Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztató elején kijelentette, hogy óriási megtiszteltetés Mike Pompeo budapesti látogatása. Szólt arról is, hogy az amerikai külügyminiszter korábban ígéretet tett a látogatásra, és ezt be is tartotta.Elkezdtük újjáépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat is –tette hozzá. Ennek legfőbb oka, hogy a Trump-kormányzat és a magyar kormányzat hasonló nézeteket vall az élet sok területén – mondta a külügyminiszter.

Szijjártó Péter: Mindkét ország számára fontos a határok védelme

Mindkét kormány számára fontos a határok és a keresztény kultúra védelme, és két ország együttesen lép fel Izrael méltányos elbírálása mellett a nemzetközi intézményekben – mondta Szijjártó. Mi elvi alapon vétóztunk meg minden olyan uniós döntést, ami elvi alapon kritizálta az amerikai külpolitikát – tette hozzá. Olyan külpolitikát folytatunk, ami lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk egymás között. Szijjártó közölte,Magyarországnak nagyon fontos a 150 ezer kárpátaljai magyar, és mindig ki fog állni az érdekeikért.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy őszintén beszéltek a kínai és az orosz befolyásról. Magyarországra mindig számíthat az USA, mint stabil katonai szövetséges – tette hozzá.Komoly előrelépés, hogy az USA és Magyarország közötti védelmi együttműködést sikerült modernizálni, a tárgyalásokat lezárták, és az új verzió a honvédelmi bizottság elé kerül –hangsúlyozta Szijjártó. Közép hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzésében előrehaladott tárgyalások folynak, és ezért is a honvédelmi bizottsághoz fordul a kormány. Szijjártó Péter elmondta, hogy a gázbeszerzések diverzifikálása terén is előrelépés történhet a romániai gázmezőkön történő amerikai beruházások eredményeként.

Nincs veszélyben a szövetségünk Amerikával

NATO-szövetségesek vagyunk, és az Oroszországgal és Kínával való kapcsolataink nem veszélyeztetik az Egyesült Államokkal való szövetségünket – mondta Szijjártó Péter. Amikor Kínáról beszélünk, akkor nagyon fontos, hogy félretegyük a képmutatást – tette hozzá. A magyar külügyminiszter szerint a nyugat-európai országok hasonló képmutatást mutatnak be az Oroszországgal való kapcsolatok terén.

Szijjártó Péter elmondta, hogyMagyarország mindent megtesz, hogy a gázbeszerzésünket diverzifikálni tudjuk.Ha Horvátország végre piacképes ajánlatot tenne, akkor tudnánk szállítani LNG-t. Jelenleg Zágráb 50 százalékkal drágábban szállítana gázt, mint a rotterdami LNG elosztóközpont. A magyar külügyminiszter szerint ennek fényében elfogadhatatlan a horvátok ajánlata. Nyugat-Európának nem érdeke a közép-európai gázdiverzifikálás, mert ha az érdekük lenne, akkor nem építenék meg az Északi Áramlat 2-t – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Pompeo: Aktívabb lesz a közép-európai jelenlét

Mike Pompeo arról beszélt, hogy “nem engedhetjük meg, hogy Putyin éket verjen a barátaink és a NATO között”. Szólt arról is, hogy Kína egy hídfőt próbál létrehozni Európában. Oroszország és Kína nem osztja azokat a szabadság hagyományokat, amikért Magyarország és az USA harcolt. Új programot indít az USA, hogy magyar diákok egyéves ösztöndíjprogramon vehessenek részt – tette hozzá.

Elfogadhatatlan, hogy az USA távol tartotta magát a közép-európai térségtől –mondta Pompeo. Megpróbáljuk az USA kereskedelmi kapcsolatait megerősíteni a térségben – tette hozzá. Ahol az Egyesült Államok nem cselekszik, ott nem tudja az érdekeit érvényesíteni – mondta a külügyminiszter. Számunkra fontosak a közép-európai kapcsolatok, párbeszédet alakítunk ki.

Felértékelődött Magyarország szerepe

Hét és félév után először érkezett amerikai külügyminiszter Budapestre. Mike Pompeo európai turnéjának első pontja a magyar főváros. Mindez azt mutatja, Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött a közép-európai térségben és a kontinensen, erre pedig már Washingtonban is odafigyelnek.

Nem véletlen, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Magyarországon kezdi meg európai körútját, tekintve, hogy a magyar kormányfő Donald Trump egyik legbiztosabb szövetségesévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban –minderről az ABC című spanyol lap írt vezércikkében.

Forrás: origo.hu

Reklám

A 61. alkalommal átadott Az Év Sportolója Gálán a hagyományos csapatsportok kategóriájában – csakúgy, mint  2018-ban a női kézilabda Bajnokok Ligájában – megvédte címét a Győri Audi ETO KC. Danyi Gábor vezetőedzőnek rá kellett jönnie, hogy a jövőben nem érdemes jósdát nyitnia, mert idén sem a csapata győzelmét tippelte volna. Stine Oftedalt arról kérdeztük, elképzelhetőnek tartja-e, hogy 2019-ben sorozatban harmadszor is diadalmaskodjanak a final fourban.

Reklám

Azért fontos megismerni a Mindszenty József elleni állami terrort, hogy a kommunisták ne csaphassák be újra az embereket az egyenlőséget hirdető propagandájukkal, és lássuk, hogy ezek a manapság ismét teljes gőzzel hirdetett eszmék ide vezetnek. Az Országházban nagyszabású, kétnapos konferencián foglalkoznak az egykori esztergomi érsek és bíboros életével, tevékenységével, meghurcolásával, valamint a kommunisták közép-kelet-európai egyházüldözéseivel a koncepciós perének hetvenedik évfordulóján. Ez időben egybeesett a Mindszenty Józsefet tiszteletreméltónak minősítő pápai döntéssel, amely után már a boldoggá avatása következhet.

Az egész történet magyarországi körülményeit és közegét a két nyitóelőadás keretezte, amelyekből érthetővé vált, miért volt fontos a kommunista diktatúra számára elszakítani az egyházat a társadalomtól, főleg az ifjúságtól, továbbá likvidálni a vezetőjét. Az 1956-os szabadságharcosok által kiszabadított Mindszenty eltüntetése ráadásul a Rákosi-diktatúrát felváltó Kádár-diktatúra számára is rendkívül fontos volt, hiszen a Rákosinál sokkal emberközelibbnek eladott Kádár még Rákosi belügyminisztereként felügyelte a főpap elleni hadjáratot.

MEGFOSZTOTTÁK EGYMÁSTÓL AZ EGYHÁZAT ÉS A TÁRSADALMAT

Az egyháznak 1948 előtt állami részről is nagy becsben tartott társadalmi szerepvállalása és a hétköznapokat is átszövő kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményrendszere volt – ismertette Gárdonyi Máté pap, egyháztörténész és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára. Az egyház társadalmi tevékenysége a helyi hívekkel érintkező plébánosoktól az Országgyűlés felsőházában a politikát is alakító főpapokig ívelt, és jelentős birtokai fedezték az imént felsorolt tevékenységek költségeit.

Épp ezért, hogy a társadalomból száműzni tudják, a hatalmat épp csak magukhoz ragadt kommunisták azonnal hozzáláttak az egyház anyagi alapját biztosító birtokok elkobzásához. A szerteágazó kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális szerepvállalásból így 1950-re már csak a legszűkebben vett vallásgyakorlás keretei voltak biztosítottak; a templom falai közé szorították be az addig az egész társadalom szükségleteivel foglalkozó egyházat. Sőt, még a hitéleti kereteket is lefojtották: lecsökkent a papok és szerzetesrendek száma, beszűkült a könyvkiadási lehetőség. Mindszenty 1948 végi letartóztatása aztán már a megszilárdult kommunista rendszer egyértelmű üzenete volt mindenki felé, aki esetleg szembehelyezkedne vele.

Létrehozták a kommunizmussal kompatibilis papi békemozgalmat, amely átvette az egyház irányítását, a diktatúrával szövetségben. A megtört egyház püspökei 1950-ben lojalitási nyilatkozatot tettek a politikai rendszer mellett, de néhány hónappal később letartóztatták a nyilatkozatot aláíró Grősz József kalocsai érseket, a püspöki kar második emberét is, aki a börtönből évek múltán szabadulva később szintén békepap lett.

Mindszenty József eleinte harcosan szembeszállt a kommunista diktatúrával, de a 39 napos kihallgatás verései, lelki terrorja és alvásmegvonása őt is megtörték. (kép forrása: mnl.gov.hu)

AZ EMBEREKET VÉDŐ EGYHÁZRA TÁMADTAK A HATALOMÉHES KOMMUNISTÁK

Ha nem ismernénk a kommunista logikát, mindez furcsának is tűnhetne, hiszen a püspöki kar nem volt ellenséges az 1945-ben bevezetett demokratikus rendszerrel, és még a nagybirtokrendszer felszámolása miatti jogi aggályait is félretéve áldást kért az új gazdákra. Az összeomlott országban a társadalmi rend helyreállítását tartották prioritásnak.

A püspököket – köztük az 1945. október 7-től esztergomi érsek Mindszentyt – nem sérelmi politika mozgatta, és nem is csupán az egyház, illetve a papok és hívek üldözése ellen szólaltak fel, hanem a bosszúálló elitváltás, a kollektív bűnösség elve, a szovjet hadsereg rémtettei, a jogi visszaélések, a németek kitelepítése, a külhoni magyarok jogfosztása, az új hatalmi szervek felkészületlensége és erőszakossága, az országra telepedő félelem ellen.

Ezt a kommunisták az állam életébe való illetéktelen beavatkozásként élték meg, Rákosi a magyar nép ellenségének titulálta az egyházat, és az élelmiszerhiány, valamint az infláció mellett a püspöki kar 1945 őszi körlevelét tette felelőssé a kommunista párt kudarcáért az 1945. november 4-i választásokon. A kommunisták gyűlöletét fokozta az 1947-es Szent István-nap félmillió, valamint egy évvel később, az Eucharisztikus Világkongresszus tizedik évfordulójának negyedmillió felvonulója. Rákosi Mátyás közölte az elvtársakkal, hogy a „demokrácia” defenzívából offenzívába megy át az egyházi reakcióval szemben,

az egyház felé irányuló figyelmeztetések megszűntek.

Ekkor következett a közvetlen egyházüldözés és a közvélemény megdolgozása a durva hangnemű, papellenes propagandával.

KOMMUNISTA MÓDSZEREK: HAZUDOZÁS, MEGALÁZÁS, AGYBA-FŐBE VERÉS, KÍNZÁS

Balogh Margit akadémikus egyháztörténész, Mindszenty József mindenre kiterjedő életrajzának megírója azzal a megdöbbentő, Rákositól származó idézettel kezdte előadását, hogy a kommunista diktátor bármikor talál az érseket őrültnek nyilvánító pszichiátereket. A Mindszenty elleni koncepciós eljárást megelőzte, hogy titkárát, a szintén pap Zakar Andrást a nyílt utcáról hurcolta el az ÁVH, és a tőle kínzással kicsikart vallomásra építették fel az érsek elleni vádiratot.

Mindszenty tudta, mi vár rá. Levelet írt püspöktársainak, amelyben előre érvénytelenítette minden jövőbeni vallomását, számolva az erőszakkal és saját gyengeségével is. Nem véletlen, hogy a perben visszavonatták vele ezt a levelét, amelyet még a letartóztatása előtt írt. Végül egy hét vádlottból összerakott koncepciós színjátékba rángatták bele.

Az érsek az őt kiszabadító ’56-os szabadságharcosok közt (kép forrása: Getty Images)

Vallatásáról később azt mondta, akkora megaláztatásban még nem volt része. Az elképesztő szóbeli gorombaságok mellett gumibottal ütötték lemeztelenítve; visszaemlékezése szerint, amikor már nem bírta a verést, valósággal bemászott az asztal alá kínjában. Végül aláírta az összes papírt, de mindegyikre odaírta a neve mellé, hogy c.f., ami annyit jelent, hogy „kényszer hatása alatt tettem” (latinul: coactus feci). Ezt aztán hamisítványnak tüntette fel a kommunista igazságszolgáltatás, majd Rákosi ezután már nem bízta a véletlenre a dolgokat, és maga találta ki Mindszenty József vallomását. Az érsek-bíboros azonban szándékosan durva helyesírási hibákat vétett, amikor ezt lediktálták neki, így jelezve a kényszert.

NEMCSAK LIKVIDÁLNI AKARTÁK, HANEM PÉLDÁT IS STATUÁLNI RAJTA

Mindszentyt a rács mögött sem hagyták békén, provokátort küldtek rá, aki szökési tervekkel áltatta, felváltva hízelkedtek neki és fenyegették. Amikor ügyvédje még püspöktársai irányából is bírálatokról számolt be, az addig harcosan ellenálló főpap elkezdett beletörődni a fejleményekbe. Levelet írattak vele, amelyben hibásnak mondta addigi egyházpolitikáját, Rákosi pedig élvezettel gyötörte, és azt akarta, hogy Mindszenty ország-világ előtt ismerje be bűnösségét.

Hűtlenség, köztársaság-ellenes szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával kényszerült szembenézni a főpap, a kommunisták ezúttal kénytelenek voltak kihagyni kedvenc vádpontjukat, a fasiszta összeesküvést, hiszen Mindszenty a nyilas börtönt is megjárta a kommunisták börtöne előtt. Legitimizmusát viszont ő sem tagadta soha, így végül a korábban a Szent Korona Vatikánba mentését szervező Mindszentyre ráfogták, hogy Rómában királlyá akarta koronázni Habsburg Ottót. Csakhogy a külföldi koronázás érvénytelen, amit Mindszenty nyilván tudott, az okos kommunista kobakok viszont nem biztos.

A perben az egyház elveit hangoztatva védte a hitet, de a testileg-lelkileg meggyötört, sok-sok éjszakán át alvásmegvonással kínzott érsek sajnálkozott, amiért konfliktusba keveredett az államhatalommal, és „lényegileg” bűnösnek vallotta magát. Életfogytiglanra ítélték, az ügyész halálért fellebbezett.

Rákosi (balra) maga fogalmazta meg az érsek „vallomását”, Kádár (jobbra) pedig belügyminiszterként irányította a műveletet a letartóztatástól a kínvallatásig. Köztük az a Rajk László elvtársuk ül, akit nem sokkal Mindszenty pere után szintén ők végeztettek ki. (kép forrása: erdelyinaplo.ro)

NINCS ÉRTELME EGYEZKEDNI A KOMMUNISTÁKKAL

Ezután is folyamatosan kérvényeket írt, kereste a lehetőséget az állam és a katolikus egyház megegyezésére.

Aki megértést és könyörületet kér, az ma az ország legnyomorultabb fegyence

– írta saját magáról. Amikor viszont megtudta, hogy távollétében megkezdték a másodfokú tárgyalását, rádöbbent, hogy a diktatúrával nincs értelme egyezkedni, ezért levélben visszavonta minden vallomását. A másodfokú bíróság nem csinált vértanút Mindszentyből: az ő ítéletét helyben hagyták, a többi vádlottét enyhítették. Az indoklás szerint elvesztette jelentőségét az ügy, csakhogy ilyen jogi kategória nincs, egy ügy legfeljebb elévülhet. A jelentőségét elveszteni legfeljebb politikai értelemben, a kommunista diktatúra számára tudta az ügy, amivel indirekt módon ismerte be a másodfokú bíróság az egész per jogszerűtlenségét.

Mindszenty távozhatott volna az országból a meghurcolása előtt, de a lassan felemésztő mártíromságot választva maradt, mert csak így tudta ráirányítani a világ figyelmét a kommunista egyházüldözésre. Püspöki jelmondata az volt, hogy „Devictus vincit” (legyőzetve győz), és ez nemcsak a kommunista rendszer 1989-es bedőlésével és a kommunista maradványok 2010 utáni fokozódó térvesztésével nyerhet magasabb értelmet, hanem Mindszenty József esetleges boldoggá avatásával is, amely ügyében éppen ma született fontos pápai döntés.

Forrás: pestisracok.hu

Reklám

A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy

egy fokozattal „BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi „BBB mínusz/A-3”-ról. Az új osztályzat kilátása stabil.

A lépés nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg az S&P tartja érvényben a legjobb szuverén adósosztályzatot Magyarországra.

A Moody’s Investors Service magyar besorolása „Baa3”, a Fitch Ratings ugyanennek megfelelő „BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségeke.

A Fitch Ratings magyar besorolásának kilátása ugyanakkor felminősítés lehetőségére utaló pozitív, és a Fitch egy hét múlva, jövő pénteken vizsgálja az idén először a magyar szuverén adósbesorolást.

A Fitch a térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében egyenes utalást tett arra, hogy az idén több közép- és kelet-európai ország adósminősítését javíthatja.

A cég felidézte, hogy a közép- és kelet-európai régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tart nyilván pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, a tanulmány szerint ezeknek az országoknak az adósosztályzatairól a Fitch az idén valószínűleg döntésre jut.

A Fitch Ratings megfogalmazása szerint a pozitív és a negatív osztályzati kilátások 7:1 arányú regionális megoszlása „felfelé ható minősítési lendületet ad” a térségnek 2019-ben.

A cég a tágabb feltörekvő európai térségben Törökországra tart érvényben negatív kilátást.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege pénteken kiadott heti térségi előrejelzésében azt valószínűsíti, hogy a jövő héten a Fitch is felminősíti Magyarországot.

Az S&P Global Ratings indoklása szerint a magyar államadós-osztályzatok pénteken bejelentett felminősítése elsősorban a magyar gazdaság megfelelő, a magánszektor magas megtakarításai által is alátámasztott növekedési kilátásait és a hazai keresletnek hajtóerőt adó reálbér-növekedést tükrözi.

Tényező volt a felminősítésben a cég szerint emellett az autóipari és a szolgáltatási szektorok exportkapacitásainak folyamatos bővülése is.

Az S&P közölte: jóllehet várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme 2021-ig 2 százalék környékére lassul, a nyitott, kisméretű magyar gazdaság azonban átvészeli a gyengülő külső kereslettel és az EU-folyósítások csökkenésével jellemzett időszakot is.

A magyar gazdaság külső fizetési pozíciója erőteljes, a nettó külső adósságráta tavaly a GDP 10 százaléka alá süllyedt a 2010-ben mért 55 százalékról

– áll az S&P Global Ratings elemzésében.

A hitelminősítő kifejti:

jóllehet a magyar folyómérleg-egyenleg többlete már csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalábbis középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét.

A hitelkiáramlás jelenlegi gyorsulását nettó alapon hazai források táplálják, bár fontos tényező, hogy bruttó bázison számolva a magyar bankrendszer nem rezidens forrásokból eredő nagybani finanszírozása is növekszik – áll az S&P elemzésében.

A cég szerint ugyanakkor a magyar bankok tőkeellátottsága jó, tevékenységük nyereséges.

Az S&P szerint a magyar bankok hitelezési hajlandóságának feléledése és pénzügyi teljesítményük javulása annak a jele, hogy a monetáris politika és a hitelezési tevékenység reálgazdasági transzmissziós mechanizmusának működése jórészt helyreállt, és ez a fejlemény segítheti a magyar hatóságokat, ha a következő két évben nehezebbé válna az európai és a globális kereskedelmi környezet.

A hitelminősítő szerint a magyar kormány viszonyrendszere EU-partnereivel továbbra is „bonyolult”. A cég azzal számol, hogy az unióból érkező strukturális és kohéziós folyósítások értéke a GDP-érték arányában mérve 1-2 százalékkal csökken akár már 2021-ben.

Az EU által Magyarország ellen indított jogi, köztük a már folyó kötelezettségszegési eljárások a kétoldalú kapcsolatok destabilizálódásának kockázatával járnak, és ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat, aláásva a magánbefektetői szektor bizalmát – vélekedik pénteki elemzésében az S&P.

A cég véleménye szerint ugyanakkor 2020 előtt valószínűtlen, hogy az EU jelentősebb pénzügyi szankciókkal vagy a strukturális folyósítások csökkentésével sújtaná Magyarországot. A 2020 utáni új költségvetési időszakban már valószínűbb az EU-finanszírozások csökkentése, de ehhez is az uniós tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség – hangsúlyozza pénteki elemzésében az S&P.

A cég szerint az erőteljesen pro-ciklikus magyar költségvetési alapállás ellenére valószínűtlen a jelentősebb költségvetési elcsúszás, és a hitelminősítő nem lát kockázatokat a 2019-re kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesíthetőségére, bár a 2022-ig megcélzott 0,5 százalékos hiányt „derűlátó” célkitűzésnek tartja.

A cég azzal is számol, hogy a likvid eszközöktől megszűrt közadósság-ráta 2022-ben még a GDP-érték 60 százaléka felett lesz, és ez az S&P véleménye szerint szűkítheti kormány költségvetési mozgásterét stresszhelyzet esetén.

A hitelminősítő ugyanakkor kiemeli, hogy 2018 volt a hatodik olyan év egymás után, amelyben a magyar gazdaság szilárd, kiegyensúlyozott növekedési pályán volt, és bár a magánszektor adósságállománya emelkedett, a köz- és a külső adósságráta a GDP-érték arányában számolva továbbra is csökkent tavaly.

Elemzők: indokolt és várható volt a felminősítés

A távirati iroda által megkérdezett elemzők úgy ítélték meg, hogy indokolt és várható volt Magyarország felminősítése. Pénteken a Standard & Poor’s felminősítette az ország államadós-osztályzatát.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az S&P hitelminősítő döntése után kiemelte:

indokolt és várható volt a felminősítés, amire már korábban is sor kerülhetett volna. A hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt. A hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról. Mindebből az következik, hogy a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rossz hitelállományok meredek leépülésével érdemben javult

– fejtette ki.

A hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan nő, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, az idei év végére a hazai gazdaság – talán a történelemben először – nettó külső hitelezővé válhat – tette hozzá.

A vezető elemző rámutatott: az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá eshet vissza. A GDP növekedése felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Jövőre már mindenképp, és legkésőbb két év múlva újabb felminősítésre számítanak a Takarékbanknál – jelezte.

A piacok a kockázati felárakban már beárazták a felminősítést, így érdemi hatásra nem számítanak a Takarékbank szakértői, azonban a hazai piacok tovább stabilizálódhatnak még turbulens nemzetközi környezetben is. A banknál felminősítést várnak a többi hitelminősítő intézettől is.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az S&P elsősorban a jelentős GDP-növekedés, az alacsony költségvetési hiány, a mérséklődő államadósság miatt döntött a felminősítésről. Szintén szerepet játszhatott a jobb osztályzatban a beruházások bővülése, mert sok esetben ez gépek beszerzését jelentette, ami javítja a gazdaság termelékenységét – mondta a szakember.

Úgy vélte, a felminősítés ellenére a jövőben a hitelminősítő kockázatosnak tarthatja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését, ha a jövőben ez az eddigi tempóban mérséklődik, az a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét hordozza. Mivel kicsi és nyitott a magyar gazdaság, a nemzetközi környezet is nagyban befolyásolja a teljesítményt, márpedig külföldön jól láthatóak a lassulás jelei.

Németh Dávid megemlítette, hogy a mostani felminősítéssel együtt is lemaradt Magyarország a régiós versenytársaitól, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is több kategóriával jobb osztályzattal szerepel a hitelminősítőknél.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a döntéssel kapcsolatban kiemelte: a kedvező makrogazdasági folyamatok elegendő alapot szolgáltattak ahhoz, hogy a Standard and Poor’s – másfél évvel azután, hogy a kilátásokat pozitívra javította – felminősítse Magyarország adósság-besorolását. Emlékeztetett: az elmúlt időszakban tartósan gyors, tavaly kiemelkedően magas volt a hazai gazdasági növekedés üteme. Magyarország a gazdasági felzárkózás időszakát éli, amit a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogat.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője jelezte: a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége számottevő mértékben mérséklődött az elmúlt időszakban. Az államháztartás hiánya mérsékelt, az államadósság GDP arányos mutatója csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest.

Az államadósság finanszírozásában csökkent a külföldiek szerepe, miközben meghatározóvá váltak a hazai befektetők – mutatott rá Török Zoltán.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám

Az államfő azt mondta, csaknem 18 éve, 2001-ben a döntéshozókban felmerült, hogy a tánc közössége és közönsége Magyarországon elég nagy és erős ahhoz, hogy ez a művészeti ág ne csak „albérletben” legyen jelen a különféle színpadokon, hanem saját otthonra találjon.

A Nemzeti Táncszínház létrejötte azt üzente: a magyar táncművészet folyamatosan olyan értéket hoz létre, amely bőven megérdemel egy önálló intézményt – mondta.

Áder János azt is mondta, az első idők kényszerű megoldásai és az elmúlt esztendők állandó vendégeskedése után most új korszak kezdődhet. Nagykorúságának esztendejében végre elkészült a nemzeti intézmény saját múltjához és hivatásához méltó játszóhelye.

A köztársasági elnök szerint az intézmény küldetése, hogy képviseljen, teret adjon, bemutasson, elbűvöljön, neveljen és kezdeményezzen amellett, hogy folyton fejlődő, inspiráló közeget teremtsen ott, ahol élvonalbeli, nemzetközi hírű magyar tánccsoportok adják egymásnak az öltözőajtók kilincsét.

Olyan hely legyen, ahol a kultúrát alkotják, formálják, éltetik – mondta Áder János.

„A magyar táncművészet mestereiben pedig minden tudás, tehetség és lelkesedés megvan, hogy a puszta falak közé mindenkor maradandó élményt adó előadásokat varázsoljanak” – zárta beszédét a köztársasági elnök Weöres Sándor A tánc című költeményét is idézve.

A péntek esti zárt körű nyitógála után a nagyközönség először szombaton veheti birtokba a Nemzeti Táncszínház új épületét.

A gáláról készült felvételt pénteken 21 órától az M5 kulturális csatorna sugározza.

A Nemzeti Táncszínház új épülete, amelyet a Millenáris Parkban ipari épületből kifejezetten táncelőadásokra építettek át 4,6 milliárd forintos állami forrásból, egy nagy és egy kisebb teremben összesen mintegy 500 nézőt tud befogadni.

A gálaműsorral kezdődő Budapest Táncfesztivál összesen 24 előadással és kilenc premierrel várja a közönséget február 15. és március 2. között.

Forrás: origo.hu

Reklám

Latorcai János köszöntőjében úgy fogalmazott,az elmúlt évek kormányzati intézkedései komoly segítséget jelentettek a családoknak, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv pedig további elemekkel erősíti a nemzetközi színtéren is példaértékű és egyedülálló magyar családpolitikát.

Ezért bízunk abban, hogy pár éven belül számottevően nőhet a magyar gyerekek száma az országban és határon túl egyaránt– tette hozzá az Országház alelnöke. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogya kormány döntései meghozatalakor mindig egy nemzetben gondolkodik, éljenek a magyarok bárhol is a világon.

Forrás: origo.hu

Reklám