Nagy István agrárminiszter a magyar mezőgazdaság legrangosabb seregszemléjének, valamint az anyaországi és a határon túli gazdák ünnepének nevezte a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), amelyet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Nagy István arról is beszélt, hogy a rendezvény több mint egy évszázada mutatja be a magyar mezőgazdaság legjavát; mottója idén A fejlődés hagyománya, amely kifejezi, hogy a magyar agrárium korszakváltás küszöbén áll.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, aki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, a kiállításon bemutatott technológiák és eszközök igazolják, hogy Magyarország a 21. században is képes versenyképesen működtetni az agrár-élelmiszeripari gazdaságot. Az OMÉK idei díszvendége a Marokkói Királyság – tette hozzá.

A magyar gazdaság jól teljesít, és ehhez a gazdák sikere, teljesítménye is hozzájárul: a mezőgazdaság teljesítménye tavaly elérte a 2720 milliárd forintot, 2010 és 2018 között 33 százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el Magyarország az Európai Unióban (EU) – mondta Nagy István. A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát, tehát több mint a felét az agrárium adta, a többlet közel 1,7 milliárd euró volt – ismertette a miniszter.

Szavai szerint az OMÉK jó lehetőséget teremt arra, hogy a tárgyalások során Magyarország tovább szélesítse együttműködéseit Marokkóval és a nemzetközi partnerekkel.

Mohammed Sadiki, a Marokkói Királyság agrárminisztériumának államtitkára elmondta, hogy afrikai viszonylatban Marokkó Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, amely kiváló lehetőségeket nyújt a jövőben is. A két ország gazdasági kapcsolatai rendkívül jól alakulnak, ezen belül kiemelt területnek számít az élelmiszeripar, az agrárium és a vízgazdálkodás.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője kitért arra is, hogy a világgazdasági trendek alapján az OMÉK a jövőben vásári és szakmai jellege mellett egy regionális, üzleti élelmiszeri fórummá és kiállítássá fejlődhet, ez nemcsak az országimázsnak tenne jót, hanem a magyar élelmiszeriparnak is.

Az AMC ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban a vasárnapig tartó rendezvény mintegy 40 ezer négyzetméteren 680 kiállítóval várja a szakmai érdeklődőket és a nagyközönséget egyaránt. Az idén az OMÉK fókuszában a magyar élelmiszeripar áll, emellett többek között készülnek szakmai programokkal, állat-, valamint mezőgazdasági gépbemutatóval, látványkonyhákkal, kóstoltatásokkal, a gyerekek számára élménygazdasággal és könnyűzenei koncertekkel is.

Debrecenben aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését, és ezzel a beruházási terület a BMW Group tulajdonába került.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelezte: a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek.

„Száz év magánynak van vége”

– mondta a miniszter arra utalva, hogy száz éve nem volt a térségben ilyen volumenű beruházás, amely az ország egyik sikertörténete.

Palkovics László felidézte:

2014 és 2019 között több mint hatezer új munkahely jött létre Debrecenben, a beruházások értéke meghaladta az 580 milliárd forintot, 2030-ig pedig további, mintegy 600 milliárd forint fejlesztési forrást „raktak össze” Debrecen számára.

Beszélt arról is, hogy az oktatásfejlesztési program keretében versenyképessé teszik a mérnökképzést a városban, az egyetemen 400-500 új mérnök hallgatót képeznek évente. Az egyetem és a vállalatok innovatív együttműködésének támogatására az országban nyolc science-parkot alakítanak ki, a debreceni park létrehozásának ügye hamarosan a kormány elé kerül – mondta Palkovics László.

A miniszter a high-tech beruházások „termőre fordulásával”, az alkalmazott magas technológiával és a nagy termelékenységgel indokolta az eddig jellemzően együttmozgó magyar és a német gazdaság pályájának eltérését, és felidézte, hogy Magyarországon a második negyedévben 5,2 százalékos volt a gazdasági növekedés szemben a németországi 0,4 százalékkal. Palkovics László megjegyezte, hogy

a magyar járműipar élen jár: 620 hazai járműipari vállalat van, köztük a világ 20 meghatározó cége. Hozzátette: egy legutóbbi IMF-felmérés szerint Magyarországon a high-tech-beruházások aránya 70 százalék, ezen a területen Magyarország a legnagyobb exportáló az Európai Unióban.

Michele Melchiorre, a gyár igazgatója azt közölte, hogy a debreceni BMW autógyár építési munkálatai 2020 tavaszán kezdődnek. Hozzátette: már 250 BMW- alkalmazott dolgozik a debreceni gyár munkálatainak előkészítésén, augusztusban az első négy HR-munkatárs is csatlakozott a céghez, a munkavállalók toborzása is megkezdődött. Debrecenben már irodát nyitottak, a leendő munkatársaikat nagy gondossággal választják ki, ugyanis a képzett munkaerő a legfontosabb – jegyezte meg az igazgató. Debrecenben akkumulátoros és belső égésű motorral szerelt gépkocsikat fognak előállítani.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BMW-beruházás nemcsak Debrecennek, hanem az egész megyének, a Tiszántúlnak „szab új irányt”, aminek a hatása a határon túli területekre is kiterjed. Jelezte: Hajdú-Bihar megyében az elmúlt öt évben 40 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. Magyarország ma évente 500 ezer személygépkocsit és 2,5 millió motort állít elő, a BMW gyárral a magyar autógyártás „újabb koronaékszerrel gazdagodik” – mondta.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a város története legnagyobb fejlesztésének nevezte a BMW-beruházást, amely a gazdaság mellett a munkahelyteremtésben, az oktatásban és a közlekedési infrastruktúrában is új távlatokat nyit a térségben.

(Magyar Nemzet / MTI)