Az áprilisi országgyűlési választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az utolsó jogorvoslat pénteken zárult le.

Az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazat egyrészt az, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Új szabályként töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Nem szerezhetett mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ez 286 615 szavazatot jelentett), valamint az a két párt által állított közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el (573 229 szavazat).

Az NVB megállapította: a küszöböt a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK lépte át, ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először a küszöböt elért párt listás szavazatainak számához hozzáadták az adott párt töredékszavazatait, ezután összeadták a pártlistákra jutó szavazatokat. A pártlistákra leadott összes szavazatszám 8 827 630 volt.

• A Fidesz-KDNP-nek összesen 4 043 165 pártlistás szavazata volt,
• a Jobbiknak 2 350 969,
• az MSZP-Párbeszédnek 1 137 515,
• az LMP-nek 697 127,
• a DK-nak 598 854.

A nemzetiségi listákra összesen 37 532 szavazatot adtak le. Az NVB megállapította, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz jutáshoz szükséges szavazatszám 23 831 volt (a “normál” mandátumhoz szükséges voksok egynegyede), ezt a német nemzetiség listája (26 477 szavazattal) elérte, így a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egy kedvezményes mandátumra lett jogosult. A többi 12 nemzetiség szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhet az Országgyűlésbe.

Ezek után az NVB a pártlisták között így 92 országos listás mandátumot osztott ki, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d,Hondt-módszer alapján. Ennek során előbb egy táblázatot készítettek, a táblázatnak 92 sora volt, mivel ennyi országos listás mandátumot kellett kiosztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntették fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább. A mandátumokat úgy osztották ki, hogy megkeresték a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez megtalálható volt, az a lista kapott egy mandátumot. Ezután megkeresték a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatták, amíg ki nem osztották az összes mandátumot.

Az NVB ezen módszer alapján

a Fidesz-KDNP-nek 42, a Jobbiknak 25, az MSZP-Párbeszédnek 12, az LMP-nek 7, a DK-nak 6 országos listás mandátumot tudott kiosztani.

Az NVB ezt követően összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz).

Az NVB országos listás szavazás eredményéről szóló határozatát nem szavazta meg Avarkeszi Dezső, Fazekas Tamás, G. Szabó Dániel, Kakuk Zoltán, Kauka Norbert, Szijj-Sarkadi Zsuzsanna pártdelegált. Az NVB így 19:6 arányban hozta meg határozatát. Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.

Az országos listáról mandátumhoz jutó képviselők mandátumát a tervek szerint május 4-én adják át az Országházban.

Forrás: infostart.hu

“Nagy az érdeklődés a magyar futball iránt, még akkor is, ha ez a nézőtéren nem feltétlenül látszik, de a televíziós közvetítések nézettsége rekordokat dönt” – mondta Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az InfoRádióban, és bízik abban, hogy visszatérnek a nézők a lelátóra. Ezt arra alapozza, hogy nő a magyar fiatalok szerepe a labdarúgó-bajnokságokban, korszerű stadionokban kulturált módon lehet szurkolni, és nincs már erőszak a lelátókon.

Csányi Sándor szerint nem használt a nézőszámnak, hogy a csapatok jelentős része hosszabb időn keresztül nem saját stadionjában játszotta a mérkőzéseit, de másfél éven belül elkészülnek az új vagy felújított pályák, és mindenki otthon futballozhat, és kulturált körülmények között lehet szórakozni.

és az utóbbi egy év sikertelensége ellenére a válogatott is jobban teljesít. Csak kint volt az Európa-bajnokságon 44 év után, és bízom benne, hogy hasonló sikerekre képes lesz a jövőben is, és 2020-ban, amikor mi is rendezzük az Európa-bajnokságot, a válogatottat láthatják a magyar szurkolók” – mondta az MLSZ elnöke.

A sikertelenségért a felelősséget szerinte ketté kell választani: a fiatalok kiválasztásáért, képzéséért, szerepeltetéséért, a klubfutball sikeréért a klubok a felelősek, szerinte ez ügyben az MLSZ, amit tudott tenni, megtette. A válogatott sikere pedig szoros összefüggésben van a magyar csapatok nemzetközi teljesítményével, és azzal, hogy nevelnek-e ki a klubok olyan fiatal játékosokat, akik külföldi bajnokságokban is sikerrel szerepelnek.

“Ha külföldön is sok magyar játékos lesz, és a hazai csapatokban is, akkor kérhetjük számon, hogy a válogatott miért nem sikeres.

Addig azonban meglehetősen kicsi a mozgástere a szövetségi kapitánynak. Hiszen 3-4 nappal a mérkőzés előtt érkeznek meg a játékosai, fizikai állapotukon nem tud változtatni, csak a kiválasztás, a taktika megválasztása, az ellenfelek feltérképezése a feladata” – mondta Csányi Sándor.

Az MLSZ elnöke úgy látja, az utánpótlásműhelyek minden segítséget megkaptak a működéshez. Jelentősen javult az infrastruktúra, 1100 pályán építettek, 1700-at felújítottak. Az amatőr futball költségeinek a kilencven százalékát az MLSZ finanszírozza, az utánpótlásműhelyek edzőinek a bérezése a tao-rendszeren keresztül szintén megoldott.

“Minden feltétel adott. Ehhez képest az eredmények, úgy tűnik, hogy még váratnak magukra.

De nem is lehet azonnal számon kérni. A fejlesztési program öt éve kezdődött, és most fejeződik be. évtizedes lemaradásban voltunk” – mondta Csányi Sándor.

Eljött a magánbefektetők ideje

Az üzletember sajnálja, hogy olyan hagyományos futballvárosok, mint Szeged, Békéscsaba, Győr nem rendelkeznek élvonalbeli csapattal.

hiszen nemcsak az utánpótlás-, hanem a profi csapatok pénzügyi helyzete is stabilizálódott, és sokkal olcsóbb innen nemzetközi kupaszereplést elérni, mint tőlünk nyugatabbra jó néhány országban. A sportot ugyanolyan ágazatnak tartom, mint bármelyik másik iparágat, és előbb-utóbb önmagának kell profitot termelnie” – vélekedett a futballvezető, és úgy látja, ha valaki képes nemzetközi sikerekre, akkor nagyon gyorsan megtérül a befektetés, sőt jövedelmet tud realizálni, és a sikeres utánpótlás-nevelésben benne van a nagy üzlet, a játékoseladás.

MOL-Pick Szeged: csak egy lépés hiányzik

A kézilabdában is szerepet vállal Csányi Sándor, a MOL-Pick Szeged tulajdonosa is. A csapat az örök ezüstérmes a Telekom Veszprém mögött, legutóbb a Magyar Kupa döntőjében veszített.

Áttörést a következő bajnoki évadra ígértek, lesz egy-két erősítésünk, és meglátjuk, képesek lesznek-e felvenni a versenyt” – mondta Csányi Sándor, de hozzátette, már nagy öröm volt számára, hogy sikerült bajnoki mérkőzést nyerni Veszprémben. Ugyanakkor nem értette az utóbbi idők rövidzárlatait, a Magyar Kupa-döntőben és a Kiel elleni Bajnokok Ligája-nyolcaddöntőben is a hajrában blokkolt le a csapat.

“Ezt lehet csalódottságként is felfogni, de úgy is, hogy csak egy lépésre vagyunk.

Ezt az öt-tíz percet kell átlépnünk ahhoz, hogy nagyon sikeresek legyünk Magyarországon és az európai színtéren is” – mondta a Szeged tulajdonosa.

Forrás: infostart.hu