Főoldal Blog Page 649

Szijjártó: Számunkra különösen fontosak a nemzeti kisebbségek jogai

New York, 2019. december 18. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ-közgyûlésben, az õshonos nyelvek nemzetközi éve lezárásnak alkalmából rendezett magas szintû eseményen New Yorkban 2019. december 17-én. MTI/Borsos Mátyás

Az ENSZ nagy hangsúlyt fektet az őshonos és nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a védelmére, és a világszervezetnek ezt a törekvését Magyarország határozottan támogatja, továbbá fellép a határon túli magyar nemzeti közösségek jogainak védelmében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kedden felszólalt az ENSZ-közgyűlésben az őslakos nyelvek nemzetközi évének lezárása alkalmából tartott magas szintű rendezvényen.

Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország olyan ország, ahol a nemzetnek és magának az országnak a határai nem esnek egybe, és számunkra különösen fontos, hogy a nemzeti kisebbségek és az őshonos kisebbségek jogait az ENSZ is megvédje.

„Azok a magyarok, akik a határon túl élnek, nem odavándoroltak a lakóhelyükre, hanem mindig is ott éltek. A történelem egyik következménye, hogy ők most magyar emberekként más ország területén élnek. A jogaikat igenis meg kell védeni! Magyarország mindig is határozottan lépett fel, és a jövőben is határozottan fellép a határon túli magyar nemzeti közösségek jogainak megvédése érdekében” – mondta a tárcavezető.

Kifejtette, hogy a nemzeti közösségek és kisebbségek számára az identitásuk és kultúrájuk megőrzésének legfontosabb eszköze egyértelműen a nyelv, ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a határon túli nemzeti közösségek magyar nyelv használathoz fűződő jogait senki ne sérthesse meg. A Kárpát-medencében, Közép-Európában van pozitív és negatív példa is e tekintetben. Mindenképpen ki kell emelni pozitív példaként Szerbiát, ahol a magyar nemzeti közösség a szomszédos országok közül a legtöbb jogot élvezheti, a vajdasági magyar közösséget bevonják az országos döntéshozatalba is, sőt a két ország közötti kapcsolatok erőforrásának tartják.

Szijjártó Péter negatív példaként hozta fel Ukrajnát, ahol az elmúlt időszakban szisztematikusan sértették meg a magyar nemzeti közösség jogait, azokat a jogokat, amelyek az anyanyelvi oktatáshoz és az anyanyelv használatához általában fűződtek. Leszögezte, hogy nemzetközi közösség nem tolerálhatja az ilyen típusú szisztematikus jogsértést, nem tűrhetjük el azt, hogy Ukrajna az elmúlt években több olyan törvényt is hozott, amely elveszi a magyarok korábban már létezett jogait, amelyek az anyanyelvi oktatáshoz és az anyanyelv általános használatához fűződtek.

„Azt várjuk el a jelenlegi ukrán vezetéstől, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna nemzetközi vállalásait, a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználathoz és oktatáshoz fűződő jogait, teljesítse a Velencei Bizottság döntéseit, amelyek alapján egyértelmű, hogy mindaddig nem szabadna alkalmazni Ukrajnában az új kisebbségi nyelvtörvényt, amíg a kisebbségekre vonatkozó általános jogszabályt el nem fogadják” – szögezte le Szijjártó Péter.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Elfogadhatatlan Tőkés László és a magyar közösség besározása

„Szégyenletes, hogy 30 évvel az 1989-es temesvári események után egyes politikai tanácsadók és elemzők megpróbálják besározni a forradalmat kirobbantó Tőkés Lászlót és a magyar közösséget is” – jelentette ki Csoma Botond szerdán a képviselőházban.

A napirend előtti politikai nyilatkozatában a Kolozs megyei RMDSZ-es képviselő elfogadhatatlanoknak nevezte a Ceaușescu-féle nacionál-kommunista éveket idéző, a magyar közösséget első számú közellenségként beállító megnyilvánulásokat. Hangsúlyozta, ezeknek nincs helyük abban a Romániában, amelyben magyarok és románok együtt harcoltak a szabadságért, Temesváron, Kolozsváron és szerte az országban.

Csoma Botond Dan Andronicra, az Evenimentul zilei napilap vezérigazgatójára, illetve a Szociáldemokrata Pártba (PSD) frissen belépett politikai tanácsadóra, Cozmin Gușára utalt. Andronic egy publicisztikájában a Securitate egykori parancsnoka, Iulian Vlad tábornok volt kabinetfőnökét, A. I. Rogojant, illetve a Securitate temesvári parancsnok-helyettesét, Radu Tinut idézve vonta kétségbe Tőkés Lászlónak a forradalomban játszott szerepét, a magyar titkosszolgálatok ügynökének állítva be a református lelkészt. Ugyanezt állította Tőkésről egy interjúban Cozmin Gușă is, megspékelve azzal, hogy 1989 decemberében Budapestnek létezett egy titkos terve Erdély Magyarországhoz történő csatolására.

Csoma a politikai nyilatkozatában tolerálhatatlannak nevezte, hogy az ismert publicista a Nicolae Ceaușescu diktátorhoz közel álló volt szekus tisztek kijelentéseire alapozza a véleményét, olyan tisztekére, akik elrendelték a Tőkés Lászlóval szolidarizáló tüntetések, majd a december 17-i temesvári kommunistaellenes demonstráció véres elfojtását. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a politikai tanácsadó a magyar közösséget Románia első számú ellenségének állította be, holott a magyarok a románokkal együtt harcoltak 1989 decemberében a szabadságért.

„Az aranykorszak nacionál-kommunista retorikáján túl kell lépni. A magyar közösség nem Románia ellensége, hanem ellenkezőleg: jelentősen hozzájárult 1989-ben a Ceaușescu-rendszer megdöntéséhez” – zárta nyilatkozatát Csoma Botond.

(Maszol)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Könyv jelent meg Jankovics Marcellről

Az MMA Kiadó gazdagon illusztrált, mintegy 300 oldalas albuma részint jól ismert, részint korábban még nem közölt képekkel kelti életre Jankovics Marcell sokszínű életművét.

A Pesti Vigadóban tartott keddi könyvbemutatón elhangzott: a kötetben két tanulmány olvasható. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg. Az elemzés új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik.

Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke a könyvbemutatón felidézte, hogy teljesen véletlenül, segédmunkásként került a Pannónia Filmstúdióba, amikor az a megmaradásért küzdött. Részt vett Nepp József Gusztáv-sorozatának elkészítésében, amely meghozta a fellendülést a Pannónia Filmstúdió számára. Az alkotó az érzelmi hatás fontosságáról beszélt. „A jó művész az gyerek marad. Azt a nyitottságot, amit gyerekkorában még képvisel, meg tudja őrizni” – mondta, hozzátéve: többek között tehetségre, szorgalomra is szükség van, de ez a fajta gyermeki, érzelmi megközelítés alapkérdés. A most készülő Toldi című alkotásáról szólva úgy fogalmazott: azért sikerül ez a film majd, mert érzelmeket akar és tud közvetíteni.

https://kultura.hu/wp-content/uploads/2019/12/image-w1280-1024x576.jpg
Sisyphus

Hoppál Mihály etnológus, folklorista Jankovics Marcell munkásságát méltatva arról beszélt, hogy ha valaki a saját kultúrájának a belső grammatikáját mélyen átérzi és azt szépen tudja interpretálni, akkor a dolgok és a jelképek a helyükre kerülnek. „Ha a teória jó, akkor a tények ahhoz igazodnak” – jegyezte meg. Mint mondta, több mint négy és fél évtizede tart a barátságuk, sok dologban egyformán gondolkoztak. Elmondta: különösen foglalkoztatta az etnoart, az a stílusirányzat, amely a magyarság sajátos mitológiai gondolkodását helyezi a középpontba. Ha ez valahol ott munkál, akkor olyan művek születnek, mint a János vitéz és Jankovics Marcell későbbi alkotásai. „A gyerekekre azért volt olyan hatással a munkássága, mert a mélyére hatolt nemcsak a meseszövegeknek, hanem a magyar kultúrának” – fogalmazott. Kiemelte, hogy számára az a legérdekesebb Jankovics Marcell munkásságában, hogy igazi népművelő lett belőle: „Ritkaság az olyan ember, aki ennyire önzetlenül odaadta magát a magyar kultúra terjesztésének”.

https://kultura.hu/wp-content/uploads/2019/12/Jankovics4_Szecs%C5%91di-e1576665197510.jpg
Jankovics Marcell. Fotó: Szecsődi Balázs

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta: 58 éve került az alkotó közelébe, napjainkban a Toldiban dolgoznak együtt. A Magyar népmese-sorozatot feltették az internetre, több mint 100 országból érdeklődtek iránta. Elhatározták, hogy készítenek egy angol változatot, amelynek mára 102 millió megtekintése van.

Varga Zoltán arról beszélt, hogy a magyar animációs film egyensúlyt valósított meg a művészi önkifejezést célzó produkciók és a tömegfilmes animáció, a népszerű művészet között. Ennek gyökere az 1960-as években van, például a Gusztáv-sorozat párhuzamossága a szerzői rövidfilmek megújulásával, kiteljesedésével. Az 1970-es évek derekán már az egészestés animáció megjelenésével teljes paletta bontakozik ki egy alkotóműhelyen, nagy stúdión belül.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára kiemelte: annak a generációnak a tagja, amely Jankovics Marcell rajzfilmjein nőtt fel. A művész alkotásai – köztük a Magyar népmesék és a János vitéz – meghatározók voltak számukra. Felnőttként látja, hogy ez mennyire átitatta szemléletét, gondolkodását.

A Műcsarnokban 2020. február 2-ig tekinthető meg Jankovics Marcell kiállítása, amelynek alkalmával az alkotó grafikai, animációs és könyvművészetét, történelmi, irodalmi ihletésű alkotói munkásságát tekintik át.

Nyitókép: János vitéz

(Kultúra)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Áder János egyházi vezetőket látott vendégül

Budapest, 2019. december 18. Áder János köztársasági elnök beszédet mond az egyházi vezetõknek adott adventi díszebéden a Sándor-palotában 2019. december 18-án. MTI/Bruzák Noémi

Magyar egyházi vezetők tiszteletére adott ebédet szerdán a köztársasági elnök. Áder János a Sándor-palotában elmondott adventi köszöntőjében hangsúlyozta: mint minden évben, ezúttal is az idei örömök felett érzett hála, a kölcsönös megerősítés, a békesség vágya és az adventi idő számvetése hozta össze a megjelenteket.

Kiemelte, különleges év volt az idei Csíksomlyón, Szent Péter utódja ugyanis először járt a magyarok ősi zarándokhelyén, a Kárpát-medence legnagyobb katolikus kegyhelyén. „A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól” – idézett az államfő Ferenc pápa ott elmondott homíliájából.

Áder János szerint, amit a pápa Csíksomlyóban mondott, egyszerre volt buzdítás minden felekezetnek, minden közösségnek, minden embernek. „Hiszen arról szólt, hogy az élet zarándokaiként mindannyian, hívek és nem hívek is, együtt vagyunk úton” – fogalmazott. Hozzátette, „lehetnek mások az ünnepeink, a szokásaink, számolhatjuk máshonnan az éveket, de egymásra utaltságunk a napnál világosabb, sorsunk és jelenünk közös, nem lehetünk hát közömbösek egymás iránt”.

Az államfő szólt arról is: a történelmi egyházak küldetése jelet hagyni, az örök értékek felé fordítani a figyelmet, példát adni emberségből, bizakodásból, önvizsgálatból, őszinteségből. Szerinte az egyházak emellett abban is segíthetnek, hogy az embereket rádöbbentsék a felelősségükre.

Áder János úgy fogalmazott, „a 2020-as év ma még úgy áll előttünk, mint a lehetőségek ideje, a lehetőségé, hogy belássuk hibáinkat, gyengeségeinket”. „Hogy ne herdáljuk el értékeinket, hogy túllépjünk sérelmeinken, és figyeljünk oda egymásra a közös zarándokúton, hogy fedezzük fel az +együttélés lelkületét+, hogy az önpusztítás,a környezetünkkel szembeni kíméletlenség helyett az élet pártján álljunk.”

Az államfő felidézte, hogy a romániai magyarok a pápai látogatás emlékére szerte Erdélyben, a Partiumban és Csángóföldön is fákat ültettek: nem élettelen anyagból, márványból vagy bronzból emeltek műemléket, hanem növekvő életből hagytak jelet. „Kívánom, hogy ez a szemlélet legyen velünk az új esztendőben!” – mondta Áder János, aki áldott szent időt és békés új évet kívánt vendégeinek, gyülekezeteiknek és közösségeiknek.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Van jövő Kárpátalján

Beregszász, 2019. december 17. II. Rákóczi Ferenc újonnan felavatott lovas szobra, Gyõrfi Lajos szobrászmûvész alkotása a beregszászi Budapest téren 2019. december 17-én. MTI/Nemes János

A kárpátaljai magyarság, amely építő és alkotó részese az országnak, amelyben él, sokszorosan bebizonyította, hogy nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van szülőföldjén – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Beregszászon, amikor felavatta II. Rákóczi Ferenc életnagyságú lovas szobrát.

A város Budapestről elnevezett egyik központi terén felállított szobor avatási ünnepségén mondott beszédében Gulyás Gergely a többi között hangsúlyozta, hogy II. Rákóczi Ferenc itt lépett magyar földre, és itt köszönt el hozzá mindvégig hű híveitől. Példája velünk és máig hat, a szobra nem valaki vagy valakik ellen, hanem valakiért vagy valakikért áll. II. Rákóczi Ferenc nemcsak a magyarság hőse, nemcsak Kárpátalja minden nemzetéé, amelyek kiálltak a közösség védelmében, hanem minden szabadságszerető emberé, mindenkié, akinek számít az emberi méltóság, az anyanyelv használata és az anyanyelven való oktatás lehetősége, a jogállam, az önbecsülés és a tisztelet értékei. Mindenkié, aki tudja, hogy nem élhetünk egymás ellenében, csak együtt – mondta ünnepi köszöntőjében a miniszter, aki hozzátette: a Rákóczi-szobor arra figyelmeztet, hogy ki kell állnunk önmagunkért és egymásért.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának felavatása a beregszászi Budapest téren 2019. december 17-én. A szobor Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Fotó: MTI/Nemes János

Magyarország ennek szellemében vesz részt a nemzetközi életben, és azt szeretné, már csak a kárpátaljai magyarság érdekében is, hogy Ukrajna számára is nyitva lenne az út a NATO-ba és az Európai Unióba. Mindenkire számítunk, és mindenki számíthat ránk, aki meg kívánja adni szövetségeseinek mindazt, amit a maga számára is szeretne megkapni, beleértve az emberi jogok, a szabad anyanyelvhasználat és anyanyelvű oktatás jogának tiszteletben tartását – mondta Gulyás Gergely, aki beszédében kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság sokszorosan bebizonyította, hogy építő és alkotó részese az országnak, amelyben él. A kárpátaljai magyarság sokszorosan bebizonyította, nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van szülőföldjén.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának felavatásán a beregszászi Budapest téren 2019. december 17-én. A szobor Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Fotó: MTI/Nemes János

Bízhatunk mi is abban, amit a nagyságos fejedelem íratott a zászlajára. Isten az igaz ügyet nem hagyja el – zárta beszédét a miniszter. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy Rákóczi Ferenc talapzattal együtt több mint hat méter magas szobra, Győrfi Lajos, Püspökladányban élő szobrász alkotása a város új jelképe, zarándokhely lesz. Felállítása a Rákóczi emlékévben megerősíti a helyi közösséget, és nem gyengíti Ukrajnát. Köszönetet mondott a szobrászművész mellett a magyar kormánynak a szoborállításhoz nyújtott támogatásért, Grezsa István miniszteri biztosnak a kezdeményezés megvalósításában vállalt közreműködésért.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) beszédet mond II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának felavatásán a beregszászi Budapest téren 2019. december 17-én. Fotó: MTI/Nemes János

Brenzovics László, a szoborállítást Beregszász polgármesteri hivatalával közösen kezdeményező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében elmondta: II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának a felállításával a beregszásziak 126 éves álma valósult meg, hiszen a város lakossága ennyi évvel ezelőtt indított gyűjtést a nagyságos fejedelem alakjának köztéri megörökítésére, de a történelemnek a térséget sújtó fordulatai miatt ez csak most teljesedhetett be. Rákóczi egyértelműen vidékünk hőse, nemzetiségtől függetlenül, alakja, szabadságért folytatott küzdelme évszázadok óta él a nép emlékezetében, szobra tehát méltó helyre került – mutatott rá a KMKSZ elnöke.

(Origo / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Hunor csillag és Magor bolygó a Herkules csillagképben

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, amely alkalomból minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót.

Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, amelyet Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor) körül, vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett javaslatot tenni 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.

Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a Földhöz többé-kevésbé hasonló égitest is.

(Demokrata / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A Boeing felfüggeszti a 737 MAX típus gyártását

Januártól felfüggesztik a 737 MAX típusú repülőgépek gyártását – jelentette be hétfőn késő délután kiadott közleményében a Boeing amerikai repülőgépgyártó óriásvállalat. A chicagói székhelyű cég átmeneti időre függeszti fel a 737 MAX típusú gépek előállítását, miután öt hónap leforgása alatt két ilyen gép is lezuhant.

Közleményében a vállalat bejelentette, hogy a gyártás felfüggesztése „kevéssé akasztja meg a hosszú távú termelést és az alkatrészgyártást”. A döntéshez egy sor tényezőt figyelembe vettek, köztük azt is, hogy egyelőre nem tudni, a szövetségi repülésügyi hatóság (FAA) mikor adja meg az engedélyt e típusok újbóli forgalomba állítására. A döntés a Boeing igazgatótanácsának két napig tartó tanácskozása után született meg.

A szövetségi repülésügyi hatóság bírálta a Boeing vezetését

A repülőtársaságok egyébként már korábban jelezték, hogy 2020 márciusáig egyáltalán nem állítanak forgalomba 737 MAX típusú gépeket. Az FAA és a vele együttműködő nemzetközi szakértőcsoport a múlt héten jelezte, hogy egyelőre nem tudja biztonsággal megmondani, mikor repülhetnek ismét ezek a gépek, és egyben megfeddte a Boeing vezetését is, amiért sürgette az engedélyek megadását.

A vállalat vezetése a múlt hónapban még arról számolt be a nyilvánosságnak, hogy az idén december végéig minden engedély meglesz, és a 737 MAX gépek januárban már ismét repülhetnek. Hétfőn bejelentették: a gyártás felfüggesztése miatt nem lesznek elbocsátások, a korábban e gépeken dolgozó alkalmazottak a 737-es gép más típusain dolgoznak majd, vagy más részlegekhez helyezik át őket. A 737 MAX típusú repülőket az északnyugati Washington államban gyártják, a vállalat ott mintegy 12 ezer dolgozót foglalkoztat. A négyszáz, már befejezett 737 MAX repülő a Boeing hangáraiban várakozik a majdani kiszállításra.

Elemzők szerint a leállás, még ha csak átmeneti ideig tart is, komoly veszteséget okoz nem csupán a Boeingnak, hanem az egész amerikai gazdaságnak. A Boeing ugyanis az Egyesült Államok legnagyobb ipari exportőre, illetve az Egyesült Államok ipari indexét mutató Dow Jones 30 legfontosabb vállalatának egyike. A termelés átmeneti leállítása a beszállítókat is érzékenyen érinti majd.

737 MAX

A 737 MAX a Boeing legfontosabbnak tartott repülőgépe, amelynek eladásából a vállalatnak évente több tízmilliárd dolláros bevétele volt. A válság akkor kezdődött, amikor az idén februárban az etióp légitársaság 737 MAX gépe a felszállás után lezuhant, és a fedélzeten lévő utasok és személyzet – összesen 346 ember – életét vesztette. Öt hónappal korábban, 2018 októberében az indonéz Lion Air 737 MAX típusú gépe zuhant le, az a katasztrófa 189 halálos áldozattal járt.

A 737 MAX típusú gépeket az etiópiai katasztrófa után világszerte kivonták a forgalomból. Az azóta folyó vizsgálatok során kiderült, hogy részben a repülőgépbe beépített szoftver hibája, részben a karbantartás hiányosságainak sora, részben pedig a pilóták nem megfelelő kiképzése vezetett a katasztrófákhoz. Ráadásul mindezen hiányosságokkal és hibákkal a Boeing vezetői is tisztában voltak.

(Mandiner / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A kisebbségi jogokra is figyelni fog Kovászna megye új prefektusa

Az új Kovászna megyei prefektus kiemelt figyelmet fordít majd a kisebbségek jogainak betartására – közölte a kormánymegbízott hétfői beiktatása alkalmával.

Iulian-Constantin Todor prefektust a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP) javaslatára nevezte ki a nemzeti liberális kormány. Az új prefektus hétfői beiktatásán kifejtette: Kovászna megye multikulturális térség, ezért az állami intézmények meg kell találják a módját a kulturális és spirituális értékek támogatásának és kifejezésének.

„A méltóságnak, egymás tiszteletének és a békés együttélésnek kell érvényesülnie szociális, multietnikus és multikulturális területeken. A többségnek meg kell értenie és tisztelnie kell a kisebbséget, biztosítani kell számukra az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk kifejezéséhez való jogot, az egyenlőség és a nem diszkriminálás elve alapján többi román állampolgárral szemben” – fejtette ki Todor.

Az új háromszéki kormánybegbízott leszögezte: tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a háromszéki önkormányzatok és közintézmények betartsák az ország alkotmányát, törvényeit a kormány határozatait. „Garantálni szeretném a kormányprogram megvalósulását annak érdekében, hogy Kovászna megye gazdaságilag fejlődjön, a lakosság számára biztosítani tudjuk a jólétet és biztonságot” – nyilatkozta.

Az új háromszéki prefektus 59 éves és pénzügyi szakember. Korábban a bodzafordulói adóhivatal vezetője volt, az utóbbi időben pedig az államkincstár sepsiszentgyörgyi kirendeltségének igazgatójaként dolgozott. Iulian-Constantin Todor a 2014-ben a Szociáldemokrata Párt által kinevezett Sebastian Cucut váltotta a prefektusi tisztségben.

(Maszol)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Elektromos autókat kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Budapest, 2016. december 15. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke önkéntesként részt vesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Adni öröm! elnevezésû karácsonyi élelmiszergyûjtõ akciójában Budapesten, a Spar Batthyány téri üzletében 2016. december 15-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hat elektromos autót kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 75 millió forintos támogatásából vásárolt autókat Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára adta át hétfőn Budapesten.

Schanda Tamás elmondta: az új autók az utcai gondozószolgálatok, a támogatószolgálatok, illetve az ifjúsági központok tevékenységét segítik majd.

Úgy fogalmazott: „a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatékony, emberi és anyagi erőforrásaikat – a jó ötleteknek és az odafigyelésnek köszönhetően – célszerűen és a lehető legtöbb rászorulónak segítséget nyújtva használják fel”.

A segélyszervezetnél „minden forint jó helyre kerül”, ezért is teljesítette örömmel az ITM a kérésüket, és teremtett lehetőséget az elektromos autók megvásárlására – tette hozzá az államtitkár.

Schanda Tamás szólt arról is: a kormány kiemelten foglalkozik az autóiparon belül az elektromobilitással. Nemcsak a gyártás és a kutatás, fejlesztés, innováció területén, hanem az új, korszerű technológiák felhasználásában is élen szeretnének járni. Ezért indítottak az önkormányzatok részére elektromos töltőállomások telepítését támogató pályázatot, amelynek keretében több mint hatvan településen, összesen 170 töltőoszlop létesült, illetve létesül a közeljövőben.

Emellett támogatják a magyar családok, vállalkozók, önkormányzatok, egyházak és szervezetek elektromosautó-vásárlásait is.

A 2016-ban meghirdetett, első pályázati ütemben több mint 2 milliárd forinttal támogatták mintegy 1500 elektromos autó vásárlását. A második ütemben pedig újabb hárommilliárd forintot biztosítottak erre a célra, így továbbra is igénybe lehet venni a 21 százalékos, de legfeljebb 1,5 millió forintos támogatást a legfeljebb 20 millió forintos bruttó árú autókra – mondta az államtitkár.

Schanda Tamás megjegyezte: az autóvásárláson túl kedvezményes gépjárműadóval, cégautóadóval, regisztrációs adóval, valamint az átírási illeték fizetése alóli mentességgel is támogatják az elektromos autók használatát.

Megjegyezte: az állami flottáknál is igyekeznek egyre több elektromos autót használni.

Az intézkedéseknek köszönhetően 2019. január 1. és szeptember 30. között a zöldrendszámos autók száma 9 777-ről 14 323-ra emelkedett – tette hozzá Schanda Tamás.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke megköszönve a támogatást elmondta: az új autók vidékre, a konvergencia régiókba kerülnek.

Kiemelte: a járművek fenntartási költsége töredéke a hagyományos autókénak, a megspórolt pénz pedig lehetőséget teremt a segélyszervezetnek, hogy többet költsenek az általuk gondozott szegényekre, rászorulókra.

Emellett a segélyszervezetnek fontos a teremetett világ védelme is, az elektromos járművek ebben is segítik majd őket – tette hozzá.

(Címlapfotó: Kozma atya – MTI, archív, illusztráció)

(Demokrata / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Már 3000 milliárd forint összegű magyar állampapír pluszt adtak el

Budapest, 2019. november 28. Varga Mihály pénzügyminiszter mutatja az általa megvásárolt nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án. A november eleje óta megvásárolható nyomtatott Magyar Állampapír Plusz 5 éves futamidejû, névre szóló, nyomdai úton 10.000, 50.000, 100.000, 500.000, 1.000.000, 2.000.000 forintos címletekben elõállított, fix, sávos kamatozású lakossági állampapír. MTI/Balogh Zoltán

Szintet lépett a magyar állampapír plusz (MÁP+) értékesítése, az eladott mennyiség átlépte a 3000 milliárd forintos határt – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány az államadósságon belül tovább kívánja növelni a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. A kabinet elképzelése szerint a mostani mintegy 7500 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra szeretnék emelni a lakossági állampapírok mennyiségét.

A folyamatot jelentős mértékben segíti, hogy 43 napja a postán nyomtatott formában is megvásárolható a MÁP+, a papír alapú változatból már 45 milliárd forint értékben vásároltak – jegyezte meg a miniszter.

Varga Mihály kiemelte: míg 2010-ben a (hazai össztermék) GDP 4 százalékát tették ki az államadósság kamatterhei, addig ezek a kiadások tíz év alatt a GDP 1,9 százalékára csökkentek.

A pénzügyminiszter az állampapír-vásárlás területi megoszlásáról elmondta: az eddig értékesített magyar állampapírpapír plusz 45 százalékát Budapesten és Pest megyében vásárolták meg, utánuk az eladott mennyiséget tekintve Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén következik a megyék között.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: jelenleg nem tervezik, hogy változtatnának a MÁP+ feltételein.

Azt is közölte, hogy jövőre sem dollárban, sem euróban nem terveznek devizakötvény kibocsátást. Van azonban olyan terv, hogy úgynevezett zöldkötvényeket bocsát ki a kormány a jüan- és a jenpiacon – mondta a miniszter. Jelezte, hogy a japán piacon a szamuráj-kötvényekkel jó ideje jelen vagyunk, és a jüan piacon is már 2 éve megjelentünk.

Varga Mihály egy kérdésre elmondta: eddig csupán 1 milliárd forint értékben váltottak vissza papírokat a magyar állampapír pluszból, ami a 3 ezer milliárd forinthoz képest elenyésző arány.

(Demokrata / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Kedvező feltételekkel vehet részt Magyarország a nemzetközi űrprogramban

Ferencz Orsolya: A kozmoszban végzett mérések a klímaváltozás kezeléséhez is kellene

Az egész magyar tudományos élet jelentősen profitálhat az Oroszországgal közösen indított űrkutatási programból, amelyre Magyarország az űrtechnológia terén elért kiemelkedő eredményei alapján kapott lehetőséget. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos lapunknak hangsúlyozta: egyebek mellett olyan tudományos kísérletekre is lehetőséget ad az együttműködés, amelyek csak az űrben végezhetők el.

– A múlt héten állapodott meg Magyarország és Oroszország közös űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024–2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről. A tárgyalódelegációban ön is részt vett. Nehéz volt képviselni a magyar álláspontot?
– Kifejezetten előremutató és konstruktív tárgyalás volt. A két ország között évtizedekre visszamenően hatékony az együttműködés az űrkutatásban, így a magyar álláspont jól illeszkedik az orosz prioritásokhoz ezen a területen. Hazánknak kedvező, hogy nem kizárólag pénzben kell állnia a részvétel költségeit, az orosz fél beszámítja a magyar kutatási és tudományos eredményeket és a műszereket, amelyeket a közös munka során fel tudunk ajánlani. A program főbb kutatási területei az anyagtudományok, az űrélettan, valamint a Föld környezetének vizsgálata lesz. Mindhárom terület fontos az orosz kutatóknak is, ám emellett az űrállomáson kívüli kutatásokban is felajánlották a magyar részvétel lehetőségét.

– Az ellenzéki média hevesen támadta a magyar űrkutatási ambíciókat. Valóban luxusnak minősül ezzel a területtel foglalkozni?
– Távolról sem. Az emberes űrrepülés legfeljebb egyes DK-s és hasonlóan szélsőséges politikusok fejében luxus­utazás. Rendkívül erős torzítás bizonyos baloldali médiumok részéről, hogy nemzeti érdekeket képvi­selő programokon kérik számon pél­dául az egészségügy infrastruktúrájában elvégzendő feladatokat. Ráadásul egyebek mellett kiemelkedően fontos orvosi kutatások is végezhetők az űrben, ahol olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek a gyógyszerfejlesztésben nélkülözhetetlen ismeretanyag megszerzését teszik lehetővé. Rengeteg, a mindennapjaink részévé vált szolgáltatás elképzelhetetlen lenne űreszközök nélkül, és mindannyiunk életét szerteágazóan érinti a világűrre is kiterjesztett technoszféra.

„Az új EB nem támadja már olyan harcosan az atomenergiát”. Fotó: Teknős Miklós

– A Roszkoszmosszal kötött megállapodásnak miben áll a jelentősége, milyen lehetőség ez a magyar űrkutatásnak?
– Az emberiség egy olyan különlegesen felszerelt laboratórium birtokában van, amelyhez hasonló nincs a bolygónkon. Ez a Nemzetközi Űrállomás, amely az egyik legjobb példája annak, hogy a világűrben a nemzetek milyen komolyan kooperálnak egymással. Az űrállomás közös projektje többek között Oroszországnak, az Egyesült Államoknak, Japánnak és az Európai Űrügynökségnek (ESA). Ezt a különleges laboratóriumot egészen szűk klub használhatja, hiszen egy évben 9-12, egész működési időtartama alatt mindössze néhány száz kutató tud oda belépni. A súlytalanság, vagyis mikrogravitációs környezet, a kozmikus sugárzás, valamint a különleges hőmérsékleti és egyéb viszonyok olyan fizikai, kémiai, biológiai folyamatok tanulmányozására adnak lehetőséget, amelyekre a Földön elvileg sincs mód. A folyadékok fizikájától kezdve a lángok terjedésén keresztül, az emberi fizioló­giáig olyan folyamatok figyelhetők meg, amelyek a bolygónk felszínén létre sem tudnak jönni. Önmagában az is nagy eredmény, ha egy nemzet csak a műszereivel képviseltetheti magát egy űrkutatási projektben az űrállomáson.

– Más járulékos hasznunk is származhat az együttműködésből?
– Óriási eredmény a kutatóintézetek, a részt vevő tudósoknak, de az egyetemi hallgatóknak is fontos pályaorientációs tényező lehet a program, és bizonyosan számos diplomamunka és doktori értekezés születik majd belőle. Ezentúl az egész magyar természettudományos és műszaki élet is évtizedekre töltekezhet a programból, ahogy Farkas Bertalan repüléséből is tette, és arra is jó esélyt kap, hogy a világ élvonalába kerüljön. A projektben részt vevő kutatóintézeteink és egyetemeink várhatóan jelentősen előrelépnek a nemzetközi rangsorban. A szűken vett magyar űrszektor mellett a természettudományos, az orvostudományi és a mérnöki tudományokkal foglalkozó intézetek presztízse is emelkedhet, hiszen Magyarország teljes értelmiségi, tudományos vertikuma lehetőséget kap, hogy bekapcsolódjon az aktuális kutatásokba.

– Említette, hogy a magyar–orosz együttműködés az űrkutatásban évtizedekre nyúlik vissza. Melyek a legjelentősebb eddigi eredményeink?
– Számos magyar műszer van a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, amelyek egyebek mellett a plazmafizika és az elektromágneses jelenségek vizsgálatát szolgálják. Az űrállomás életfenntartó rendszereinek része például a hazai fejlesztésű Pille doziméter, amely a világon az egyetlen, az űrállomáson kiolvasást lehetővé tévő dózismérő. Ezzel a golyóstoll méretű eszközzel az űrséta után kiértékelhető a kozmikus sugárzás, és az amerikaiak is referencia- adatbázisnak használják az így mért adatokat. Egy üstökös magját elsőként felkutató és lefilmező Vega-misszió sikere is elképesztő eredmény volt. Ez az együttműködés nyithatta meg az utat a magyar mérnököknek, kutatóknak az Euró­pai Űrügynökséghez. Azóta az ESA által indított missziókban is több sikeres magyar berendezést, műszert vagy szoftvert fejlesztettünk. Így a világhírű Ro­setta-misszió Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre leszálló egysége is azért tudott a Földre adatokat továbbítani – annak ellenére, hogy nem a kijelölt helyen érte el az aszteroida felszínét –, mert kiváló munkát végeztek a magyar mérnökök. De említhetem a jelenleg is a Merkúr felé tartó BepiColombo küldetés két szondájába beépített magyar műszereket is. A közelmúlt hatalmas sikere, hogy a hónap elején a ­Rocket Lab Új-Zélandról fellőtt rakétájával elstartolt két magyar, rendkívül kis méretű, 5×5×5 centiméteres úgynevezett pikoműhold. A magyar mérnökök elsőként bizonyították be a világ tudományos közvéleményének, hogy a pesszimista jóslatok ellenére igenis lehet méréseket végezni ilyen apró eszközökkel.

(Kárpáti András / Magyar Nemzet)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Michelisz Norbert megnyerte a túraautó-világkupát

Michelisz Norbert, a Hyundai magyar pilótája nyerte a túraautó-világkupa (WTCR) idei szezonját, miután az idényzáró malajziai futamon összetettbeli riválisa műszaki hiba miatt nem szerzett pontot, a magyar versenyző pedig ötödik lett.

A 34 éves, hímesházai születésű Michelisz pályafutása legnagyobb sikerét érte el Sepangban a WTCR bajnoki címének megszerzésével, 2017-ben az akkor még túraautó-világbajnokságnak (WTCC) nevezett sorozatban volt második.

Michelisz Norbert megnyerte a túraautó-világkupát
Michelisz megérdemelten emelhette magasba a világkupa-győztesnek járó trófeát. Fotó: FIA WTCR

A 14 körös sepangi zárófutamot Michelisz kezdte a pole pozícióból, mellőle pedig riválisa, Esteban Guerrieri (Honda) startolt. A rajtnál az argentin pilóta azonnal elment Michelisz mellett, akit a harmadik helyről induló spanyol Mikel Azcona (Cupra) is megelőzött az első kanyarban. A magyar versenyző aztán még egy pozíciót veszített a svéd Johan Kristofferssonnal (Volkswagen) szemben, majd a versenybíróság egy kicsúszott autó műszaki mentésének az idejére a pályára küldte a biztonsági autót.

A safety car a negyedik kör végén állt ki a mezőny elől, és az élen száguldó négyes, Guerrieri, Azcona, Kristoffersson, valamint Michelisz óriási csatába kezdett, amelynek során szinte csak millimétereken múlt, hogy a versenyautók ne érjenek össze, vagy hogy valamelyik versenyzőnek fel kelljen adnia a futamot.

Egy környi küzdelem után Azcona állt az élre, őt Kristoffersson követte, Guerrieri pedig folyamatosan lassulni kezdett, s előbb Michelisz, majd szinte az egész mezőny elment mellette. Mint kiderült, az argentin versenyzőnek műszaki problémája volt, csapatrádión azt közölte, hogy vége a futamának, és bár a boxból arra bíztatták, hogy ne adja fel, a nyolcadik körben már 10. volt, és a folytatásban egyre hátrébb csúszott.

Michelisznek így egyetlen feladata maradt, mégpedig az, hogy célba érjen, ezt pedig az ötödik pozícióban haladva teljesítette is a magyar pilóta, aki ezzel megszerezte a WTCR bajnoki trófeáját.

Az idényzáró futamot Kristoffersson nyerte, Azcona ért célba másodikként, az olasz Kevin Ceccon (Alfa Romeo) pedig harmadikként. Michelisz ebben a szezonban 30 futamból ötöt nyert meg, és végül 370 ponttal, 21 pontos előnnyel lett világkupa-győztes.

„Egészen hihetetlen, hogy megcsináltuk, pedig ez a malajziai záró hétvége nagyon trükkös volt a három futammal, a váltakozó időjárási körülményekkel, és mindennel, ami a pályán történt” – nyilatkozta a verseny után Michelisz. „Ez a siker a csapaté, a családomé, a barátaimé, és az összes magyar szurkolóé, aki az elmúlt több mint tíz évben mögöttem állt” – tette hozzá a WTCR új bajnoka.

Orbán Viktor kormányfő is gratulált a győzelemhez:

„Hosszú út vezetett idáig, ez a győzelem tíz év kitartó és alázatos munkájának az eredménye” – nyilatkozta Oláh Gyárfás, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöke, és hozzátette, Michelisz ezzel a sikerrel a magyar autósport elismertségét is jelentős mértékben növelte.

Oláh Gyárfás hangsúlyozta, Michelisz egy privát csapat versenyzőjeként kezdte, és onnan kapaszkodott fel a gyári pilóták, majd mostanra a sorozat bajnokai közé.

„Mindannyian meghajolunk az eredménye előtt, amely a hazai autósport legnagyobb sikere”– emelte ki az MNASZ elnöke.

(Magyar Hírlap / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

649. honismereti rejtvényjáték – 2019.12.15.

A BOCSKAI RÁDIÓ
649. honismereti rejtvényjátéka – 2019. december 15.

 

A kérdéseket Veres Sándor állította össze.

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óra között.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,431FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe