szellemi, tárgyi és emberi értékeink vannak, amelyeket más nemzetek is fontosnak tartanak. Ezért is választották a találkozó jelmondatául: “Határtalan összefogás értékeinkért”.
A hivatalos megnyitó ünnepségen több elismerést is átadtak. A Világ Magyarságért közéleti és művészeti elismerést azoknak ítélik oda, akik az összmagyarság összefogásának és nemzettudatának erősítése érdekében kiemelkedő munkát végeznek.
Az Összefogás a Magyarságért Díjat azok kaphatják, akik a határokon átívelő kapcsolatteremtés és együttműködés érdekében tevékenykednek. A díjazottak Józsa Judit erdélyi keramikusművész Életfa-kereszt – megmaradásunkért című alkotását kapták az elismerő oklevél mellé.
A találkozó kedden Ópusztaszeren folytatódott az Európai Ifjúsági Nappal, csütörtökön A nemzeti integráció fejlesztési rendszere a Kárpát-medencében címmel szakmai konferenciát tartott a Duna Palotában. A rendezvénysorozatra – amelynek díszvendége Kárpátalja – a világ öt kontinenséről érkeztek vendégek.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő
30 évig évi 38 milliárd köbméter földgázt ad el Kínának a Gazprom, ez történetüknek legnagyobb megállapodása. Az ár üzleti titok, de a kínaiak más kedvezményeket, például bányajáradéki kedvezményt is kapnak majd.
Aláírták a 30 évre szóló orosz-kínai földgázszállítási szerződést szerdán Sanghajban – hivatkozik az Interfaxra az MTI.
A Gazprom orosz állami energetikai cég és a kínai állami kőolaj- és földgázvállalat, az CNPC vezetői az évi 38 milliárd köbméter orosz földgáz Kínába szállításáról szóló megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő jelenlétében szentesítették kézjegyükkel.
A bejelentést követően 2 százalékkal nőtt a Gazprom részvényeinek ára a moszkvai tőzsdén.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy az orosz-kínai gázszállítási szerződés értéke 400 milliárd dollárt (mintegy 89 ezer milliárd forint) tesz ki. Miller az orosz földgáz köbméterenkénti árát azonban nem fedte fel arra hivatkozva, hogy az üzleti titok. Arról említést tett, hogy a szerződésben úgynevezett bányajáradéki adókedvezményről is szó van. (Oroszországban az ásványi anyagok kitermelését végző cégeknek kell bányajáradéki adót fizetniük.)
A Gazprom vezérigazgatója hozzátette, hogy minden elvi kérdést rendeztek kínai partnerükkel, és a Sanghajban aláírt szerződés a cég legnagyobb megállapodása. Ilyet más céggel még nem kötöttek.
A Kínába irányuló orosz földgázexportról szóló megállapodásról több mint tíz éve kezdtek tárgyalni. A szerződés szerint a Gazprom 2018-tól szállítja az évente 38 milliárd köbméter földgázt Kelet-Szibériából Kínába, amely a kelet-ázsiai ország jelenlegi éves fogyasztásának nagyjából a negyede. A csővezeték építését még nem kezdték meg.
Korábbi hírek szerint a Gazprom és a CNPC sokáig nem tudtak megállapodni a Kínába menő földgáz áráról. Moszkva szeretne évi legalább 10 dollárt kapni egymillió brit hőegységenként (BTU), ez nagyjából 350 dolláros árat jelent ezer köbméterenként. Nem hivatalos információk szerint Peking átszámítva kicsivel több mint 300 dollárt fizet a Türkmenisztánból érkező földgáz ezer köbméteréért.
Oroszország arra törekszik, hogy diverzifikálja gázexportját. Különösen azóta, hogy az ukrajnai válság miatt a Gazprom európai ügyfelei alternatív földgázbeszerzési források után néznek.
Az Európában fölhasznált gáz egyharmada orosz import, ennek fele Ukrajnán keresztül jut el a vevőkhöz. Az Európába irányuló szállításokból származik a Gazprom bevételeinek 80 százaléka.
A kijevi vezetés elismerte, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein nem fogják tudni lebonyolítani ma,vasárnap az előre hozott elnökválasztásokat. A belügyminisztérium szombati közlése szerint a szeparatisták miatt a helyi választási bizottságoknak a fele nem működik a két megyében.
Volodimir Hrinyak, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának vezetője közölte, a szakadárok több területen megszállták a választási bizottságok épületeit, elkobozták a dokumentumokat és a pecséteket, megfenyegették a testületek tagjait. Súlyos a helyzet a megyeközpontban, Donyeck városában., valamint délen Mariupolban. Szombattól életbe lépett a kampánycsend, amely vasárnap helyi idő szerint este nyolcig, azaz urnazárásig tart. A szavazócédulákon 21 elnökjelölt neve szerepel majd. Közülük négyen visszaléptek, de túl későn jelezték, ezért nevük rajtamaradt a szavazólapokon.
A választás napján két exit poll is készül: egy televíziós, amelyet négy ukrán tévécsatorna urnazárás után egy időben hoz nyilvánosságra, és egy úgynevezett nemzeti felmérés, amelyet három neves közvélemény-kutató készít.
A választásokon a közrend biztosításában részt vesz a Nemzeti Gárda több mint 5100 tagja is.
Annak ellenére, hogy számos más kulturális- és iskolai rendezvénnyel egyidőben zajlott, meglehetősen sok, több mint száz résztvevője volt annak az autonómia-konferenciának, amely az Erdélyi Magyar Néppárt szervezésében került megrendezésre pénteken a Nagyváradi városházán. Az esemény meghívottja a szókimondó televíziós műsorairól híres román regionalista, Sabin Gherman volt, aki ezúttal sem hazudtolta meg önmagát és a nemzetiségek békés együttéléséről szóló hangzatos beszédével kivívta a közönség szimpátiáját. Az eseményen felszólalt még Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke, aki a központosított rendszer hátulütőiről beszélt, Szilágyi Zsolt külügyi alelnök, aki a néppárt autonómia tervezetét mutatta be, valamint Zatykó Gyula országos alelnök, aki az adók megfelelőbb elosztását szorgalmazta.
Mint Sabin Gherman hangsúlyozta, az erdélyi magyarok és románok történelmi szégyene, hogy az idők során nem tudtak megbékülni egymás kultúrájával. „Lefogadom, hogy a teremben jelenlevők többsége több tucatnyi festményt fel tudna sorolni a Louvre tárlatából, de a nagybányai festőiskoláról keveset tud. A román tankönyvekben pedig sehol sem említik, hogy az erdélyi román népzenét Bartók Béla tette világhírűvé” – fogalmazott. A két nép között tátongó kulturális szakadékot csak úgy lehet áthidalni, ha hozzászokunk, hogy nem mi, személyesen vagyunk a felelősek a múlt század eseményeiért és „megtanuljuk jobban szeretni a gyermekeinket, mint az őseinket” – tette hozzá. Gherman véleménye szerint az erdélyiség érzete a különböző nemzetiségi hovatartozások fölött áll, s csak ennek elfogadását követően lehet igazán Erdély jövőjéről beszélni.
Attól, hogy egyesek sokat beszélnek a decentralizációról vagy regionalizációról, az még nem fog megtörténni – hangsúlyozta Gherman. Példaként hozta fel a román egészségügyet, ahol a felelősségeket átadták ugyan a városoknak és községeknek, az anyagi források viszont Bukarestben maradtak, ezzel kapcsolatban sokan mégis decentralizációról beszélnek.
Gherman a parlamenti retorika „szolgálatos mumusának” nevezte Székelyföldet, mind román, mind pedig magyar részről. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkezni az ott élő románságról sem – hangsúlyozta. A székely autonómia ugyanis automatikus védelmet és politikai képviseletet biztosítana a régióban kisebbségben élő románoknak, akiknek jelenleg elenyésző számban vannak képviselői a helyi önkormányzatokban.
Mint azonban hozzátette, ilyen témákról nehéz beszélni Bukarestben, hiszen a minisztériumoknál senki nem érti mit jelent a decentralizáció, az autonómia szó hallatán pedig másra gondolnak mint kellene. Gherman a román hallgatóság felé is címzett néhány költői kérdést: „Nem szeretünk-e mi is locsolni menni húsvétkor? Nem szeretjük-e a magyar barátainkkal együtt ünnepelni a szilvesztert, hogy kétszer ihassunk pezsgőt?” Mint hangsúlyozta, az ilyen „közösségi gyakorlatok” segítenek tompítani a különböző neveltetésből eredő nézetkülönbségeket.
Gherman szerint senki sem veszítene azzal, ha nemcsak Erdély, hanem akár Bukovina, Máramaros, Munténia, Moldova, vagy a Bánát is autonóm területekké válnának. Fontos kérdés viszont, hogy az ilyen léptékű decentralizációval nem egyszerűen annyit érnének-e el, hogy a „helyi kiskirályokból regionális kiskirályok” válnának. Ezt a problémát Gherman egy egyszerű törvényszigorítással oldaná meg, melynek értelmében korrupciós ügyek kapcsán nem lehetne felfüggesztett büntetéseket kiszabni.
Sabin Gherman szerint azonban ez az ország még nem érett meg arra, hogy autonómiát biztosítson különböző régióinak. Ezt bizonyítja a tanügy példája is. A minisztérium ugyanis lehetővé tette, hogy az iskolákban leadott tananyag húsz százaléka helyi érdekeltségű legyen. Vagyis hogy a különböző területeken élő gyermekek saját, regionális kultúrájukról és történelmükről is tanuljanak. Ezt a szabályt azonban sehol nem alkalmazzák. „Ez azért van mert kényelmesen érezzük magunkat a központosított rendszerben. Valaki jöjjön és mondja meg mit csináljunk, adjon nekünk fizetést, mi meg úgy teszünk mintha dolgoznánk” – vélekedett Gherman, aki hozzátette – az autonómia kemény munkáról szól, de olyanról, amelynek meglesz a gyümölcse.
A Magyar Patrióta Közösség tagjai felvidéki településekre látogattak az elmúlt hetekben. Egy hétvégén bebarangolták a történelmi Abaúj-Torna vármegye északkeleti csücskét. Az út során 16 települést látogattak meg, köztük olyanokat is, ahol manapság már nem is élnek magyarok. Következő körútjuk során az Ipoly-mentét barangolták be. A Magyar Patrióták Közössége 2014. január 22-én jött létre Budapesten. Követendő példaként tekintenek a hagyományos értékrend, a magyar tradíciók, a nemzeti megmaradás ápolására. A Magyar Patrióták Közössége a magyar nemzet értékeinek oltalmazására alakult meg, különös tekintettel kulturális, épített és népi örökségre, valamit a természeti kincsekre – áll a közösség küldetésnyilatkozatában. A tagok nagy része a korábbi Váralja Szövetség eszméit viszik tovább a közösségben. A szerteágazó tevékenységüket igyekeznek a külhoni területekre is kiterjeszteni. A fiatalokból álló szervezet első jelentősebb akciójaként látogattak el a Kassa-környéki településekre. Mint megtudtuk, a közösség egyik fő célja a szórványközösségben élő magyarokkal való kapcsolatfelvétel, valamint a környék magyar értékeinek a feltérképezése volt. Mint elmondták, a Bodrog és a Hernád közti magyar szórványvidéket közelebb szerették volna hozni az érdeklődők számára. Nemzeti kincseket, régi templomokat, ősi temetőket kerestek fel az említett környéken. A kétnapos felvidéki kirándulás során ellátogattak többek között Abaújnádasdra, Hernádcsányra, valamint Eszkárosra. Emellett megtekintették Nagyszálanc és Magyarbőd nevezetességeit is. Az Ipoly középső völgyébe tett kirándulás főcélja a helyi közösség véleményének kikérése volt az újjáépítendő Ipoly-hidakról. A delegáció célja volt továbbá, hogy a térség közismert és kevéssé közismert műemlékeiről, történelmi emlékeiről feljegyzést készítsen. A kirándulás során megtekintették Ipolybalogot, Ipolynyéket, illetve a Csábrág várát.
A szendrői (smederevoi) városi rendkívüli helyzetekkel foglalkozó stáb elrendelte Metalor halászfalu és Orešac víkendtelep azonnali evakuálását, mert nem rendelkeznek árvízvédelemmel, ezért a Duna elöntheti ezeket a városrészeket.
A Duna vízszintje ma Szendrőnél elérte a 680 centiméteres szintet, s várhatóan az éjszaka folyamán vagy holnap a vízszint eléri azt a szintet, amely felett a rendkívüli árvízvédelmi készültség lép életbe.
A városi stáb javaslata nyomán egy szakértői csoport bejárta a NIS kőolajtársaság és a Milan Balgojević gyár létesítményeinek környékét, mert azok a Duna közelében találhatók, és megállapították, hogy a létesítményeket megvédi az áradástól a már meglévő magas töltés.
A volt belügyminiszter, Biszku Béla bűnös, felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel visszaélés, a kommunista rendszer bűnieknek nyilvános tagadása miatt. Első fokon öt és fél évre ítélte a bíróság, tíz évre eltiltották a közügyektől. A büntetésbe beleszámítják a háziőrizetben töltött időt.
A Fővárosi Törvényszék első fokon öt év hat hónapra ítélte Biszku Béla volt belügyminisztert. Biszku az ítélethirdetés után továbbra is fülhallgatóval a fülén, nyugodtan hallgatta a bíróság indoklását. A Fővárosi Törvényszék minden vádpontban az ügyészség álláspontjával megegyezően döntött. Tóth Szabolcs bíró rövid és tömör összefoglalását ígérte az ítélet indoklásának, ami annak fényében talán érthető is, hogy Biszku ügyvédje közel három órán keresztül mondta védőbeszédét. Sorra veszi az egyes – már a vádiratban is felsorolt – helyszíneket, és az ottani eseményeket. A Nyugati-téri eseményeknél például a bíróság szerint nem állapítható meg olyan egyértelműen a felbujtás ténye, mint a salgótarjáni sortűznél. Utóbbinál ugyanis Biszku közvetlenül felelőssé tehető.
Biszkut a mai tárgyalásra is két idősebb hölgy kísérte el. A 93 éves vádlott botjára támaszkodva, a két nőbe kapaszkodva sétált el a székéig. A bíró ezúttal megtiltotta a tárgyalás élő közvetítését.
A tárgyalás elején az ügyész indítványára felolvastak három oldalt a nyomozati iratokból, mert az az előző tárgyalási napokon valamiért kimaradt. A bíróság ezzel a bizonyítási eljárást befejezte, az ügyész nekikezdett a perbeszédének. A bíró azt kérte, hogy ha nagyon hosszú lesz a beszéd, szóljon az ügyész, mert a vádlottnak szüksége van szünetre. Biszku erre közbekiabált, hogy “minél tovább tartson”.
Fotó: Tuba Zoltán – Origo
Ideológiai tűzparancs
“A józan ész megköveteli, hogy a törvény ne csak a szörnyű bűncselekmények közvetlen végrehajtóit sújtsa, hanem azokat is, akik a szovjet beavatkozás révén törvényellenesen kerültek hatalomra, akik a demokratikus kibontakozás elnyomására használták fel. Ők nem csak ösztönzői és felbujtói voltak az erőszaknak, hanem később a büntetőeljárásokat is befolyásolták. Ma, 58 évvel a történtek után, egy ilyen ember ül a vádlottak padján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyedül ő felel a történtekért” – kezdte közel másfél órás perbeszédét az ügyész.
Ezután az 1956 körüli eseményekről és a genfi egyezményről beszélt, és kitért Biszku Duna TV-nek adott, sokat emlegetett interjújára is, amelyben a vádlott is azt mondta: minden hatalom és döntés forrása az akkori állampárt volt. A bíróság olyan jegyzőkönyveket használt fel a bizonyítási eljárásban, amelyek hiteles lenyomatai az egykori MSZMP üléseinek, és az azokon elhangzottaknak, az ott született döntéseknek.
Miután Biszku és társai az 1956-os eseményeket ellenforradalomnak minősítették, mindent annak rendeltek alá, hogy hatalmukat megerősítsék – mondta az ügyész. Miskolcon, Pécsen és Salgótarjánban különös figyelemmel kell kísérnie a karhatalomnak az ott kialakult gócpontokat, ellenállásokat – erről az ügyész szerint maga Biszku Béla rendelkezett, aki közvetlenül irányította a karhatalmat. 1956. november 21-én azt a döntést hozták, hogy Nógrád megyében szervezzék meg a fegyveres karhatalmat, feladata pedig a fegyveres ellenforradalmi csoportok felszámolása lett.
Az ügyész szerint fontos kérdés, hogy volt-e közvetlen tűzparancs. 1956. december 3-án egy ülésen Biszku Béla a következőkről rendelkezett: “Karhatalmi szerveinknek sokkal erélyesebben kell viselkednie, mint eddig. Szükséges az, hogy a munkástanácsok nyilvánvaló fasiszta elemeivel szemben fellépjünk.” Ez az ügyész szerint egyet jelent a nyílt erőszak alkalmazásával. Közvetlenül nem bizonyítható, hogy a helyszínen bárki parancsot adott volna a karhatalomnak a lövésre, de “ideológiai tűzparancs” volt – ahogy az ügyész nevezte.
Fotó: Tuba Zoltán – Origo
Teljesen egyértelmű és világosan látható, hogy a vádlott és társainak utasítása nélkül a szándékos emberölések nem történtek volna meg. Biszku tisztában volt azzal, hogy a döntéseit végrehajtják. “És hogy miért kellett gyorsan és kegyetlenül leszámolni az ellenséggel? A megtorlás, a hatalom megszilárdítása miatt” – mondta az ügyész, aki szerint nem fér kétség ahhoz, hogy aljas indokból és aljas célból követték el a bűncselekményeket.
Az ügyész indítványozta, hogy Biszkut mondják ki bűnösnek a vádiratban is felsorolt vádpontokban. Súlyosító körülmény, hogy fiatal nők és egy tízéves gyerek is az áldozatok között volt. Enyhítő körülmény az azóta eltelt idő, Biszku életkora és egészségi állapota. Az ügyész életfogytig tartó fegyházbüntetést, és a közügyektől való eltiltást kért Biszkura.
“A politikai akarat ültette a vádlottak padjára”
A szünet után Biszku ügyvédje nekikezdett a védői perbeszédnek. Már az elején elnézést kért azért, hogy monoton lesz, de “azért próbálok majd szórakoztató is lenni”. Biszkut nem új bizonyítékok miatt, hanem a 2010-es “rendszerváltás” miatt ültették most a vádlottak padjára – mondta az ügyvéd. Szerinte új hivatalos emlékezetpolitika született négy éve, és aki ezt negatív színben tünteti fel, azt üldözi a jelenlegi hatalom.
Magyar Gábor azt mondta: a lex Biszku megalkotta a kommunista bűncselekmény fogalmát, az jogalkotókat semmi sem tántoríthatta el attól, hogy bíróság elé állíthassák a volt belügyminisztert. “Mindent elkövettek Biszku Béla üldözése érdekében, ha kell az emberiségi jogokon is átgázolva” – mondta. Biszku védője legalább fél órát szentelt beszédéből a különböző nemzetközi joggyakorlatok, egyezmények és vonatkozó törvények ismertetésének, majd rátért védence konkrét szerepére.
Szerinte szó sincs róla, hogy Biszku általános parancsot adott volna a karhatalmi erőknek arra, hogy lépjenek fel a munkástanácsok tagjaival szemben. A munkástanácsok meghatározott tagjai elleni fellépésre szólított fel. Nincs rá bizonyíték, hogy a karhatalmi erők azért használták a fegyverüket, mert erre parancsot kaptak Biszkutól. Az ügyvéd beszédében még a rezsiharcot is szóba hozta egy ponton. Az ügyvéd szerint az, hogy Biszku azt mondta: “gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük” elég talányos megfogalmazás ahhoz, hogy konkrét lőparancsot jelentsen.
Az ügyvéd azzal fejezte be védőbeszédét, hogy sok bátorságot kíván a bíróságnak az ítélet meghozatalához.
Az ügyész azt mondta: pályafutása alatt még sosem élt a viszontválasz lehetőségével, most mégis megteszi. Azt az ügyvédi feltételezést ugyanis, hogy az ügyészség bármilyen politikai igényt szolgálna ki, a leghatározottabban visszautasítja.
Biszku nem élt az utolsó szó jogával. A bíró megkérdezte, hogy vállalja-e, hogy az ítélet megszületéséig hátralevő egy-másfél órát még itt marad, vagy napolják el a tárgyalást. Biszku erre azt kiabálta: “Fejezzük be!”
Ritkán szólalt meg
Az idén 93 éves Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Tárgyalása idén márciusban kezdődött, az eljárás nagy részét a nyomozati anyagok ismertetése tette ki, tanúkat nem tudott meghallgatni a bíróság, mert az érintettek időközben meghaltak. Biszkut minden tárgyalásra két idősebb nő kísérte, nagyon ritkán szólalt meg a tárgyalásokon, akkor is csak azért, mert nem hallotta, amit a bíró mond, vagy mert zavarta a nagy huzat.
A volt belügyminiszternek a vádirat szerint felelnie kell annak a három embernek a haláláért, akik 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari “vörös zászlós” tüntetésen vesztették életüket, valamint annak a 46 embernek – köztük nők és gyerekek – a haláláért, akik két nappal később Salgótarjánban haltak meg.
Fotó: Tuba Zoltán – Origo
Engedély nélküli lőszer
Az ügyészség Biszkut felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolta meg.
A vádirat szerint ő tehet arról is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Köztük volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek, a bántalmazások miatt egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Biszkunak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte.
Ezeken túl Biszkunak felelnie kellett azért is, hogy a lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatáskor 11 darab engedély nélküli lőszert találtak.
Fotó: Tuba Zoltán – Origo
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért, a védelem felemtésért fellebbezett. Az ügyészség indítványozta, hogy Biszkut helyezzék előzetes letartóztatásba, de ezt a bíróság elutasította.
Az ítélethirdetésre a jobbikos Novák Előd is megjelent, majd az ítélethirdetés után távozott is.
Mundruczó Kornél Fehér Isten című alkotása nyerte Cannes-ban az Un certain regard versenyszekció fődíját!
Pénteken este átadták Cannnes-ban az Un Certain Regard versenyszekció díjait. A játékfilmes versenyprogram melletti legjelentősebb kategóriában hatalmas sikert aratva Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje nyerte a fődíjat.
Az elmúlt évek legnagyobb magyar filmsikeréhez egy további apró elismerés is párosul: Mundruczó alkotása megkapta a legjobb kutyás filmnek járó Palm Dog díjat is.
Az Un Certain Regard szekcióban a zsűri díját Ruben Östlund remek svéd drámája, a Force majeure (Vis major) kapta. A zsűri különdíját Wim Wenders dokumentumfilmje, a The Salt of the Earth kapta. A szekció nyitófilmje, a Party Girl a legjobb együttes színészi teljesítményért kapott díjat: Marie Amachoukeli, Claire Burger és Samuel Theis alakítását együttesen díjazta a zsűri. A legjobb színész David Gulpilil lett Rolf de Heer rendezésének, a Charlie’s Countrynak a főszerepéért.
A Pablo Trapero, Peter Becker, Maria Bonnevie, Geraldine Pailhas, Moussa Toure alkotta zsűri 20 egész estés filmből választotta ki a legjobbakat. Délután átadták a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének, a FIPRESCI-nek és az ökumenikus zsűrinek a díjait is.
A kritikusoknál a legjobb film díját a török Nuri Bilge Ceylan Kıs Uykusu (Winter Sleep) című drámája kapta, az Un certain regard szekcióban pedig Lisandro Alonso Jauja című filmjét jutalmazták FIPRESCI-díjjal. Az ökumenikus zsűrinél a mauritániai Abderrahmanne Sissako Timbuktu című filmje lett a befutó, különdíjban részesült Wim Wenders The Salt of the Earth című dokuja, valamint a Hermosa Juventud című francia-spanyol film.
A versenyprogram vetítéseinek befejezése után az Arany Pálma favoritja a török Nuri Bilge Ceylan Winter Sleep című kortárs drámája. A több mint háromórás film mind vallási, mind politikai, mind társadalomkritikai referenciákkal rendelkezik, amely Csehov-novellákon alapuló mozi, csodás anatóliai környezetben. Őt követi az esélyesek sorában a hasonló kritikai attitűddel készült orosz Leviafan (Leviathan), Andrej Zvjágincev legújabb drámája.
Abban a többség egyetért, hogy e két film között dőlhet el a legfontosabb díjak, az Arany Pálma és a zsűri nagydíjának sorsa. A Dardenne-testvérek Két nap, egy éjszaka című filmje a legjobb színésznő (Marion Cotillard), Mike Leigh Mr. Turner című filmje a legjobb színész díját kaphatja (Timothy Spall).
Az esti záróvetítés a spagettiwesternek előtti tisztelgés jegyében zajlik, ezért nem egy új filmet, hanem Sergio Leone Egy maréknyi dollárért című klasszikusát választották a szervezők, mintegy nyomatékosítva az idei cannes-i főtémát. Az elmúlt napokban többek között az éjszakai vetítések sorában vetítették Kristian Levring dán westernjét, a The Salvationt, a versenyprogramba kapott meghívást Tommy Lee Jones The Homesman című bosszúwesternje, a tengerparti szabadtéri vetítések között pedig látható volt Leone Dollár-trilógiájának második és harmadik darabja, a Pár dollárért többért, illetve az A Jó, a Rossz és a Csúf.
Ami a további magyar résztvevőket illeti: a rövidfilmek között Szőcs Petra Kivégzés című kisfilmjének sikeréért izgulhatunk, az pedig már pénteken kiderült, hogy a főiskolás filmek Cinefondation szekciójában nem nyert Kárpáti György Mór Provincia című diplomafilmje. Az Abbas Kiarostami vezette zsűri a fődíjat és a vele járó 15 ezer eurós pénzjutalmat az amerikai Skunk című kisfilmnek adta, a második helyezett a szingapúri Oh Lucy! lett, a harmadik helyezettnek járó díjat megosztva kapta az olasz Lievito madre és a brit The Bigger Picture.
Vertük a fecskefészkeket, az istálló eresz alatt, kinoztuk és csaptuk a földhöz a kopasz fecskefiakat.
Nem hatottak meg a kifosztott madarak sikongásai, – játszottunk… Van-e különb játék, mint életekkel játszani?…
Egy kisfecskét én hazavittem, hogy anyámnak megmutatom – A szivemet cseréltem el azon a végzetes napon, az én ártatlanul kegyetlen, öldöklő gyermekszivemet…
Anyám is jobban tette volna, ha nem szült volna engemet! Nem bántott, csak azt mondta, hogy a fecske Isten madara, s aki bántja, azt megveri az Isten tüzes ostora. Azt kérdezte: hogy esne nékem, ha megfogna egy óriás, s kitépné a két kezemet, mikor nem is volnék hibás?…
Tanyasi játszótársaimnak elmondtam: mit mondott anyám, de félrelöktek. Nem fogott rajtuk a jámbor tudomány. Magam is maradtam, kis tudós, egy játékommal kevesebb, két kezem tisztább, mint a másé, de a két szemem könnyesebb…
Miért is tanitott jóra, szépre? Miért nem mondta, hogy öld, csak öld, ne sajnáld a kicsit, a gyengét, mert az erőseké a Föld, kiknek szivében nincs bünbánat, se irgalom, se kegyelem!… Fegyverrel birják a világot, és énnekem nincs fegyverem.
Nincs fegyverem más, csak a szó, és nem hallgat rám a világ, nem hallja meg, hogy sikoltoznak fiaik után az anyák.
Nem hallja, hogy siratja rablott szerelmes a szerelmesét, – egy neveletlen, óriás, vad gyermek az emberiség.
Ki fékezi meg ezt a játszó, gyilkos óriásgyermeket? Ki fogja égi tudományra a durva népvezéreket? –
Anyai szó! Angyali szózat, isteni fegyver, tüzesen szállj szivrol szivre, szájról szájra, se is némulj el sohasem!…
A pajzsmirigybetegségek gyógyszeres kezelése mellett a beteg is sokat tehet állapotának javulásáért. Tudatos odafigyeléssel és étrendi változtatásokkal a terápia hatékonysága növelhető. Felismerés és kezelés Az európai lakosság körében a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a fokozott működés 1,4%-ban fordul elő. A betegség a páciens panaszainak kikérdezése, vérvizsgálat – a hormonszintek ellenőrzése – és fizikai vizsgálat, esetleg pajzsmirigy ultrahang segítségével diagnosztizálható. Nem megfelelően működő pajzsmirigy esetében a beteg tünetei gyógyszerek segítségével, a hormonszint beállításával kezelhetők. Emellett azonban javasolt néhány életmódbeli változtatást is bevezetnünk a panaszok enyhítésére.
Tej és ízfokozók
A pajzsmirigybetegségek holisztikus szemléletű megközelítésénél a gyógyszeres kezelés mellett fontosnak tartom a táplálkozás szerepét is – magyarázza dr. Bérczy Judit endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Gondoljunk csak arra, ha valaki például náthás, vagy influenzás, az étvágya csökken. A szervezet öngyógyításra törekszik azáltal, hogy az energiáit nem a gyomrot megterhelő ételek emésztésére, hanem a betegség leküzdésére fordítja. Ugyanez az elv érvényesíthető a pajzsmirigybetegségek esetében is, melynek egyik sarkalatos pontja a tejfogyasztás kérdése.
Manapság egyre többen küzdenek laktóz-intoleranciával, illetve tejallergiával puffadásos, székrekedéses, vagy éppen hasmenéses tüneteket észlelve magukon. Emögött az áll, hogy a tejben lévő kazein egy nagy molekulájú fehérje, mely lebontásáért egy kazeináz nevű enzim felelős, amellyel a csecsemőkor után már nem rendelkezünk. Így a tej megemésztése igen energiaigényes folyamat és még nyálkaképződéssel is jár. Az energiaegyensúly alapján nyilvánvaló, hogy ha valamire nagyon sok energia megy el, akkor ez valahonnan el kell venni. A gyógyulás érdekében javasolt minden nagy energia-elvonással járó táplálkozást beszüntetni, így például a napi nagy mennyiségű tejfogyasztást is, sőt, van, akinél teljesen ki kell iktatni a tejet. Ezen kívül érdemes még figyelmet fordítani egy glutamát nevű tartósító ízfokozószerre, amely szinte minden ételízesítőben, felvágottban, készételben, tartós élelmiszerben megtalálható. Ez az anyag könnyen felboríthatja a hormonháztartás egyensúlyát azáltal, hogy megemelheti a prolaktin szintet. Bár a glutamát (E620-628 közt) a véragy-gát miatt nem jut át az agyba, de van egy terület, amely ezen a védettségen kívül esik: az agyfüggelék-mirigy. Ráadásul bizonyos esetekben átjárhatóvá válnak ezek a rendszerek, sőt az ízlelőbimbókon keresztül a glutamát mindenképpen egy izgató jelet küld a központi idegrendszernek.
Édességek, inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy
A túlzott cukorfogyasztás, különösen a gyorsan felszívódó szénhidrátok hirtelen megemelik a vércukorszintet. Ilyen módon az étkezés után 3-4 órával kialakult hatalmas inzulinválasz a vércukorszint esését eredményezi. Ez megnyilvánulhat a koncentrálóképesség zavarában, gyengeségben, álmosságban, ájulásszerű rosszullétben, szapora szívdobogásban, verejtékezésben is. Általában megfigyelhető, hogy a tünetek édességgel jól enyhíthetők. Amennyiben ezek a tünetek rendszeresen ismétlődnek, a felsorolt panaszokat az inzulinrezisztencia kezdeti jeleinek tekinthetjük, melyek már jelzik, hogy a szervezet hormonháztartása kibillent egyensúlyából. Ebben az állapotban nem csak arról van szó, hogy a sejtek inzulin érzékenysége nem működik megfelelően, de számos betegségre is fogékonyabbá válunk. Az inzulinrezisztencia következménye lehet a 2-es számú cukorbetegség, PCOS, de összefügg a pajzsmirigybetegségek kialakulásával is. Nem egyértelmű ugyan, hogy az inzulinrezisztencia miatt borul fel a pajzsmirigy működése, vagy fordítva történik, de kutatások bizonyítják, hogy az inzulinrezisztencia gyakoribb pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek esetében.
Mit tehetünk a gyógyulás érdekében?
Kerüljük a tej fogyasztását, a tejtermékek közül válasszuk inkább a joghurtot, kefírt! Az ízfokozók csökkentésére érdemes házi készítésű ételeket fogyasztani, és a lehető legkevesebb ételízesítőt használni, valamint elolvasni az élelmiszerek összetevőit. Mivel a mesterséges édesítőszerek is többlet feladatot adnak a májnak, ezeket is érdemes elhagyni. Fontos a napirend kialakítása. Ha úgy érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett, hajlamosabbak vagyunk rendszertelenül étkezni, több édességet fogyasztani. A nap folyamán inkább többször együnk, kevesebbet, ezzel is egyensúlyban tartva a vércukor szintet. A fehérje és a szénhidrát egyidejűleg történő elfogyasztása szintén nagy energia-elvonással jár. Kerülendő ezért például a jól ismert rántott hús, burgonyapürével menü is. Köretként válasszunk inkább zöldségeket, főzelékféléket. Kerüljünk minden olyan élelmiszert, vagy étkezési szokást, amely a szervezetben erjedési folyamatot indíthat el. Ennek érdekében nem javasolt a gyümölcsöt az étkezés végén fogyasztani, ezeket mindig önállóan, például tízóraiként együk. Lényeges, hogy a gyógyulás folyamatát megfelelő vitamin- és ásványianyag pótlással is segítsük. A jód szedése pajzsmirigybetegség esetén mindig egyénfüggő és a kezelőorvos javaslatára történik. Különösen azért, mert túlműködés esetén egyáltalán nem javasolt. A szelén tabletta többnyire jótékony hatású, csakúgy, mint az omega-3 tartalmú készítmények. Számos kutatás igazolja, hogy a D-vitamin a pajzsmirigy betegek gyógyulásának is fontos eleme, ezen túl pedig segít megelőzni a betegséggel járó gyakori csontállomány csökkenést is.
A humusz Közel-Keleten népszerű étel. A humusz szó jelentése eredetileg csicseriborsót jelent. Egyes források szerint a csicseriborsót több mint tízezer éve ismeri és fogyasztja az emberiség. Palesztinában és Mezopotámiában termelték is. Vasban és C-vitaminban gazdag, tartalmaz folsavat és B6-vitamint, proteineket és rostokat is. A vegetáriánus táplálkozás híveinek nagyon kedvelt étele. Akár nevezhetnénk az arab világ körözöttjének is.
Nyáron, amikor nincs kedvünk a meleg ételhez, különféle salátákkal kiegészítve tartalmas, de könnyű étel. Jól kiegészíti a paradicsom, az uborka, a koriander, a zöldpetrezselyem.
Én igazából itt Amerikában ismertem meg a humuszt. Egy arab osztálytársam minden nap megkínált vele. Aztán rájöttem, hogy vásárolni is lehet a humuszt, igaz nem olyan igazit, mint amit Asma, az osztálytársam készített.
Szóval, nagy kedvenc mártogatni tortilla chipsszel, sárgarépával, paprikával, uborkakarikákkal, zellerszárral…végül is akármivel jó.
Gondolkodtam rajta, hogy ezt nem lehet olyan ördöngös dolog elkészíteni. Utána néztem, és tényleg egyszerű – sőt, fűszerezhetjük akár magyarosan is, vagy ahogy éppen akkor kívánjuk.
Hozzávalók úgy kb. 6 adaghoz:
½ font főtt csicseriborsó
4 ek szezámpehely vagy zabkorpás szezámpehely
1/2 deci olíva olaj vagy szezámmagolaj
3 – 4 gerezd fokhagyma
só, cayenne bors
tejföl,
mustár, citrom lé
A száraz csicseriborsót áztassunk be 24 órára. Ennyi idő alatt szépen felszívja magába a nedvességet. Majd kuktában 20 perc alatt, vagy sima fazékban valamivel több idő alatt, sós vízben főzzük puhára. Kihűtve, vízben tárolva napokig is eláll így a hűtőben. Szóval érdemes nagyobb mennyiségben készíteni.
A szezámpelyhet pirítsuk meg egy üres serpenyőben. Majd adjuk hozzá a szezámmagolajat, és a tört fokhagymát is. Kicsit pirítsuk, hogy a fokhagyma is piruljon meg. Tegyünk minden hozzávalót egy erős mixerbe, és pürésítsük selymesen krémesre. Pörésítés közben sózzuk, fűszerezzük, ahogy éppen kívánjuk. A csípős és a savanyú íz mindenképp legyen jelen a krémben.
Ha ízlésünk szerit van már, tegyük egy tálkába díszítsük ki olívabogyóval, vagy pirított fenyőmaggal, vagy petrezselyemzölddel, zöldhagymakarikákkal, vagy éppen fokhagyma karikákkal ha úgy tetszik.
