A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa szerint 2010 óta a nemzetpolitika korábbi méltánytalan helyéről „magasabb polcra került” Magyarországon. Erről Szilágyi Péter a Vasárnapi Iskola Alapítvány Összetartás program című szombati rendezvényén beszélt Egerben.
Köszöntőjében aláhúzta: fontos jogszabály-módosítások és döntések révén sikerül „életben tartani” a nemzetpolitika intézményrendszerét, mely mellé sok új program és forrás is rendelkezésre áll. Mindez azonban csak a keretrendszert teremti meg, melyet olyan emberek töltenek meg tartalommal, mint a Vasárnapi Iskola Alapítvány vezetői és önkéntesei, valamint a diákok és szülők, akik élnek a szervezet által nyújtott lehetőségekkel – fogalmazott.
Rámutatott: az alapítvány célja határon túli nemzettársainkat megtartani a magyar nyelvben és kultúrában, hozzásegítve őket ahhoz, hogy saját közösségükben, szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század elejére a magyarság világnemzetté vált, hiszen a tízmilliós anyaország mellett 2,5 millióan élnek a határokon túl, a Kárpát-medencében és ugyanennyien diaszpórában. Közülük sokan „kapaszkodnak az anyaországba”, ennek segítésére teremtett egyre több lehetőséget számukra a kormány az utóbbi 9 évben – tette hozzá.
A kabinet és a nemzetpolitikai államtitkárság legfontosabb intézkedéseit sorolva kiemelte a nemzeti jelentőségű intézmények programját, mely 2010 óta több mint 270 külhoni magyar intézményt emelt erre a rangra.
Kifejtette: minden évben egymilliárd forint áll rendelkezésre a magyar kultúráért és oktatásért pályázati program keretében. Emellett külön ifjúságsegítő programot is indítottak, valamint a diaszpórának szóló, nyílt pályázati felhívást írtak ki, amire eddig még nem volt példa.
Folyamatos a külhoni intézmények fejlesztése, működik a szintén a diaszpórát támogató Kőrösi Csoma Sándor, és a szórványban található közösségeknek szóló Petőfi Sándor program is – hangsúlyozta.
Aláhúzta: az elmúlt időszakban a legjelentősebb segítséget a kárpátaljaiak kapták, a nekik összeállított szociális programcsomag oktatóknak, egyházi személyeknek, kulturális területen dolgozóknak nyújt keresetkiegészítést, hogy ne hagyják el szülőföldjüket és fenntartsák az évtizedek óta működő, a helyi magyarság számára nélkülözhetetlen intézményeket, szolgáltatásokat, közösségeket.
Az oktatás területén legfontosabbnak a Szülőföldön magyarul programot nevezte, ez évente 240 ezer magyar oktatási intézménybe íratott gyermek után ad támogatást a szülőknek a külhoni régiókban.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program Trianon óta egyedülálló – mondta. Ennek célja több mint 150 új óvoda, illetve bölcsőde létrehozása és 400-nál több felújítása. Emellett elindultak a külhoni óvodapedagógus, valamint egészségügyi képzések és a tervek között szerepel a teljes védőnői hálózat kiépítése a Kárpát-medencében – tette hozzá.
Szilágyi Péter arról is beszélt: Kárpátalján 3 év alatt 64 magyar bázisiskolát fejlesztenek mintegy 10 milliárd forint értékben. Kiemelt figyelmet fordítanak az egyházi fenntartású külhoni intézmények fejlesztésére, külön forrás segíti a szórványkollégiumok működtetését és a felsőoktatási intézmények korszerűsítését. Fontos mindemellett a külhoni magyar családok és gyermekek támogatása is, melyet a tavalyi és idei tematikus év is megjelenít – emlékeztetett.
Az anyaországi fiatalok szemléletformálását segíti az idén kibővült Határtalanul program, amelynek célja, hogy a magyar közoktatásban minden fiatal élje át a határon túli magyar területek és az ott élő magyarság megismerésének élményét. Hasonlóan jelentős kezdeményezés a diaszpórában évről évre mintegy ezer fiatalt megszólító Rákóczi táboroztatási program – mondta a miniszteri biztos.
Jelezte, 2015-ben gazdaságfejlesztési célú pályázati lehetőségekkel is bővült a támogatások köre.
MTI / magyarnemzet.hu
Reklám 
