A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak.

Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Reklám

A tárcavezető hangsúlyozta: a dokumentum elfogadásával Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert „bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség és a migrációt meg lehet állítani”.

Szijjártó Péter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – tette hozzá.

A külügyminiszter kiemelte: a döntés újabb világos bizonyítéka annak, hogy az EP-ben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok.

Azt is tudtuk, de ma be is bizonyosodott: az Európai Néppártban (EPP) is többségben vannak a bevándorláspártiak

– magyarázta.

Kifejtette: minden kétséget kizáróan lelepleződött a szándék egy május utáni koalíciókötésre, amelynek értelmében a liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak most Magyarországot elítélő csoportjai között egy bevándorláspárti koalíció jönne létre azzal a céllal, hogy május után is bevándorláspárti politikát folytasson az EU, és legyen lehetőség bevándorlókkal elárasztani a kontinenst.

A tárcavezető úgy vélte,

a döntésben szerepet játszott, hogy a döntéshozók tudták: Magyarország migrációpárti politikát soha nem fog elfogadni, végrehajtani, a magyarok világos döntést hoztak, hogy Magyarország soha nem lesz bevándorlóország.

Mint mondta, a magyarok arról is döntöttek, hogy csak „mi határozhatjuk meg, kivel akarunk együtt élni itt az országban”, és a kormánynak kötelessége megvédeni az emberek biztonságát és a határokat.

Szijjártó Péter kijelentette: „minősített hazugságokkal van tele” a jelentés, ez egy „bevándorláspárti vádirat” Magyarországgal szemben.

A kormány a cáfolatát tényszerűen egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatta, de a vita bebizonyította, hogy a tények nem számítottak

– közölte.

Kitért arra: 69 megállapítás van a jelentésben, amelyből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyeket már elrendeztek. Ezeket újranyitja a jelentés, vagyis azt mondja, hogy felesleges megállapodni az uniós intézményekkel, mert egy másik intézmény bármikor újranyithatja az ügyet – mutatott rá.

A külügyminiszter szerint 19 olyan ügy van a jelentésben, amelynél folyamatban van a párbeszéd, az eljárás, a konzultáció. 37 hamis, hazug, méltatlan, alaptalan, Magyarországot sértő vád is van benne, ezeknek nincs közük a valósághoz – mondta, példaként említve, hogy antiszemitizmussal vádolja Magyarországot a jelentés, azt állítja, hogy nincs sajtószabadság az országban, és sérül az akadémiai szabadság.

Úgy látja, koncepciós eljárás zajlott, mert Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy hivatalos delegáció nem érkezett Magyarországra, kizárólag a kormány ellen nyíltan állást foglaló NGO-k véleményét vette figyelembe, és csalással fogadták el a dokumentumot.

Szijjártó Péter kiemelte:

azért harcolnak, hogy olyan EP, Európai Bizottság és EPP legyen, ahol a bevándorlást ellenzők vannak többségben.

Kérdésre közölte: a Fidesz az EPP, a legerősebb pártcsalád tagja, és annak legsikeresebb pártja a saját hazájában élvezett támogatás alapján. Azonban világossá vált, hogy a migráció kérdésében komoly megosztottság van az EPP-n belül. Azért küzdünk, hogy „a mi álláspontunk kerüljön többségbe”, hogy az EPP visszatérjen a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, a kereszténydemokrata hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti – mondta. Ezért „küzdünk, amíg lehet” – fűzte hozzá.

Szerdán megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az EP, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Reklám

„Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy soha nem fogja elfogadni a migránsbarát politikát” – mondta és a dokumentumot „hazugságokon alapuló, koncepciós vádiratnak” nevezte, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket.

Hozzátette, a vizsgált ügyek túlnyomó része nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a 69 megállapításból 13-at már rendeztek, számos másikról pedig még zajlik a kötelezettségszegési eljárás.

Szájer József úgy vélekedett, hogy a jelentést valójában nem fogadták el, ugyanis ha a tartózkodásokat is leadott szavazatnak számolták volna, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség. Amennyiben ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa megindítja végül az eljárást, akkor a kormány erre fog hivatkozni, ha pedig jogokat, kötelezettségeket akarnak eredeztetni a döntésből, akkor az Európai Bíróság előtt fogják érvényesíteni a magyar álláspontot – közölte.

Párttársa, Deutsch Tamás kiemelte, hogy az alapszerződés által előírt „világos, egyértelmű” szabályok alapján csak akkor lehetett volna elfogadni a dokumentumot, ha azt legalább 462-en támogatják, azonban mindössze 448 képviselő szavazott igennel.

„A bevándorláspárti többség bizonytalan volt, ezért kellett a jogi csűrés-csavarás. A jogértelmezés a politika szolgálólányává vált” – fogalmazott.

Deutsch Tamás megerősítette, hogy a kormánypártok országgyűlési határozati javaslatot fognak beterjeszteni, hogy „helyre tegyék” a jelentés megállapításait.

Az ugyancsak fideszes Gál Kinga abszurdnak nevezte az egész eljárást, és azon véleményének adott hangot, hogy a „hazugságokkal és csúsztatásokkal teli” jelentés készítése során kizárólag külföldről fizetett civil szervezetek véleményét vették figyelembe, a dokumentumnak pedig semmi köze a valósághoz.

„Újabb hosszú és sehova nem vezető folyamatnak nézünk elébe” – mondta Gál Kinga, aki szerint az EP nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy változtasson migrációs álláspontján.

Az EP 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, amelyben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak például az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval, illetve a tudományos élet, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságával összefüggésben is.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított értékelés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Reklám

„Nagyon nagy megtiszteltetés, én, mint lokálpatrióta én azt gondolom, hogy a saját településünket és a saját kis közösségünket képviselni az egy nagy dolog, főleg egy ilyen nívós helyszínen” – mondta az M1 kameráinak Tiszafüred lovasa, Gyöngy Tamás.

A Hősök terén kialakított különleges pályán egymást követték a futamok. Már szombaton minden lovas nyeregbe szállt. A vasárnapi középdöntőbe 24-en jutottak be.

Közben a fogathajtók és a kishuszárok is megküzdöttek a továbbjutásért. Kiss Roxána a legjobb hat közé került. Az M1 Híradónak azt mondta, hogy hónapokon át készült a versenyre.

A lelátók zsúfolásig megteltek. De nemcsak a Hősök terén, körülötte is hömpölygött a tömeg. Tradicionális magyar ételeket és termékeket lehetett kóstolni az ’56-osok terén az Országkonyha standjainál.

Az Andrássy úton, a Vágta Korzón pedig a versenyre benevezett települések hagyományaival lehetett megismerkedni. Zirc standjánál például azzal, hogyan morzsolták a kukoricát, vagy döngölték a káposztát egykoron.

Az idei a jövő vágtája, a családok évében ugyanis a gyerekek állnak a középpontban.

„Felnőtt egy generáció ezalatt a 10 év alatt, rengeteg fiatal lovagol, rengeteg család azt lehet mondani a lovassportot tekinti szabadidős tevékenységének. Lesz is egy nagy történelmi felvonulás, ahol 110 gyermek fog lóháton felvonulni,mindenképpen megakarjuk mutatni, hogy a magyar lovasnemzet” – részletezte a versenyigazgató Szotyori Nagy Kristóf.

A Nemzeti Vágta döntőit vasárnap délután tartják, a Duna csatorna élőben közvetíti majd.

Reklám

A Szent István-emlékérmet Dolgos László, a 25 éve létrehozott Szív a Szívért Alapítvány vezetője vette át Süli Jánostól, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztertől. A kitüntetéssel az alapítvány létrehozását, a szívátültetettek összefogását ismerték el. A Szent István-díj átadása előtt  Jankovics Marcell, az elismerést odaítélő alapítvány elnöke, elmondta, hogy tavaly ünnepelték az első magyarországi szívátültetés 25. évfordulóját és azóta közel 500 ember kapott új szívet. Az eseményen több fiatal házast is köszöntöttek.

Ehhez kapcsolódva Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy ősszel nemzeti konzultáción kérdezik meg a lakosságot, milyen családbarát intézkedéseket támogatnának, hogyan bővüljön a családtámogatások rendszere. A politikus elmondta, 2002 és 2010 között a házasságkötések száma 23 százalékkal csökkent, majd ez a tendencia megfordult, és napjainkban másfélszer annyi házasságot kötnek Magyarországon, mint 2010-ben.

A 2018-ban tizenhatodik alkalommal átadott Szent István-díjat jelképező szobor Melocco Miklós alkotása, ami az első magyar királyt ábrázolja, amint a keresztet mindkét kezével magasba emeli nemzete előtt. A díjazottakat minden évben közvélemény-kutatás és internetes szavazás után választja ki az alapítvány kuratóriuma.

A Szent István-díj Alapítványt Bihari Antal, a Körzeti Televízió Esztergom vezetője 2001-ben hozta létre az összmagyarság kulturális életének segítésére, a kulturális örökség védelmére. A díjjal elsőként Orbán Viktor miniszterelnököt tüntették ki, de birtokosai között van Nemeskürty István, Makovecz Imre, a Püski házaspár, Tőkés László és Kallós Zoltán is.

Reklám

Felidézte: 65 éve zárta be kapuit a recski kényszermunka-tábor, ekkor kezdték eltüntetni az itt 1950 és 1953 között történt szörnyűségek nyomait, amikor nemcsak a tábor területén, hanem a környéken is rettegés, félelem uralkodott. Az ávósoktól mindenki félt, és erre a félelemre épült a kommunista rendszer is – tette hozzá.

Rámutatott: a Recsken raboskodó körülbelül 1500 ember közül nem mindenki volt a Rákosi-rendszer ellensége. Ezek az áldozatok teljesen ártatlanul szenvedtek, az itteni büntetéseket bűn nélkül szabták ki csupán azért, mert a kommunista diktatúrának a többi diktatúrához hasonlóan alapvető eleme a megfélemlítés.

A történtek megismerhetővé tételére és az elkövetett bűnök feledésbe merülésének megakadályozására született a rendszerváltás óta néhány szimbolikus döntés is – jelezte az államtitkár, példaként említve a Terror Háza Múzeum másfél évtizeddel ezelőtti létrehozását, a központi Málenkij Robot Emlékhely februári és a kommunista elnyomás áldozatai előtt tisztelgő óbudai emlékmű közelmúltbeli felavatását.

Az államtitkár kiemelte: fontos kormányzati intézkedés volt 2010 után a  politikai rehabilitációs ellátásban részesülők juttatásainak jelentős emelése és az érintettek körének kiszélesítése. Ezek fontos emberi, erkölcsi kötelezettségeink azért is, mert 2010 előtt éveken keresztül ezeket a juttatásokat befagyasztották, akkor a kommunista diktatúra áldozatain akartak spórolni – emelte ki. Hozzátette: a mostani kabinet elégtételt kíván adni mindenkinek, aki ártatlanul, a magyarsága, a keresztény vallása vagy a nemzeti gondolatai miatt szenvedett.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy a recski tábor bezárását nem a nyugat-európai nyomás, hanem Sztálin halála, a politikai terror enyhülése és a magyar emberek ellenállása kényszerítette ki, mint ahogyan a kelet-európai országok sorát megnyomorító, szovjet mintájú kommunista diktatúra rémtettei ellen sem léptek fel a világ szabad nemzetei kellő határozottsággal. Ahogyan akkor, úgy most is csak magunkra számíthatunk – jelentette ki.

Egy szűk „anyagi és hatalmi előnyt remélő bűnözői réteget” leszámítva Magyarország sohasem vált diktatúrák kiszolgálójává, mindig csak elszenvedte azokat – mondta az államtitkár. Hozzátette: amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, nem fogja engedni, hogy relativizálják a diktatúrák bűneit, és megvédi hazánk szuverenitását, „mert a magyar közösségi önrendelkezés csorbítása a 20. századi történelemben mindig súlyos következményekkel járt”.

Reklám