Főoldal Blog Page 809

1848-as megemlékezés Clevelandben

dr. Latorcai Csaba, Magyarország társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár ünnepi beszédet mond.

1848-as megemlékezés Clevelandben

1848/49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére szervezett megemlékezés Clevelandben (Ohio, USA – 2018. március 18-án). Ünnepi szónok Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Wednesday, March 21, 2018

 

A 2018-as nemzeti ünnepünk március 15. dátum az hétköznapra, pontosabban csütörtökre esett. Az Egyesült Magyar Egyletek rendezésében vasárnap 2018. március 18-án tartották meg az emlékünnepséget a Cleveland és környéke magyarsága az Első Magyar Református Templom dísztermében. A kimondottan meleg tavaszias időjárásnak is köszönhetően több mint 250-en érkeztek megnézni az ünnepi műsort és meghallgatni a legvégén dr. Latorcai Csaba, Magyarország társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár ünnepi beszédét.

A műsor elején Daróczy Zsuzsa az EME nevében üdvözölte a közönséget, Peller Miklós zongorán kísérte az amerikai himnuszt és a házigazda Ft. dr. Krasznai Csaba mondta el a nyitóimát. Ezek után Krasznai Ráhelé volt a főszerep, aki a műsort vezette. A nemzeti színekben öltöztetett színpadon előadtak az egyház vasárnapi iskolásai és a Nebuló Magyar Nyelviskola tanulói egy rövid kis zenés-verses összeállítást. Majd dr. Fodor Mónika a pécsi egyetemről lépett a tisztelt jelenlévők elé, ő jelenleg a Cleveland State egyetem Fulbright vendégprofesszora, aki megosztotta gondolatait az 1848-49 es forradalom és szabadságharcunkról. Az evangélikus, református és katolikus egyházak közös Kis Magyar Kórusa énekelt néhány alkalomhoz illő dalt. Ezek után Bogárdy Imre saját versét szavalta el, majd a clevelandi 34. sz. Zrínyi Ilona leány cserkészcsapat tagjai a forradalom hevében született népdalcsokorral és a „Nemzeti dal” közös előadásával tették színessé nemzeti ünnepünket. Nt. Dr. Marton Máriusz a Hetednapi Adventista gyülekezet lelkipásztora saját zongoraszámát osztotta meg a jelenlévőkkel, ami után Magyarország Chicagói főkonzulja dr. Bencsik Zita bemutatta a március 15 alkalmából beküldött videó pályázatokból összeállított két kisfilmet.

Mindezek után következett dr. Latorcai Csaba Magyarország társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében megidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc terveit és céljait, hangsúlyozta: a ’48-as szabadságot és ragyogó helytállást vitte magával az emigrációba Kossuth Lajos, akinek hősiességét Clevelandban szobor őrzi”. A helyettes államtitkár a többi között hangsúlyozta: “a magyar kormány értékei és célkitűzései sokban megegyeznek azokkal, amelyeket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tűzött a zászlajára”. Leszögezte, hogy a kormány “egyetlen célja és feladata a magyarság érdekeinek védelme, jólétének biztosítása”, és hozzátette, hogy “az Európa nyugati felét sújtó népvándorlási hullámmal szemben az a szilárd meggyőződésünk, hogy csak annak a nemzetnek van jövője, amely a családok támogatására és megerősítésére, a becsületes munkára, a nemzedékek közötti egyetértésre és szolidaritásra épít, és amelyet a kétezer éves keresztény hit és kultúra összetart”.  Hozzátette “Ma sok országból sokféle módszerrel támadják a magyar szabadságot és függetlenséget, csakúgy, mint 1848-ban, de éppen 1848 hősei köteleznek a kitartásra küzdelmeinkben.” “Ma ugyanúgy meg kell küzdeni a szabadságunkért és függetlenségünkért, mint 1848-ban” – fogalmazott ünnepi beszédében Dr. Latorcai Csaba, a miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Az ünnepi műsor Nt. Mezei András atya a Szent Imre Római Katolikus egyház plébánosa záróimájával végződött, természetesen csak azután ami után a közönség elénekelte a Székely és a Magyar Himnuszt. Kávé, sütemény, kötetlen beszélgetés követte a műsort.

A nemzeti ünnepünkre való megemlékezés legutolsó mozzanata egy közös koszorúzás volt,  ahol megkoszorúztuk Kossuth Lajos Clevelandban emelt szobrát néhány magyar egyesület képviselőivel és a magyar kormány tisztviselőivel közösen.

Közvetlenül az megemlékezés befejezése után egy rövid interjút készítettünk a helyettes államtitkár úrral, aki elmondása szerint először járt Clevelandban és arra a kérdésre, hogy miért éppen a clevelandi magyar közösséggel ünnepelt, elmondta: Cleveland az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra talán legemblematikusabb helye, ahol élénken őrzik és ápolják Kossuth Lajos emlékét. Utalt arra, hogy a hét elején New Yorkban, a manhattani Első Presbiteriánus templomban felavatták  Kossuth Lajos testvérének, Kossuth Zsuzsannának is az emlékművét.

Dr. Latorcai Csaba Clevlandben

Dr. Latorcai Csaba, Magyarország társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára nyilatkopzott a clevelandi 1848-as Megemlékezés után.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, March 25, 2018

Járai Judit (MTI) / Horváth Mihály (CSBK) / Csibi Lóránd

Reklám
Tas J Nadas, Esq

WASHINGTON: BEFOLYÁSOS AMERIKAI POLITIKUSOK MÉLTATTÁK A MAGYAR NEMZETI ÜNNEPET

A washingtoni Capitoliumban befolyásos amerikai politikusok méltatták a magyar nemzeti ünnepet, majd megkoszorúzták Kossuth Lajosnak a Capitoliumban lévő mellszobrát.

Az ünnepségen Szabó Lászlónak, Magyarország amerikai nagykövetének köszöntője után – amelyben az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentőségét, a magyar szabadságküzdelmeket és Magyarország európai szerepét méltatta – beszédet mondott Elisabeth Millard, a külügyminisztérium vezető helyettes államtitkára, Andy Harris marylandi, Steve King iowai és Dennis Ross floridai kongresszusi képviselő.

Elisabeth Millard kiemelte az Egyesült Államok és Magyarország közötti nagyon szoros szövetségesi viszonyt, külön megemlítve, hogy amerikaiak és magyarok együtt teljesítenek szolgálatot Irakban, Afganisztánban és Koszovóban, és közös erővel néznek szembe az olyan kihívásokkal, mint amilyet például Oroszország jelent. „Az Egyesült Államok szilárdan kiáll szövetségesei nemzeti szuverenitása mellett” – hangsúlyozta Elisabeth Millard.

Steve King, aki nemrégiben járt Magyarországon, a magyarok szabadságszeretetéről beszélt, felidézte találkozását Orbán Viktor magyar kormányfővel és a miniszterelnöki irodában látott freskót, amely az európai kontinens civilizációját beszéli el. „Ez inspirációt jelent, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára” – fogalmazott a politikus.

Hangsúlyozta egyúttal azt is, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közös értékrendet vall: a zsidó-keresztény kultúrában gyökeredző közös értékeket, a jogrend tiszteletét, az Isten által mindenkinek megadott szabadság szeretetét. „Ez az az alapzat, amely a világnak elhozta a szabadságot is” – szögezte le Steve King, hozzátéve: „Magyarország igazi aranyvaluta”.

Andy Harris és Dennis Ross – a kongresszus magyar kaukuszának két társelnöke – beszédeikben utaltak magyar gyökereikre, Dennis Ross pedig hosszasan méltatta Kossuth Lajost, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után körutat tett az Egyesült Államokban.

A floridai képviselő idézte Kossuth Ohióban elmondott szavait, amelyek később megihlették Abraham Lincoln amerikai elnököt is: „Mindent a népért és mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül, ez a demokrácia, és ez korunk szellemiségének vezető irányzata”.

Az ünnepre egybegyűlteket a magyar forradalmat és szabadságharcot méltató beszéddel köszöntötte Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta azt is: hogy felmenője volt az a Perényi Zsigmond, aki a magyar diéta felsőháza, a főrendiház elnöke volt, és akit a magyar forradalom elbukása után kivégeztek, mert neve szerepelt az 1849-ben Debrecenben elfogadott Függetlenségi Nyilatkozaton.

Az ünnepségnek otthont adó teremben jelen volt a több mint negyedmillió magyar relikviát őrző amerikai Kongresszusi Könyvtár munkatársa is, és bemutatta a könyvtár néhány, Kossuth Lajossal foglalkozó könyvritkaságát.

Szabó László magyar nagykövet és az amerikai politikusok ezt követően megkoszorúzták a Capitolium Rotundájában lévő Kossuth-mellszobrot.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

KÉT KILOMÉTER HOSSZÚ VOLT A BÉKEMENET! – VIDEÓVAL

A Békemenet a szabad Magyarország egyik legjelentősebb civil kezdeményezése. Bevallottan a magyar kormány melletti kiállás jegyében indult útjára először 2012-ben. Azóta többször megmozdult a hatalmas tömeg, amely minden alkalommal felrázta a jobboldalt és védekezésre kényszerítette az ellenzéket.

“A haza minden előtt” – Kölcsey Ferenc idézettel a molinóján indult el a Békemenet a fővárosi Bem térről a Parlamenthez. A már elindult menethez is folyamatosan csatlakoznak az emberek.

A Magyar Idők Online információi szerint a tömeg eleje méltóságteljes hangulatban megérkezett a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor ünnepi beszédét.

A végeláthatatlan sorokban menetelő emberek a Kossuth Lajos azt üzente című dalt, a székely himnuszt, a Boldogasszony Anyánkat énekelte. A részt vevők mások mellett a szervezőt, Bayer Zsoltot éltetik.

MEGTÖRTÉNT AZ ELSŐ PROVOKÁCIÓ

Az V. kerületi Alkotmány utca bejáratánál a Gyurcsány-párt és az ún. Szolidaritás provokátorai brutális hangerejű kommunista indulókkal borzolták a részt vevők idegeit, próbálták megzavarni a Békemenetet. Úgy tűnik, sikertelenül.

LENGYELORSZÁGBÓL IS JÖTTEK RÉSZTVEVŐK

A Bem tér már 12 óra előtt megtelt, az ország minden pontjáról és még Lengyelországból is érkeztek résztvevők.

Csizmadia László, a CÖF elnöke az M1 helyszíni tudósítójának elmondta, hogy idén újra a korábbi jelszóval indul útjára a menet, mert azt látjuk, hogy Brüsszel ismét megpróbálja Magyarországot és Lengyelországot gyarmattá tenni. A magyar-lengyel kézfogásban leledző erő, most megtestesült a Bem téren –tette hozzá az elnök. Több mint ezren érkeztek Lengyelországból, összességében 100-200 ezer emberre számítanak.

Komoly tömeg vesz részt az idei Békemeneten
Fotós: facebook.com/magyaridoknapilap

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő olyan levelet írt a Békemeneten résztvevő lengyeleknek, amely egész Európát is buzdíthatja arra, hogy a polgárság hangját hallani lehessen Brüsszelben is. Az elmúlt hat Békemenet arról szólt, hogy „a tíz körömmel kikapart magyar szabadságot, sikerüljön megőriznünk” – hangsúlyozta Csizmadia László. Hozzátette, nem pártállás kérdése, a lelkes tömeg kiáll a hazájuk szabadságáért.

A harangok megszólalnak – mondta az elnök. A Békemenet egy figyelmeztető Európának. Kiemelte, a civileknek dolgozni kell annak érdekében, hogy az európai népesség, akik nincsenek meghallgatva, meg tudjanak szólalni, hogy a brüsszeli „elefántcsont-toronyban” is meghallgassák.

A Békemenet a Margit hídon keresztül megy a Nyugati térhez, ahol az Alkotmány utcán keresztül jutnak el a Parlamentig és részt vesznek az állami ünnepségen.

Lomnici Zoltán szerint Hódmezővásárhely egy apró kis pötty lesz a magyar politikai történelemben, hihetetlen tömeg jött el ma tanúságot tenni a magyarság mellett. Bízzunk benne, hogy nem lesz semmilyen konkrét fenyegetés beváltva – jelentette ki a CÖF szóvivője az ECHO Televíziónak.

Csizmadia László, a CÖF alapítója az ECHO TV-nek elmondta: a magyar hazáért ki kell állni, minden ember aki azt gondolja, hogy a függetlenségünket meg kell őrizni az itt van, vagy szívből velünk van.

A Békemenet elindulása előtt Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy egész Európa megosztott, az egyik oldalon állnak a „kétdimenziós emberek”, akik számára csak az egyén, a szabadság létezik, akik megfosztattak a vallási, nemzeti, családi és nemi identitásuktól, és akik azt gondolják, egyedül ők képviselik a modernitást és Európát.

Szavai szerint a másik oldalon állnak ők, akiket az előbbiek maradinak tartanak, olyanoknak, akik „kizárják magukat a modern világból és a modern Európából”, akik „nacionalisták, soviniszták és fasiszták”.

Hozzátette, hogy ők azok, akik azokat az eszméket, értékeket képviselik, amelyektől Európa Európa lett, akik még tudják, „mit jelent Isten”, nemzet, haza, család, gyermek, akik még tudják, „mit jelent a férfi és az asszony”.

Bayer Zsolt Bem József lengyel szabadságharcosról azt mondta, a szabadságharc bukása után társaival együtt az Oszmán Birodalomba menekült, ahol – hogy megmeneküljön a cárnak történő kiadatás elől – felvette a muszlim hitet és Murat pasaként halt meg.

Bayer Zsolt szerint a történet máig ható üzenete az, hogy „soha többé ne érkezzen el egy olyan világ, amikor az életünkért cserébe le kell mondanunk a saját hitünkről”.

Hozzátette: a lengyelek ugyanúgy hősként tisztelik Bem Józsefet, mint a magyarok, azonban mivel áttért a muszlim vallásra, nem nyugodhat megszentelt lengyel földben.

Úgy fogalmazott:

a mi feladatunk az, hogy megőrizzük temetőinket, megőrizzük a bölcsőinket és megőrizzük azt a kultúrát és civilizációt, amelyet ezeréves nemzetként megörököltünk őseinktől.

MAGYARORSZÁG SZUVERENITÁSA A TÉT

Az eddigi Békemenetek legfőbb célja az volt, hogy az ország szabadsága, függetlensége és nemzeti szuverenitása mellett álljon ki – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette, eddig alapvetően belpolitikai ügyek nem motiválták a Békemenetet.

Megjegyezte, hogy most azonban eljött az a pillanat, amikor számos olyan hír látott napvilágot, hogy feltételezhetően veszélyben van Magyarország önrendelkezése. Ezért egy kritikus civil tömeg békésen végigvonul a Bem tértől a Margit hídon és az Alkotmány utcán át a Parlamentig

– szögezte le. Hozzátette, ez egy folyamatos tanúságtétel a nemzeti értékek és az elmúlt nyolc év eredményei mellett.

A FORRADALOM HŐSEIRE EMLÉKEZETT A CÖF-CÖKA A GAZETA POLSKA KLUBJAIVAL

A 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezett a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a lengyel Gazeta Polska civil klubjaival csütörtökön Budapesten, a Bem József téren.

Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke azt mondta: 1848-49-ben és 1956-ban a két nép vállvetve küzdött a szabadságért, majd 1989-90-ben egymást segítve „söpörték ki a szovjet gyarmatosítókat”. Most mindkét népnek a brüsszeli bürokrácia és az ultraliberális ideológia ellen kell megvédenie magát – tette hozzá.

A kérdés 1848 óta nem változott: „rabok legyünk vagy szabadok” – mondta Csizmadia László.

A továbbiakban arról szólt, hogy elutasítják a migránsok kvóta szerinti betelepítését, és megvédik kétezer éves keresztény civilizációt és kultúrát. Meg akarjuk védeni asszonyainkat, gyermekeinket, unokáinkat, „ha kell, tűzzel-vassal” – fogalmazott Csizmadia László.

Kitért arra, a magyar nép és parlamentje támogatta, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózza meg a Lengyelország ellen készülő uniós eljárást, erre a tömeg lengyelül „köszönöm” kiáltással válaszolt.

Az ünnepségen felolvasták a lengyel miniszterelnök levelét, amelyben Mateusz Morawiecki köszöntötte a megemlékezés lengyel és magyar résztvevőit. A lengyel kormányfő a levélben arról írt, hogy a két ország közötti jó viszony a közös történelmen és a politikai kapcsolatokon túl az olyan civil kapcsolatoknak is köszönhető, mint amilyet a CÖF-CÖKA és a Gazeta Polska klubok aktivistái ápolnak egymással. Kitért arra, Bem József emléke azokat a történelmi pillanatokat idézi föl, amelyek 1848-49-ben és 1956-ban is erősítették a két nép barátságát, és egymás iránti tiszteletünk egyre erősödik.

„Isten, áldd meg Lengyelországot, Isten, áldd meg Magyarországot!”

– fejezte be levelét a lengyel miniszterelnök.

Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője azt hangsúlyozta, a mai Európának a szabad nemzetek Európájává kell válnia. Közölte, Magyarország szuverén államként megerősítette az Európai Unióban elfoglalt pozícióját, és immár két éve Lengyelország is követte ezen az úton. Mindennek nyomán pedig a visegrádi együttműködést is sikerült helyreállítani – fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott, ma elmondhatjuk az „európai diktátoroknak”: ha közös Európát akarnak látni, jöjjenek Budapestre, és nézzék meg, hogy csinálják ezt a lengyelek és a magyarok.

A főszerkesztő az ünnepség résztvevőit meghívta a lengyel függetlenség 100. évfordulója alkalmából tartandó idei ünnepségekre, majd „Éljen a független Lengyelország, éljen a független Magyarország, éljen a független nemzetek Európája!” felkiáltással zárta a beszédét.

A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták Bem József szobrát.

Posted by Magyar Idők on Thursday, March 15, 2018

 

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Amikor „hirtelen szabadság lett”, és szabad volt ünnepelni

A rendszerváltás óta minden évben felölti régi székely ruháját az idős kápolnásfalusi Kele házaspár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott helyi ünnepségre. Régen ezt nem tehették meg, hiszen már a magyar himnusz elénekléséért is verés és bírság járt. Éppen ezért a meghatottságtól könnyezve, szabadságukat szinte fel sem fogva ünnepelt János és felesége, Erzsébet az 1990-ben összegyűlt tömeggel.

• Fotó: Barabás Ákos

Több mint százéves székely ruháját öltötte magára csütörtökön a március 15-ei ünnepre készülve Kele Erzsébet, akinek még a nagymamája is hordta a viseletet, ami

anyáról lányára öröklődött, ahogyan az régen szokás volt Kápolnásfaluban.

Férje, János hagyományos székely ruhájához hasonlóan ezt is a felmenők készítették a faluban termesztett kenderből, illetve a család által tartott juhok gyapjújából. Mint mondták, régen mindenki hasonló viseletben járt a faluban, persze volt egy hétköznapi változat is, amely a már elhasznált öltözetekből került ki.

„Az volt a szokás, hogy minden évben új székely ruhát csináltattak a fiatalok és az idősebbek is, a régit befogták hétköznapi viseletnek, az újat pedig csak ünnepekkor használták. Télen-nyáron szürke vagy fehér harisnyában jártunk, nem volt az a pantallós világ” – emlékezett vissza gyerekkorára a 71 éves Kele János.

Édesapámon például sohasem járt nadrág, csak harisnyát húzott. Kérdeztük, hogy nem meleg-e nyáron, de azt mondta, hogy olyankor árnyékot tart

– jegyezte meg felesége, hozzátéve, hogy ők maguk már csak ünnepekkor viselik. Egyébként a múlt rendszerben kopott el a székely ruha használata, de 1990 óta újból reneszánszát éli.

A múlt rendszerben nem volt szabad megünnepelni az 1848–49-es szabadságharc kitörésének évfordulóját, így nem is rendeztek ünnepségeket Kápolnáson. „Tudtunk az ünnepről, de a családban sem szívesen beszéltünk róla. Sok régi fotót és más emléktárgyat is el kellett rejteni, mert házról házra jártak a hatóságok, és keményen büntették az embereket, sőt meg is verték. A magyar himnuszt sem volt szabad énekelni, én is a szüleimtől tanultam meg. A székely himnuszt pedig, szégyen, nem szégyen, akkor hallottam először, amikor Szatmárnémetiben szolgáltam” – idézte fel Erzsébet.

Elmesélte, hogy az új évet rendszerint a helyi kultúrotthonban várták, egy alkalommal pedig több fiatal eltűnt éjfél előtt. Utólag tudta meg, hogy a Szabad Európa Rádióban hallgatták a himnuszt és a szózatot, de senkinek nem mertek szólni, mert féltek a besúgóktól.

A legrosszabb az volt, hogy azt sem tudtuk, kitől kell félnünk. A gyerekeknek sem mertünk semmit mondani, mert félő volt, hogy elkotyogják

– egészítette ki János.

• Fotó: Barabás Ákos

„Hirtelen szabadság lett, egyszerűen nem tudtuk felfogni, hogy mi is ez. Amikor a templomban megszólalt az orgona és a himnuszok… mindenki sírt. Nagyon szép volt. A templomban kezdődött az ünnep, majd az előtte lévő pódiumon tartották a műsort, irodalmi összeállításokkal, népdalokkal, hazafias dalokkal. Ott volt a fúvószenekar székely harisnyában, az egyházi kórus, és voltak szavalatok is. Sok olyan ének elhangzott, amit még sohasem hallottunk. Azóta is szép mindegyik ünnep, de az

az első igazán felemelő volt, az volt a legszebb, mert szabadok voltunk”

– mesélték könnyeiket törölgetve.

• Fotó: Barabás Ákos

„1990 óta megváltozott a világ, egy kicsit mintha kevesebben vennének részt a március 15-ei ünnepségen. Mintha nem érdekelné annyira a népet” – jelentette ki Kele János. Feleségével egyetértett abban, hogy a rohanó világ miatt lehet, hogy kissé megcsappant az ünnepi rendezvény népszerűsége.

„Rossz a megélhetés, csak annyi fizetésük van az embereknek, hogy kifizessék a közköltséget, ezért inkább külföldre mennek dolgozni a fiatalok. Nincs más lehetőségük, rá vannak szorulva” – magyarázta. Hozzátette, a jelenséghez az is hozzátartozik, hogy kicsit természetessé vált mindenkinek az ünnep, pedig nem volt mindig az. Egyszerűen vannak olyanok, akiket nem érdekel már annyira a megemlékezés.

• Fotó: Barabás Ákos

„A fiatalok közül sokan elnyugatiasodtak, nem érdekli őket annyira a közösségi ünnep, inkább a tévében nézik meg, hogy mi történt. Ez persze elkényelmesedést is jelent” – mondta az asszony. Hangsúlyozta, ők fontosnak tartják, hogy minden évben ott legyenek a helyi ünnepségen, így tisztelegve a szabadságharc hősei, a rendezvény helyi szervezői és előadói előtt. Emellett az is lényeges, hogy találkozhatnak embertársaikkal egy-egy meleg kézfogásra.

Hova menjünk, ha ide nem megyünk el? Ez a mienk

– fogalmaztak, azt tanácsolva a fiataloknak, hogy vegyenek részt az ünnepi szentmisén, találkozzanak a közösség többi tagjával, és ne hagyják elveszni őseink emlékét.

• Fotó: Barabás Ákos

A templomban Major Sándor plébános arról beszélt, hogy nem kell a sokszor megtévesztő, túlságosan liberális nyugati etikát követni. A Kriza János Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora után a ’48-as kereszt megkoszorúzása következett a központban. Benedek László polgármester hangsúlyozta, hogy hálával tartozunk a forradalmároknak hazaszeretetükért. Szerinte nekünk is küzdenünk kell az önrendelkezés jogáért. „Aki hisz a szabadságban és az önrendelkezésben, azt nem lehet eltiporni. A hit és a remény megtartó erők” – fogalmazott.

• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
• Fotó: Barabás Ákos
Forrás: szekelyhon.ro
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Patyi András: nem lehet megállítani a kamupártokat

Az Országos Választási Bizottság egyik legutóbbi állásfoglalása szerint, ha egy párt listája mögül – például a visszaléptetések okán – eltűnik a törvényben megszabott minimális jelölt, törölni kell a pártlistát. Az azonban nem fordulhat elő, hogy az erről szóló határozat már csak a töredékszavazatok elosztása után lépjen jogerőre – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az OVB elnöke.
A hatályos jogszabályok értelmében egy pártlista állításához 9 megyében és a fővárosban a 106 körzetben legalább 27 egyéni jelöltet kell állítania egy jelölőszervezetnek,

ha pedig – például a koordinált jelöltállításhoz szükséges visszaléptetések nyomán – ezt a minimumkövetelményt egy párt nem tudja teljesíteni, törlik listáját

– mutatott rá az Országos Választási Bizottság egyik legutóbbi állásfoglalása alapján a szervezet elnöke. Az azonban nem fordulhat elő, hogy egy esetleges listatörlés ne váljon jogerőssé, mielőtt töredékszavazatokat számolhatnának rá – tette hozzá Patyi András.

„Előbb fogunk végleges döntéseket kapni a listákról, minthogy végleges döntést lehessen hozni a szavazatokról” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „az több tételből áll össze és ezek a tételek folyamatosan konkretizálódnak, folyamatosan emelkednek jogerőre. Itt sokan a határon túli szavazatokra gondolnak csak, de ahogy az előbb mondtam, a külképviseleti szavazás konzulátusokon, nagykövetségeken is érinti, és adott eseben érintheti egyéni jelölteknek a sorsát is, főleg a szoros körzetekben, tehát ahol egymáshoz közeli eredmények vannak, ott mindenképpen érdemes megvárni a határon túlról érkező szavazatokat.”

Amíg nincsenek meg az egyéni körzetek jogerős eredményei, nem is lehet a listás eredményeket kiszámolni,

hiszen csak ezt követően válik világossá, hogy mely szavazatokat kell töredék-szavazatként a listás eredményekbe beszámolni.

Kamupártok

Patyi András kiemelte: korlátozottak a választási szervek jogkörei a kamupártok elleni fellépésben. A pártokat a fővárosi és a megyei törvényszékek tartják nyilván, e szervezetek vezetik a közhiteles nyilvántartást, amely jelölőszervezet pedig a választás kitűzéséig jogerősen szerepel e nyilvántartásban, az jogosult indulni a választásokon – mondta az Országos Választási Bizottság elnöke. „Azt nem mondom, hogy abszolút minden jogkör nélkül vagyunk, de azt rögzíthetjük, hogy

sem a Nemzeti Választási Iroda, sem a helyi irodák, sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem az OEVB-k nem pártrendőrségek”

– fogalmazott.

Azt, hogy hány küldöttgyűlést tartott, hányan voltak a kongresszusán vagy szerepelt-e elnöke a helyi és országos médiában, nem vizsgálhatja a választási bizottság – tette hozzá Patyi András. Az OVB elnöke kitért arra is, hogy idén összesen 40 jelölőszervezet próbált pártlistát állítani, ám a minimális jelölt-szám hiányában több is kiesett, így összesen 21 párt listájára adhatják le a választók szavazatukat április 8-án.

„Én is látom, hogy vannak olyan pártok, amelyekről én sem hallottam az elmúlt négy évben, van olyan amelyről hallottunk, és kicsi pártból indult és sok egyéni jelöltet állított és országos listája van és a képviselője, a delegáltja ott ül a választási bizottságban” – mondta Patyu András. „Bíráljuk fölül a törvényszéknek a nyilvántartó határozatát és mondjuk, hogy nem, kedves törvényszék van itt egy kicsi párt, te ezt nyilvántartásba vetted, de ennek nincs pártprogramja, ezért nem indulhat a választáson?” – tette fel a költői kérdést, melyet meg is válaszolt:

„ilyen szűrést a törvény nem enged meg”.

Patyi András hozzátette, hogy a kampánytámogatások új szabályozása visszafizetési garanciát is tartalmaz, e forrásokra a Magyar Államkincstár szerződik a pártokkal.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Orbán Viktor: a döntő ütközet júniusban lesz

Súlyos és nehéz kérdésekkel foglalkoztak a miniszterelnökök az EU-csúcson – mondta Orbán Viktor kormányfő.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videóban kifejtette, hogy a tanácskozás elején a migráció témája volt napirenden.

Egy nehéz nap éjszakája

Egy nehéz nap éjszakája // A hard day's night

Posted by Orbán Viktor on Thursday, March 22, 2018

“Világossá tettem, hogy nem tudunk elfogadni semmilyen javaslatot a kötelező kvótára nézve. Magyarország ezt elutasítja, és amíg én vagyok a miniszterelnök, esélye sincs erre vonatkozó megállapodásnak” – emelte ki Orbán Viktor.

Hozzátette: az ügyet elnapolták.

“Időt nyertünk. A döntő ütközet júniusban következik be, akkor kell majd legénynek állni a gáton” – jelentette ki.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Dánia kőkemény: felszámolják a migránsgettókat és nemet mondanak a kvótákra

BRUSSELS, BELGIUM - FEBRUARY 23: Danish Prime Minister Lars Lokke Rasmussen answers the questions of press members as he arrives to attend the EU members' informal meeting of the 27 heads of state or government at European Council headquarters in Brussels, Belgium on February 23, 2018. Dursun Aydemir / Anadolu Agency

Elutasítja a migránsok kvóták szerinti elosztását, és a nem nyugati származású bevándorlók által lakott gettók felszámolására készül a dán kormány, erről Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök beszélt egy csütörtöki német lapinterjúban.

BRUSSELS, BELGIUM – FEBRUARY 23: Danish Prime Minister Lars Lokke Rasmussen answers the questions of press members as he arrives to attend the EU members’ informal meeting of the 27 heads of state or government at European Council headquarters in Brussels, Belgium on February 23, 2018. Dursun Aydemir / Anadolu Agency

A Venstre nevű jobboldali liberális párt vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy hazája ugyan nem vesz részt az európai uniós (EU-) menekültügyi rendszerben, de támogatja, hogy egységes megközelítés, közös stratégia alakuljon ki a menekültügyről.

Ennek a stratégiának nem lehet része a migránsok kötelező jellegű elosztása. Az elosztás hosszabb távon működésképtelen, ha a közösség meg akarja őrizni a szabad mozgás vívmányát. Ezért inkább a külső határ védelmére és a menekülésre kényszerítő okok felszámolására, a gondok helyi kezelésére kell összpontosítani”

– mondta a dán miniszterelnök.

Lars Lokke Rasmussen kiemelte, hogy Dánia számára “katasztrófa” volt a 2015-ös migránshullám, és elmondta, hogy a Németországgal közös határon továbbra is fenntartják az ellenőrzést, egészen addig, amíg “az illegális migránsok komoly kihívást jelentenek, biztonsági szempontból is”.

Hozzátette, hogy Dániában hosszú ideje vannak gondok a “párhuzamos társadalmakkal egyes településrészeken”, így a határellenőrzést azért is folytatni kell, hogy “ezek a problémák ne legyenek még nagyobbak, és tudjunk foglalkozni a megoldásokkal”.

Hangsúlyozta, hogy a problémákat nem a 2015-ös válság okozta, de rájuk irányította a figyelmet. Mint mondta, hazájában egy nemzedék alatt megsokszorozódott a nem nyugati országokból származó bevándorlók aránya. Az 1980-ban regisztrált 1 százalékról felszökött 8,5 százalékra, és vannak másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók is, akik nem illeszkedtek be a társadalomba.

Arra a kérdésre, hogy miért foglalkoznak kiemelten a “nem nyugati bevándorlók” körével, azt mondta, hogy ennek megértéséhez elég megvizsgálni a számokat, például a foglalkoztatási adatokat és képzettségi mutatókat, vagy azt, hogy ezeknek az embereknek az ellátása egyedül 2015-ben 4,8 milliárd euróba került a dán adófizetőknek.

Meg lehet nézni a bűnözési statisztikákat is, amelyekben “felülreprezentáltan” jelennek meg azok a településrészek, ahol sok nem nyugati bevándorló lakik.

Mindig azt mondom, hogy olyan Dániát szeretnék, amely nyitva áll mindenki előtt, akiben megvan az akarat ahhoz, hogy ennek a társadalomnak a része legyen. Titeket szívesen látunk, de be akarom zárni a kaput azok előtt, akik valami egészen mássá akarják változtatni társadalmunkat”

– mondta Lars Lokke Rasmussen.

“Kicsik vagyunk, és a nemzetközi együttműködésre épülő gazdaságunk van, így tettünk szert a jólétünkre. A többi között ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást biztosító jóléti rendszer igen nagyvonalú, de a polgárok közös értékein és befizetésein alapul, és ezt a nyitottsággal és a demokratikus berendezkedésével együtt meg kell őrizni, méghozzá az ország teljes területén” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A FAZ összeállítása szerint a dán “gettó terv” 22 intézkedésből áll, és azt célozza, hogy 2030-ra megszűnjenek az úgynevezett gettók. Gettónak azok a településrészek minősülnek, amelyekre jellemzőek bizonyos körülmények, például magas a munkanélküliség, nagy a bűnözés vagy a nem nyugati származású bevándorlók aránya.

A tervezett intézkedések között szerepel, hogy az ilyen településrészeken a rendőrség kijelölhet területeket, amelyeken a bűncselekményekért kétszeres büntetés jár. Ezzel kapcsolatban Lars Lokke Rasmussen kiemelte, hogy nincs szó hátrányos megkülönböztetésről, mert nem az elkövető személye a meghatározó a kétszeres büntetés kivetésében, hanem az elkövetés helye.

A tervek szerint azt is bevezetik, hogy a gettónak minősülő területeken legalább egy évig kötelező egész napos gyermekellátó intézményekbe járatni a gyermekeket, ellenkező esetben csökkenthető a család szociális támogatása. A segély akkor is csökkenthető lenne, ha egy család kívülről beköltözik egy elgettósodott területre.

Forrás: 888.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Nincs magyar érintettje a francia túszdrámának

A külügyminisztérium nem kapott információt magyar érintettségről – fogalmazott Szijjártó Péter.

Migrációs hátterű terrortámadás történt pénteken Franciaországban – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Dunakeszin.

Szijjártó Péter a Dunakeszi városházán elmondta, hogy az elkövetőn kívül négy halálos áldozattal és tizenöt sérülttel járt a tegnapi terrorcselekmény, amelynek az elkövetője Marokkóban született, és tizenkét éves korában kapta meg a francia állampolgárságot.

Hozzátette, hogy ez egy olyan újabb terrortámadás volt, amelynek az elkövetője migrációs hátterű személy, ezzel immár 28-ra nőtt a bevándorlók által Európában az elmúlt két és fél évben elkövetett terrorcselekmények száma.

Magyar érintettségről a támadás során eddig nem kaptak információt – fűzte hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter kifejezte Magyarország együttérzését Franciaországgal, és kijelentette, hogy

Franciaország mindig számíthat hazánkra, ha a terrorizmus elleni küzdelemről van szó.

A bevándorlás és terrorizmus összefüggését látja bizonyítva

A miniszter kitért arra, hogy a tegnapi terrortámadás is egyértelműen bizonyítja, hogy “a bevándorlás és a terrorizmus között nagyon szoros összefüggés van”. Hozzátette, hogy a terroristák egy része az elmúlt két és fél évben illegális bevándorlóként érkezett Európába, a másik részük pedig korábbi bevándorló, akik társadalmi integrációja kudarcot vallott.

“Ahelyett, hogy elfogadták volna az európai értékeket, a vallási radikalizmus híveivé és terjesztőivé váltak” – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

A külügyminiszter kitért arra, hogy a migrációs hátterű terrorcselekmények ellenére az ENSZ-nek mégis az az álláspontja, hogy a migráció hozzájárul az emberiség fejlődéséhez.

Ezzel szemben a magyar álláspont az, hogy a bevándorlás nem jó, nem hasznos, hanem életveszélyes, egy nemzeti kormánynak egy kötelessége lehet, az, hogy megvédje a saját polgárait mindettől – mondta Szijjártó Péter.

A külügyminiszter kijelentette: “mi nem fogjuk hagyni, hogy illegális bevándorlók érkezzenek Európába, ezáltal nem fogjuk engedni, hogy terroristák érkezzenek hazánkba.”

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

560. honismereti rejtvényjáték – 2018.03.25.

A BOCSKAI RÁDIÓ
560. honismereti rejtvényjátéka – 2018. március 25.

 

A kérdéseket Veress Sándor állította össze.

Helyes megfejtők:  Thurner Klára, Heredi Marika

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig

Reklám
Tas J Nadas, Esq

“Nagy ugrást” ígért a simán győztes Putyin

Már vasárnap este világossá vált, hogy masszív többséggel újraválasztották Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki újabb 6 évre kapott mandátumot. Putyin először az őt ünneplő tömeget lelkesítette, majd véleményt mondott az orosz-brit kapcsolatot elmérgesítő mérgezési ügyről is.

Ezen a választáson nem akadt sok keresnivalója a fogadóknak. Az esélyes ugyanis egyértelműen Vlagyimir Putyin volt és a jelenlegi orosz elnök legközelebbi riválisát messze megelőzve győzött.

A nyugati világgal egyre inkább feszült viszonyba kerülő Putyin már a végleges eredmény kiadása előtt bejelentette győzelmét és a Vörös térrel szomszédos moszkvai Manyézs térre hajtatott, az Oroszország-Szevasztopol-Krím nevű gyűlésre és koncertre.

Itt köszönetet mondott híveinek, amiért a fagyos estén is eljöttek, majd azt mondta: „Önök a mi közös csapatunk, és én a csapat tagja vagyok és igen, siker vár ránk”.

Oroszországnak előre kell törnie és ez sikerülni is fog – fejtegette a tömeg előtt. „Fontos egyesíteni az emberek erőfeszítéseit, függetlenül attól, ki kire szavazott, mert nagyon nehéz és összetett feladatok várnak ránk”. A nagy ugrás sikerére minden alap megvan – mondta az elnök.

Ezt követően pedig elkezdte kántálni, hogy Rosszija, Rosszija!, azaz Oroszország, Oroszország!

A szavazatok 96%-os feldolgozottsága mellett Putyin az összes voks több, mint 76%-át gyűjtötte be – közölte kora hajnalban a RIA orosz hírügynökség. A RIA megjegyezte, hogy Putyin a korábbi választásokhoz képest rekordarányú támogatót szerzett, miközben legközelebbi kihívója, a kommunista pártvezér Pável Grudinyin 12%-on, az ultranacionalista Vlagymir Zsironovszkij pedig közel 6%-on állt.

Putyin egykori szent-pétervári mentora, a néhai Alekszandr Szobcsak lánya, az elnököt élesen bíráló liberális Kszenyija Szobcsak hajnalban a voksok mindössze valamivel több mint másfél százalékát tudhatta magáénak. A veterán liberális politikus Grigorij Javlinszij pedig mindössze 1%-on állt. Egyik legvehemensebb bírálója, a korrupció-ellenes aktivista Alekszej Navalnijt pedig nem is engedték indulni az ellene kezdett per miatt.

Az eredmény azt jelenti, hogy az orosz ellenzék által vitatott 2012-es választáshoz képest is megnövelte szavazóbázisát az orosz elnök.

Putyin később azt mondta: „egyelőre nem tervez alkotmányos reformot”, de utalt rá, hogy a beiktatását követően változások jöhetnek az állami vagy kormánystruktúrában.

Az ezredforduló óta egy megszakítással elnöki poszton lévő Putyint megkérdezték arról is, hogy ringbe száll-e 2030-ban is. „Azt gondolják, hogy 100 éves koromig itt ülök majd? Nem.” – mondta. Mostani győzelme azonban így is azt jelenti, hogy közel negyed századig kormányoz majd és 71 éves lesz, amikor leköszön. Kommentátorok szerint ugyanakkor utolsó elnöki időszaka így az utódlásáról és az ezzel járól esetleges belharcokról is szól majd.

Putyin azzal kampányolt, hogy megerősíti az ország védelmét és növeli az életszínvonalat, miközben a nyugati országok egy sor szankcióval próbálják büntetni a Krím elcsatolásáért, az ukrajnai harcokért, az és az amerikai választásokba való állítólagos beavatkozásért és újabban egy a britekhez átállt volt titkosügynök neki tulajdonított megmérgezése miatt.

Hajnali becslések szerint a szavazásra jogosultak 60%-a ment el szavazni Oroszországban és több külföldi orosz nagykövetségen.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

PROVOKÁCIÓ A MAGYAR RENDSZÁMÚ AUTÓK MEGRONGÁLÁSA BEREGSZÁSZON

Elfogadhatatlannak tartja és elítéli a Miniszterelnökség, hogy ismeretlen tettesek péntekre virradóra magyar rendszámú autókat rongáltak meg Beregszászon.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint sajnálatos, hogy miután a március 15-i ünnepi rendezvények incidensek nélkül zajlottak Kárpátalján, rögtön a nemzeti ünnepet követő napon újabb támadás éri a kárpátaljai magyar közösséget.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ez az akció is egyértelmű provokáció a kárpátaljai magyarság ellen, illeszkedik az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásainak sorába, amelyek közül a legsúlyosabb a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházának felrobbantása volt.

A közleményben úgy fogalmaznak: elvárják az ukrán hatóságoktól, hogy a leghatározottabban lépjenek fel az ügyben, és mindent tegyenek meg a hasonló esetek megelőzése és kárpátaljai magyarság biztonságának garantálása érdekében.

Az ismételt kárpátaljai magyarellenes támadást leghatározottabban elítélte és visszataszítónak nevezte korábbi közleményében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a magyaroknak félelemben kell élniük a szülőföldjükön, Kárpátalján.

A miniszter tájékoztatása szerint: március 16-án hajnalban ismeretlen elkövetők betörték hét magyar rendszámú gépkocsi ablakait Beregszászban. A hosszú, keskeny becsapódások alapján feltételezhető, hogy a rongálást baseball-ütővel követték el. A lakótelep, ahol a rongálás történt, a forgalomból teljesen kiesik, a parkolót kizárólag az ott lakók használják – írta.

A külgazdasági és külügyminiszter ismételten felszólította az ukrán hatóságokat, hogy védjék meg a magyar embereket a szélsőséges erők támadásaitól.

Sajnos ez az eset is bizonyítja, hogy indokolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet speciális megfigyelő csoportjának kárpátaljai folyamatos jelenléte – fogalmazott a tárcavezető.

A mukchevo.net munkácsi hírportált a rendőrség úgy tájékoztatta, hogy reggel hét óra előtt kapták a bejelentést egy Sevcsenko utcai lakostól, aki elmondta, a házból kilépve hét olyan autót látott, amelyeknek be volt zúzva az első vagy hátsó szélvédője, a rendőrség szakemberei kivonultak a helyszínre.

A hírportál szerint a helyi lakosok úgy vélik, a vandál cselekedet provokáció, mivel az elkövetők csak magyar rendszámú autókat rongáltak meg, a mellettük parkoló ukrán rendszámú járművekhez nem nyúltak.

Szerdán fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak Kárpátalján a hatóságok a március 15-i magyar és ukrán évfordulós ünnepi rendezvényekre az esetleges provokációk megelőzése érdekében.

Sajtóértesülések szerint csütörtök délelőtt Lemberg (Lviv) irányából négy járművel Kárpátaljára tartó, baseballütőkkel, boxerekkel és késekkel felszerelt 29 embert tartóztattak fel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai.

Magyarország ungvári főkonzulátusa Facebook-oldalán szerdán arra kérte a magyarországi magyar állampolgárok figyelmét, hogy a következő napokban ne utazzanak Kárpátaljára.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ünneplőben a székely Termopülében

A szabadság egyik oltárának nevezte csütörtökön a Nyergestetőt Szántó László, Csíkkozmás polgármestere. A 170 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszínén hagyományosan minden évben csíkiak, kászoniak és háromszékiek ünneplőbe öltözve tisztelegnek a hősök előtt.

Fotó: Gecse Noémi

Foltokban még hó van a hegyekben, de tavaszias idő volt csütörtökön a Nyergestetőn, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszínén, ahol közel ezren vettek részt a hagyományos március 15-ei ünnepségen.

A Csíki medencét a Kászonokkal összekötő országút legmagasabb pontján álló nyergestetői emlékműhöz csíki, kászoni és háromszéki megemlékezők érkeztek zászlókkal, népviseletben, mellükön kokárdákkal, de szép számmal voltak anyaországi vendégek is.

A jó hangulatot a szentkirályi Dajka Mihály tárogatós készítette elő, majd a kozmási Tuzson János fúvószenekar adta meg az alaphangot az ünnepségre, amely a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület zászlófelvonásos ceremóniájával kezdődött, a székely zászló felvonása alatt a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt.

• Fotó: Gecse Noémi

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és a Csíkkozmás önkormányzata által szervezett megemlékezésen az ünneplőket Szántó László, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, aki beszédében többek között a ma is várva várt szabadságról, a száz éve tett ígéretek be nem tartásáról tett említést, majd örömmel állapította meg, hogy

jelenleg a Nyergestetőn több mint 400 kopjafa áll, és annak ellenére, hogy 2004-ben történt egy nemzetbomlasztó esemény, a kopjafák többségét az utóbbi 14 évben állították, hozták ide a Kárpát-medence mindén tájáról.

„Még ma is itt vagyunk”

Tánczos Barna szenátor ünnepi beszédében időutazásra hívta a jelenlévőket, egyrészt a 170 évvel ezelőtti budapesti, forradalmi eseményekre, másrészt a 100 évvel ezelőtti erdélyi történesekre kalauzolva őket. Kitért a Trianon utáni megtorlásokra, és a harcot fel nem adó székelyekre emlékezett. Tánczos beszéde végén találóan állapította meg, hogy

a romániai nemzeti kisebbségek, a szászok, az ukránok, a lipovánok vagy a tatárok ma is csodálkoznak a székelyek kitartásán, azon, hogy „még ma is itt vagyunk, nem szűnt meg a székely közösség”.

A Hargita Nemzeti Székely Nép Együttes a színpaddá alakított országúton az Örökségünk című előadásából a Toborzó című jelenetet adta elő, majd Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-ei üzenetét.

• Fotó: Gecse Noémi

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint

ma ugyan nem kell kivont karddal csatába vonulnunk, de értékeinkért és érdekeinkért harcolnunk, keményen dolgoznunk kell. (…)

„Nekünk, választott tisztségviselőknek, illetve az általunk vezetett intézményeknek annak tudatában kell dolgoznunk, hogy a rosszul működő és a javulás jeleit egyáltalán nem mutató román állam mellett – és sok esetben helyett – megszervezzük a közösségek életét” – fejtette ki.

A nyergestetői megemlékezés Tamás József püspök ünnepi gondolataival, közös imával és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.

Termopüle, Thermopülai
Kányádi Sándor 1965-ben írt, Nyergestető című versében olvashatjuk: „(…) Úgy haltak meg a székelyek,/ mind egy szálig, olyan bátran,/ mint az a görög háromszáz/ Termopüle szorosában./ (…)
Thermopülait elsősorban a Kr. e. 480-ban itt vívott csatáról ismerik, amelyben a görögök I. Xerxész nagy túlerőben lévő perzsa serege ellen védték a szorost két napig, amíg a hátukba nem kerültek. A szoros a sokkal erősebb ellenfél elleni hősies kitartás jelképévé vált.

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi

• Fotó: Gecse Noémi
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Alkotmánybíróság: ellentmond a helyi autonómia elvének a vásárhelyi katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény

Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvének.

Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke az MTI szerint a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket. „A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – mondta az ülésről távozó Dorneanu, aki azonban nem volt hajlandó megállni, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.

A bukaresti taláros testület szerint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvének mond ellent  a római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény. A Krónikához eljuttatott alkotmánybírósági határozat indoklása megállapítja: a taláros testület azért fogadta el az ellenzék által megtámadott jogszabállyal szembeni óvást, mert egyedül a helyi közigazgatási egységek joga és hatásköre az állami, magán vagy felekezeti oktatási intézmények létrehozása, megszüntetése, összevonása és szétválasztása, mégpedig az illetékes tanfelügyelőségek jóváhagyásával.

Az alkotmánybíróság szerint a jogszabály ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása, a jogegyenlőség, valamint a parlament szerepe alaptörvényben rögzített elvének.

„Sőt a törvényhozói szerv áthágta helyi végrehajtói szerv hatáskörét is, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a helyi autonómia elvének alkotmány biztosította védelme alatt áll” – szerepel a bukaresti alkotmánybíróság határozatában. A taláros testület leszögezte, a kifogásolt törvényt nem abból a szempontból vizsgálta, hogy joguk van-e a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak anyanyelvű oktatáshoz, illetve indokolt-e létrehozni a szóban forgó oktatási intézményt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői közleményében felháborítónak nevezte az alkotmánybíróság döntését, s Románia szégyenének tartja, hogy alaptörvénybe ütközik egy kisebbségi iskola létrehozása. „Csalódottak vagyunk, közösségünk is csalódott. Nem demokratikus jogállam az, ahol a parlament sem tudja az alkotmány biztosította kisebbségi jogokat érvényesíteni” – fogalmazott a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozását megakadályozó alkotmánybírósági döntést követően Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök rámutatott, miközben a román állam modellértékűséggel henceg, alkotmányellenesnek minősítik egy magyar iskola létrehozását Romániában. „2018-ban a román ellenzéki pártok magyarellenességgel próbálják elmaszatolni saját sikertelenségük – mindezt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) olyan aljassággal műveli, hogy a Nagy Románia Párt valamikori vezetői az első padban ülve jegyzetelnének” – nyomatékosított a szövetség elnöke.

Kelemen Hunor szerint a PNL és a PMP hibát követett el, amikor a római katolikus iskola létrehozását támadta, és hibát követ el akkor is, amikor a többség-kisebbség párbeszédének lehetőségét akadályozza 2018-ban. „Ma ők azok, akik elutasítanak minden jogos követelést, a magyar közösség szempontjából fontos intézkedést. Ultranacionalisták, magyarellenesek és gyermekellenesek: számukra semmi sem szent, a magyar iskolák sorsa, gyermekeink jövője sem. Csúfot űznek több száz ártatlan gyermek, szülő és tanár jövőjéből” – tette hozzá a szövetségi elnök. Kelemen Hunor közleménye szerint a következő lépésekről a szülők képviselőivel és a római katolikus egyházzal egyeztetnek.

A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.

Az RMDSZ azt követően terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium alapításáról, hogy bebizonyosodott: az egymásra mutogató helyi hatóságoktól nem várható megoldás. A szövetség szerint az iskola törvény általi létrehozása megakadályozná, hogy közigazgatási perrel lehetetlenítsék el az intézmény működését.

A Maros megyei tanfelügyelőség tavaly szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy 2016-ban kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.

Forrás: kronika.ro

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Szörnyen indult a Leekens-éra: hármat kaptunk Kazahsztántól

Hazai pályán 3–2-re kikapott Kazahsztántól a magyar labdarúgó-válogatott, amelynek élén most debütált az új szövetségi kapitány, a belga Georges Leekens.

Szalai Ádám szerezte az első gólunkat (Fotó: Török Attila)

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–KAZAHSZTÁN 2–3 (1–3) 

Budapest, Groupama Aréna, 9038 néző. V: Musial (lengyel)
Magyarország: Gulácsi – Bese (Lovrencsics G., a szünetben), Otigba, Fiola, Botka (Hangya, a szünetben) – Dzsudzsák, Kleinheisler (Pátkai, 72.), Elek Á. (Pintér Á., 68.), Ugrai (Németh K., a szünetben) – Szalai, Nikolics (Böde, 76.). Szövetségi kapitány: Georges Leekens
Kazahsztán: Erics – Bejszebekov, Malij, Posztnyikov, Somko – Iszlamhan (Mirosnicsenko, 93.), Kuat (Ahmetov, 84.), Zajnutgyinov (Paragulgov, 72.), Szeidahmet (Percuh, 60.) – Hizsnicsenko (Tungisbajev, 76.), Murtazajev (Szujumbajev, 88.). Szövetségi kapitány:Sztanimir Sztoilov
Gólszerző: Szalai (21.), Németh K. (67.), ill. Murtazajev (6.), Zajnutgyinov (10.), Szeidahmet (39.)

ONLINE, SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS ITT!

Először lépett pályára a magyar válogatott a novemberi, Costa Rica elleni 1–0-s győzelem óta, és ez volt az első mérkőzés, amelyen a belga Georges Leekens dirigált a kispadon. Az ellenfél a 2016 nyara óta nyeretlen Kazahsztán volt, amellyel eddig csupán egyszer, még Pintér Attila kapitánysága alatt találkoztunk (és nyertünk ellene 3–0-ra).

Idei első meccsünk azonban nem kezdődhetett volna rosszabbul. A tizedik percben már 0–2-t mutatott a Groupama Aréna eredményjelzője. Előbb a hatodik percben egy szöglet után bakizott több játékosunk, majd négy perccel később ismét tehetetlenek voltak védőink, ráadásul Fiola Attiláról a labda egy kazah játékoshoz került, aki közelről nem kegyelmezett. 0–2

Az első kazah gól (Fotó: Török Attila)

Az első gól még nem vette el a néhány ezer szurkoló kedvét, a második vendégtalálat után azonban percekig síri csend honolt a stadionban. A magyar válogatott legutóbb 1997-ben, a jugoszlávok elleni 1–7 alkalmával kapott egynél több gólt egy mérkőzés első tíz percében.

A kazahok pedig legutóbb 2014-ben, Kirgizisztán ellen szereztek egy találkozón legalább három gólt…

A 21. percben felvillant a reménysugár! Dzsudzsák Balázs gyorsan elvégzett szabadrúgása után a Kazahsztánban légióskodó Kleinheisler László remekül tálalt középre Szalai Ádám elé, aki megszerezte a Leekens-éra első magyar gólját. 1–2

Aztán, amikor úgy tűnt, rendezzük sorainkat, jött az újabb hideg zuhany: a jobbhátvéd Bese Barnabást elnyomták, Roman Murtazajev pedig balról remekül tálalt Jerbekulan Szeidahmet elé, aki beállította a félidei eredményt. 1–3

A 41. percben, Leekens első meccsén a magyar közönség Dárdai Pál nevét skandálta…

Dzsudzsák Balázsék pedig harsány füttyszó közepette vonultak be az öltözőbe a szünetre. A félidőben Leekens Lovrencsics Gergőt, Hangya Szilvesztert és Németh Krisztiánt küldte be tüzet oltani, ám a teljesítményünkön ez nem javított. A kazahok okosan tördelték a játékot, a második játékrész első szűk húsz percében helyzetünk sem volt.

És ez az ultráknál is kiverte a biztosítékot: a 62. percben a B-közép jelentős része egyszerűen kivonult a lelátóról.

Ez némi motivációt adhatott a mieinknek, mert nem sokkal később Németh Krisztiángyönyörű góllal szépített. 2–3

Hiába kezdett Szalai és Nikolics Nemanja, hiába állt be Böde Dániel a hajrában, többre nem futotta a magyar válogatott erejéből. Legjobbjaink vereséget szenvedtek Georges Leekens első mérkőzésén – és ami a leginkább fájó, hogy egy éven belül Andorrával, Luxemburggal és Kazahsztánnal szemben is alulmaradtak.

Folytatás kedden, Skócia ellen.

Forrás: nemzetisport.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,432FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe