Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Vatikánváros, 2014. január 15., szerda (MTI) – Leváltotta az IOR vatikáni bankot eddig felügyelő bíborosi bizottság elnökét és három tagját Ferenc pápa szerdán.
A bizottság tavaly februárban XVI. Benedektől kapott ötéves mandátumot, a pápa lemondása előtt tíz nappal. Ferenc pápa most teljesen megújította az öttagú bizottságot, a folyamatosság biztosítására egyedül Jean-Louis Taurant hagyta meg a helyén. A pápa menesztette a testület vezetőjét, Tarcisio Bertonét, aki ezt a tisztséget megtartotta, miután tavaly távozott a szentszéki államtitkárság éléről. Az egyházfő leváltotta a bizottság tagjaként dolgozó Domenico Calcagno bíborost az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (Apsa) elnökét is. A következő öt évben Christoph Schönborn bécsi érsek, Thomas Collins torontói érsek, Santos y Abril Castelló, a római Santa Maria Maggiore pápai bazilika főpapja, Jean Louis Tauran, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke, valamint Pietro Parolin szentszéki államtitkár lesz a tagja. Az új bizottsági tagoknak kell megválasztaniuk a testület új elnökét. A VaticanInsider hírportál arra emlékeztetett, hogy eddig a mindenkori szentszéki államtitkár – Bertone, előtte pedig Angelo Sodano – vezette az IOR-t felügyelő bíborosokat, de most Santos y Abril Castelló, Buenos Aires egykori apostoli nunciusa tűnik esélyesnek. A bíborosi bizottság megújításával Ferenc pápa újabb lépést tett az IOR működési átalakítására. A tavaly februártól Ernst von Freyberg német bankár vezette vatikáni bankról az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága decemberben közölte második jelentését, további belső átalakítást sürgetve az átláthatóság érdekében. A terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni nemzetközi előírásoknak eleget téve az IOR-nál nyitott majdnem 19 ezer számlából tavaly 1200 nem egyházi számlatulajdonost szólítottak fel arra, hogy helyezze át pénzét más pénzintézetbe. A felszólítottak között volt Irán, Irak, Indonézia és Szíria római nagykövetsége.
Zürich, 2014. január 13., hétfő (MTI) – Cristiano Ronaldo, a Real Madrid portugál válogatott futballistája nyerte el 2013-as teljesítménye alapján a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), valamint a France Football magazin által közösen odaítélt FIFA-Aranylabda díjat, amelyet a FIFA zürichi gáláján adtak át hétfőn. A legszebb gólért járó Puskás-díj a svéd Zlatan Ibrahimovicé lett.
A 28 éves Ronaldo 2008 után második alkalommal érdemelte ki az elismerést, amelyet korábban csak két portugál, a nemrég elhunyt Eusébio, valamint Luis Figo kapott meg. A királyi gárda világklasszis futballistája, aki a 2013-as naptári évben összesen 69-szer volt eredményes, szoros küzdelemben előzte meg két riválisát: ő a voksok 27,99 százalékát kapta, míg az FC Barcelona elmúlt négy alkalommal aranylabdás argentin játékosa, Lionel Messi 24,72 százalékkal lett második, a Bajnokok Ligája-győztes Bayern München francia szélsője, Franck Ribéry pedig 23,36 százalékkal a harmadik. A FIFA szóvivője, Walter De Gregorio elárulta, a végső sorrend nem változott azáltal, hogy a FIFA meghosszabbította a szavazási határidőt, ráadásul így a voksolásra jogosultak 50 százaléka helyett 88 százaléka nyilvánított véleményt. “Nincsenek szavak, amelyekkel leírhatnám ezt a pillanatot” – mondta meghatódva a győztes Ronaldo. A nőknél az Európa-bajnoki címet nyert német válogatott kapusát, Nadine Angerert választották a legjobbnak. Az ötödik alkalommal kiírt Puskás-díjat, vagyis az év legszebb góljáért járó elismerést Ibrahimovic kapta. A Paris Saint-Germain svéd csatára 2012 novemberében az angolok elleni barátságos válogatott mérkőzésen csaknem 30 méterről, fantasztikus mozdulattal ollózott a kapuba. A díjat – amelyet korábban Cristiano Ronaldo, a török Hamit Altintop, a brazil Neymar és tavaly a szlovák Miroslav Stoch érdemelt ki – Orbán Viktor miniszterelnök adta át. A legjobb tréner Jupp Heynckes, a Bajnokok Ligája-győztes, német bajnok és kupagyőztes Bayern München nyáron távozott vezetőedzője lett. A legjobb női csapatot irányító szakembernek a német válogatottat ismét Eb-sikerre vezető Silvia Neidet választották, ő 2010 után másodszor részesült ebben az elismerésben. A FIFA tiszteletbeli Aranylabdával jutalmazta minden idők egyik legjobb labdarúgóját, a brazilok háromszoros világbajnok élő legendáját, Pelét. Az indoklás szerint azért vehette át a díjat, mert az ő idejében még csak Európában futballozó játékos kaphatta az elismerést, így neki soha nem volt esélye elnyerni azt, hiába tartották kora legjobbjának. Az elnöki különdíjat Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi belga elnöke vehette át, míg a FIFA Fair Play Díját az Afgán Labdarúgó Szövetség érdemelte ki. A labdarúgókat képviselő érdekvédelmi szervezet (FIFPro) által megválasztott álomcsapatba a spanyol bajnok Barcelonából négyen kerültek be, míg a BL-győztes Bayern Münchenből hárman. Az együttes még a Real Madrid és a Paris Saint-Germain két-két játékosával egészül ki. A zürichi díjátadó gálán jelen volt Puskás Ferenc özvegye.
Budapest, 2014. január 15., szerda (MTI) – Kassai Viktor csalódottan vette tudomásul, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) nem jelölte az idei, brazíliai világbajnokság játékvezetői közé. A döntéssel kapcsolatban elmondta: szűkös az Európából a vb-re utazók névsora, nagy volt a versengés a kontinensen.
“Természetesen stábommal együtt csalódással értesültünk róla, hogy a FIFA végül nem számol velünk a világbajnokságra utazó szűk keretben, de mint ahogy egy sportoló életében sem kizárólag sikerek szerepelnek, egy játékvezetőnek is el kell tudni fogadnia azt, ha számára kedvezőtlen döntés születik” – idézte a 2011-ben a világ legjobb bírójának választott Kassait a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) internetes oldala. A magyar játékvezető, aki négy éve, a dél-afrikai vb-n négy mérkőzésen működött közre, hozzátette, hogy a FIFA minden kontinensnek lehetőséget ad, “így rendkívül szűkös az Európából a vébére utazók névsora”. “Hatalmas volt a versengés a bekerülésért az európai játékvezetők között, rajtam kívül több nagy névként számon tartott szakember is csalódott lehet a döntést követően” – mondta. Mint fogalmazott: tudomásul veszi a döntést, és büszke az eddig elért eredményekre, egyúttal segítőivel, Erős Gáborral és Ring Györggyel készen áll arra, hogy “a következő idényekben a hazai és nemzetközi szintéren is a legmagasabb szinten képviseljék a magyar színeket”. A FIFA 25 bírót és segítőiket, valamint kilenc tartalék bírót és melléjük egy-egy asszisztenst jelölt a vb-re. Európából kilenc trió – egy-egy német, török, svéd, holland, angol, olasz, spanyol, portugál és szerb -, valamint egy norvég tartalék duó utazik majd Brazíliába. A kontinens játékvezetői közül három (török, svéd, szerb) képvisel olyan országot, amelynek válogatottja nem jutott ki a tornára. “Az MLSZ és annak játékvezetői bizottsága büszke arra, amit Kassai Viktor eddigi pályafutása során elért, többek között BL-döntőt, olimpiai döntőt vezetett, Európa-bajnokságokon, világbajnokságon állt helyt” – fogalmazott Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke, a szövetség játékvezetői bizottságának elnöke. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy “a FIFA döntő többségében új játékvezetőknek adta meg a lehetőséget a bizonyításra”, így Kassai Viktoron kívül további neves játékvezetők sem kerültek be a szűk keretbe. Példaként a német Wolfgang Starkot, a francia Stéphane Lannoyt vagy a szlovén Damir Skominát említette. “Azt is látni kell, hogy a 2010-es világbajnokságra utazó keretből egyedül Howard Webb tagja most is a legszűkebb keretnek” – tette hozzá.
Lesznek, akik majd kinevetnek. Ti ne hallgassatok azokra. Olyanok ők, mint a cserepes Urasági kastély gyermekei: Nevetik a durvaorrú parasztot, Mikor trágyás szekerén elindul, Hogy kenyérré kovászolja a földet. És lesznek, akik elszörnyülködvén Ilyesféléket beszélnek egymásnak: Miket össze nem fecseg ez az ember! Hisz ez bolond, zárjuk el hamar, Lázas hitét lehűti majd a magányosság. Erre pedig csak azt mondhatom, Az én akarásom nem bolondság, Hanem tövigkalászos táblája a tibennetek Még csak csirázó búzaszemeknek. Az én hitem a földnek melegsége És miként a föld szétosztja melegét Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt, Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek. Ti mégse hallgassatok a szörnyülködőkre És meg ne vessétek őket: Mindannyian és egyformán Testvéreim vagytok.
Demetrovics Zsolt addiktológus a testedzésfüggőségről
A viselkedési függőségek között új jelenségnek számít a testedzés-dependencia, amiről nemrégiben itthon is reprezentatív felmérés készült. Az addiktológia alapjai című szakkönyvsorozat szerkesztőjével a káros mértékű sportolásról, az edzésbe menekülésről, a monotonitás kereséséről és megküzdési kísérletekről beszélgettünk.
Magyar Narancs: Hogyan lehet közérthetően definiálni a testedzésfüggőséget?
Demetrovics Zsolt: Az a túlzott testedzés, ami problémákat okoz. Ugyanúgy, mint a kémiai addikcióknál, például az alkoholizmusnál sem csak a mennyiség alapján diagnosztizáljuk a függőséget, bár kétségtelen, hogy egy bizonyos szint felett egyértelműbb az ártalmasság. A dohányzásnál meg, ugye, bármilyen mennyiség káros. A testedzésfüggőség azért speciális, mert egy bizonyos mennyiség nemhogy nem káros, hanem a testi-lelki egészség egyik fő komponense. Hogy mennyi a sok, az egyéntől függ, nemtől, életkortól, edzettségi szinttől, családi körülményektől. Akinek öt gyereke van, és fél napot bármilyen edzéssel tölt, ott biztos komoly problémák lesznek ebből.
MN: Amatőröknél és a profiknál is?
DZS: A profi sportolót válaszszuk le, ő hivatásszerűen csinálja, neki ez munka, a függőség nála fel sem merül ebben a kontextusban.
MN: Sportkörökben van egy olyan mondás, hogy a kettőt csak az különbözteti meg egymástól, hogy a profinak több ideje van regenerálódni. Sok amatőr közel ugyanannyit és ugyanolyan szinten edz, mint egy profi – edző és szponzor nélkül.
DZS: A profi a munkán kívüli idejében regenerálódik. Egy amatőrnek maga a sportolás kellene, hogy regeneráció legyen, mivel a sport célja alapvetően a kikapcsolódás, közérzetjavítás. De ha valaki 8 órát munkára, 8 órát alvásra és a maradék 8 órát sportolásra, az azzal kapcsolatos gondolkozásra szán, akkor ki fognak esni dolgok – párkapcsolat, család, hobbi -, amik az egészséges életvitel részét képezik. A függőség alapvető komponense, hogy valami más helyett csinálom a dolgot, hogy elkerüljek egy olyan tevékenységgel való foglalkozást, ami számomra problémát jelent. Ha valaki azért fut, hogy kikapcsoljon a mindennapokból, és például ne azon kelljen gondolkoznia, hogy miért nincs párja, miért van valakivel konfliktusa, akkor már nem valamiért, hanem valami elől fut.
MN: Akár egy alkoholista?
DZS: Igen, de itt még inkább a mértéken van a hangsúly. Aki meg tudja tenni, hogy futás közben kimossa magából a sok feszültséget, az oké, mert amikor másnap bemegy melózni, akkor frissebb, erősebb lesz. A sport ebben az esetben a testi-lelki rekreációt szolgálja, és akár a probléma felszámolását is segítheti, hisz akad, aki sport közben jól át tud gondolni mindent. Az alkoholnál sosem megoldás az ivás, ellenben a futásnak lehet egy megoldást segítő funkciója.
MN: Hol fordul át a dolog egészséges mértékből függőségbe?
DZS: Aki kevésbé tudja oldani magában a feszültséget, más eszközt keres. Alkoholt, játékot, drogot. A gondokat ezek a szerek és viselkedések nem oldják meg, csak átmenetileg enyhíthetik a velük kapcsolatos szorongást. Eltérítik az embert, kikapcsolják. Minden addikció akkor ártalmas, amikor azt a módosult tudatállapotot csak azért keresem túlzott mértékben, hogy ne legyek jelen a mindennapi valóságban. Már nem az a jó, amikor csinálom, hanem az a rossz, amikor nem csinálom. Ezek közt lehet a sport egy egészséges kiút: de ez is csak akut stresszkezelés; nem problémamegoldás. És egy ponton túl már nem arról szól a sport, hogy a stresszt levezesse, sőt, magától a sporttól leszek stresszes. Azon jár az agyam, mikor tudok menni edzeni, nézem a weboldalakat a sporteszközökről. A testedzés ebben az értelemben – az egyéb addikciókhoz hasonlóan – hibás megküzdési kísérlet. Átmenetileg enyhíthet a problémákon, ezért vonzóvá válik, és ismétlésre serkent, hosszú távon azonban a problémák elmélyüléséhez vezet. Mindig az a kérdés, hogy az adott viselkedés hozzáad a testi-lelki jólétünkhöz, vagy elvesz belőle. Ezért nehéz megítélni a testedzésfüggőség mértékét. Nem az a helyzet, hogy ha valaki szenvedélyesen el akar érni egy eredményt, azt megbeszéli a feleségével, hozzárendel bizonyos időt, és az életét amúgy rendben tartja. Ez az elkötelezett amatőr típusa, aki “odaszánja” magát a sportjának, komolyan csinálja, fontos neki, mert ettől teljesedik ki. A függőnek csak látszólag van egyéni célja, ám ettől felborul az élete.
MN: Testképzavar is állhat a testedzésfüggőség hátterében?
DZS: Van elsődleges, önmagában álló és másodlagos, evészavarra épülő testedzés-dependencia. Ilyenkor testsúlykontrollálás címén jelenik meg az edzés, majd a dolog elszabadul. Ezek kölcsönösen tudják erősíteni egymást. A testedzésfüggők közt is akad evészavaros, és fordítva.
MN: Miként fest a testedzésfüggő “pályaíve”?
DZS: Elkezdenek sokasodni a gondok, amit fokozatosan a sporttevékenységgel söpör a szőnyeg alá. A sport kiemelkedik, és fontosabb lesz minden másnál. Lényeges faktor az idő és monotonitás. Ha valami időigényes, akkor a függő gondolkozása szerint több időt lehet vele eltölteni. És ő pont ezt akarja. A monotonitás is fontos lehet, mert aki el akar szakadni a gondoktól, az általában hosszan tartó tevékenységet keres. Megjelenik az obszesszív jelleg is: amikor az illető nem sportolhat, fejben akkor is folyamatosan erre készül, tervezgeti. A ciklikusság alapvető jellemző; gyakorlatilag nincs nyugvópont, egy edzés vagy verseny után a kielégültség csak átmeneti, és előjön a késztetés. És ez az igazi addiktív komponens: sosem lehet hátradőlni, hogy “most jó”. Amikor túllépsz a határon, az nem kellemes dolog. Ez is az ismérve a függőségeknek – eljön a pillanat, amikor nem az élvezetről van szó, a tevékenység elveszti az önmagáért való örömöt.
Ha valami megakadályozza a függőt a tréningben, akkor a szokásos megvonásos tünetegyüttest lehet megfigyelni: irritált, ingerlékeny, ideges lesz. Fontos a tolerancia is: hogy ne legyen megvonásérzet, egyre nagyobb téteket kell tenni, nagyobb célok és még extrémebb edzésmennyiségek kellenek a megnyugváshoz.
MN: Hogyan lehet ezt az addikciót feltérképezni, mérni? Magát a problémát sem ismerik, és sokan önismerethiány miatt nem is tudják, hogy baj van velük. Ráadásul az edzettség pozitívan hat az énképre, életvezetési kontrollt is nyújt. Sőt a sportolásnak nagy a respektje.
DZS: A testedzésfüggőség azért is sajátos addikció, mert nem stigmatizált, sőt, elfogadott, társadalmilag jutalmazott dologról beszélünk. Ezért sem fordul orvoshoz az amatőr. Fel sem merül benne, hogy ez betegség lenne. Régen pozitív addikciónak gondolták a testedzésfüggőséget, mert rövid távon vannak jó hatásai, például tekintélyt és elismerést lehet vele szerezni. De klinikai értelemben a függőség betegség, s így végeredményben mindenképp negatív. A testedzés-dependencia a munkafüggőséghez áll közel, az is “megbecsült” dolog. A Nobel-díjas feláldoz dolgokat, mégis élvezi a munkálkodást, eredményekre tör. A munkafüggő nem kap Nobel-díjat, holott ő is húsz órát dolgozik. De azért vállal sok, akár unalmas, örömtelen munkát, mert számára nem az az elsődleges cél, hogy eredménye legyen, hanem hogy ne kelljen mással foglalkoznia. És nem nehéz megfogni, ki a problémás. Az, akinek az életét rosszabbá teszi a testedzés: testi-lelki egészségében, egzisztenciális vonatkozásokban, párkapcsolati, családi vagy munkaviszonyaiban. A kérdőíves felmérések elég pontosan megmutatják az addikció mértékét.
MN: Mennyire gyakori a testedzésfüggőség?
DZS: Országos reprezentatív mintán végzett kutatásunk szerint – ilyet a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjával együttműködésben a világon mi csináltunk először normál felnőtt populáción – 0,3-0,5 százalékunknak van ilyen típusú addikciója. Ha a heti rendszeres edzést végzőkre vonatkoztatjuk ezt a számot, akkor közöttük ez Magyarországon 2-3 százalék.
MN: Hogyan lehet kezelni?
DZS: Nincsenek specifikus kezelési módok, de léteznek különböző gyógyszeres és pszichoterápiás eljárások. Az első, nagyon fontos lépés mindig az, hogy a személy felismerje és elismerje, hogy gond van, amit egyedül nem tud megoldani.
MN: A magunk által kreált irreális elvárás, a megfelelni akarás, a csoportnyomás – legyen az egy Facebook-csoport vagy egy futóklub – vezethet a testedzésfüggőséghez?
DZS: Ez is lehet tényező, de enélkül is kialakulhat függőség. A kulcskritérium, hogy az illető – annak ellenére, hogy sérült, fájdalmai vagy épp családi problémái vannak, szenved minden szinten – mégis tovább csinálja. Ehhez a motivációhoz kevés egy hasonszőrű közösség, bár tudja stimulálni. A közösségnek lehet beszippantó, megerősítő, fenntartó hatása, de olyan függőség, amit csak egy külső társas környezet tart fenn, nem nagyon létezik. Nem tudsz akárkiből testedzésfüggőt, de heroinistát sem csinálni csak azért, mert heroinisták között van. Akinek “nem éri meg”, hogy ne nézzen szembe a problémákkal, az nem lesz testedzésfüggő. Amikor fennmarad a függőség, abban mindig van egy nagyon erős személyiségkomponens.
MN: Mi van azokkal a sportolókkal – és ilyen sok van -, akik szeretnek szenvedni, akiknek az így szerzett teljesítmény az érték?
DZS: A kérdés mindig az, hogy mit nyer ezáltal, és mi az, amit nem tesz akkor, amikor ezt teszi. Ha az ember többször, sok órán át, komolyan edz, de a fennmaradó időben “normálisan” él, dolgozik, szórakozik, akkor erőfeszítéseket tesz, hogy elérjen és megtartson fontos dolgokat. Nem felállított, hagyományos értékekről beszélek, de azt gondolom, hogy van egy kulturális norma, ami szerint az ember rendben van, vagy nincs rendben. A “normális” változó dolog, de bizonyos aspektusai mégis megfoghatók. Vannak objektív kritériumok, amik a világhoz való alkalmazkodás sarokpontjai. Aki nem tudja elvégezni a munkáját a testedzés miatt, azzal baj van. Aki nem tudja ellátni a családját, nem tud bevásárolni, mert a fizetését sportszerekre, kiegészítőkre, speciális étrendre költi azonnal, azzal baj van. Olyan, mint a szerencsejátékos, csak nem eljátssza a pénzét, hanem a sokadik karbontalpas bringáscipőt veszi meg. Akinek sorban tönkremennek a párkapcsolatai, mert az ápolásuk helyett több száz hosszt leúszik, azzal baj van. Nem azt mondom, hogy ne adjunk fel időlegesen dolgokat egy szép kihívás érdekében, de ez a célkitűzés úgy meg tud borulni, hogy egészségtelen lesz. Kell, hogy legyen cél és szenvedély az ember életében, de nem szabad, hogy ez az élet más fontos területeit rombolja.
Még javában tart január, gondolom mindenkinél tombolnak még az újévi fogadalmak, ami sokunknál a fogyókúra. A mai főztünk sem lesz gyomor megfekvős, de azért hús is van benne. Szerintem mindenki szereti a sonkát. A sonka lesz a főszereplő.
Hozzávalók:
1 font sonka
3-4 sárgarépa
1-2 petrezselyemgyökér
1 fej zeller
pár szem fekete bors, babérlevél
2 deci bor, és 1 deci Madeira bor
Gyengén füstölt sonkát aránylag kevés sós vízben, néhány szem borssal és babérlevéllel szinte készre főzzük. De mielőtt egészen megfőne a karikára vágott sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, 1 fej zellerrel pároljuk egészen puhára. Ha megfőttek a zöldségek is, a sonkát kivesszük egy tálra, a bőrét lehúzzuk, majd forró sütőben, megfelelő nagyságú tepsiben kissé átsütjük.
A levet, melyben a sonka főtt, a zöldségről leöntjük egy edénybe. Majd a sonkáról lehúzott, összevagdalt bőrkét a zöldséghez téve, a léről lefölözött zsiradékkal kissé megpirítjuk, 2 deci jó vörösborral, 1 deci Madeiraborral felengedjük és néhány csepp citrommal ízesítjük.
Tegyük a kissé átsütött sonkát egy tálra, szedjük köréje a zöldségeket, de vigyázzunk, hogy ne törjük össze.
Csak így magára is finom. Tálalhatjuk tarhonyával, natúr burgonyával, de rizzsel is jó.
A megmaradt sonkalébe másnap főzhetünk finom tárkonyos krumplilevest.
Boldog sürgésforgást kívánok a konyhába, és jó étvágyat.
A BOCSKAI RÁDIÓ 343. honismereti rejtvényjátéka. 2014. január 19.
343. honismereti rejtvényjáték - 2014. január 19.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
Helyes megfejtők:Bálint József, Tóth Gizike, Németh Edith, Bárányné Kerecseny B. Alice, Jakab Márta, Kaczvinszky Tamásné, Tóth Lajos, Nagy Erzsébet.
A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44199
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Rendkívül ritkán fordul elő hasonló jelenség. Az egész vízesés 1848-ban dermedt meg a feljegyzések tanúsága alapján.
A sarkvidéki hidegben több helyen befagyott a Niagara-vízesés az Egyesült Államok felőli oldalon, rendkívüli látványosságot nyújtva a vállalkozó szellemű látogatóknak.
A kisebb ágak esetében a víz megfagy zuhanás közben, mielőtt elérné a medret. Hasonló jelenség csak ritkán fordult elő az elmúlt évszázadban. A feljegyzések szerint 1848-ban az egész vízesés megdermedt, mert a Niagara-folyón feljebb jégtorlaszok alakultak ki, és a lecsökkent vízhozam már nem birkózott meg a hideggel.
A sarkvidéki légáramlat hőmérséklete kedden érte el a mélypontot, amikor a közeli Torontóban majdnem mínusz negyven fokig süllyedt a higanyszál. Az ítéletidő 240 millió embert érintett az Egyesült Államokban és Kanadában. A hét végére viszont a megszokottnál melegebb időt jósolnak.
Az amerikai ítéletidő egy újabb szokatlan természeti jelenséget produkált az Egyesült Államokban, a Michigan-tóban jéglabdák jelentek meg.
A Michigan-tó egy édesvízi tó, a Nagy-tavak tórendszer részét képezi, a világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava. De most, bár erre nagyon régen nem volt már példa, befagyott. Ennek az oka az a szokatlan hideg, amiről már mi is beszámoltunk. Az országot sújtó sarkvidéki légörvényben már több nagyvárosban megdőlt a hideg rekord, például Hawaiion is mínusz hét fokot mértek.
A hatalmas kiterjedésű tórendszer jégpáncélja még az űrből is jól látszott, de most elkezdett olvadni, ami magával hozta a furcsa természeti jelenséget. Az olvadó jég ugyanis jéglabdákká formálódott, ahogy egymásnak ütköznek, majd el is színeződtek, így leginkább valami bizarr hüllő tojásaira emlékeztetnek.
A tegnap a múzeumba volt a Víg özvegy című filmnek a vetítése. Kb 30-an gyűltünk össze, ahol Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje alapján, 1935-ben készült filmet láthattuk. Kellemes hangulatban vártuk a film elkezdését, köszönjük a finom, friss fánkot a Szent Imre egyházközösség asszonyainak, a pattogatott kukoricát és az üdítőket . Lázár Andrea pár perces bemutatással kezdte, beszélt az operett keletkezéséről,a filmről, a színészekről és néhány érdekes kulisszatitkokat is megosztott.
Lehár operettjének ősbemutatójára 1905. december 30-án került sor a bécsi Theater an der Wienben. Ez volt a zeneszerző első nagy sikere, mellyel megalapozta nemzetközi karrierjét. Budapesten először 1906. november 27-én mutatták be a Magyar Színházban. Azóta, ha az értesüléseim jók, akkor 5-ször filmesítették meg, és a legsikeresebben játszott, mindig sikert garantáló operett a Víg özvegy.
A múzeum vezetőségétől megtudtuk a film befejezésekor , hogy terveznek a jövőben is hasonló filmvetítéseket, igazi ritkaságszámba menő, nagynevű, híres filmekkel. Akinek lesz kedve eltölteni egy tartalmas délutánt a jövőben, az figyelje a weboldalunkon megjelenő hirdetéseket vagy hallgasson minket, mi értesítünk mindenkit időben.
Barack Obama amerikai elnök a várakozások szerint a jövő héten bejelenti, hogy korlátozni fogja a más államok vezetői elleni kémkedést, valamint a külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) az amerikaiak kommunikációs adataihoz való hozzáférését – közölte helyi idő szerint szerdán az AP amerikai hírügynökség, jól értesült forrásokra hivatkozva.
Az informátorok szerint erősebb nyilvános felügyelet alá kerülhet majd az amerikai hírszerzés “prioritásainak keretrendszere”. Valószínűleg mérséklődni fog a szövetségesek elleni kémtevékenység is.
Az elnök azt is mérlegeli, hogy megfossza-e az NSA-t attól a jogtól, hogy adatokat tároljon amerikaiak millióinak kommunikációjáról. Az ügynökség helyett ezeket az információkat vagy a telefontársaságok fogják őrizni, vagy egy harmadik fél gyűjti majd össze. Az ezekhez való hozzáférést az NSA számára minden egyes esetben külön bírósági végzés engedélyezi majd, a nemzetbiztonsági vészhelyzetek kivételével.
Obama a bejelentést megelőzően a törvényhozás tagjaival, valamint jogvédőkkel és hírszerzési szakértőkkel konzultál. A változtatásokra egy elnöki felülvizsgálati bizottság tett javaslatot.
Az elnök és Joe Biden alelnök szerdán találkozott Eric Holder igazságügyi miniszterrel, a 16 amerikai hírszerző szolgálat tevékenységét koordináló James Clapperrel, a nemzeti hírszerzés igazgatójával (DNI), valamint Keith Alexander tábornokkal, az NSA, John Brennannal, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és James Comeyval, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezetőjével.
A hírszerző szervek vezetői úgy vélekedtek, hogy az NSA tevékenységének alapvetően sértetlennek kell maradnia.
Végső döntéseinek meghozása előtt az elnöknek meg kellett volna kapnia egy, a kongresszus által felállított, a magánélet sérthetetlensége és a polgári szabadságjogok ügyére szakosodott, részben független felügyeleti bizottság ajánlásait is. Ennek a jelentésnek az elkészítése azonban – minden nyilvános magyarázat nélkül – késik, és talán csak január végére készül el. A Fehér Ház a csúszást értetlenséggel fogadta. Az AP-t tájékoztató illetékesek szerint elképzelhető, hogy az elnök ezen testület ajánlásainak hiányában is előterjeszti majd elképzeléseit, s azok csak a kongresszusi megerősítés szakaszában jutnak majd szerephez.
Obama szerdán egyeztetett ennek a bizottságnak a tagjaival is, akik a kormányzat képviselőinek beszámoltak előzetes megállapításaikról, egyebek között az NSA telefonos adatgyűjtésével és a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) tevékenységével kapcsolatban.
A Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden által kiszivárogtatott titkos dokumentumok szerint az Egyesült Államok hírszerzése több külföldi vezető, mások mellett a szoros szövetséges Németország kormányfőjének kommunikációját is megfigyelte. A Washington és Berlin között emiatt kialakult konfliktus elsimítása érdekében Barack Obama amerikai elnök szerdán arra kérte Angela Merkelt, hogy látogasson el a Fehér Házba. A kancellár a meghívást elfogadta.
Kijev, 2013. december 31., kedd (MTI) – Ukrajnának az Európai Unió felé tett közeledése, majd Viktor Janukovics elnök hirtelen pálfordulása Moszkva irányába volt a meghatározója az idei év történéseinek a kelet-európai országban.
Kijev egyszerre akart az Európai Unió társult tagjává válni, és közben szoros kapcsolatokat ápolni a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetséggel. Ugyanakkor mindkét oldalról folyamatosan kapta a jelzéseket, hogy nem folytathatja tovább “kétutas” politikáját – egyszerre nem lehet tagja két szabadkereskedelmi övezetnek -, azaz választania kell Moszkva és Brüsszel között. Moszkvától kecsegtető ígérteket kapott a vámunióhoz való csatlakozásért cserébe, például a gázár jelentős csökkentését helyezte a Kreml kilátásba. Kijev azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kíván a vámszövetség teljes jogú tagjává válni, csupán megfigyelői státust, és a tagállamokkal való szoros gazdasági együttműködést szeretne. Mivel Moszkva a csatlakozás nélkül hajthatatlan volt az érvényben lévő orosz-ukrán gázmegállapodás felülvizsgálatára, Kijev igyekezett az orosz gázfüggőségtől szabadulni. A német RWE vállalattól vásárolt – valójában Oroszországból származó – földgázt kedvezőbb áron. A reverz gázszállításba Mikola Azarov ukrán miniszterelnök március végi budapesti látogatása után áprilistól Magyarország is bekapcsolódott, így Lengyelország mellett már két európai uniós tagállam csővezetékein keresztül importált földgázt Ukrajna. Csökkentette közben az orosz gázimportot, ami Moszkva nemtetszését váltotta ki. Már január végén benyújtotta Moszkva a számlát: hét milliárd dollár kártérítést követelt a Gazprom orosz gázvállalat az ukrán Naftohaz állami cégtől szerződésszegésért, amiért az előző évben a megállapodásban foglalt mennyiségnél mintegy 16 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt vásárolt tőle. Az év elejétől felújította a hiteltárgyalásokat a Nemzetközi Valutalap (IMF) Kijevvel. Ukrajna mintegy 15 milliárd dollár hitelt szeretett volna felvenni, ám az IMF szigorú reformokat szabott feltételül, amelyek közül a lakossági gázár piaci szintre emelését Kijev továbbra sem volt hajlandó meglépni, ezért áprilisban megszakadtak a tárgyalások. Moszkva újabb lépést tett, hogy Kijevet az Európai Unió helyett az általa irányított vámunióba kényszerítse: augusztusban kivétel nélkül minden ukrán beszállítót “kockázatosnak” minősített, és egyéb exportkorlátozásokat vezetett be Ukrajnával szemben. Ezek után úgy tűnt, Janukovics elnök döntött, és Moszkva “barátságtalan viselkedése” miatt az uniós társulást választotta. Szeptember elején a parlamentben felszólalva arra kérte a képviselőket, hogy mihamarabb fogadják el az unióval való társulási megállapodás aláírásához szükséges törvényjavaslatokat. Innentől felgyorsultak az események. Szeptember 18-án a kormány jóváhagyta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tervezetét, a parlamentben pedig – miután az ellenzék “ideiglenes tűzszünetet” kötött a kormányzó Régiók Pártjával -, sorra fogadták el az EU-integrációt célzó jogszabályokat. Egyedül Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő sorsának rendezése maradt függőben. Janukovics eleve nem volt hajlandó kegyelemben részesíteni politikai ellenfelét, ezért a parlament hatáskörébe utalta, hogy hozzon jogszabályt, amely lehetővé teszi a megroppant egészségi állapotú politikus külföldi gyógykezelését. Az ellenzék és a kormányoldal azonban képtelen volt kompromisszumos megállapodásra jutni ebben a kérdésben. Eközben Moszkva tovább fenyegette Kijevet az EU-társulás negatív következményeivel. Kilátásba helyezte például a határátlépés szigorítását, védővámokat és egyéb korlátozásokat az Ukrajnából érkező “ellenőrizhetetlen származású” termékekkel szemben, majd újabb gázvita robbant ki: a Gazprom nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajna nem fizetett az augusztusi és az októberi szállítmányokért, amivel összesen mintegy 1,3 milliárd dollár adósságot halmozott fel. Janukovics elnök október végén és november 9-én a nyilvánosság kizárásával “titkos” megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Ezután november 21-én Mikola Azarov miniszterelnök váratlanul kormányrendeletet adott ki, amelyben leállította az EU-társulási felkészülési folyamatát, mindössze egy héttel az unió vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezlete előtt, amelynek fénypontja lett volna a Kijevvel való megállapodás aláírása. Brüsszel értetlenséggel fogadta a döntést, az ukrán lakosság EU-párti része azonnal utcára vonult. Azarov közben igyekezett megmagyarázni, azt hangoztatva, hogy ez nem jelenti Ukrajna irányváltását, pusztán az ország gazdasági, szociális helyzetére való tekintettel halasztották el a megállapodás aláírását. Később ugyanezt mondta Janukovics elnök is. A civil kezdeményezésre indult EU-párti demonstrációkon többször összecsaptak tüntetők, provokátorok és rohamrendőrök. A néhány tízezres tüntetések azután váltak több százezresekké Kijevben, miután november 30-a hajnalán békés, pártsemleges diákok tüntetését brutálisan szétkergették a rohamrendőrök. Ezután az ellenzéki pártok álltak a tüntetéssorozat élére, amely egyre inkább a hatalomváltást tette fő törekvésévé. Nem sikerült viszont az ellenzéknek decemberben elérnie, hogy a parlament menessze a kormányt. A hónap közepén viszont Janukovics elnök ismét Moszkvába utazott, ahol a gáz árából komoly engedményt, továbbá 15 milliárd hitelt kapott Oroszországtól.
Brüsszel, 2014. január 1., szerda (MTI) – Az európai integráció és az egységes piac egyik sarokkövének nevezi szerdán hajnalban kiadott nyilatkozatában a személyek szabad mozgáshoz fűződő alapjogát Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos, üdvözölve, hogy éjféltől a román és a bolgár munkavállalók is minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát az Európai Unió összes tagállamában.
A két ország 2007. január 1-jén lépett be az EU-ba, a korábban csatlakozott országok pedig legfeljebb hét évig korlátozhatták a román és bolgár állampolgárok szabad munkavállalását. Erre a továbbiakban csak szélsőséges esetben lesz lehetőség. Andor közleményében ugyanakkor rámutat, hogy a románok és bolgárok eddig is szabadon utazhattak és telepedhettek le más országokban, így már mintegy 3 millióan élnek más tagállamokban, s nem tartja valószínűnek, hogy a korlátozások feloldása után jelentősen növekedne a kivándorlás. Andor emlékeztet: 19 ország már korábban feloldotta a korlátozásokat. “A szabad mozgáshoz való jog az, amit az emberek leginkább azonosítanak az uniós állampolgársággal” – írja közleményében a magyar biztos. Andor rámutat, hogy ez alkalommal a korlátozások olyan időszakban érnek véget, amikor sok országban kiigazítások zajlanak, és magas a munkanélküliség. “A nehéz időkben az EU polgárai gyakran könnyű célpontot jelentenek. Néha úgy állítják be őket, mintha elvennék a munkát a helyiektől, máskor éppen ellenkezőleg, olyan képet festenek róluk, mintha nem dolgoznának, és visszaélnének a szociális juttatásokkal” – húzza alá a foglalkoztatáspolitikai biztos. Ezzel szemben a biztos szerint az uniós munkavállalók hasznot hoznak azoknak az országoknak, ahol dolgoznak, jellemzően olyan állásokat töltenek be, ahol munkaerőhiány van, vagyis nem a helyiek elől veszik el a megélhetést, valamint általában fiatalabbak a fogadó ország lakosságánál, nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, és általában nettó befizetők az adott országban, vagyis többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit kivesznek belőle. Mindazonáltal a bizottság elismeri, hogy helyi szinten, egy-egy térségben vagy városban adódhatnak problémák, ha hirtelen sok ember áramlik oda – húzza alá közleményében a biztos, mindazonáltal arra az álláspontra helyezkedik, hogy ennek megoldása nem lehet az, hogy a bevándorló munkavállalók útjába akadályokat gördítenek. A biztos rámutat, hogy erre a célra az európai Szociális Alap forrásai is felhasználhatók. Arra is kitér, hogy az uniós szabályok előmozdítják a személyek szabad mozgását, egyúttal megakadályozzák, hogy kizsákmányolják őket, vagy, hogy visszaéljenek választott hazájuk szociális ellátó rendszereivel. Andor László szerint kulcsfontosságú, hogy a tagállamok betartassák saját törvényeiket, szavatolják, hogy senkit sem foglalkoztatnak a minimálbérnél kevesebbért, és az uniós munkavállalókat legálisan alkalmazzák. “Szilárd meggyőződésem, hogy az európai munkaerő szabad mozgásának korlátozása nem ad választ a magas munkanélküliségre, és nem jelent megoldást a válságra” – szögezi le a foglalkoztatáspolitikáért felelős politikus.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Madéfalva, 2014. január 7., kedd (MTI) – Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével – jelentette ki az Országgyűlés elnöke kedden, a 250 évvel ezelőtti vérengzés helyi emlékművénél tartott megemlékezésen, a székelyföldi Madéfalván.
A mádéfalvi veszedelem emlékműve
Hozzátette: az ígéret betartására a határon túliak magyar állampolgársága teremt biztosítékot. Az emlékhelyen mintegy ezren hallgatták végig a megemlékező szónoklatokat. Kövér László a hűség fogalmára építette beszédét. Az egykori osztrák császári-királyi katonaság által végrehajtott, a köztudatba madéfalvi veszedelemként bevonult vérengzés történelmi előzményei között említette, hogy a székelyek egyes vezetői behódoltak a császári hatalomnak, és hűtlenek lettek népükhöz. Magyarország 2010-ben megválasztott vezetői nevében szólva kijelentette, a madéfalvi veszedelem után elmenekült székelyek emléke “arra kötelez, hogy soha ne bízzuk közösségi ügyeinket hűtlen vezetőkre”. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy “Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben mások döntsenek rólunk, nélkülünk”. A történelem tanulságaként említette, hogy “ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek”. Kövér László szerint ma a tisztességes és emberi megélhetés joga, a magyar nyelvhez, a magyar szülőföldhöz, magyar múlthoz és jövőhöz való jog került veszélybe. A madéfalvi megemlékezésen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megemlítette, a székelységnek ma “a kor rafinált eszközeivel” vívott harcban kell helytállnia. Úgy vélte, továbbra is az őrködés a közösség feladata, s ha erre képesek voltak az elődök, a maiaknak is képeseknek kell lenniük. “Egyetlen magyar embernek sem szűnhet meg az őrködő felelőssége. (…) Hogyha lehetséges volt a talpra állás 250 évvel ezelőtt, akkor ennek lehetségesnek kell lennie ma is, holnap is, holnapután is” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. A madéfalvi megemlékezés ünnepélyes pillanata volt a Bukovinai Székelyek Országos szövetsége által állított kopjafa leleplezése. A kopjafa mellett Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a bukovinai székelyek leszármazottjaként mondott beszédet. Kijelentette: a megemlékezés is alkalom annak kinyilvánítására, hogy a bukovinai székelyek, a magyarországi magyarok, a nagyvilágban élő magyarok támogatják a székelyek politikai küzdelmét a Székelyföld területi autonómiájáért. Potápi Árpád hozzátette, hosszú távon ez az egyetlen lehetősége a történelmi hagyományok, a magyar kultúra megőrzésének e területen. Az 1764. január 7-ei madéfalvi vérengzés előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdokoltak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. Joseph Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadásnak hivatalos jelentések szerint mintegy kétszáz, más adatok alapján négyszáz áldozata volt, és megtörte a székely ellenállást.
A bizottság tavaly februárban XVI. Benedektől kapott ötéves mandátumot, a pápa lemondása előtt tíz nappal. Ferenc pápa most teljesen megújította az öttagú bizottságot, a folyamatosság biztosítására egyedül Jean-Louis Taurant hagyta meg a helyén.
