Szíriai keresztény fegyveresek veszik át több település felügyeletét egy észak-szíriai térségben, ahol a közelmúltban Törökország támogatta harcosok és kurd milíciák küzdöttek egymással – közölte a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű katonai szövetség szombaton.
Az SDF szerint keresztény fegyveresek érkeznek a Tal-Tamr közelében fekvő falvakba, amelyek a Habur folyó térségében találhatóak. A terület a fogyatkozó szíriai keresztény közösségek otthona.
A Törökország támogatta erők múlt hónapban indítottak offenzívát a térségben, amely miatt mintegy 200 ezren kényszerültek menekülni. A keresztény falvak lakossága aggódott amiatt, hogy a fegyveresek – akik között egykori dzsihadisták is vannak – atrocitásokat követhetnek el a térségben.
Az SDF közlése szerint a Szír Katonai Tanács nevű fegyveres csoport, illetve asszíriai keresztény harcosok veszik át a települések ellenőrzését. Mindkét csoport a katonai szövetség része.
Az SDF gerincét a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia alkotja, amelyet Törökország terrorszervezetnek tart. Ankara az YPG térnyerésével indokolta október eleji offenzívájának megindítását a szíriai-török határ mentén.
A 63 kilogrammos Özbas Szofi aranyérmet nyert a cselgáncsozók izsevszki U23-as Európa-bajnokságán szombaton.
Fotó: MTI/Czagány Balázs (archív)
A judoinfo.hu beszámolója szerint Özbas a negyeddöntőben a német Schmidt, majd az elődöntőben az orosz Koljagyenkova ellen is ipponnal diadalmaskodott.
A fináléban Anja Obradovic várt a szeptemberben a juniorok között a finnországi Vantaa-ban Eb-t, majd Marrákesben vb-t nyerő magyar tehetségre. Az ifjúsági olimpiai bajnok a marokkói döntőhöz hasonlóan ezúttal is felülmúlta szerb riválisát, így hét naptári héten belül a harmadik világversenyen győzött.
A 18 esztendős sportoló szerezte Magyarország huszonkettedik Európa-bajnoki címét ebben a korosztályban – emlékeztet a weboldal.
Szabadka, 2014. október 22.
Az 1944/45-ös vérengzések emlékére október 21-én felállított új, a korábbi Vergõdõ madár címû bronzszoborhoz hasonló alkotás Szabadkán a Zentai úti temetõben 2014. október 22-én. A hamvaiból feltámadó fõnixmadarat - más vélemények szerint turult - ábrázoló 350-400 kilogrammos korábbi bronzszobrot máig ismeretlen tettesek lopták el egy éve. A szobor annak a 852, Szabadkáról és környékérõl elhurcolt fõleg magyar, horvát és német embernek állított emléket, akit 1944 õszén a temetõben végeztek ki. A hozzátartozók és a vajdasági magyarság vezetõi november 2-án róják le kegyeletüket az ártatlanul kivégzettek emléke elõtt. Az új szobor az ellopott alkotás helyére került.
MTI Fotó: Molnár Edvárd
Minden évben emlékeznünk kell a borzalmakra, és arra, hogy bosszúvágyból és ideológiai meggyőződésből mi mindenre képes az ember – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szombati szabadkai megemlékezésen.
Hozzátette: arra is emlékezni kell, hogy „a borzalomtól függetlenül ez a 75 év sem volt elég ahhoz, hogy megtörje ezt a közösséget, hogy rávegye arra, elfelejtse azt, ami nem elfelejthető”.
Pásztor István szerint az igazság és a méltó kegyeletadás ideje előbb-utóbb eljön, de emlékeznünk kell arra, hogy „a kitartás, a meggyőződés, az igazságkeresés és az erkölcsi igazságszolgáltatás előbb-utóbb bekövetkezik”. Mint mondta: mindannyiunk kötelessége „az emlékezést tovább vinni”. Hetvenöt év annyira hosszú idő, hogy már csak nagyon kevés olyan ember él, akit személyesen is érintettek az akkor történtek, „viszont mindezt a közösségi emlékezés részévé kell, hogy tegyük, ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha ezt a borzalmat újra és újra elmondjuk, erre újra és újra rávilágítunk, továbbadjuk a felnövekvő generációknak, nem elsősorban a fájdalom miatt, hanem amiatt, hogy az emlékezést megőrizzük, és nyugodtabb lélekkel keressük a jövőépítés közös érintkezési pontjait” – húzta alá a politikus.
A Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 165 áldozat maradványait találták meg, és a várakozások szerint hamarosan hat táblával kibővítik az installációt, hogy az újonnan azonosított áldozatok nevei is felkerüljenek a márványtáblákra.
A NATO-tagállamok és Ukrajna az utolsó utáni pillanatban, a hivatalos határidő lejárta után elfogadta a magyar javaslatot a NATO–Ukrajna közös nyilatkozattal kapcsolatban. Vagyis a kárpátaljai magyarok melletti kiállás meghozta az eredményét – közölte a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-vel.
– Végül mégis figyelembe vették a javaslatainkat, így a közös nyilatkozat határozottan kiáll a jogfosztott magyar közösség mellett, és felszólítja Ukrajnát a nemzetközi szabályok, valamint a nemzetközi szervezetek előírásainak betartására. Ez újra világossá teszi, hogy Ukrajnának a nemzeti közösségek elvett jogait az oktatás és az élet egyéb területein vissza kell adnia – írta Szijjártó Péter.
A 150 ezres kárpátaljai magyar közösség, ahogy eddig is számíthatott, a jövőben is számíthat a magyar kormány támogatására, soha nem fogjuk feláldozni őket világpolitikai játszmák oltárán – tette hozzá.
– Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik Ukrajnával, készen áll az új ukrán vezetéssel a konzultációkra, amelyek nyomán remélhetőleg újra fel tudjuk építeni a korábbi jószomszédi kapcsolatainkat. Továbbra is valljuk: új elnök, új remény! – közölte a miniszter.
Magyarország szerdán azután vétózta meg a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, hogy nem vették bele a magyar kormány javaslatait.
Ezek arra vonatkoztak, hogy a nyilatkozat tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek köteleznék Ukrajnát a magyaroktól elvett jogok visszaadására.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette pénteki sajtóértekezletén azt a sajtóértesülést, miszerint Chad Wolf államtitkárt jelöli a belbiztonsági tárca ügyvezető miniszterének a hamarosan távozó Kevin McAleenan helyére.
Az elnök szigorú bevándorlási politikáját végrehajtani hivatott minisztériumtól sok vezető beosztású tisztségviselő távozott az utóbbi hónapokban, ami megnehezítette Trump számára, hogy végleges minisztert nevezzen ki – véli a Reuters hírügynökség.
McAleenan is csak ügyvezető volt, Wolf pedig egy kevéssé ismert tisztségviselője a tárcának. Wolfot a képviselőház belbiztonsági bizottságának demokrata párti vezetője, Bennie Thompson tapasztalatlannak tartja.
Sok republikánus párti pedig, aki a szigorú bevándorlási politika híve, nem tartja elég határozottnak őt, más, szigorúbbnak tartott vezető tisztségviselők jelölését szorgalmazzák helyette.
Az idei év mérföldkő a Felvidéki Mária Rádió életében, hiszen először nyílik lehetőségük saját, önálló műsor sugárzására Szlovákia területén. A hamarosan induló, online elérhető folyamatos műsor ugyanis egyfajta előkészülete, tesztelése az első szlovákiai frekvencián működő adásnak – tudtuk meg a Felvidéki Mária Rádió koordinátorától, Kacz Gábortól.
Mint mondta, a Felvidéki Mária Rádió sajátossága, hogy részben a komáromi stúdióban, részben pedig Magyarországon készül, figyelembe véve a helyi törvényeket. Eddig a magyarországi Mária Rádió határ menti adóit használták, oda gyártották regionális műsoraikat napi nyolc órában, amely Komárom és Telkibánya között egyforma arányban oszlott meg; a maradék 16 órában a budapesti adás ment, ezt a műsort hallhatták a honlapjukon keresztül is.
„Szlovákia területén még nem volt saját frekvenciánk. Ám idén tavasszal nagy sikert értünk el Pozsonyban az erre kiírt pályázaton: elnyertük Rozsnyón az FM 90,5-ös hullámhosszon lévő frekvenciát“ – magyarázta.
Jelen pillanatban a technikai és jogi előkészületek folynak az antenna beindítására, melyet előreláthatólag decemberben indítanak. Érdeklődésünkre elmondta, a komáromi és telkibányai vételkörzetben nem lesznek változások a műsort illetően (ott marad a 8 óra regionális, 16 óra magyarországi), viszont Rozsnyón már teljes mértékben a Komáromban összeállított műsor lesz majd hallható.
Ez lesz az első szlovákiai 24 órás magyar nyelvű adás. Kacz Gábor hangsúlyozta, a struktúra ebben az esetben sem változik, tehát az arányok és a főbb irányvonalak maradnak. Összegzésül hozzátette: a novemberben induló netes adás teljesen megegyezik azzal, amit Rozsnyón sugároznak majd.
„Ez nagyon komoly mérföldkő nemcsak a Felvidéki Mária Rádió történetében, hanem az egész felvidéki magyarság életében is” – fogalmazott a koordinátor. Kérdésünkre elmondta, már dolgoznak a sugárzás elindításához szükséges műszaki, jogi és anyagi feltételek biztosításán, tárgyalva többek között helyi civil szervezetekkel és az egyház helyi képviselőivel is.
„Mindez komoly kihívás számunkra, hiszen az antenna elhelyezéséhez és üzembe helyezéséhez sok feltételnek kell eleget tenni. Jövőbeli terveikről szólva elmondta, a rozsnyói frekvencia után további sugárzási jogokat szeretnének elnyerni Dél-Szlovákia területén, hogy még több emberhez eljuthasson az evangélium magyar nyelven. „Mindehhez szükséges lesz a hit, ima, szeretet és egy példaértékű összefogás” – hangsúlyozta.
Mivel a Mária Rádió önkéntesek hűséges szolgálata által működik és csak hallgatóik adományaiból tartja fenn magát, ezért továbbra is kérik a híveket, hallgatókat, támogassák imáikkal, és ha tehetik, anyagiakkal is a rádiót.
„Az indulás és a fenntartás is komoly költségekkel jár. A teljes antenna indulási költsége, beleértve a technikai felszerelést és a munkálatokat, eléri a tízezer eurót. Az üzemeltetése pedig közel ezer euró havonta“ – tudtuk meg. Az adományozás háromféle módon történhet: személyesen a rádió komáromi épületében (Jókai utca), postai csekkel, vagy banki átutalással a következő számlaszámra: SK69 0900 0000 0050 2511 3346. A befolyt összeget a felvidéki rozsnyói antenna üzembe helyezésére fordítják.
Czellér András igazgató, Kelemenné Fegyveres Ildikó és Pethő Katalin igazgatóhelyettesek (Debreceni Lilla Téri Általános Iskola) a Bocskai Rádió vendégei voltak 2019. október 27-én. Clevelandi látogatásukról és az október 23-án tartott előadásukról beszélgettünk, amelyet “A magyarországi közoktatás jelenlegi helyzete fejlemények és jövőkép” témában tartottak meg a clevelandi Cserkészházban. A Magyarországról érkezett látogatók a magyar iskolában órákat is tartottak. Beszámolójukból kiderül, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, hogy érezték magukat a clevelandi gyerekek és fiatalok között.
Czellér András igazgató, Kelemenné Fegyveres Ildikó és Pethő Katalin igazgatóhelyettesek (Debreceni Lilla Téri Általános Iskola) a Bocskai Rádió vendégei voltak 2019. október 27-én. Clevelandi látogatásukról és az október 23-án tartott előadásukról beszélgettünk, amelyet “A magyarországi közoktatás jelenlegi helyzete fejlemények és jövőkép” témában tartottak meg a clevelandi Cserkészházban.__________Műsorvezető-szerkesztő: Szabó Éva, KCSP-ösztöndíjasTechnikai- és műsorigazgató: Molnár Zsolt
Erdély román kézre kerülésével hatalmas veszteség érte Magyarországot. A területi és emberveszteségen túl azonban felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsek is a román államhoz kerültek. Ezeknek a kincseknek egy része visszaszerezhető lenne, mint a híres Batthyáneum könyvtár és tudományos gyűjtemény, de nonszensz, végeláthatatlan bírósági eljárásokkal akadályozzák a visszaszolgáltatást.
Batthyány Ignác grófot mindössze 39 évesen, 1780-ban szentelték erdélyi püspökké. A főnemesi rangú főpap tanulmányait Grazban és Rómában végezte, 1766-ban tért vissza Magyarországra. A széles látókörű, művelt gróf egyik kedvtelése a könyvritkaságok gyűjtése volt.
A fiatal püspök jó kapcsolatokkal rendelkezett a császári udvarban, talán ennek is köszönhető püspöki kinevezése, illetve az is, hogy 1791-1792-ben megkapta II. József által 10 évvel korábban feloszlatott Trinitárius Rend gyulafehérvári templomát és kolostorát. Ebben az épületben alakította ki híressé vált könyvtárát, a Batthyáneumot, majd 1794-ben csillagászati obszervatóriumot is berendezett falai között.
A könyvtár alapját az a több ezer kötet képezte, amelyeket itáliai évei alatt vásárolt. Gyűjteményét tudatosan fejlesztette és bővítette az évek alatt. Megbízottján keresztül értékes nyomtatványokat, eredeti okleveleket, leveleket és másolatokat vásárolt, több katolikus alapítású könyvtár részben vagy egészében a birtokába került. A lőcsei egyházi könyvtárat, szepesi prépostság kéziratait is megvásárolta, tételeket szerzett meg a kassai domonkosrendiek és a bárfai plébánia könyvtárából és egyéb gyűjteményekből. Később az alvinci anabaptista hitközség, illetve néhány erdélyi jezsuita kollégium kötetei, feljegyzései is gazdagították gyűjteményét.
Batthyány Ignác püspökForrás: Wikipedia
Magyar művelődéstörténeti szempontból azért is fontos Batthyány hagyatéka, mert olyan ritkaságok lelhetők fel benne, mint a Gyulafehérvári-kódexben szereplő Gyulafehérvári sorok vagy Gyulafehérvári Glosszák néven ismert feljegyzés, amely a harmadik legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlék. A magyar nyelvű bibliai részleteket tartalmazó Döbrentei-kódex, illetve az 1556-63-ban keletkezett Batthyány-kódex, amely a legrégibb ismert kéziratos magyar nyelvű protestáns énekeskönyv, szintén a gyűjtemény része. A könyvek között megtalálható egy nemzetközi jelentőségű 600 kötetes, igen ritka szláv nyelvű kiadásokat is tartalmazó bibliagyűjtemény.
Az 1711 előtti magyar nyelvű és magyarországi nyomtatványok száma kétszáznál is többre tehető. A Batthyáneum őrzi a felbecsülhetetlen értékű, arannyal díszített zsoltároskönyvet a XIII. századból, az esztergomi misekönyvet a XIV. század végéből, amely Henrik csukárdi plébános munkája,
a magyar könyvművészet egyik legelső emléke.
Batthyány püspök még a könyvtár alapítása előtt megvásárolta Migazzi Kristóf Antal bécsi érsek, váci püspök több ezer kötetes könyvgyűjteményét. Ezzel a vásárlással került a Batthyáneum kötetei közé a gyűjtemény egyik legnagyobb értékű kincse, a Codex Aureus. Az említett tétel értékéről némi fogalmat alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a kódex a kommunizmus idején Románia nemzetközi kölcsöneinek a fedezete volt. 25 millió dollárra biztosították.
A Batthyáneum egyik legnagyobb értékű darabja a IX. században bőrből készült pergamenre, arany tintával íródott Codex Aureus kódex. Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen egyes darabjai más-más városokba kerültek: felső fedele a londoni Victoria and Albert Museumban, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ban található. Lukács és János evangéliumát a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik, míg a Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit tartalmazó rész a harmincéves háborúban kifosztott kolostorból a bécsi érsek tulajdonába került.
Batthyány püspök Kolozsvárról Gyulafehérvárra vitette a püspöki nyomdát, kiadványaival szintén a könyvtári gyűjteményt gyarapította. Saját kézirataiból álló magángyűjteményét is a könyvtárban helyezte el. A többi közt a püspökség gazdálkodásával kapcsolatos naplószerű feljegyzéseit, amelyekből kiderül, hogy az egyházi gazdaságot kifogástalan szakértelemmel, alapossággal kezelte. A könyvtár becsült leltára szerint, több mint ezerkétszáz történelmi értékű kézirat, hatszáz ősnyomtatvány, a XVI–XVIII. században nyomtatott ötvenezer kötet, s mintegy tizenkilencezer történelmi dokumentum található a gyűjteményben. A Batthyáneum őrzi a Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát, az ősnyomtatványok 50 százalékát.
Batthyány Ignác 1798 novemberében meghalt. Könyvtára az idők folyamán egyházi és magánszemélyek hagyatékával, adományaival a többszörösére gyarapodott. A könyvtárnak adományozni társadalmi rangot jelentett. Többek között Kováts Miklós, Lönhart Ferenc és Majláth Gusztáv püspökök, illetve Beke Antal, Buczy Emil könyvtára is a Batthyáneumba kerültek. Fogarassy Mihály püspök körülbelül ötezer kötetes könyvtárát szintén a Batthyáneumban helyezték el. Az akadémiai kiadványok jelentős része is helyet kapott az intézmény polcain.
Codex aureusForrás: Wikipedia/Sailko
1912-ben a magyar művelődésügyi minisztérium közgyűjteménnyé nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy az intézmény a magyar államtól támogatást kapott könyvek vásárlására. Páncéltermet hoztak létre a legértékesebb könyvek őrzésére. Majláth Gusztáv püspök 1912-ben egyházművészeti múzeummal egészítette ki a Batthyáneumot.
A két világháború közötti időszakban a román állam az egyházi birtokokat és a nemesi nagybirtokokat elkobozta, azonban az ingóságokra még nem merték rátenni a kezüket. A kommunista hatalomátvétel után azonban ennek semmi nem szabott gátat. 1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, és 1950-ben államosította. Kizárólag külön engedéllyel rendelkező kutatók látogathatják a mai napig.
A kommunista diktatúra alatt Márton Áron püspök a megfélemlítések és a bebörtönzése ellenére is harcolt a Batthyáneumért, hogy az ne kerüljön a román állam kezére. Tiltakozása azonban nem sokat ért. 1949 és 1955 között börtönben tartották fogva.
A Batthyáneumot bírósági döntés nélküli, erőszakos úton kisajátították. Márton Áron, börtönből való szabadulása után is folytatta a tiltakozását a törvénytelen állami eljárás ellen, beadványaira azonban egyszer sem kapott választ.
A román kommunista vezetés egy bevált gyakorlathoz folyamodott. 1960 márciusában a gyulafehérvári telekkönyvben az épület tulajdonjogát átírták egy új telekkönyvbe, mint a román állam tulajdonát. A törvényellenes cselekedetet úgy tüntették fel, mintha egy olyan jogi személy ügyében jártak volna el, amelyik feloszlatásra került, alapszabályzata ellentétessé vált a törvényekkel, illetve a szocialista elvekkel.
Bár Márton Áron püspök sosem mondott le az egyházmegye tulajdonjogáról, ennek ellenére a román kommunisták rátették a kezüket Batthyány Ignác hagyatékára.
Márton Áron utódai, Bálint Lajos és Jakubinyi György a rendszerváltás után benyújtották az egyház Batthyáneumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérelmét.
Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa, a több évtizede húzódó visszaszolgáltatási perről elmondta, hogy 1998. július 7-én egy sürgősségi kormányrendelet egyszer már visszaadta a Batthyáneum könyvtár épületét az egyháznak. Ez nem vonatkozott az ott lévő könyvtári gyűjteményre.
Az épületátadásra azonban nem került sor, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezete beperelte az Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekséget, a Román Akadémiát, valamint Románia Kormányát. A feljelentés tárgya az volt, hogy Batthyány Ignác 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. Ezt a PSD úgy értelmezte, illetve azóta ezt az érvelést a román állam képviselői is átvették, hogy a trianoni békediktátummal az Erdélyből származó minden közjavak a román állam tulajdonába kerültek. Mivel a püspök a könyvtárat fele részben Erdélyre is hagyta, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, ezért a sürgősségi kormányrendelet szerintük alkotmányellenes, és kérték, hogy az ingatlan továbbra is az állam tulajdonában maradjon.
A tárgyalásokon az állam képviselői Ioan Aurel Pop kolozsvári történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát kérték fel a végrendelet lefordítására. Pop természetesen a román állam érdekének megfelelően „fordította” a végrendeletet, amit a katolikus egyház képviselői visszautasítottak.
„Az egykori püspökség, azaz annak jogutódja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonjogát vitató csoportok és pártok, Batthyány püspök végrendeletéből kiragadtak egy fél mondatot, és azt próbálták félremagyarázni. Minden szövegértelmezés esetén a teljes szöveget kell figyelembe venni, és a végrendelet teljes szövege alapján, napnál világosabban kitűnik, hogy a Batthyány könyvtárát a mindenkori püspökre, abban az esetben pedig, ha nincs püspöke Erdélynek, akkor a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyta” – magyarázza Komáromi Attila.
Az ügy az Alkotmánybírósághoz került. A PSD kérte a sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenesnek nyilvánítását és az ingatlan törlését a sürgőségi kormányrendeletből. Az Alkotmánybíróság az Érsekség javára döntött, elvetve a Szociáldemokrata Párt kérését. A tárgyalás visszakerült az alapfokra, a Gyulafehérvári Bírósághoz. Ezután egy hosszú és bonyolult jogi folyamat kezdődött, aminek az lett a vége, hogy mivel az állam továbbra sem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért az erdélyi katolikus érsekség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán perelte be a román államot. A bíróság 2012. szeptember 25-én jóváhagyta az egyház keresetét, megállapította, hogy Románia nem tartotta be az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Az ítélet 15 000 euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot.
„A kifizetése megtörtént, és kértük az Visszaszolgáltató Bizottságot, hogy a határozatot figyelembe véve, minél előbb adják át a könyvtárat. A Bizottság 2015. szeptember 16-án újra elutasította a visszaigénylési kérést azon a címen, hogy a visszaigénylő, azaz a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem azonos a telekkönyvi tulajdonossal.”
2018 júliusában a Gyulafehérvári Táblabíróság újabb ítéletében utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Az Érsekség fellebbezett, a következő tárgyalás 2021 májusában lesz.
(Címlapfotó: Vakarcs Loránd / Revista Sinteza folyóirat)
Farage ennek fejében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás elvetését követelte.
Választási szövetséget ajánlott pénteken Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnöknek Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt vezetője, de ennek fejében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás elvetését követelte.
Nagy-Britanniában december 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak.
Farage a Brexit Párt kampányát hivatalosan elindító pénteki londoni nagygyűlésen kijelentette: a Brexit-megállapodás elvetésére szólítja fel Boris Johnsont, mert „ez a megállapodás nem Brexit”. Hozzátette: az idő múlásával az emberek lassan rájönnek, hogy Johnson mit is írt alá az EU-val, „és az nem fog tetszeni nekik”.
Farage szerint a Brexit kérdését csak egy országos kiterjedésű „kilépési szövetség” létrehozásával lehet rendezni. Szavai szerint ebbe nemcsak a kormányzó Konzervatív Pártot és a Brexit Pártot lehetne bevonni, mivel ő beszélt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiból is olyanokkal, akik örömmel indulnának a decemberi választáson, ha ezt a koalíciót sikerülne összehozni.
Farage figyelmeztette ugyanakkor Johnsont, hogy az ajánlat visszautasítása esetén a Brexit Párt minden egyes angliai, skóciai és walesi választókörzetben önálló jelölteket indít a jövő havi előrehozott parlamenti választáson.
A Brexit Párt vezetője szerint Johnsonnak az EU-val elért Brexit-megállapodás helyett szabadkereskedelmi megállapodás aláírására kellene törekednie az unióval, és ennek határidejét 2020. július 1-ére kellene kitűzni.
Ha addig nem sikerül elérni ezt az egyezményt, Nagy-Britanniának megállapodás nélkül ki kell lépnie az Európai Unióból és onnantól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna a kétoldalú kereskedelem az EU-val. „Ez lenne az igazi Brexit” – mondta pénteki kampánynyitó beszédében a Brexit Párt vezetője.
Nigel Farage, akinek rendszeresen jelentkező betelefonálós műsora van a legnagyobb londoni kereskedelmi rádióban, a LBC-ben, előző este félórás interjút készített Donald Trump amerikai elnökkel, aki kijelentette: örülne, ha Johnson és Farage „összeállna”, mivel ketten „nem akármilyen számokat” hoznának a decemberi választáson.
Farage az általa vezetett műsorban Trump felvetésére is úgy válaszolt, hogy ha Boris Johnson „ejti” a Brexit feltételeit rögzítő „rettenetes” megállapodást, és választási kampányában azt a célt tűzi ki, hogy Nagy-Britannia kereskedni akar Európával, de politikai beavatkozás nélkül, akkor ő hajlandó lenne azonnal felsorakozni a brit kormányfő mögött. Nigel Farage hozzátette: ha Trump rá tudná beszélni Johnsont „a tiszta szakításra” az Európai Unióval, annak ő nagyon örülne. Ebben az esetben „együtt győzhetnénk” – mondta.
Boris Johnson mindazonáltal az elmúlt időszakban többször is határozottan leszögezte, hogy az erről szóló találgatások ellenére nem kíván semmiféle választási egyezséget kötni Farage pártjával.
A legutóbbi két európai parlamenti választást Nagy-Britanniában Nigel Farage nyerte meg, 2014-ben az általa akkor vezetett politikai erővel, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjával (UKIP), idén májusban pedig az alig másfél hónappal korábban alapított, nem kevésbé radikálisan EU-szkeptikus Brexit Párt élén.
A BBC által a legnagyobb közvélemény-kutatók legutóbbi felméréseinek átlaga alapján készített friss összegzés szerint a népszerűségi listát a Johnson vezette Konzervatív Párt vezeti 36 százalékos támogatottsággal, Farage Brexit Pártja 11 százalékos támogatottsági átlaggal a negyedik.
Konzervatív párti illetékesek azonban a BBC-nek nyilatkozva közölték: attól tartanak, hogy Farage pártja konzervatív választók átcsábításával esetleg meg tudja akadályozni, hogy a Konzervatív Párt többséget szerezzen a decemberi választáson.
A bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik azokat, hanem akkor, amikor elfelejtik – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten, az 1918-1919-es vörösterror áldozatainak emléket állító Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatási ceremóniáján.
Az újjáavatott emlékmű. Fotó: MH/Papajcsik Péter
Kövér László az V. kerületi Vértanúk terén úgy fogalmazott: “mi, magyarok – akiket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak – nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket”.
A százegy éve ezen a napon meggyilkolt Tisza István miniszterelnökre is utalva kijelentette: „ma a politikai terror áldozataira emlékezünk”.
„Volt miniszterelnökre és volt házelnökre, katonákra és polgári személyekre, értelmiségiekre és kétkezi munkásokra, földművesekre, férfiakra, nőkre és gyermekekre, magyarokra, és mindazon zsidó, német és egyéb származású honfitársainkra, akik 1919-ben osztoztak a magyar áldozati sorsban” – mondta a házelnök.
A Tanácsköztársaságról azt mondta: a Tisza István meggyilkolásával színre lépő új hatalom nem pusztán a háborús vereség következménye. A 133 nap történte olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, amelyet “magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen”; olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, “életüket többezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő” honfitársaikkal.
Kövér László szavai szerint a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mellett jóban-rosszban kitartókra. Ebben a polgárháborúban a fizikai erőszak kezdő lövését ugyan Tisza István gyilkosai adták le, de szellemi erőszaktétellel kezdődött, még a 19. század második felében. Név szerint nem említve, de Lukács György marxista filozófustól, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosától, valamint Ignotus Páltól, a Nyugat című folyóirat főszerkesztőjétől is idézve, Kövér László azt mondta: a szellem ezen és hozzájuk hasonló emberei ágyaztak meg a fizikai erőszaknak.
A házelnök szerint az egész Magyarországot túszul ejtő körülbelül ezer embert dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte.
A Tanácsköztársaság elnyomó szervezeteinek működését bemutatva, azok vezetőinek a terror alkalmazásával kapcsolatos megnyilatkozásait is idézve Kövér László arra hívta fel figyelmet, hogy egy “balliberális magyarországi történész” még 2010-ben is azt írta, hogy a vörösterror “progresszív volt és utópista”, amely emberibb világ víziójáért “akár konkrét embereket is hajlandó volt feláldozni”. Felidézte, hogy a több mint félezer ismert áldozat emlékét a 20. század második felét uraló kommunista hatalom igyekezett eltörölni vagy befeketíteni.
Ezen a ponton Kövér László úgy folytatta, hogy a nemzeti vértanúknak 1934-ben felállított emlékművet a kommunisták 1945-ben lerombolták, majd fél évszázad múltán a posztkommunisták egy, az elődeik által kivégzett kommunista szobrával foglalták el a helyét, “mintegy azt üzenve: még a kommunisták által meggyilkolt nemzeti mártír is csak az lehet, aki korábban maga is osztozott a kommunisták bűneiben”.
A Magyar Honvédség Központi Zenekara is részt vett a Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraavatási ünnepségén. Fotó: MH / Papajcsik Péter
A rendszerváltoztatásból fakadó „múlhatatlan erkölcsi adósságunk volt” a Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraalkotása és helyreállítása, amely adósságot ma lerovunk – hangoztatta az Országgyűlés elnöke.
Szavai szerint az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború más formában – szellemi és politikai küzdelemként – ugyan, de napjainkban is zajlik. „A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és – egyelőre még csak a virtuális világban – ott folytatják, ahol a szamuelyk és csernyk száz éve abbahagyták.”
Hangsúlyozta, az 1919-ben gyökerező 21. századi szellemi és politikai küzdelmeket „nem azzal nyerhetjük meg, ha nagyobb ütést mérünk a velünk szemben állókra, mint amekkorát kapunk tőlük”. Magyarország véglegesen csak akkor nyerhet, „ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni” – szögezte le a házelnök.
Álláspontja szerint a demokrácia eszközrendszerével meg kell tudni őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, amely „az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és a hazáját”. „Kegyelet az áldozatoknak, hála a hősöknek!” – zárta beszédét a házelnök.
Kövér László beszédet mond az V. kerületi Vértanúk terén az 1918-1919-es vörösterror áldozatainak emléket állító Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatási ceremóniáján. Fotó: MH / Papajcsik PéterKöves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője beszédet mond a Nemzeti Vértanúk Emlékműve újraavatási ünnepségén az V. kerületi Vértanúk terén. Fotó: MH / Papajcsik Péter
Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel. A keresztény történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet és imát mondtak az áldozatokért. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija imája előtt röviden szólt arról is: a Tanácsköztársaság az ezeréves magyar történelem első olyan eseménye volt, amelyben Istent deklaráltan megtagadták.
Az eseményen mások mellett részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A 1934-ben leleplezett Nemzeti Vértanúk Emlékműve a Tanácsköztársaság 133 napos diktatúrája alatt elhunyt áldozat és a meggyilkolt Tisza István emlékét örökítette meg. A hatalmas – mintegy öt méter magasságú – kőpillér tetején egy – honfoglalás kori motívumokkal díszített – kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária női alakja, hátoldalán egy sárkánnyal küzdő férfialak áll. Az emlékművet 1945-ben – előre megszervezett akció során ledöntötték, talapzatát szétverték. A Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók alapján Elek Imre szobrászművész alkotta újra.
A Bocskai Rádió 2019. október 27-i egyházi adásának evangélikus félórájában igét hirdetett Nt. Szabó Bertalan Péter lelkipásztor az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciához kihelyezett, Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa. Szabó Éva saját észrevételei megosztására is kérte KCSP-s kollégáját. Az igehirdetés és beszélgetés egy kattintással visszanézhető.
A Bocskai Rádió 2019. október 27-i egyházi adásának evangélikus félórájában Igét hirdetett Nt. Szabó Bertalan Péter lelkipásztor az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciához kihelyezett, Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa. Éva saját észrevételei megosztására is kérte KCSP-s kollégáját. Az igehírdetés és beszélgetés egy kattintással visszanézhető.___________Műsorvezető-szerkesztő: Szabó Éva, KCSP-ösztöndíjas.Technikai- és műsorigazgató: Molnár Zsolt
A helyi magyar emlékeket és értékeket bemutató honlap indult Kanadában az ottawai magyar nagykövetség kezdeményezésére.
A Kanadában fellelhető magyar értékek összegyűjtése még 2017-ben, a Kanada fennállásának 150. évfordulója kínálta lehetőségeket kiaknázva kezdődött meg – közölte a nagykövetség az MTI-vel kedden. Az észak-amerikai ország „születésnapjának” kerek évfordulóján ugyanis számba vették az ország történetének, társadalmának és kultúrájának eredményeit, és kiderült, a magyarság is hangsúlyosan van jelen a mindennapi élet számos területén. Ám hiányzott az az átfogó információs hálózat és tárgyi emlékeket is bemutató gyűjtemény, amely erről számot adott volna.
A magyar szervezetek és a helyi magyar közösségek tagjainak bevonásával zajló, csaknem két esztendeig tartó gyűjtőmunka eredményeként jelenleg több mint százra tehető a dokumentált, nagyrészt fotókkal illusztrált magyar értékek száma kanadai földön. Részben ezek megismertetését – és az információcserét is – szolgálja a most megindult honlap (https://hungarianheritageincanada.ca).
A honlap jelenleg hét kategóriába csoportosítva mutatja be a kanadai magyar értékeket. Részletezi a közterületeken elhelyezett magyar vonatkozású műalkotásokat, az emlékműveket, az egyes, magyar nevű településeket, utcaneveket, magyarokról elnevezett épületeket vagy intézményeket, magyar vagy magyarok építette templomokat és a magyar kulturális központokat.
Az internetes oldal három nyelven – magyarul, angolul és franciául – ad tájékoztatást. S nemcsak bemutatja a Kanadában fellelhető magyar értékeket, képet adva a magyarok sokrétű hozzájárulásáról Kanada fejlődéséhez, hanem interakcióra is ösztönöz. A tartalmát ugyanis nem csupán kezelői bővíthetik, hanem – moderálást követően- a honlapra látogatók is. A web-gyűjtemény így nem tekinthető véglegesnek, tartalma folyamatosan bővíthető új értékekkel.
A portál az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából indult el, indulását Ódor Bálint nagykövet Jim Watson, Ottawa polgármestere jelenlétében az ottawai városháza előtti ünnepélyes zászlófelvonás keretében jelentette be.
Elismerte a törökök által végrehajtott örmény népirtást az amerikai képviselőház. A képviselők elsöprő többsége voksolt arra, hogy a múlt század elején végrehajtott tömegmészárlás az örmény nép megsemmisítésére irányult.
A népirtás elismerésére 405-en szavaztak, ellene csak 11-en. A döntésről a képviselőház határozatot fogadott el.
Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kongresszusban előterjesztettek egy olyan javaslatot, amely felvetette az örmény népirtás elismerését.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter határozottan elítélte az amerikai képviselőház döntését és hangsúlyozta, Törökország érvénytelennek és meg nem történtnek tekinti az amerikai határozatot, amely „nélkülöz minden történelmi, illetve jogi alapot”.
1915-től kezdődően az Oszmán Birodalomban élő mintegy másfél millió anatóliai örményt telepítettek ki és mészároltak le. A halottak száma török források szerint 200–300 ezer, tudományos körökben elfogadott nézet szerint azonban 600–800 ezer volt.
Az örmény miniszterelnök üdvözölte az amerikai képviselőház határozatát. Nikol Pasinján azt írta a twitteren, hogy a határozat „bátor lépés az igazság és a történelmi igazságosság meghatározásának útján”, és megbékélést jelenthet a népirtást túlélő örmények leszármazottainak.
