Szerdán szavaznak az amerikai képviselőházban a Donald Trump amerikai elnök ellen indítandó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) megindításáról, miután a házszabályokkal foglalkozó bizottság kedden este, egész napos maratoni vita után megszavazta az eljárási rendet is.
A kongresszus alsóházának házszabályokkal foglalkozó, 9 demokrata párti és 4 republikánus képviselőből álló bizottsága 9:4 arányban szavazta meg voksolás menetrendjét. E szerint a törvényhozóknak hat óra áll rendelkezésükre a vitához – az időt egyenlő arányban osztják meg a demokrata párti és a republikánus képviselők között, és a vitát az igazságügyi bizottság elnöke vezeti majd -, s ezt követően a ház egésze szavaz a Donald Trump ellen megfogalmazott két vádpont – a hatalommal történő visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása – ügyében.
A vádpontok kiegészítésére vagy bármiféle módosítására a keddi döntés értelmében már nincs mód.
Szerdán reggel Nancy Pelosi házelnök még megnevezi az úgynevezett impeachment-menedzserek csoportját: ennek tagjai azok a demokrata párti képviselők, akik a képviselőház „ügyészeiként” tevékenykednek, és ha a ház megszavazza az eljárás megindítását, akkor a döntést ők terjesztik elő a szenátusnak.
Elemzők szerint – mivel a képviselőházban a demokrata pártnak többsége van – szinte bizonyosra vehető, hogy a törvényhozók megszavazzák az eljárás megindítását. Néhány képviselő már korábban jelezte, hogy várhatóan nem szavazza meg az elnök felelősségre vonási eljárását. Kedd esti sajtóinformációk szerint két képviselő bizonyosan nemmel voksol majd, hatan pedig még bizonytalanok voltak. Elsősorban olyan törvényhozókról van szó, akik republikánus többségű tagállamok képviselői, s attól tarthatnak, hogy a jövő évi választásokon a szerdai voksuk miatt nem élvezik tovább a választóik bizalmát. A választási vereségtől joggal tartó képviselőknek egyébként a demokraták elnökjelöltségéért folytatott küzdelembe nemrégiben beszállt milliárdos, Michael Bloomberg a múlt héten tízmillió dolláros adományt ajánlott fel a kampányukra.
A szavazást több elemző is történelminek minősíti, hiszen az amerikai történelemben harmadszor fordulhat elő, hogy az Egyesült Államok elnöke ellen megindítják az akár az elmozdításához is vezető alkotmányos felelősségre vonási eljárást.
Először 1868-ban Andrew Johnsonnal, az ország 7. elnökével szemben indítottak impeachmentet, majd 1998-ban Bill Clintont vádolták meg hamis esküvel és az igazságszolgáltatás félrevezetésével. Mindkét elnök demokrata párti politikus volt, és az eljárás mindkettejük esetében a szenátusban elbukott, azaz egyik elnököt sem távolították el hivatalából. A republikánus Richard Nixon ellen 1974 februárjában kezdték meg az impeachmenthez szükséges előzetes vizsgálatokat, de az elnök nem várta meg a folyamatot, hanem benyújtotta lemondását.
A mostani eljárást a demokrata párti törvényhozók kezdeményezték, egy Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetésre hivatkozva. A beszélgetésben ugyanis Trump a többi között felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök, Joe Biden és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Az eljáráshoz vezető képviselőházi meghallgatásokat összegző bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Trump az Ukrajnának a képviselőház által korábban megszavazott katonai segély átutalásának visszatartásával „zsarolta” a kijevi vezetést, és más hivatalos csatornákat is felhasznált ahhoz, hogy 2020-as újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.
Amennyiben a képviselőház megszavazza az impeachment elindítását, akkor az eljárás a kongresszus felsőházában, azaz a szenátusban folytatódik, ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ezt az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezeti majd, a szenátorok pedig egyidejűleg a per esküdtjeinek és bíráinak szerepét is ellátják majd. A szenátusban kétharmados többségre van szükség az elnök elmozdításához. Ekkora többség nem lesz meg, s ebben mind az elemzők, mind Mitch McConnell, a szenátusban többségben lévő republikánusok vezetője egyetértenek. Bár az általában Donald Trump ellen voksoló két szenátornő, a Maine állambeli Susan Collins és az alaszkai Liza Murkowski voksa még kérdéses.
A házszabállyal foglalkozó bizottság keddi ülése idején Donald Trump hatoldalas levelet intézett Nancy Pelosi házelnökhöz. A levélben kifejezte „a legerőteljesebb tiltakozást a pártos impeachment-eljárás keresztes hadjárata ellen”. Az eljárást a 17. század végén a gyarmati Amerikában folytatott salemi boszorkányperhez hasonlította, és – a demokrata törvényhozók példátlan és alkotmányellenes hatalmi visszaélésének minősítve ezt – leszögezte: a képviselőház igazságügyi bizottsága által megfogalmazott vádpontok nem felelnek meg sem az alkotmány elvének és értelmezésének, sem a joggyakorlat normáinak.
Az elnök megfogalmazásában Nancy Pelosi „megsérti hivatali esküjét, megszegi az alkotmányra tett hűségesküjét, és nyílt háborút hirdet az amerikai demokrácia ellen”.
Trump, aki mindig tagadta, hogy az ellene felhozott vádpontok megalapozottak, kedden a Fehér Ház Ovális Irodájában – a guatemalai elnökkel tartott találkozója közben – újságíróknak azt mondta: szerdán nem követi majd az impeachmentről tartott szavazást a képviselőházban. Ismét csalásnak minősítette az egész eljárást. Megismételte azt is, hogy a Republikánus Párt soha nem volt ilyen egységes, mint most.
(Demokrata / MTI)
Reklám 
