Január elsejétől ingyenessé válnak a meddőségkezelésben használt, jelenleg is finanszírozott gyógyszerek és meddőségi beavatkozások – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Novák Katalin közölte: szintén ingyenes lesz a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára is 2020. július elsejétől. A területen eltörlik a teljesítmény-volumen korlátot, azaz „a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben” – tette hozzá. Magyarországon mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal, ők szeretnének gyermeket, gyermekeket, de valamilyen okból nem tud természetes úton gyermekük foganni – ismertette az államtitkár.

Novák Katalin leszögezte: a kormány egységesen magas színvonalat és irányelveket szeretne látni a meddőség kezelésében, azért, hogy a problémával küzdő párok az országban mindenhol ugyanazt a magas színvonalú ellátást kapják. Beszámolt arról is, hogy elkészült a Nemzeti Humán Reprodukciós Program tervezete, amelynek megtárgyalása a következő hónapok feladata lesz. Novák Katalin úgy fogalmazott: „azt szeretnék, hogy Magyarországon minden vágyott gyermek megszülethessen; ha ez így lenne, nem is lennének demográfiai problémáink”. A meddőségben érintett párok – mint vélekedett – kiszolgáltatott, nehéz helyzetben vannak, ezért fontos, hogy bizalommal tudjanak azokhoz fordulni, akiktől a lehető leggyorsabban és legolcsóbban kaphatnak egységesen magas színvonalú ellátást. Nő az állami felelősségvállalás annak érdekében, hogy minden meddőségi problémával küzdő pár megkaphassa ingyenesen az egységesen magas színvonalú kezelést és ellátást – hangoztatta a politikus, aki azt is kiemelte, hogy „az emberi élet nem üzlet”.

Újságírói kérdésre Novák Katalin közölte: a Kaáli és a Forgács intézetek mellett más hasonló központok kerültek csütörtökön a magyar állam tulajdonába. A mesterséges megtermékenyítést és lombikbébi kezeléseket végző, mintegy 30 éve alapított Kaáli Intézet igazgatója, Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász professzor a meddőség kapcsán úgy fogalmazott: népbetegség, amely „a biológiai halhatatlanságtól fosztja meg áldozatait”. Az orvosprofesszor emlékeztetett rá, hogy intézetük segítségével eddig mintegy 30 ezer gyermek jött a világra. Az intézet jelenleg már hét magyarországi telephellyel rendelkezik, amelyek csütörtökön állami tulajdonba kerültek – közölte. Várakozásai szerint a „jobb finanszírozás” következtében még több gyermek fog születni az intézet segítségével ahol továbbra is a gyermekre vágyó párok érdekeit tartják szem előtt.

Forgács Vince, a szintén meddőségkezelést végző Forgács Intézet igazgatója a többi között arról beszélt, hogy intézetük idén már 1500 ciklust kezelt társadalombiztosítási forrásból. Az igazgató azt mondta: az új rendszerben „sem a minőség, sem a színvonal, sem a hangulat” nem változik meg az intézetben.

(Mandiner / MTI)

Reklám

Az MMA Kiadó gazdagon illusztrált, mintegy 300 oldalas albuma részint jól ismert, részint korábban még nem közölt képekkel kelti életre Jankovics Marcell sokszínű életművét.

A Pesti Vigadóban tartott keddi könyvbemutatón elhangzott: a kötetben két tanulmány olvasható. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg. Az elemzés új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik.

Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke a könyvbemutatón felidézte, hogy teljesen véletlenül, segédmunkásként került a Pannónia Filmstúdióba, amikor az a megmaradásért küzdött. Részt vett Nepp József Gusztáv-sorozatának elkészítésében, amely meghozta a fellendülést a Pannónia Filmstúdió számára. Az alkotó az érzelmi hatás fontosságáról beszélt. „A jó művész az gyerek marad. Azt a nyitottságot, amit gyerekkorában még képvisel, meg tudja őrizni” – mondta, hozzátéve: többek között tehetségre, szorgalomra is szükség van, de ez a fajta gyermeki, érzelmi megközelítés alapkérdés. A most készülő Toldi című alkotásáról szólva úgy fogalmazott: azért sikerül ez a film majd, mert érzelmeket akar és tud közvetíteni.

Hoppál Mihály etnológus, folklorista Jankovics Marcell munkásságát méltatva arról beszélt, hogy ha valaki a saját kultúrájának a belső grammatikáját mélyen átérzi és azt szépen tudja interpretálni, akkor a dolgok és a jelképek a helyükre kerülnek. „Ha a teória jó, akkor a tények ahhoz igazodnak” – jegyezte meg. Mint mondta, több mint négy és fél évtizede tart a barátságuk, sok dologban egyformán gondolkoztak. Elmondta: különösen foglalkoztatta az etnoart, az a stílusirányzat, amely a magyarság sajátos mitológiai gondolkodását helyezi a középpontba. Ha ez valahol ott munkál, akkor olyan művek születnek, mint a János vitéz és Jankovics Marcell későbbi alkotásai. „A gyerekekre azért volt olyan hatással a munkássága, mert a mélyére hatolt nemcsak a meseszövegeknek, hanem a magyar kultúrának” – fogalmazott. Kiemelte, hogy számára az a legérdekesebb Jankovics Marcell munkásságában, hogy igazi népművelő lett belőle: „Ritkaság az olyan ember, aki ennyire önzetlenül odaadta magát a magyar kultúra terjesztésének”.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta: 58 éve került az alkotó közelébe, napjainkban a Toldiban dolgoznak együtt. A Magyar népmese-sorozatot feltették az internetre, több mint 100 országból érdeklődtek iránta. Elhatározták, hogy készítenek egy angol változatot, amelynek mára 102 millió megtekintése van.

Varga Zoltán arról beszélt, hogy a magyar animációs film egyensúlyt valósított meg a művészi önkifejezést célzó produkciók és a tömegfilmes animáció, a népszerű művészet között. Ennek gyökere az 1960-as években van, például a Gusztáv-sorozat párhuzamossága a szerzői rövidfilmek megújulásával, kiteljesedésével. Az 1970-es évek derekán már az egészestés animáció megjelenésével teljes paletta bontakozik ki egy alkotóműhelyen, nagy stúdión belül.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára kiemelte: annak a generációnak a tagja, amely Jankovics Marcell rajzfilmjein nőtt fel. A művész alkotásai – köztük a Magyar népmesék és a János vitéz – meghatározók voltak számukra. Felnőttként látja, hogy ez mennyire átitatta szemléletét, gondolkodását.

A Műcsarnokban 2020. február 2-ig tekinthető meg Jankovics Marcell kiállítása, amelynek alkalmával az alkotó grafikai, animációs és könyvművészetét, történelmi, irodalmi ihletésű alkotói munkásságát tekintik át.

Nyitókép: János vitéz

(Kultúra)

Reklám

Magyar egyházi vezetők tiszteletére adott ebédet szerdán a köztársasági elnök. Áder János a Sándor-palotában elmondott adventi köszöntőjében hangsúlyozta: mint minden évben, ezúttal is az idei örömök felett érzett hála, a kölcsönös megerősítés, a békesség vágya és az adventi idő számvetése hozta össze a megjelenteket.

Kiemelte, különleges év volt az idei Csíksomlyón, Szent Péter utódja ugyanis először járt a magyarok ősi zarándokhelyén, a Kárpát-medence legnagyobb katolikus kegyhelyén. „A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól” – idézett az államfő Ferenc pápa ott elmondott homíliájából.

Áder János szerint, amit a pápa Csíksomlyóban mondott, egyszerre volt buzdítás minden felekezetnek, minden közösségnek, minden embernek. „Hiszen arról szólt, hogy az élet zarándokaiként mindannyian, hívek és nem hívek is, együtt vagyunk úton” – fogalmazott. Hozzátette, „lehetnek mások az ünnepeink, a szokásaink, számolhatjuk máshonnan az éveket, de egymásra utaltságunk a napnál világosabb, sorsunk és jelenünk közös, nem lehetünk hát közömbösek egymás iránt”.

Az államfő szólt arról is: a történelmi egyházak küldetése jelet hagyni, az örök értékek felé fordítani a figyelmet, példát adni emberségből, bizakodásból, önvizsgálatból, őszinteségből. Szerinte az egyházak emellett abban is segíthetnek, hogy az embereket rádöbbentsék a felelősségükre.

Áder János úgy fogalmazott, „a 2020-as év ma még úgy áll előttünk, mint a lehetőségek ideje, a lehetőségé, hogy belássuk hibáinkat, gyengeségeinket”. „Hogy ne herdáljuk el értékeinket, hogy túllépjünk sérelmeinken, és figyeljünk oda egymásra a közös zarándokúton, hogy fedezzük fel az +együttélés lelkületét+, hogy az önpusztítás,a környezetünkkel szembeni kíméletlenség helyett az élet pártján álljunk.”

Az államfő felidézte, hogy a romániai magyarok a pápai látogatás emlékére szerte Erdélyben, a Partiumban és Csángóföldön is fákat ültettek: nem élettelen anyagból, márványból vagy bronzból emeltek műemléket, hanem növekvő életből hagytak jelet. „Kívánom, hogy ez a szemlélet legyen velünk az új esztendőben!” – mondta Áder János, aki áldott szent időt és békés új évet kívánt vendégeinek, gyülekezeteiknek és közösségeiknek.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Hat elektromos autót kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 75 millió forintos támogatásából vásárolt autókat Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára adta át hétfőn Budapesten.

Schanda Tamás elmondta: az új autók az utcai gondozószolgálatok, a támogatószolgálatok, illetve az ifjúsági központok tevékenységét segítik majd.

Úgy fogalmazott: „a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatékony, emberi és anyagi erőforrásaikat – a jó ötleteknek és az odafigyelésnek köszönhetően – célszerűen és a lehető legtöbb rászorulónak segítséget nyújtva használják fel”.

A segélyszervezetnél „minden forint jó helyre kerül”, ezért is teljesítette örömmel az ITM a kérésüket, és teremtett lehetőséget az elektromos autók megvásárlására – tette hozzá az államtitkár.

Schanda Tamás szólt arról is: a kormány kiemelten foglalkozik az autóiparon belül az elektromobilitással. Nemcsak a gyártás és a kutatás, fejlesztés, innováció területén, hanem az új, korszerű technológiák felhasználásában is élen szeretnének járni. Ezért indítottak az önkormányzatok részére elektromos töltőállomások telepítését támogató pályázatot, amelynek keretében több mint hatvan településen, összesen 170 töltőoszlop létesült, illetve létesül a közeljövőben.

Emellett támogatják a magyar családok, vállalkozók, önkormányzatok, egyházak és szervezetek elektromosautó-vásárlásait is.

A 2016-ban meghirdetett, első pályázati ütemben több mint 2 milliárd forinttal támogatták mintegy 1500 elektromos autó vásárlását. A második ütemben pedig újabb hárommilliárd forintot biztosítottak erre a célra, így továbbra is igénybe lehet venni a 21 százalékos, de legfeljebb 1,5 millió forintos támogatást a legfeljebb 20 millió forintos bruttó árú autókra – mondta az államtitkár.

Schanda Tamás megjegyezte: az autóvásárláson túl kedvezményes gépjárműadóval, cégautóadóval, regisztrációs adóval, valamint az átírási illeték fizetése alóli mentességgel is támogatják az elektromos autók használatát.

Megjegyezte: az állami flottáknál is igyekeznek egyre több elektromos autót használni.

Az intézkedéseknek köszönhetően 2019. január 1. és szeptember 30. között a zöldrendszámos autók száma 9 777-ről 14 323-ra emelkedett – tette hozzá Schanda Tamás.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke megköszönve a támogatást elmondta: az új autók vidékre, a konvergencia régiókba kerülnek.

Kiemelte: a járművek fenntartási költsége töredéke a hagyományos autókénak, a megspórolt pénz pedig lehetőséget teremt a segélyszervezetnek, hogy többet költsenek az általuk gondozott szegényekre, rászorulókra.

Emellett a segélyszervezetnek fontos a teremetett világ védelme is, az elektromos járművek ebben is segítik majd őket – tette hozzá.

(Címlapfotó: Kozma atya – MTI, archív, illusztráció)

(Demokrata / MTI)

Reklám

Szintet lépett a magyar állampapír plusz (MÁP+) értékesítése, az eladott mennyiség átlépte a 3000 milliárd forintos határt – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány az államadósságon belül tovább kívánja növelni a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. A kabinet elképzelése szerint a mostani mintegy 7500 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra szeretnék emelni a lakossági állampapírok mennyiségét.

A folyamatot jelentős mértékben segíti, hogy 43 napja a postán nyomtatott formában is megvásárolható a MÁP+, a papír alapú változatból már 45 milliárd forint értékben vásároltak – jegyezte meg a miniszter.

Varga Mihály kiemelte: míg 2010-ben a (hazai össztermék) GDP 4 százalékát tették ki az államadósság kamatterhei, addig ezek a kiadások tíz év alatt a GDP 1,9 százalékára csökkentek.

A pénzügyminiszter az állampapír-vásárlás területi megoszlásáról elmondta: az eddig értékesített magyar állampapírpapír plusz 45 százalékát Budapesten és Pest megyében vásárolták meg, utánuk az eladott mennyiséget tekintve Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén következik a megyék között.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: jelenleg nem tervezik, hogy változtatnának a MÁP+ feltételein.

Azt is közölte, hogy jövőre sem dollárban, sem euróban nem terveznek devizakötvény kibocsátást. Van azonban olyan terv, hogy úgynevezett zöldkötvényeket bocsát ki a kormány a jüan- és a jenpiacon – mondta a miniszter. Jelezte, hogy a japán piacon a szamuráj-kötvényekkel jó ideje jelen vagyunk, és a jüan piacon is már 2 éve megjelentünk.

Varga Mihály egy kérdésre elmondta: eddig csupán 1 milliárd forint értékben váltottak vissza papírokat a magyar állampapír pluszból, ami a 3 ezer milliárd forinthoz képest elenyésző arány.

(Demokrata / MTI)

Reklám