Átvették megbízóleveleiket az április 8-ai országgyűlési választáson országos listáról mandátumot szerzett képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók pénteken az Országházban. A megbízóleveleket Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke adta át az Országház Kupolatermében.
Patyi András az ünnepségen elmondott beszédében azt kérte a megválasztott képviselőktől, hogy mindenkor az ország érdekét szem előtt tartva vegyenek részt az Országgyűlés munkájában. Az NVB vezetője azt kívánta a képviselőknek, hogy a rendkívül intenzív kampány és a fokozott választási jogorvoslati eljárások után több alkalmuk legyen a konszenzus megtalálására.
“Egyetértés esetén a kis országok is fejlődnek, széthúzás idején a nagyok is szétbomlanak”
– zárta beszédét a latinul is elmondott jelmondattal.
Az országgyűlési választás eredménye csütörtökön vált jogerőssé, miután a Kúrián az utolsó jogorvoslati eljárás is lezárult. Ez alapján öt szervezet, illetve szövetség szerzett összesen 92 országos listás mandátumot: a Fidesz-KDNP (42 mandátum), a Jobbik (25 mandátum), az MSZP-Párbeszéd (12 mandátum), az LMP (7 mandátum) és a DK (6 mandátum).
A rendezvényen elsőként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz-KDNP listavezetője vehette kézhez megbízólevelét. A kormánypárti pártszövetségből Novák Katalin, Balog Zoltán, Németh Zsolt, Szijjártó Péter, Bánki Erik, Soltész Miklós és Halász János jelezte, később veszi át megbízólevelét.
Vona Gábor, a Jobbik listavezetője lemondott listán szerzett mandátumáról, rajta kívül a Jobbik valamennyi listán képviselői helyet szerző politikusa átvette megbízólevelét.
Az MSZP-Párbeszéd listájáról Karácsony Gergely, Tóbiás József, Gurmai Zita, Korózs Lajos és Bangóné Borbély Ildikó később veszi át megbízólevelét, míg Gőgös Zoltán lemondott a parlamentbe kerülésről.
Az LMP-ből Hadházy Ákos és Gémesi György később veszi át megbízólevelét, hasonlóan a DK valamennyi parlamentbe készülő képviselőjéhez: Gyurcsány Ferenchez, Vadai Ágneshez, Székely Sándorhoz és Gréczy Zsolthoz. Az ellenzéki párt két EP-képviselője, Molnár Csaba és Niedermüller Péter nem veszi át megbízólevelét.
Az április választás eredményeként a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata részéről Ritter Imre kedvezményes mandátumra lett jogosult. A többi 12 nemzetiség szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhet az Országgyűlésbe. Az örmény szószóló kivételével valamennyien átvették megbízóleveleiket; az örmény szószóló később veszi át az okmányt.
Az NVB április 27-én állapította meg az országos listás eredményt, miután minden országgyűlési egyéni választókerület, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozatai is jogerőre emelkedtek.
Az áprilisi országgyűlési választáson az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező választók egyéni választókerületük jelöltjére, valamint pártlistákra (illetve a nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra) szavazhattak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők pártlistákra szavazhattak levélben.
Az országos listáról kiadható mandátumok meghatározásánál az országos listákra leadott voksokat és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat vették figyelembe. Töredékszavazatnak számított az olyan voks, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben; továbbá ennek minősült még a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Románia felújítja és korszerűsíti az idén valamennyi határátkelőjét – jelentette ki pénteken Eugen Teodorovici román pénzügyminiszter.
A tárcavezető a kelet-romániai Suceavan beszélt erről. Hangsúlyozta: a korszerűsítésre azért van szükség, hogy az országba egyetlen olyan szállítmány se érkezhessen, amelyet nem világítanak át megfelelő felszereléssel. Teodorovici elismerte, hogy nagyon ambiciózus terv, amit nem lesz könnyű teljesíteni, de szerinte valamennyi határátkelőhelyet az idén vagy legkésőbb 2019-ben korszerűsítenek.
Rámutatott: a határátkelőhelyeket jobban felszerelik fix és mozgatható átvilágító berendezésekkel. Teodorovici szerint a lényeges változás az lesz, hogy nem csak szúrópróbaszerűen világítják át majd a járműveket és az árut, hanem valamennyi szállítmányt alaposabban górcső alá vesznek.
A miniszter a korszerűsítéstől azt várja, hogy jelentősen csökken a cigarettacsempészet. Becslése szerint csak az illegális dohánytermékek behozatalának visszaszorítása nyomán egymilliárd euróval lehetne növelni a román állam bevételeit.
Romániában tavaly a cigarettacsempészet elérte a belföldön elfogyasztott cigarettamennyiség 17 százalékát, ami meghaladja az európai 10 százalékos átlagot.
Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, “alulnézetből”, a kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
“Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése miként tükröződött, miként jelent meg a hétköznapi emberek életében, mindennapjaiban”
– mondta el az MTI-nek L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Libri Kiadó közös kötetének társszerkesztője, a levéltár kutatója.
A forrásgyűjteményben a történelmi Magyarország különböző területeiről származó kortársak, köztük hivatalnokok, földműves, karnagy, rönktéri művezető, alispán-feleség, tanítónő, katonatiszt és ügyvédek az 1918 és 1920 közötti impériumváltások és a trianoni békeszerződés életükre gyakorolt hatásairól írt feljegyzései kaptak helyet. L. Balogh Béni hangsúlyozta: a lehető legteljesebb kép megrajzolásához a “nagyemberek”, politikusok, arisztokraták és egyházi méltóságok reflexióiból is válogattak a kötetbe.
A kutató felidézte, hogy a trianoni békeszerződés előzményeiről, okairól és következményeiről az 1980-as évek első felétől lehetett szabadabban beszélni és írni Magyarországon. A történészeknek először az alapkutatásokat kellett elvégezniük, ezért a témában írt történeti munkák többnyire a politika- és diplomáciatörténetre koncentrálnak. Emellett viszont
háttérbe szorult a társadalom reagálásának kutatása, az, hogy miként élték meg a határok megváltoztatását és hárommillió magyar kisebbségi sorba kerülését az egyszerű emberek.
“Ezt próbáltuk ezzel a kötettel legalább részben pótolni” – fűzte hozzá L. Balogh Béni, aki szerint rendkívül hosszadalmas történészi munkára van még szükség, hiszen rengeteg elemzésre, feldolgozásra és publikálásra váró személyes és félhivatalos dokumentum maradt az utókorra. A kötet három szerkesztője – L. Balogh Béni mellett Kunt Gergely és Schmidt Anikó – célja az volt, hogy minél több forrást ismertessen meg az olvasókkal, ezért szinte kizárólag szemelvényeket közöltek az eredeti forrásokból.
A kötetben olvasható források közül a történész-levéltáros Ferencz József kolozsvári unitárius püspök évtizedekig vezetett naplófolyamának beválogatott részletét emelte ki, amelyben a 83 éves egyházi méltóság megható sorokkal festi le az erdélyi város 1918. karácsony estéjén bekövetkező román megszállását. Hozzátette: a többségükben mindeddig kiadatlan magyar nyelvű dokumentumok mellett a kötet két román és egy szerb forrást is közöl, igyekezve ezzel a kizárólagos nemzeti történelmi látószöget egy kelet-közép-európai látásmóddal meghaladni.
Videó összeállítás a regösök húsvéthétfői locsoló hagyomány őrző ünnepségéről. Interjúk: Pigniczky Bendegúzzal, Szentkirályi Júliával, Pál Gergellyel, Toldi Ágnessel és Mezei András atyával
Interjú Pigniczky Enesével és Kevével a torontói Pontozó táncverseny győzteseivel.
Interjú Lendvai Lintner Imrével a KMCSSZ elnökével az AHEA konferencián
Cserkész Rádió / TV – 2018. május 6-i adásaA tartalomból:- Videó összeállítás a regösök húsvéthétfői locsoló hagyomány őrző ünnepségéről – Interjúk: Bendeguz Pigniczkyvel, Julia Szentkiralyival, Greg Palal, Agnes S. Toldyval és Mezei András atyával,- Interjú Enese Pigniczkyvel és Keve Pigniczkyvel a torontói Pontozó táncverseny győzteseivel,- Interjú Lendvai Lintner Imrevel a Kmcssz elnökével az AHEA konferencián,- Horváth Mihály beszámolója a 62. Cserkészbálról,- Cserkész hirdetések.
Öt csoportba sorolhatók a diabéteszesek az eddigi kettő helyett.
A diabétesz vagy cukorbetegség a világon tizenegy felnőttből egyet sújt. Fokozza a szívroham, a stroke, a vakság, a vesebetegség és a végtag-amputáció kockázatát. A legújabb kutatások szerint pedig öt különböző betegséget foglal magába, amelyeket más és más módon lehet kezelni.
A svéd Lundi Egyetem Diabéteszközpontja és a finn Molekuláris Orvostudományi Kutatóintézet tudósai mintegy tizenötezer beteg adatait, köztük részletes vérvizsgálati eredményeit elemezték. A legújabb eredmények arra mutatnak, hogy a pácienseket öt csoportba lehet osztani.
Az első csoportba kerültek a súlyos autoimmun betegségben szenvedők, lényegében az 1-es típusú diabéteszesek, akiket látszólag egészségesen, fiatal korban támad meg a kór, a szervezet az immunhiba miatt nem tud inzulint termelni. A második csoportba a szintén súlyos inzulinhiányos betegek tartoznak, akik eleinte ugyanolyannak tűnnek, mint az első csoport tagjai, egészséges testsúlyuk volt, inzulinhiánnyal küzdöttek, de az immunrendszerük nem volt hibás.
A harmadik csoportba sorolták a súlyosan inzulinrezisztens betegeket, akik általában túlsúlyosak voltak, az inzulintermelés nem állt le, ám a testük már nem reagált rá. A negyedik csoportba azok voltak, akiknek enyhébb diabétesze az elhízással összefüggően alakult ki, ám anyagcsere szempontjából közelebb álltak a normálishoz, mint a harmadik csoport tagjai. Az ötödik csoportba pedig az enyhe, idős kori diabéteszes pácienseket sorolták, akiknél akkor jelentkeztek a tünetek, amikor lényegesen idősebbek voltak, mint a többi csoport betegei, és állapotuk általában jobb volt náluk.
Az 1-es típusú az immunrendszer betegsége, mely tévedésből rátámad az inzulintermelő sejtekre, így nincs elég inzulin a vércukorszint szabályozására. A 2-es típusú diabéteszt ellenben a helytelen életmód következményének tartják, mivel a testzsír befolyásolhatja az inzulin működését.
A kutatók kiemelték, hogy ideális esetben a diagnózis tartalmazza, melyik csoportba tartozik a beteg, így a kezelést is pontosabban lehet meghatározni. Az első három súlyos típust agresszívebben lehet kezelni, mint a két enyhébbet.
A második csoport betegeit jelenleg 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnák, mivel nincs autoimmun betegségük, az új kutatás szerint azonban a kórt valószínűleg az inzulinelőállító bétasejtek okozzák, nem a túlsúly, ezért kezelésüknek az 1-es típusú diabéteszhez kellene közel állnia. A második csoportnál nagyobb volt a vakság kockázata, a harmadiknál a vesebetegségé, tehát az ő esetükben a gyakoribb szűrés lehet hasznos.
Ha valamilyen fogás “jóasszony módra” van elkészítve, akkor azt a lassan készülő, házias, rusztikus fogások elnevezése, akárcsak a „háziasszony módra”, vagy a „parasztosan” is ugyanezt fejezi ki. A jóasszony módra készült ételeket gyakran tálalják ugyanabban az edényben, amelyben készültek.
Hozzávalók 4 személyre:
4 db egész csirkecomb
30 dkg császárszalonna
30 dkg gomba
30 dkg gyöngyhagyma (pótolható fehérhagymával)
40 dkg burgonya
egy kevés liszt
vaj
só bors és
petrezselyemzöld
A megtisztított csirkecombot sózzuk, lisztbe forgatjuk, kevés zsiradékon hirtelen magas lángon elősütjük, majd a sütőben saját levével locsolva ropogósra sütjük.
Közben elkészítjük a “Jóasszony” ragut –
A szalonnát, a hagymát, a gombát és a burgonyát kb. 1×1cm-es kockákra daraboljuk. A burgonyát bő zsírban megsütjük. Serpenyőben a szalonnát kissé kiolvassztjuk, hozzáadjuk a hagymát, és ha ez üvegesedni kezd, akkor a gombát is. Sóval, törött borssal és aprított petrezselyemmel fűszerezzük. Erős tűzön gyorsan pirítjuk. Ha megpuhult a gomba is, levesszük a tűzről és hozzákeverjük a sült krumplit. A csirkecombot ezzel a raguval tálaljuk.
Készíthető amúgy bármilyen más hússal is, azt ugyanúgy natúr elősütjük és a raguval tálaljuk. Egyszerű, gyors, finom és laktató étel.
2018. április 25-én az Amerikai-Magyar Koalíció Washington DC-i ernyő szervezet 14. alkalommal tartotta meg Gála ünnepségét. A Gálának két célja van: elsőként adománygyűjtő est, mellyel fenntartjak a szervezet Koalíció ösztöndíj programját, másodként elismerő díjakat oszt ki az amerikai-magyar illetve kárpát-medencei magánszemélyek és szervezetek kimagasló munkájáért a magyar közösségeken belül.
A gála program keretében a Koalíció volt elnöke Maximilian Teleki egy bejelentésben osztotta meg a vezető bizottság döntését, hogy az ösztöndíj program új névvel folytatja tevékenységét, és pedig a „John Lauer vezetőképző ösztöndíj program” elnevezéssel. „A néhai John Lauer nagy támogatója volt a koalíció programjának, ugyanakkor példamutató élete és vezető képessége sok fiatalt inspirált idáig” – mondta Maximilian Teleki beszédében, ezért szeretnék, hogy öröksége tovább folytatódjon az ösztöndíj programon keresztül.
Az idei Gála első kitüntetettje a clevelandi Dr. Jeanette Gecsy Grasselli Brown, aki pályafutása alatt remek karriert ért el, mint kutató és állandó támogatója volt a helyi nonprofit szervezeteknek úgy a magyar és amerikai közösségen belül.
A Koalíció második kitüntetettje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és annak rektora Dr. Orosz Ildikó volt. Sajnos Orosz Ildikó nem tudott részt venni a gála ünnepségen, így őt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrán parlament képviselője, vehette át helyette a díjat.
Az ünnepségen a magyar közösség vezetőinek kiemelkedő személyiségei voltak jelen, többek között köszöntő beszédet mondott a clevelandi Ted Horvát nyugdíjas ügyvéd, Susan Hutchison a Charles and Lisa Simonyi Fund for Arts and Sciences alapítvány egykori igazgatója, Csák János nagykövet és George Pataki New York volt kormányzója.
A továbbiakban megtekinthetik a gála ünnepség teljes videó felvételét:
Interjú Andrea Lauer Rice-al a koalíció elnökével:
2018. április 25-én az Amerikai-Magyar Koalíció Washington DC-i ernyő szervezet 14. alkalommal tartotta meg Gála ünnepségét. A Gálának két célja van: elsőként adománygyűjtő est, mellyel fenntartjak a szervezet Koalíció ösztöndíj programját, másodként elismerő díjakat oszt ki az amerikai-magyar illetve kárpátmedencei magánszemélyek és szervezetek kimagasló munkájáért a magyar közösségeken belől.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2018. április 27., péntek (MTI) – Washington hatékonyan léphet közbe a kárpátaljai magyarság jogainak biztosításáért – fogalmazott az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője Washingtonban.
A politikus az amerikai magyarság egyik legnagyobb ernyőszervezete, a Magyar Amerikai Koalíció meghívására tartózkodik – hétfőtől szombatig – az amerikai fővárosban. Külügyminisztériumi tisztségviselőkkel és kongresszusi törvényhozókkal találkozott, tájékoztatta őket az ukrajnai magyarok helyzetéről és jogaik csorbításáról. Brenzovics László azt mondta: tárgyalópartnerei felkészültek voltak az Ukrajnában élő őshonos magyarok helyzetét illetően, és érdemleges eszmecsere folyt olyan kompromisszumok lehetőségeiről, amelyek megfelelnek a kárpátaljai magyarság érdekeinek is. “Nehéz jósolni, de a józan ész érvei hatnak az Egyesült Államok érdekeire is, hiszen Ukrajnában aligha lehet békességet és stabilitást teremteni a kisebbségi gondok megoldása nélkül” – fogalmazott. Hozzátette: “azt hiszem, ezen elgondolkodtak”. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: tájékoztatta tárgyalópartnereit arról is, hogy ukrán földön évek óta célzott magyarellenes kampány folyik. A központi sajtóban rendszeresen jelennek meg a magyarokat negatív színben feltüntető riportok, magyar emlékműveket rongálnak meg, magyarellenes felvonulásokat rendeznek és nemrégiben robbantásokat is elkövettek. “Nem lett volna szabad megengedni, hogy a dolgok eddig fajuljanak” – mondta el az amerikai külügyminisztériumban is. Felhívta a figyelmet arra a hogy a legújabb ukrán törvényjavaslatra is, amely a kettős állampolgárság büntetését helyezi kilátásba. “Ez több millió embert érint, és korántsem a megegyezést és a megbékélést szolgálja” – szögezte le Brenzovics László. A magyar politikus meglátása szerint Washingtonban az ukrajnai helyzet megítélésében a biztonságpolitikai megfontolások elsőbbséget élveznek, de – mint fogalmazott – nem lehet és nem szabad csakis ezt a szempontot figyelembe venni. “Ha hosszú távú békét akarunk a térségben, akkor nem lehet elsiklani a nemzetiségi, oktatási, nyelvi kérdések fölött” – hangsúlyozta az MTI-nek is. Brenzovics László elmondta: emlékeztette amerikai tárgyalópartnereit is arra, hogy az oktatási és nyelvhasználati jogok az ukrán alkotmányban is rögzített szerzett jogok. Hozzátette: a kettős állampolgárság sem zavart eddig senkit, ám az ukrán politikai vezetők, hogy eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról – például a gazdasági helyzetről vagy a burjánzó korrupcióról – álkonfliktusokat teremtenek. Brenzovics László az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság politikai súlya elég csekély Ukrajnában. “A lakosság 0,2 százalékát tesszük ki, de ami rajtunk múlik, mindent megtettünk, megteszünk és a jövőben is meg fogunk tenni” – fogalmazott. Sikerként említette, hogy ezeket a kérdéseket sikerült a nemzetközi színtérre kivinni, téma volt az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban is, ahol például határozat született, amelyhez a Fidesz-frakció segítségével román parlamenti képviselők egy része is csatlakozott. Mindez nemcsak magyar probléma – hívta fel a figyelmet -, hiszen más országoknak, például Romániának vagy Bulgáriának, szintén vannak kisebbségei Ukrajnában. “Egyértelmű, hogy ez nem magyar-ukrán ellentét vagy bilaterális kérdés, ez összeurópai ügy, sőt még a NATO ügye is, mert Ukrajna NATO-val aláírt együttműködési szerződésében szintén feketén-fehéren szerepel, hogy Kijev nem csökkenti a nemzeti kisebbségek szerzett jogait” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke. Leszögezte: a helyzet megoldásában az Egyesült Államok közbelépése hatékony lehet. Arra a kérdésre, hogy mit vár a kárpátaljai magyarság az európai őshonos kisebbségek érdekében indított Minority SafePack nevű kezdeményezéstől, Brenzovics László azt válaszolta: “azt, hogy ez a kérdés végre napirendre kerül Európában, és lesznek olyan fogódzók, olyan normák, amelyeket illik majd minden országban betartani”.
A képen: Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Pintér Sándor, Varga Mihály, Benkő Tibor, Bártfai-Mager Andrea, Palkovics László, Gulyás Gergely, Rogán Antal, Trócsányi László, Nagy István, Kásler Miklós, Szijjártó Péter, Süli János
Orbán Viktor miniszterelnök Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. A konzultációs folyamat lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatást adott a Fidesz és a KDNP elnökségének. Magyarország új kormánya az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel – olvasható Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének MTI-hez eljuttatott közleményében.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek, Pintér Sándort belügyminiszternek, Varga Mihályt pénzügyminiszternek, Benkő Tibort honvédelmi miniszternek, Bártfai-Mager Andreát a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja.
A kormányfő felkérte Palkovics Lászlót nemzeti innovációs és technológiai miniszternek, Gulyás Gergelyt a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, Trócsányi Lászlót pedig igazságügyi miniszternek.
Nagy Istvánt agrár- és vidékfejlesztési miniszternek, Kásler Miklóst emberi erőforrásokért felelős miniszternek, Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszternek, Süli Jánost pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja Orbán Viktor.
A képen: Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Pintér Sándor, Varga Mihály, Benkő Tibor, Bártfai-Mager Andrea, Palkovics László, Gulyás Gergely, Rogán Antal, Trócsányi László, Nagy István, Kásler Miklós, Szijjártó Péter, Süli János
Semjén Zsolt
1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő. 2003-tól a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. 2006 és 2010 között a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2010-ben a második Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot kapott.
Pintér Sándor
Magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991-1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszteri tisztséget tölt be.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter 2002 óta országgyűlési képviselő, 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, 2014-től külgazdasági és külügyminiszter.
Varga Mihály
1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától nemzetgazdasági miniszter. 2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
Trócsányi László
2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014. június 6-án Magyarország igazságügyi miniszterévé nevezte ki Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára.
Rogán Antal
1998 óta országgyűlési képviselő. 1998–2012 között a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának frakcióvezető helyettese, majd 2012–2015 között frakcióvezetője. 2001–2006 között az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottságának alapító elnöke, 2010-től a Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke. 2006–2014 között Budapest V. kerületének polgármestere. 2015-től miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Nagy István
2006 és 2010 között Mosonmagyaróvár alpolgármestere volt, majd 2010-ben a város polgármesterévé választották, és országgyűlési mandátumot is szerzett. Dolgozott a Számvevőszéki és költségvetési Bizottságban, és tagja volt a szocialista kormányok intézkedéseit vizsgáló albizottságnak is, s 2013-tól tagja lett a mezőgazdasági bizottságnak. A 2014-es választásokon szintén parlamenti mandátumot szerzett.
Kásler Miklós
Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, műkedvelő történész. Kásler Miklós 1986-ban lett az az orvostudomány kandidátusa. 1992-ben lett az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa. 1994-től egyetemi tanár, 1998-tól tanszékvezető.
Benkő Tibor
Benkő Tibor életrajza szerint a 90-es évek eleje óta magas beosztásban szolgál, végigjárta a katonai hierarchiát, 2010 óta ő a magyar honvédség vezérezredese, 2010. június 6-ától a Honvéd Vezérkar főnöke. Politiaki tisztséget eddig nem töltött be.
Palkovics László
Palkovics László 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. 2016. február 6-tól az EMMI oktatásért felelős államtitkára. 2016. december 1-jétől a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.
Gulyás Gergely
Gulyás Gergely magyar jogász, szakpolitikus. Először a Fidesz 2005 végén létrehozott ifjúsági tagozatába lépett be. 2006-tól a Fidesz országos választmányának tagja, 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője frakcióvezető-helyettese, majd 2017-től a Fidesz frakcióvezetője lett.
Süli János
Villamosmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter is. Süli János Pakson egyéni mandátumot szerzett, a parlamenti KDNP-frakciónak lesz a tagja.
Bártfai-Mager Andrea
Bártfai-Mager 2001-től előbb a Magyar Nemzeti Banknál, később a Gazdasági Versenyhivatalnál, 2010 után pedig a Magyar Közlönynél dolgozott, később az MNB Monetáris Tanács tagja lett, mielőtt átvette volna a kormánybiztosi pozíciót a nyugdíjazott Németh Lászlónétól. Férje, Bártfai Béla az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt, most a vagyonkezelő felügyelő bizottságát is ő vezeti.
A magyar emberek döntésének megfelelően Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának – olvasható a közleményben.
Minél többet támadják Magyarországot az úgynevezett európai értékekre hivatkozva, annál inkább az a gondolata támad az itt élő emberek minősített többségének, hogy ilyenek nem léteznek. Már nem. Sajnos.
Különleges formája az ilyen támadásoknak, amikor a jogállamiságot és a demokráciát hiányolják a felbőszült kritikusok úgy, hogy esetünkben azonmód szembe is fordítják egymással a két dolgot. Ez zajlik évek óta az Európai Unió különféle szervezeteiben, és ez történt tegnap is az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában, ahol bemutatták a máris hírhedtté vált Sargentini-jelentést.
Az immáron harmadjára kétharmados felhatalmazást kapott magyar kormány migránspolitikájától hideglelést kapó liberális politikai kalandorok szerint ugyanis nálunk nincs demokrácia. Azért nincs, mert az csak liberális lehet, vagyis definíció szerint azoknak kellene a hatalomban ülni, akik hajlandóak gátlástalanul kiszolgálni a brüsszeli liberálisok önpusztító törekvéseit, amelyek szerint a migráció alapvető emberi jog, elősegítése, támogatása pedig a humánumból és az európai értékekből fakadó kötelesség.
Nehéz azonban a demokráciát letagadni ott, ahol szabad választáson, hetvenszázalékos részvétel mellett a győztes másfél millióval több szavazatot kapott, mint a második helyezett. A liberális és illiberális jelző értelmezési vitája sem érdekel már senkit az M0-s vonalát elhagyva, ezért igyekeznek jogi síkra terelni a problémát a támadássorozat zsoldosai.
Így lesz alapjogi probléma mindenből, ezért igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy hazánk nem jogállam, itt mindenkinek sérül minden joga, de különösen azoké, akik nem Orbán Viktorra szavaztak. Vagyis a többség, élve demokratikus jogaival, szerintük leszavazta a jogállamot. Ezt tudja szülni a liberális elme immár 2010 óta, mert merünk itt néhány millióan mást gondolni a világról, benne a saját helyünkről, mint amit a globalista háttérhatalom pénzéből kézivezérelt egyoldalú médiájuk torz agymosása előír számunkra.
Van viszont egy kis baj a joggal. Az bizony elég egzakt terület, még a legtrehányabb törvény sem engedi meg a valóság teljes kizárását annak eldöntése közben, hogy sérült-e valaki joga vagy sem. Ezért van tele a Sargentini-jelentés is nyilvánvaló hazugságokkal, már régen lezárt viták fölböfögésével, jogi köntösbe öltöztetett politikai támadásokkal, mert a valóság annyira más, hogy nemcsak az alapszerződés hetes cikke szerint nem lehetne jogállamisági eljárást kezdeményezni, ha csak a tényleges problémákat hoznák föl ellenünk, hanem például a külső határok hatékony megvédése miatt összeurópai dicséretben kellene részesíteni a magyar kormányt.
A legszomorúbb az egészben, hogy a jelentéstevő tudatlan természetvédő hülyeséggyűjteményéből sorról sorra visszaköszönnek a honi ellenzék unásig ismert ostobaságai, fényes bizonyítékául annak, hogy az egész nem szól másról, mint egy újabb kormánybuktatási törekvésről, amit most uniós színtéren próbálnak keresztülverni, ha már a választáson nem sikerült.
Az európai balliberálisok tényleg úgy viselkednek, mint az idióta várvédők, akik látva a hódítók tömegeit, bontani kezdik a falat, nem erősíteni. Pedig az ENSZ világélelmezésért felelős vezetője épp a minap ismerte el, hogy az eddigi invázió kirándulócsoportnak minősül ahhoz képest, amit az Iszlám Állam tervez ránk zúdítani Afrikából.
Szóval annyira európai lenne, annyira megfelelne a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás alapértékeinek, ha a Sargentini-félék felhagynának a mi vegzálásunkkal, és végre igazi megoldásokat keresnének Európa igazi problémáira. Mielőtt kalifátus váltaná föl a demokráciát, és a saría a jogállamot.
A Soros-jelentésnek egyértelműen az a célja, hogy megtörje hazánkat, és a bevándorlást ránk kényszerítse – mondta a kormánypártok nevében Hollik István a közmédiának.
A kereszténydemokrata politikus a kormánypártok nevében reagált az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés Brüsszelben ismertetett tervezetére. Hollik István szerint a bemutatott „Soros-jelentés” újabb erős nyomásgyakorlás Magyarországra.Úgy fogalmazott, hogy a hazugságokkal, tárgyi tévedésekkel teli jelentést az a Judith Sargentini zöldpárti képviselő készítette, aki Soros György legszorosabb szövetségese Brüsszelben.Hollik szerint egyértelműen az a céljuk, hogy megpróbálják a migránsokat, a bevándorlást Magyarországra kényszeríteni, és meg akarják törni Magyarországot, a magyar kormányt, hogy az elfogadja a kötelező betelepítési kvótát. De ez nem fog megtörténni, mert a magyar emberek április 8-án egyértelmű döntést hoztak: nem szeretnének bevándorlókat, és nem akarnak bevándorlóországban élni – jelentette ki a KDNP-s politikus.
Mi eszerint fogunk eljárni, és mindent meg fogunk tenni, Brüsszelben is, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlástól– hangsúlyozta Hollik István.
Megpróbálták Szijjártó Péterbe fojtani a szót a brüsszeli demokraták
Megírtuk, hogy Brüsszelben az úgynevezett Sargentini-jelentésről vitáztak, ahol Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az uniós jelentés hazugságok gyűjteménye, és a magyar kormány nem fogadja el a hazugságoktól hemzsegő jelentést.
A vita során egészen elképesztő jelenetnek lehetek szemtanúi az érdeklődők: elvette a szót Szijjártó Pétertől a LIBE-bizottság vezetője, mert szerinte a magyar külügyminiszter az Európai Parlament méltóságát sértette. Jelen állás szerint így működik a szólásszabadság Brüsszelben.
