Megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát Magyarország – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter az Eurázsia Fórum elnevezésű rendezvényen szerdán, Budapesten.

Magyarország nem hajlandó a geopolitika oltárán feláldozni a kárpátaljai magyar közösséget – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter hangsúlyozta: a NATO nagyköveteinek találkozója után szokásos gyakorlat a közös nyilatkozat kiadása, de ezt most Magyarország megvétózta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a hosszú előkészítő munka során a magyar kormány számos javaslatot tett arra, hogy a nyilatkozat tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek köteleznék Ukrajnát a magyar közösségtől elvett jogok visszaadására.

Szerettük volna, ha ebben a közös nyilatkozatban szerepel egy olyan mondat, amely tartalmazza, hogy az ukránoknak teljesíteniük kell kötelezettségeiket, amelyeket nemzetközi jogszabályok, illetve nemzetközi szervezetek előírnak. Olyan javaslatot is tettünk, amely az Európa Tanácsra, illetve az ENSZ-re hivatkozik kisebbségi ügyekben – tette hozzá.

Ezeket a javaslatokat nem fogadták el, így „nem tehettünk mást, megvétóztuk a nyilatkozatot” – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter közölte: a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség érdeke „az óceán túloldalán nem olyan fontos, de mi itt élünk Közép-kelet Európában, egy magyar ember érdeke is elég ahhoz, hogy kiálljunk érte”.

Magyarország világossá tette: a NATO-n belüli minimális szövetségi szolidaritás az lenne, hogy egy ilyen közös nyilatkozat mondjon valamit az egyik tagállamhoz tartozó kisebbség jogfosztásáról, és szögezze le a jogok visszaállítását – mondta.

Magyarország érdeke, hogy Kelet és Nyugat szorosan együttműködjön

Magyarország érdekének nevezte Kelet és Nyugat szoros együttműködését és Budapest híd szerepét a külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Eurázsia Fórumon, Budapesten.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az eurázsiai államok együttműködése a legjobb eszköz arra, hogy az Európai Unió megerősödjön, versenyképes legyen.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a világgazdaságban gyorsan változnak a folyamatok, „régi rendszerek omlanak össze, újak keletkeznek, régi barátságok mennek szét, újak alakulnak”.

A világgazdaság két legerősebb szereplője az Egyesült Államok és Kína, miközben az Európai Unió lemaradt az államok közötti versenyben – jegyezte meg. Úgy vélte, az Európai Unió késlekedett, és nem adott megfelelő válaszokat a kihívásokra, ezek között említette az Egyesült Államok patrióta kormányzati döntéseit és Kína világméretekben is kiemelkedő, 6 százalék körüli növekedési ütemét.

A külgazdasági és külügyminiszter hibának nevezte, hogy az EU a verseny erősítése helyett számos, a belső versenyt korlátozó intézkedést hozott, amely egyben a külső versenyképes fellépést is gátolja.

A közép-európai országok a verseny erősítésére az elmúlt években strukturális reformokat hajtottak végre, köztük adóreformot valósítottak meg, hogy versenyképessé tegyék gazdaságukat, ezzel szemben az EU az adóharmonizációt erőlteti uniós szinten – mondta.

A nyugat-európai államoknak azt üzenjük, blokkolni fogunk minden olyan intézkedést, kezdeményezést, amely az adóharmonizációt ráerőlteti az integrációra, mert az gátolja az adóreformot, a versenyképes fellépést, gátolja a fegyelmezett költségvetési politika megvalósítását – közölte.

Szijjártó Péter arról is szólt, hogy mára megváltozott a tőkebefektetések iránya; egyre több nagy keleti vállalkozás vásárol fel nyugat-európai cégeket.

Míg 2007-ben a „tőkekifektetések” 77 százalékát amerikai és európai uniós multicégek hajtották végre, addig 2018-ban 37 százalékra csökkent a nyugati, amerikai és európai uniós cégek beruházásának aránya – mondta.

Megjegyezte azt is, hogy míg évekig a magyarországi tőkebefektetésekben a német cégek álltak az első helyen, addig 2019 első fél évében a dél-koreai vállalkozások léptek a helyükre.

Évekig az a kritika érte Magyarországot, hogy orosz vállalatra bízta az ország a Paksi Atomerőmű új erőművi blokkjának megépítését, pedig a beruházásban részt vevő összes nagy szereplőt számba véve a paksi beruházás orosz-amerikai-francia-német és magyar közös projekt – emelte ki.

Szijjártó Péter közölte: Eurázsia, az eurázsiai országok együttműködése egyértelműen az EU, és azon belül Magyarország érdeke, mert erősíti a technológiai és tudományos fejlődést, lökést ad az EU versenyképességének javításához.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország is nyer.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak magyar-orosz magas szintű találkozót.

A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt.

A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy annak kiemelt területei között van a keresztény közösségek védelme szerte a világban, valamint a migráció, ugyanis mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket.

Magyarország fontos partner a gázszállításban

Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban – hangsúlyozta az orosz elnök szerdán Budapesten. Vlagyimir Putyin az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: már több éve működik a két ország közötti együttműködést a legmagasabb szinten lehetővé tevő mechanizmus, amely sikeres, főleg a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok tekintetében. Hozzátette: törekszenek a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására, bár továbbra is az energetika van az első helyen.

Az orosz elnök közölte: tárgyaltak a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségek helyzetéről. Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában – mondta Vlagyimir Putyin, elfogadhatatlannak nevezve, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola, az itt tanító több mint 32 ezer pedagógus bére átlagosan 30 százalékkal emelkedik, amelyhez a költségvetés éves szinten 35 milliárd forintot biztosít – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Palkovics László közölte, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden nyújtja be az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Az osztrák mintára kidolgozott javaslat értelmében a tanulók a technikum és a szakképző iskola közül választhatnak, előbbinél 5 éves, utóbbinál 3 éves képzésben vehetnek részt.

A miniszter elmondta, hogy a technikum a szakmához szükséges tudás mellett az érettségire is felkészíti a fiatalokat, így az ötödik év végén az itt tanulók a technikusi okleveleiket és az érettségi bizonyítványaikat együtt vehetik át.

Palkovics László kiemelte, a következő tanévtől a szakképző intézményekben oktató tanárok már nem a köznevelési törvény, hanem a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak majd. A tanárok szabadsága azonban változatlan marad, továbbra is jogosultak lesznek a pedagógus igazolványra is. A jó szakemberek megtartása érdekében a pedagógusok – a szakmai és a közismereti tárgyat oktatók egyaránt – átlagosan 30 százalékos béremelésben részesülnek 2020. július 1-től, erre a célra a kormány 35 milliárd forintot különített el.

A tanárok mellett a diákok helyzete is megváltozik – mondta a miniszter. A következő tanévtől minden szakképző intézményben – technikumban vagy szakképző iskolákban – tanuló diák az első két évben az állam által garantált ösztöndíjban részesül. Miután a diákok a duális képzés részeként a gyakorlati képzés teljesítése érdekében szerződést kötnek egy-egy vállalattal vagy vállalkozással, már ezektől a cégektől kapják az ösztöndíjat. Változás, hogy a jövőben ezekkel a gyakorlati képzést biztosító cégekkel a diákok már nem tanulószerződést, hanem szakképzési munkaszerződést szerződést kötnek. Erre a váltásra azért volt szükség Palkovics László szerint,

„mert szeretnék, ha a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni”.

A miniszter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a fiatalok érdeklődése a szakképzés iránt az ösztöndíjrendszernek, a magasabb szintű képzésnek, az új struktúrának és a technikumnak köszönhetően növekedni fog.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a helyszínen kiadott közleményében ismertette: a szakképző iskola és a technikum is az ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák váltani szeretne a két iskolatípus között, az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti. A szakképzési törvénytervezet célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére – olvasható az ITM közleményében.

(Magyar Hírlap / MTI)

Reklám

Magyarország tettekkel is bizonyítja, hogy egy európai keresztény állam viselhet felelősséget a világ valamennyi keresztény közössége iránt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető egyúttal elárulta, a holnapi Orbán-Putyin találkozón napirendre kerül a keresztény közösségek támogatása is.

A magyar-orosz csúcstalálkozó alkalmából Magyarországra látogató közel-keleti keresztény egyházi vezetőkkel szervezett konferencia megnyitóján beszélt a tárcavezető.

Keresztény közösségek is szóba kerülnek az orosz-magyar találkozón

Kiemelte, szerdán Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásán

fontos téma lesz a közel-keleti keresztény közösségek támogatása.

“A közel-keleti egyházi vezetők is találkoznak majd Orbán Viktorral és Vlagyimir Putyinnal, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy újabb projektek indulhassanak a térségben” – közölte Szijjártó Péter, hangsúlyozva, hogy az a konszenzus alakult ki a nemzetközi politikai diskurzusban, hogy a keresztényüldözés a diszkrimináció utolsó elfogadható formája.

Elképesztő képmutatás, hogy a nemzetközi közösség nem hajlandó beszélni a keresztényüldözésről

– jelentette ki, hozzátéve, a nemzetközi közösségnek kiemelt felelőssége, hogy fellépjen a keresztény közösségek érdekében. Ismertette, a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység, naponta átlagosan 11 keresztényt ölnek meg, mert gyakorolja a hitét.

A Hungary Helps segít

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország 40 millió dollár értékben segített a Hungary Helps program keretében, házakat, templomokat, iskolákat építettek, újítottak fel, hogy a keresztény közösségeknek megteremtsék a lehetőséget a szülőföldjükön maradásra. Magyarország már 50 ezer embernek tudott segíteni, és sokkal többnek lehetne, ha a nemzetközi közösség követné a példáját – mondta Szijjártó Péter. Közölte, olyan időket élünk, amikor a keresztény közösségek megtartó erejére nagyobb szükségünk van, mint valaha.

Kifejtette: a mostani tanácskozásra érkezett keleti egyházi vezetők elsősorban Szíriából és Irakból jöttek. Szíriában több mint nyolc éve válság van, félmillióan vesztették életüket, és több mint 12 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát.

A nemzetközi elit kudarcáról

A külügyminiszter szerint őszintén kell beszélni a helyzetről, és be kell látni, hogy az Európát körülvevő déli-délkeleti szomszédságban kialakult válságokért a nemzetközi közösség is felelősséggel tartozik, bizonyos döntések meghozatala, illetve más döntések elmaradása miatt.

Az ideológiai alapú demokráciaexport kísérlete kudarcot vallott, az arab tavasz eseményei sokszor az iszlamista erőknek nyitottak teret, a helyzet rosszabb lett, szélsőséges ideológiák terjedésének bölcsőjévé vált a térség – fogalmazott. Hozzáfűzte, keresztényüldözések kezdődtek, válsághelyzetek alakultak ki, és megindult a tömeges illegális migráció Európa felé. Szijjártó Péter kijelentette: e térség békéje, nyugalma, stabilitása Európa alapvető érdeke, Európa biztonsága ma a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonságával és stabilitásával kezdődik. Azt mondta,

oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni,

vagyis a nemzetközi közösségnek nagyobb figyelmet kell szentelnie a tömeges migrációt kiváltó okok kezelésére.

Ez lenne a feladata Európának

A tárcavezető úgy látja, Európának minden politikai és gazdasági támogatást meg kell adnia azoknak az országoknak, amelyek a stabilitás megőrzésének letéteményesei és a válságok továbbterjedésének megakadályozói. Kitért arra:

a nemzetközi közösségnek fókuszt kell váltania,

és a migráció ösztönzése helyett segítenie kell a szülőföldjüket elhagyni kényszerült emberek hazatérését, biztonságos körülményeket kell teremtenie a lakóhelyükön, ehhez pedig fokoznia kell a terrorszervezetekkel szembeni fellépést.
Azt kell segíteni, hogy mindenki békében és biztonságban élhessen a saját hazájában – tette hozzá.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár felszólalásában bemutatta a Hungary Helps kezdeményezést. Ez több mint politikai, kormányzati program, ez “az együttérző Magyarország programja” – fogalmazott. Hozzátette: a magyarok többsége szerint a keresztényüldözés súlyos probléma, és a Nyugatnak segítséget kell nyújtania.

(Origo / MTI)

Reklám

A magyaroknak a turizmus a hazaszeretet kifejezésének egyik formája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten a Várkert Bazárban, a Magyar Turisztikai Ügynökség rendezésében tartott Turizmus Summit 2019 konferencián.

„Büszkék vagyunk az országunkra, körülvesz a történelem, benne élünk, és életünk a fantasztikus magyar kultúra és műveltség folytatása is egyben” – fogalmazott a kormányfő.

Azt mondta:

„minél jobban szeretjük a hazánkat, a világ is annál kíváncsibb lesz ránk”.

Így „a hazánk szeretete” vendégéjszakákban, munkahelyekben, növekvő bérekben és emelkedő üzleti haszonban is kifejeződik majd – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A globális turizmusról szólva a miniszterelnök kifejtette: a turizmus világméretű növekedése folytatódik, és az utazási szokások változása – a városlátogató turizmus erősödése – kedvez Magyarországnak.

„2010 óta megkétszereződött a Magyarországra érkező vendégek és vendégéjszakák száma is”

– közölte.

További jó hírnek nevezte, hogy csökkennek a távolsági utazások költségei, Ázsiából pedig egyre nagyobb kereslet érkezik Európába. Ebben a versenyben Magyarország pozíciója kiváló, ami mások mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és Matolcsy György jegybankelnöknek köszönhető, mert a keleti nyitás politikájának ők voltak az „atyamesterei” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a gazdasági, diplomáciai kapcsolatok erősödnek keleti irányban, Magyarország kifejezetten ajánlott, baráti célországgá vált. Ráadásul ebben a relációban a közbiztonság szerepe kiemelkedő, amiben Magyarország átlag feletti teljesítményt nyújt – mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „a fényes eredményeket hozó” gazdaságpolitikai újítások maradnak: így marad az arányos, egykulcsos adórendszer, a családi adókedvezmény – sőt, ezt fejleszteni szeretnék -, valamint a SZÉP-kártya is.

Célul tűzte, hogy Magyarországot sport-, gasztro- és konferenciaturizmus-központtá bővítsék. „Budapest tekintetében most látok némi elbizonytalanodást, de akárhogy is lesz, országos léptékben nem fogunk visszafordulni, és az országépítő munkát folytatni fogjuk” – mondta a miniszterelnök.

Közölte azt is, hogy

öt év alatt 86-ról 147-re emelkedett a Budapestről légi járattal közvetlenül elérhető városok száma.

Ezt folytatni kell, Szijjártó Péter miniszter munkájának ez kiemelkedő szempontja – fűzte hozzá. Példaként említette, hogy maholnap megérkezik az első közvetlen járat az oroszországi Kazanyból.

Végül arról beszélt a kormányfő, hogy „turisztikai teljesítményünkkel már ott lihegünk Prága és Csehország tarkójánál, őket hamarosan behozzuk”. Érdemes új cél után nézni: ideje megkezdeni „Ausztria és Bécs ostromát” – fogalmazott Orbán Viktor.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Ötödik alkalommal gyújtottak őrtüzet a székelyek melletti kiállást jelképezve Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben vasárnap.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvényen hangsúlyozta: az egyes nemzetrészek felelősséggel tartoznak egymásért, az anyaország polgárai pedig különös felelősséggel tartoznak a határon túli magyar közösségekért. Támogatni kell követeléseiket, erőfeszítéseiket, amelyek sorában kiemelkedő helyet foglal el közösségi önkormányzatiságra való törekvésük – fogalmazott.

Kiemelte: a székelyek törekvései amellett, hogy „békés és erőszakmentes természetűek”, teljes mértékben legitimek, teljes mértékben összhangban állnak a demokrácia, az európai, illetve a nemzetközi jog alapelveivel.

Németh Zsolt kitért a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezésre, amelyhez 2020. május 7-éig kell egymillió aláírást összegyűjteni az Európai Unió legalább hét országából. A székelyek mellett a baszkok, a katalánok, a korzikaiak, a bretonok, a dél-tiroliak és a vallonok – Európa nemzeti régióinak képviselői – közösen léphetnek fel azért, hogy a nemzeti régióknak adják meg az őket megillető jogot az EU-ban – emelte ki a fideszes politikus.

Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere felidézte: 2013-ban az önkormányzatok közül elsőként tűzték ki a székely zászlót, támogatva a székelyek autonómia törekvéseit. Őrtüzet idén már ötödik alkalommal gyújtanak a székelység mellett kiállva, azt jelezve, hogy támogatják nemzettársaikat, „nemzeti szimbólumaink és anyanyelvünk szabad használatáért vívott küzdelmükben”.

Sánta Imre, a háromszéki Szotyor református lelkésze beszédében hangsúlyozta: október utolsó vasárnapján Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, de fellobbannak a lángok a Kárpát-medence számtalan településén, köztük Budafok-Tétényben is, hogy hirdessék, „nemzettársaink szolidaritást vállalnak velünk és támogatják törekvéseinket”.

Hozzátette: „ha lesz hitünk, és égni fog bennünk a tűz” akkor a kiáltást meghallják Bukarestben, Brüsszelben, Washingtonban, vagy bárhol a világon. Ez a kiáltás pedig úgy hangzik: „autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!” – fogalmazott.

Szabolcs Attila, a kerület volt Fidesz-KDNP-s polgármestere rámutatott: a székelyek úgy látják, hogy nemzeti megmaradásuk, polgári jogaik, anyagi és szellemi gyarapodásuk, hagyományaik és nyelvük védelme az autonóm Székelyföld megszületése nélkül veszélyben van. Az őrtüzek pedig az élő szolidaritást mutatják meg feléjük – mondta.

Őrtüzekkel az autonómiáért

Több mint nyolcvan székelyföldi településen gyúltak ki vasárnap este az őrtüzek a székelyföldi autonómiaigény jeleként – közölte az MTI-vel Gazda Zoltán, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) irodavezetője.

Székelyföld autonómiájának napján délelőtt a templomokban, délután az őrtüzek magaslatain gyűjtöttek aláírásokat az SZNT által elindított, nemzeti régiók kialakítását kérő európai polgári kezdeményezéshez.

Valamennyi őrtűz mellett a helyi szervezők felolvasták azt a petíciót, amelyben ismételten kinyilvánították igényüket Székelyföld autonómiája iránt. A dokumentum szerint az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését, amely szerint ez a jog kizárólag csak az államok népességét illeti meg.

(Demokrata / Magyar Hírlap / MTI)

Reklám

Orbán Viktor a kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta: „tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg és akarnak belépni az országaink területére engedéllyel nem rendelkezők, tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni, és tudjuk milyen az, amikor konfliktusba kerül egymással a jogszabály, a nemzeti érdek és a dolgok helyes kezelésének emberségessége”.

Jelezte ugyanakkor, Magyarország és Szlovénia közösen fog szállítani Afrikába gyógyászati segédeszközöket „annak a logikának a mentén, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni”.

A kormányfő kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Magyarország nagy szimpátiával és együttérzéssel figyeli a szlovén határvédelmi erőfeszítéseket.

Elmondta, jelenleg 96 ezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, akik változó ütemben mozognak Nyugat-Európa felé, azt azonban nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek majd.

Magyarországnak ugyanakkor van egy „hátországa” a visegrádi négyekkel, és e megállapodás értelmében, ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra – közölte.

„Szlovéniával is készen állunk a lehető legkonkrétabb és legmélyebb együttműködésre, ha az Szlovénia érdekét szolgálja” – mondta.

Európai ügyekre kitérve a miniszterelnök kijelentette: ha már az Európai Unió Észak-Macedónia és Albánia esetében elhibázta a csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében a döntést, akkor legalább gyorsítsa fel a tárgyalásokat Szerbiával, hogy az EU-s perspektíva nyitva maradjon a Balkánnak.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy néhány uniós tagállam az EU egész bővítési folyamatának újragondolását szorgalmazza.

A magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatokról szólva Orbán Viktor méltatta a szlovén gazdaság versenyképességét, úgy fogalmazott, „van tőlük mit ellesnünk, tanulnunk”.

Megjegyezte, hogy noha a magyar-szlovén gazdasági együttműködés minden évben javul, az üteme lassabb, mint ahogyan Magyarország más szomszédjaival növekszik a gazdasági kooperáció.

Közölte továbbá: az Eximbankkal megnyitottak egy 165 millió eurós hitelkeretet a szlovén-magyar gazdasági együttműködés támogatására, Magyarország pedig díszvendég lesz a legnagyobb szlovén gazdasági vásáron 2020-ban.

Arról is tájékoztatott, hogy a kormány a napokban 900 millió forintot utalt a Rábavidéknek – ahol a legnagyobb számban élnek a magyarországi szlovénok -, az ottani gazdaságfejlesztési programra. Emellett pedig eddig kétmilliárd forintot költöttek a Szlovéniában lévő Muravidék gazdaságfejlesztési programjára. Ezzel kapcsolatban javasolta szlovén kollégájának egy határokon átnyúló regionális fejlesztési alap felállítását.

A kormányfő hangsúlyozta, a kormány 2010 óta 4,5-szeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását.

Hozzátette, december közepén befejezik az M70-es autópálya építését a szlovén-magyar határig, és megkezdték a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva vasútvonal magyarokra eső tervezését is.

Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre Orbán Viktor kifejtette: Magyarország minden szomszédjának támogatja integrációs törekvéseit, de a hosszú magyar-horvát határszakasz esetében „speciális érdekeink vannak”. Budapest ezzel kapcsolatban olyan szerződéses garanciákat szeretne kapni, amelyek lehetővé teszik, hogy ha Horvátország felől nagy számban érkeznek migránsok Magyarországra, akkor ott a határvédelmet ne csak igazgatási szempontból, hanem fizikailag is vissza lehessen állítani – ismertette.

Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára: „az egyik ami volt, az az, hogy a horvátokkal egy közös államban éltünk, és a kijáratunk Rijeka – egykor Fiumének nevezett – városán keresztül volt”.

A másik megoldás – folytatta – a szlovéniai Koper, és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni. Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni – fűzte hozzá.

A harmadik megoldás – mondja a magyar történelem -, hogy „menjetek Triesztbe (…), és ezt tettük, vettünk egy darab kikötőt Triesztben” – fogalmazott.

Egy másik szlovén újságírói kérdésre kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.

Szlovén miniszterelnök: nagyon jók a magyar-szlovén kapcsolatok

A szlovén kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktorral tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: megbeszélésük fő témája a gazdasági együttműködés elmélyítése volt. Kitért az infrastrukturális összeköttetések megteremtésének jelentőségére, továbbá a turizmus erősödésére is.

A két ország párbeszéde rendszeres és intenzív, és közös céljuk a kapcsolatok szorosabbra fűzése, hiszen fontos, hogy „olyan szomszédunk legyen”, aki megért és tisztel – közölte. Hozzátette: ez a további együttműködés alapja. Megjegyezte: a magyar és a szlovén nemzetiségnek is fontos szerepe van a kétoldalú együttműködésben, és jó, hogy a magyar kormány nagy figyelmet szentel a helyi szlovén közösségnek.

Marjan Sarec a migrációról azt mondta: a legjobb lenne azokon a területeken megoldani a problémákat, ahonnan az emberek megindulnak, ott kell olyan körülményeket teremteni, hogy ne induljanak el. Az EU-nak közös politikát kell kialakítania e kérdésben – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva kifejtette: párbeszédet kell folytatni Törökországgal. Szlovénia idén 12 ezer nem törvényes határátlépést regisztrált, több lehetséges forgatókönyvre készülnek, de remélhetőleg sikerül ésszerű megoldást találni Törökországgal – mondta. A szlovén miniszterelnök úgy véli, arra az esetre, ha előre nem látható események történnének, ha nagyobb migrációs hullám érkezne, meg kell erősíteni az Észak-Macedónia és Görögország közötti határt.

Az unió bővítésével kapcsolatban közölte: nem szabad feladni ezt az ügyet. Valóban érdemes lenne továbbvinni a tárgyalásokat Szerbiával, az ország fontos tényező a Nyugat-Balkánon, ezért lehetővé kell tenni, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz – mondta. Hozzáfűzte: a stabil Nyugat-Balkán mindannyiunk érdeke. Marjan Sarec szerint az EU bővítése mindenképpen szükséges, folytatni kell, főleg a Nyugat-Balkán stabilitása miatt. Úgy fogalmazott: akik ismerik a régió történetét, azok tudják, miről beszélnek, és mit szeretnének megakadályozni.

Azt mondta: az egyeztetések megkezdése egy országgal még nem jelent tagságot, hanem egy hosszú folyamat kezdete, amely reformokra készteti az érintett országokat.

A szlovén kormányfő kérdésre közölte: támogatná, ha a magyar uniós biztos kapná a bővítési portfóliót az új Európai Bizottságban, mert Magyarország közel áll a Nyugat-Balkánhoz és megérti a régió gondjait.

A sajtótájékoztató előtt szándéknyilatkozatot írtak alá a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a szlovén gazdaságfejlesztési és technológiai minisztérium fejlesztési együttműködéséről.

(Magyar Hírlap / MTI)

Reklám