Potápi Árpád János azt mondta, nincsen határon inneni és túli magyar múlt, csak egy közös magyar múlt van, s ezt segíteni kell megismertetni. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Oroszkán mondott köszöntőt a helyi hadimúzeumban az ott megvalósult fejlesztések átadásán kedden.

Potápi Árpád János méltatta az oroszkai hadimúzeum és a hozzá hasonló létesítmények szerepét.

Ezek a pontok is hozzásegítenek a magyar múlt megőrzéséhez és ahhoz, hogy ez a múlt – amelyre méltán lehetnek büszkék a magyarok – a fiatal korosztályok számára is megismerhetővé váljon

– mondta.

Szeretnék elérni, hogy minden határon túli területen legalább egy ilyen vagy hasonló intézmény működhessen.

A nemzetpolitikai államtitkár beszédében megemlékezett az 1944-es év végén létrejött Szent László-hadosztályról is, amelynek a feladata a térség védelme volt. Rámutatott arra, hogy a hadiegységnek egészen 1945 márciusáig sikerült feltartóztatnia az előrenyomuló szovjeteket, de a harcokban szinte teljesen megsemmisült.

Az oroszkai hadimúzeumot mintegy másfél évtizede önerőből hozta létre a helyi Zsákovics László és családja.

A múzeumban részben első világháborús, de főként a második világháborúra és annak helyi eseményeire összpontosító tárlat tekinthető meg. A rendkívül bőséges kiállítási anyaggal rendelkező tárlatot elsősorban korabeli fegyverek és más hadieszközök alkotják.

Az intézmény berendezését most egy elektronikus tárlatvezetést lehetővé tévő táblagépes idegenvezető rendszerrel és egy online muzeológiai nyilvántartóval korszerűsítették,

valamint annak épületét fűtésrendszerrel is ellátták, ennek köszönhetően a múzeum az egész évben látogathatóvá vált.

A fejlesztések megvalósítását 15 millió forinttal támogatta a Nemzetpolitikai Államtitkárság.

(Origo / MTI)

Reklám

Művészettörténeti szenzációként emlegetik a viski református templomban feltárt középkori falfestményeket, amelyek — kiállva az idő próbáját — a hatalmas kőtemplom mintegy kétharmadában fennmaradtak. Kétségkívül a Magyar Királyság művészettörténetének páratlan alkotásai ezek, amelyek felekezettől függetlenül közös nemzeti kincsünket alkotják.

A kárpátaljai Visk a Felső-Tisza-vidék legnagyobb nyelvszigete, a települést etnikai és vallási sokszínűség jellemzi. Területi elszigeteltsége miatt Visk mindig nehezen érintkezett a legtöbb magyarlakta településsel, ennek eredményeképpen egyre inkább az elukránosodás veszélye fenyegette. A helyi magyaroknak a vészterhes időkben – ahogyan a mai napig is – a templom és az iskola jelentette a magyarság és a megmaradás bástyáját. A templomaikra méltán büszkék a viski magyarok, közülük is kiemelkedik a helyi református templom népszerűsége, amely már a freskók feltárása előtt is kiemelt turisztikai látványosságnak számított, de kétségkívül annak múltja és jelene is egyaránt említésre méltó.

Az egykor Máramaros gyöngyszemének is nevezett települést – Hosszúmező, Huszt, Máramarossziget és Técső mellett – Károly Róbert emelte koronavárosi rangra. Ezt követően épülhetett az 1300-as évek közepén a ma is fennálló, többszöri kényszerű átalakítást megélt kőtemplom. A kifestés a templom megépítése és a reformáció térnyerése közötti évszázadra, Jékely Zsombor művészettörténész szerint az 1420–1430-as évekre tehető.

A reformáció térhódítása meglepően gyorsan elérte a térséget, így 1523-tól a teljes viski gyülekezet evangélikussá, majd 1556-tól reformátussá vált. A templom freskóinak bevakolása mégsem a hitújítás éveihez volt köthető. Ugyanis az 1717-es utolsó tatárjáráskor a menekülő tatárok a templomot felgyújtották melynek következtében az egész tetőszerkezet teljesen leégett, valamint a templombelső is használhatatlanná vált. Ezután a templom még 33 évig állt fedél nélkül. Több évtizeddel később, a javítási munkálatok végeztével a református közösség immár a saját képére formálta a templomot, ezért a középkori freskókra úgymond új festés került.

– A viski református templom falfestményeit 1867-ben tüntették el véglegesen, amit az akkori lelkész azzal indokolt, hogy a képek nem összeegyeztethetők a református szellemiséggel, de a festés előtt szerencsére lejegyzett minden feliratot és ábrázolást, ami óriási segítséget jelentett a feltárás során – magyarázta Lángi József falkép-restaurátor a Teleki László Alapítvány sajtótájékoztatóján, aki a feltárási munkálatok menetét is ismertette. A kutatás és az első restaurálási munkálatok 2013-ban kezdődtek, amikor előkerültek a női szentek az ablakok közti falfelületeken, és az ezeket elfedő XVIII. századi festés. Mind akkor, mind most, a drámai változtatást a gyülekezet tagjai vegyes érzelemmel fogadták.

Hosszú egyeztetés után a teljes feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris-terv pénzügyi támogatásával valósulhatott meg. A munkálatok során feltártak egy középkori, négy sávban megfestett krisztológiai ciklust. A legtöbb Zsigmond-kori krisztológiai ciklushoz igazodva a viski templomban is Jézus gyermekségét és passióját ábrázolják a falfestmények, de Krisztus földi működése nem része azoknak. Jól látható a betlehemi gyermekgyilkosság, a menekülés Egyiptomba, valamint a passió jelenetei – a Jeruzsálembe való bevonulástól egészen a Krisztus a pokol tornácán jelenetig –, majd ezt követően a ciklus a mennybemenetellel, illetve Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei megkoronázásával egészül ki.

Nincs még egy ennyire részletes falképciklus Kárpátalján, kivéve a gerényi templom kifestését, ahol a passió ábrázolása mellett Krisztus életéből vett jelenetek is láthatók. Ezek mellett a megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de egy tonzúrás szerzetes alakját is feltárták.

Dinamikus változások várhatók az elkövetkezendő három évben, hiszen a munkálatok folytatódnak – tudatta Lángi József. A kopott és sérült freskók teljes megtisztítását jövőre végzik el, ezután a vakolatok teljes kiegészítését, a harmadik évben pedig – terveik szerint – az esztétikai kiegészítést valósítják meg.

(Elek Nikoletta / Magyar Nemzet)

Reklám

Kedden kezdődik a 27. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál és az 5. Freedom Blues Festival Marosvásárhelyen. A szervezők közös hétfői sajtótájékoztatón mondták el, hogy pontosan mire számíthatnak a filmek és a zene szerelmesei – számolt be az Erdély TV.

27. alkalommal fénylik fel a vászon a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, ahol idén 49 alkotás szerepel az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál tízórás versenyprogramjában. Az előzsűri 74 ország ezerszáz alkotása közül 25 kisjátékfilmet, 21 animációt, 2 dokumentumfilmet és 1 kísérleti filmet válogatott be a szemlére. A versenyprogramon kívül, dokumentum- illetve nagyjátékfilmeket mutatnak be, a gyerkeknek pedig animációs filmekkel készülnek – mondta el Sipos Levente, a fesztivál igazgatója.

„Gyakorlatilag ebben a műfajban egyedi a régióban, és ez azt mutatja, hogy a közönség elfogadta, szereti és éltető erőt ad a jelenlétével ennek a fesztiválnak, és arra ösztönöz minket is, hogy folytassuk a munkát, addig ameddig meglátogatnak minket ezalatt az öt nap alatt” – részletezte az igazgató.

A filmek bemutatása mellett kiállítások és koncertek színesítik a fesztiválprogramot. A Freedom Blues Festival három napig a blues fővárosává teszi Marosvásárhelyt, ahol a külföldi fellépők mellett helyi zenekarok is fellépnek.

„Ezenkívül mi nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a kezdő zenekarokra, hogy minden évben igyekszek két három csapatot, akár négyet is, mikor mennyit kapunk, hogy új csapatok, új nevek jelenjenek meg a színpadon, a plakátunkon” – magyarázta Demeter József főszervező.

A szervezők célja, egy olyan kulturális program kialakítása, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Kedden este 7 órakor kortárs szimfonikus koncerttel kezdődik a fesztivál, de a héten a Jazz and Blues Clubba is érdemes ellátogatni, ahol a blues koncertek mellett a hajnalig tartó élőzenés bulik is lesznek.

(Maszol)

Reklám

Az utolsó pillanatig kétséges volt, vajon meglesz-e a szükséges többség Ludovic Orban kijelölt miniszterelnöknek, akinek 233 szavazatra lett volna szüksége. Végül 240-et kapott, úgy, hogy 265 szenátor és képviselő jelent meg összesen a szavazáson.

Ludovic Orban két hete mutatta be a kabinetének tagjait, majd múlt héten a parlament bizottságai is meghallgatták őket. Bár hármójukat negatívan véleményezték, Orban jelezte, nem fogja lecserélni őket, így továbbra is Florin Cîțu a pénzügyminisztérium, Ion Ștefan a fejlesztési tárca, és Violeta Alexandru a munkaügyi minisztérium várományosa.

A kormány megszavazásának parlamenti ülését a legnagyobb parlamenti frakciót adó Szociáldemokrata Párt képviselői és szenátorai bojkottálták (bár néhányan nem voltak hajlandók követni a pártutasítást), ugyanígy nem vettek részt az ülésen a Pro Romania párt tagjai sem, Victor Ponta csapata amiatt maradt távol, mert Orban nem volt hajlandó cserélni a miniszterjelölteket. A többi parlamenti frakció, így az USR-PLUS, az ALDE és az RMDSZ, megszavazták Orban miniszterelnökségét.

Ludovic Orbant Klaus Johannis államfő jelölte ki a parlamenti pártokkal való egyeztetés után, miután október 10-én, a Viorica Dăncilă által vezetett kabinet megbukott a Nemzeti Liberális Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványon.

Ludovic Orban hétfőn a parlament két házának együttes plénuma előtt azt mondta, hogy kormányának rövid idejű, maximum egyéves lesz a mandátuma, de bizonyos intézkedéseket így is sürgősen meg kell hozni: például a már egy hete a tárnákban tiltakozó Zsil-völgyi bányászok ügyében. A bányászok azért tiltakoznak, mert a kormány nem hosszabbította meg annak a rendeletnek a hatályát, amely lehetővé teszi, hogy a bányák bezárása után is biztosított jövedelmük legyen – mondta.

A szavazás után úgy nyilatkozott: „Romániának van egy legitim kormánya, amelynek a Szociáldemokrata Párt és a Pro Románia »szánalmas« és szégyenteljes bojkottja ellenére is bizalmat szavazott a parlament” – jelentette ki a parlament plenáris ülését követően Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke köszönetet mondott párttársainak, illetve azoknak a törvényhozóknak, „akik lelkiismeretükre hallgattak, és Románia érdekeit tartották szem előtt”.

Viorica Dancila ügyvivő miniszterelnök, a PSD elnöke, a parlamenti szavazás után heves támadást intézett Klaus Iohannis államfő ellen, mondván, hogy az Orban-kormány beiktatása a jobboldali elnök „féktelen hatalomvágyának” a megkoronázása, amellyel a jobboldali elnök – szerinte illegális politikai manőverek révén – kisajátította a végrehajtó hatalmat. Dancila arra utalt, hogy Iohannist a PNL éléről választották 2014-ben államfővé, és a PSD-kormány leváltása után saját volt pártja elnökét bízta meg kormányalakítással.

Új kormány, de csak egy évre

Az új román kormány legfeljebb egy évig, a jövő évi parlamenti választásokig irányíthatja az országot, meglehetősen ingatag és sérülékeny, hat különböző frakció együttértését feltételező parlamenti támogatásra támaszkodva.

Első sajtónyilatkozatában Ludovic Orban miniszterelnök a „kártékony PSD-kormányzás” hibáinak kijavítását, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a befektetők bizalmának helyreállítását és egy új európai uniós biztosjelölt megnevezését emelte ki kormánya legsürgősebb teendői közül.

A parlamenti szavazást követően az államfő aláírta a kormány kinevezéséről szóló elnöki rendeletet. Az új kormány még hétfőn leteszi a hivatali esküt az elnöki hivatalban.

(Transindex / Mandiner / MTI)

Reklám