Hetedik alkalommal került megrendezésre a Bostoni Magyar Hagyományőrző napok, amelynek megszervezésében Varga Emesének az idén is fontos szerepe volt. Varga Emese a bostoni Boskola Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és óvoda vezetője. A magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány által támogatott kulturális események közé sorolható ez az idei rendezvény amelyen neves művészek tartottak úgy előadásokat, mint kézműves foglalkozásokat.
Az egyik ilyen művész Berecz András, Kossuth díjas ének- és mesemondó volt aki a Boston környéki magyarok számára is elhozta legújabb, “Ha vagyunk, legyünk!” című műsorát.
A másik két művész közül az egyik az Balatoni Katalin, az Így tedd rá! módszertan programgazdája volt, aki népi játékokkal és táncolással színesítette a programot. A harmadik meghívott Vetró Mihály, a nemezművészet mestere volt az egészen Nádudvarról érkezett az Egyesült Államokba, hogy a Boston környéki magyarok is megtanulhassák tőle a nemezelés csínját-bínját.
A Bocskai Rádió élő adása alatti telefonos beszélgetésben Varga Emese elmondta a fesztivál célja, hogy bemutassa a magyar hagyományos népi kultúrát, így a programok között szerepelhetett népzene, néptánc és kézműves foglalkozás is. Az érdeklődők olyan mesterségeket próbálhattak ki, mint kosárfonás, tojásfestés, mézeskalács díszítés, szövés-fonás, bábkészítés és nemezelés.
Nem maradhatott ki a magyar gasztronómia sem, ilyenek mint lángos, kürtöskalács és sok más finomság is kapható volt.
A szervezők szerint kellemes és hasznos élményekkel távozhattak a rendezvényen résztvevők.
Az alábbi linken meghallgathatják a beszélgetést teljes terjedelemében.
Cserkész Rádió / TV áprilisi adása. Tartalom:* Bemutatjuk a cserkész lányok szereplését az 1848-as megemlékezésen * Interjú Tábor Mátyással a Regös Hétvégéről * Interjú Szentkirályi Jucival a Magyar Iskola szavalóversenyéről* Bemutatjuk a Magyar Iskola legjobb szavalóit* Hívogató a Cserkészbálra, Interjú Horváth Mihállyal* Cserkész hirdetések
A HAZAI ELLENZÉK SEMMIT NEM ÉRZÉKEL A GLOBÁLIS FOLYAMATOKBÓL, ELLENTÉTBEN A KORMÁNNYAL.
Magyarország az európai történelemben gyakran volt hatalmas változások alanya és elszenvedője, s utána gyakran felejtették el, hogy amit a világ más felein nóvumként kezelnek, az idehaza már lerágott csont. Érdekes helyzet állt elő hazánkban: Orbán Viktor a nyilatkozatával első kormányfőként állt ki Donald Trump mellett, és az európai jobboldali mozgalmak egységesen inspirációként tekintenek a magyar miniszterelnökre.
Orbán kockáztatott és győzött, miközben nemcsak a magyar baloldali ellenzék, de még a Jobbik is Trump ellen beszélt, elsősorban a hamar kieső Bernie Sanders mellett téve hitet, mint ahogy mindkét nagy hazai ellenzéki tömörülés Barack Obamát támogatta az azelőtti választás során is. Ez mindössze egyetlen szegmense az ellenzék valóságot nem látó, rossz irányba tapogatózó lépéssorozatának.
Trump lázadást hirdetett, az eddigi elit elsöprését, a „washingtoni mocsár leszívását”, és érdekes módon most a magyar kormány, a hazai hatalom gyakorlója a lázadók oldalán találja magát. Lázadni a legritkábban lehet felülről: lázadni az elnyomott, a vesztes, az angol „underdog” szokott, kilátástalan, ám igaz küzdelmével nyerve meg a tömegek, de elsősorban az ifjúság támogatását.
Azonban ha ma egy magyar fiatal a fősodrat elleni izgatást, a „birodalom” ledöntésének érzését keresi, akkor azt nem fogja megtalálni a magyar ellenzékben. A világban hatalmas folyamatok zajlanak, melyeknél eddig semmi nem cáfolt rá jobban a „történelem végének” fikciójára: Trump mellett gondoljunk csak a terror- és menekültválságra. Ezekben pedig Orbán Viktor érezte meg a dolgok valós kimenetelét, és tette le a megfelelő helyre a voksát.
Míg a magyar ellenzék az iszlám fényéről, a migránsok számára kiosztandó magyar állampolgárságról meg kétfarkú kutyákról habogott, addig Orbán megannyiszor remek érzékkel találta el a később igaznak bizonyuló irányt, ellenfelei pedig leforrázva állnak most.
És persze mit mondhatnának? Hogy forrong a világ, az ifjúság hallatja a szavát, és ezért itt az ideje elsöpörni a kozmopolita, globalista elitet? Bocsánat, Orbán ezt mondja nyolc éve. Falat építeni? Bocsánat, kész a fal. Beállni Trump mögé? Bocsánat, Orbán már megcsinálta.
Ráadásul Trump a magyar baloldalnak rasszista, a szebb napokat látott nemzeti radikálisoknak pedig zsidó, és mind a kettőnek túl kapitalista. Nem tudnak mit kezdeni a Trump-jelenséggel, az országukat első helyre tevő populisták új hullámával. A lázadást Orbán Viktor kezdte meg, és nem lehet kicsavarni a kezéből annak fáklyáját: soha nem voltak ilyen jó pozíciói a magyar kormánynak a világ politikai palettáján, ráadásul mindezt nem az amerikai politika gyökeres átrendezése előtt, hanem után mondhatja el magáról.
A magyar kormányfő lázadt és nyert, és ebből következően mindenki, aki lázadást hirdet Orbán Viktor ellen, a külpolitikában minimum a vesztes oldalra pozicionálja magát. Olyan ez, mintha egy kuruc ország ellen hirdetnének lázadást a labancok. Így lehet leírni a helyzetet: az Orbán-ellenes lázadók labancokként funkcionálnak, lényegében a magyar szuverenitás ellen agitálnak.
A minap elém került a Momentum kampányvideója, és meg kell mondanom, hogy remekül szórakoztam rajta. Lázadásról, a hang hallatásáról, fiatalos dühről írt, miközben ők a globális elit leglelkesebb kiszolgálói. Hogyan lehet lázadónak, rendszerellenesnek neveznie magát, miközben a nemzeteken átívelő birodalmat építi? Fekete-Győr András ugyanis deklaráltan Belgiumba jár szelfizni Frans Timmermansszal.
Ugyanazzal a Timmermansszal, aki szerint idehaza valamifajta antiszemita diktatúra van. Összevetésképpen: Hollandiában zsidókat késeltek meg a nyáron, egyszer izraeli turistákba gázoltak, még valakit megvertek, és háromszor támadtak meg egy zsidó éttermet.
Fekete-Győr tehát nemcsak rosszindulatú vagy buta emberek támogatását keresi, de még a történelemnek is a rossz oldalán találja magát, hiszen az európai szintű folyamatokat sem érti. Nem érti, hogy a migráció korunk egyik legfőbb kérdése, és hogy mit jelent ez az általa is vallott klasszikus liberális értékekre.
A szélsőséges iszlamistákkal ugyanis megpróbálhat egyeztetni a nyílt társadalomról, de majd úgy jár, mint a holland szocialisták és zöldek, akik lépten-nyomon engedményeket tettek az iszlamista pártoknak, míg végül deklarált antiszemitákkal és nőellenes nézeteket vallókkal találták magukat egy oldalon, ahogyan most is történt a rotterdami önkormányzati választáson.
Kevés dolog mutatja jobban a progresszió napjainkra való eltorzulását, mint hogy haladócskáim a legsötétebb középkori nézeteket valló erőkkel kényszerülnek szövetségre. A hegeli kör képletesen szólva körbeér, a kék hajú feministák és a két lábon járó diplomák frigyre léptek a saría híveivel.
Lázadók igen ritkán szoktak ilyen nyíltan a történelem rossz oldalán lenni, mint ahogy a helytartókkal – ez esetben a brüsszeli politikusokkal – is ritkán szoktak mosolygó fotókat készíteni. Petőfi Sándor sem arról volt híres, hogy osztrákokkal pózolt volna, Bajcsy-Zsilinszky Endre sem jópofizott nyilasokkal, Mansfeld Péter sem kereste a kommunisták kegyeit. Brüsszel természetesen nem náci, de a hazai ifjonti „lázadók” mentalitását mutatja a helyzet.
Az ellenzéki labancoknak – akik voltaképpen az új, technokrata-értékmentes imperializmus kiszolgálói – így egyetlen sorsa maradt, a hosszú távú bukás. Amíg nem kapcsolnak a migráció ügyében, amíg nem adnak adekvát válaszokat korunk legégetőbb problémáira, addig nem fognak tudni helyzetbe kerülni.
Nemrég egy baloldali megszólaló hangosan méltatlankodott azon, hogy csak Orbán Viktornak vannak releváns válaszai a globalizmus modern kihívásaira: „Lehet vitatkozni a nagyobbik kormánypárt lépéseivel, de azzal valóban nem, hogy legalább értik a kérdést, és felelnek rá. Ezzel szemben valóban nehéz fiatalos, új alternatívaként meghatározni magunkat.”
Nem is véletlen, hogy az új, balos labancok csak a kétezres évek elején letudott lózungokat ismételgetik. Nem képesek „túllázadni” a lázadókat, nem tudnak formabontóbbak, kevéssé konvencionálisabbak lenni az unortodox magyar miniszterelnöknél.
Hosszú ideje először van egy trendeket alapító vezetője országunknak – lásd a Szlovákiában és Izraelben is feléledő, valós Soros-kritikát –, hosszú ideje először nagyobb a befolyása Magyarországnak, mint azt mérete és valós ereje indokolná. Aki ez ellen lázad, az az ország épülése, gyarapodása ellen lázad.
Az ellenzéki fotelforradalmárok kínjukban a szociális demagógiára és a korrupcióvád erőltetésére fanyalodnak, a hordószónokok két örök témájára, amelyek a dolgok természetéből fakadóan mindig és mindenhol működő érvek lehetnének. De most nem. Mert fontosabb ügyek vannak a címlapon: például hogy a The Jerusalem Post szerint Soros György szervezetei német gigacégeket uszítottak a magyar kormány ellen.
A baloldali média ironizál és fanyalog, míg a nemzeti radikális, látva, hogy a kormánypárti narratíva bizonyult igaznak, tehetetlenségében cicás képeket posztol. Vona Gábor pedig megpróbálhatja ellopni a lázadás szlogenjét, de mindenki tudja, hogy ő erről a lázadásról lemaradt, körülbelül akkor, amikor Alekszisz Cipraszt és az iszlámot méltatta. Ő is lázadt, de ő a sikeres lázadók ellen tette ezt: ellenforradalmár lett az elmúlt évtizedek talán egyetlen jobboldali forradalmában.
Ez egyszerre levél és segítségkérés egy európaitól Visegrád Európája vezetőihez és népeihez.
34 éves breton vagyok, francia állampolgár és független újságíró a szakmám. Ezt a segítségkérést számos nyugat-európai polgár nevében írom, akik naponta látják, hogy országok, térségek mélyen átalakulnak úgy, hogy hamarosan és kétségtelenül azok már ne emlékeztessenek azon nemzetekre, amelyek az európai civilizációt alkotják, amelyekhez mindannyian tartozunk.
Amikor mély átalakulásokról beszélek, nyilvánvalóan a bevándorlásról és nyugati társadalmaink iszlamizációjáról van szó.
Tudom azt, hogy Önök, magyarok, csehek, szlovákok, osztrákok, lengyelek, Közép- és Kelet-Európa népei utaznak, televíziót néznek és kérdéseket tesznek fel.
Fotós: MTI
Vajon miért van az, hogy Párizs utcái minden múló nappal több és több afrikai, arab bevándorlóval vannak teli, egyre nagyobb részüknek már van személyazonossági igazolványa és őket elitjeink franciáknak tekintik?
Miért van az, hogy azok a muzulmánok, akik Európa halálát és Allah uralmát akarják kontinensünkön, nyilvános helyeken fejezhetik ki magukat, London utcáin?
Miért van az, hogy Anglia fehér bőrszínű asszonyait pakisztáni migránsbandák éveken át rabszolgaságban tarthattak anélkül, hogy a hatóságok akár az ujjukat is felemelték volna?
Miért van az, hogy egy marokkói Rotterdam polgármestere, és egy pakisztáni Londoné?
Miért van az, hogy a német, francia, angol, belga nők nem mernek már este kimenni az utcára országaink egyes negyedeiben, mert félnek tőle, hogy bántalmazzák, sőt esetenként meg is erőszakolják őket?
Miért van az, hogy nyugat-európai országaink, amelyek kétségtelenül a múltban az európai civilizáció motorjai voltak, ma demográfiailag kihalófélben vannak és etnikailag átalakulnak?
Nyilván Önök is felteszik maguknak mindezen kérdéseket, mint ahogyan sok más honfitársamhoz hasonlóan én is felteszem.
Mára vezetőink elhagytak bennünket. Még félelmetesebb, hogy a Nyugat népeinek egy része a jelek szerint elfogadta a jövőbeni eltűnést, civilizációnk megrendülését, amit súlyosan és pénzügyileg támogat a Soros-galaxis.
Mindennap e sötét erők mindent el akarnak pusztítani: európai azonosságunkat, értékeinket, hagyományainkat.
Olyan városokban élünk, ahol ma találkozhatunk egy gyermekes transzszexuálissal és a szíriai frontról éppen visszajött iszlamistával, miközben mindkettőt olyan veszélyes egyedek védik, akik a nemek megkülönböztethetetlenségének, a korlátlan bevándorlásnak a védelmezői, és akik naponta mutogatnak ujjal, bélyegzik meg és ítélik el a fehér heteroszexuális, önálló és gyökereikhez ragaszkodó embereket.
Nyugat-európai társadalmaink a fejükre állva menetelnek. Elvesztettek mindenfajta racionalitást, ráadásul megengedik, hogy a hivatalos médiumok és vezetőink ujjal mutogassanak a magyarokra, csehekre, szlovákokra, lengyelekre, akik olyan vezetőket választottak a hatalomba, akik e népek és nemzetük, valamint közös civilizációnk javát akarják.
Nem vagyok magyar, nem vagyok cseh, nem vagyok szlovák vagy lengyel: francia személyazonossági igazolványom van, de ma ezerszer közelebb érzem magam Önökhöz, akik Európa nemzeteihez tartoznak, mint a Ghánából, Nigériából vagy Törökországból érkezett migránsokhoz, akiknek mégis ugyanolyan állampolgárságuk is van, mint nekem. Egyébként francia személyi azonossági igazolványomat felcserélném bármely pillanatban egy olyanra, amely azt tartalmazza, ami én vagyok mindenek előtt, azaz Európa és a keresztény hagyomány fehér polgára.
Ma, Közép-Európa barátai, népei, unokatestvéreink, akik ugyanazon civilizációhoz tartoztok, mint mi Nyugaton, tudjátok, hogy szükségünk van rátok, és hogy sorsunk ezentúl világosan a ti kezetekben van, hiszen az Európát elpusztító gép olyannyira el van foglalva feladatával a legutóbbi években.
Tudnotok kell, hogy itt reményeink, szándékaink részben bennetek vannak, legyetek ezzel tisztában. Tudjuk azt, hogy bennünket etnikai és kulturális eltűnésre ítéltek, ha ti, Visegrád és Kelet-Európa európai polgárai nem vesztek tudomást azon hatalmas küldetésről, amely ma a tiétek, és amelyben minden eszközzel segítünk nektek. Azaz Európánk és civilizációnk megmentésében.
Nektek megadatott annak a lehetősége, hogy etnikailag homogén országokban éljetek, ahol a nőknek olyan szabadság adatott meg, mint amiből itt egyre kevesebb marad meg számukra. Olyan országokban, ahol már a polgároknak a legkisebb korukban megtanítják, legyenek büszkék arra, amik és hogy honnan jönnek. Olyan országokban, ahol az olyan szavak, mint a nemzet, a haza vagy a gyökerek nem jelentenek sértést. Olyan országok, ahol az identitást vérrel és a történelemmel adják át.
Olyan országokban, ahol a házasság egy férfit és egy nőt egyesít, és ahol egy külföldit adott esetben tiszteletben tartva fogadnak be. Olyan országok, ahol a férfiakat és a nőket arra bíztatják, legyenek gyermekeik, neveljék fel, szeressék őket és nyújtsanak nekik stabilitást, folytonosságot, tudatosítsák gyökereiket és sorsukat.
Ugyanez a sors, az európai sors az, amit sok honfitársamhoz hasonlóan át szeretnék adni holnap gyermekeimnek. Ez ugyanaz a biztonságos, kellemes, örömteli, hagyományokban gyökerező jövő, amit át akarunk nekik adni.
Ez az, amiért sorsunkat a ti kezetekbe helyezzük, és amiért szükségünk van rátok, hogy segítsetek nekünk harcolni Európa megmentésében a biztos eltűnéstől, ha európaiak millióit azon veszélyes bolondok kezében hagyják, akik abból egy multikulturális, több etnikumú, közömbös és végső soron afrikai földdé akarják változtatni, ha hinni lehet a globális demográfiának.
Ébredjetek tudatára ennek a küldetésnek és annak a reménynek, amelyet kezetekbe teszünk. Nem akarjuk, hogy holnap ugyanolyan sorsunk legyen, mint a dél-afrikai fehéreknek.
Milliókkal egyetemben nem akarjuk, hogy templomainkat bemocskolják, zászlainkat elégessék, gyermekeinket megöljék, feleségeinket megtámadják vagy megöljék.
Súlyos órákat élünk – és független újságíróként nagyon is látom, mi megy végbe ma Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Királyságban. Az ellenzéki hangokat elhallgattatják, a szólás szabadsága már nem létezik és a szólásszabadság gyakorlóit bíróságok elé hurcolják azon politikusok utasítására, akik hatalmukat a nemzetellenes oligarchák kezében lévő médiumok által befolyásolt választásoknak köszönhetően gyakorolják.
A demokrácia szó semmit nem jelent azokban az országokban, ahol a választói távolmaradás már a többségé, és ahol nem választott kormányok – mint Brüsszelben – aljas törvényeket hoznak Európa elpusztítása céljából.
Európa polgárai, legyetek magyarok, csehek, szlovákok, osztrákok, lengyelek vagy bármilyen más nemzetiségűek, akik büszkék vagytok történelmetekre és gyökereitekre; ti, akik tudjátok, hogy az elnyomás, a megszállás az, ami eltűnéssel fenyeget, mint ahogyan azt mindig is tudtátok történelmetek során, segítsetek nekünk!
És hassatok oda, hogy sorsunk civilizációnk sokféleségében egyesüljön évszázadokra, hogy Európa éljen!
Yann Vallerie
Yann Vallerie 2013 óta a bretagne-i Breizh-info.comhírportál főszerkesztője, akinek cikkei számos más, független francia és belga médiumban jelennek meg.
Monumentális produkcióban, az eredeti szereplőgárdával és helyi táncosokkal is kiegészülve augusztus 18-án Csíksomlyón adja elő a magyar Nemzeti Színház a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös produkcióját, a Csíksomlyói passió című előadást – jelentették be szerdán Csíkszeredában. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere ez alkalommal úgy fogalmazott, az alkotók hazahozzák a Csíksomlyói passiót.
Több intézmény összefogása, együttműködése révén valósul meg a szerdán bejelentett különleges előadás • Fotó: Gecse Noémi
A magyar kultúra, a magyar kulturális kapcsolatok támogatása a főkonzulátus kiemelt feladata, öröm számunkra, hogy a Csíksomlyói passió előadása eljön ide Csíkszeredába, és mi ebben közre tudunk működni, együtt tudunk ezen dolgozni – mondta szerdán Tóth László főkonzul a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán tartott sajtótájékoztatón. Itt jelentették be, hogy
augusztus 18-án a csíksomlyói Nyeregben adja elő a Jézus szenvedéstörténetéről Budapesten tavaly bemutatott előadását a Nemzeti Színház.
„Számunkra, székelyföldiek számára a Nemzeti Színház a nemzet színháza és az, hogy ez az előadás eljut Csíkszeredába – továbbá egy Kárpát-medencei turné keretében Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe, Komáromba és Beregszászra is –, ebben az érzésünkben fog megerősíteni” – mondta Tóth László.
Csíksomlyó egy fogalom, az egész magyar nemzet egyik fontos lelki támasza
– mutatott rá Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán. Megköszönte a szerdai eseményen a szervezőknek, hogy – amint fogalmazott – a Csíksomlyói passiót hazahozzák. Kifejtette, az évszázadokkal ezelőtt megtelepedett ferencesek iskolát is alapítottak Csíksomlyón a közösség számára, és térségünkben először itt indult el a színjátszás: a csíksomlyói diákság és a ferences barátok hosszú időn át ápolták a passió előadásának hagyományát.
Nem lehet frappánsabb választ adni akkor, amikor egyesek százassal, mi meg ezerszázassal tekintünk vissza, hogy mit is jelent a székelység, mit jelentenek az egyházi gyökerek, az iskola, a kultúra számunkra, mióta vagyunk itt, és milyen távlatokba tudunk visszatekinteni
– mondta még a polgármester.
„Amikor a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel, Zsuráfszky Zoltánékkal elkezdtük a munkát, már arról beszéltünk az első próbák egyikén, hogy az lenne csodálatos, ha ezt a Nyeregben is el tudnánk játszani” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, aki rendezője is a Budapesten tavaly márciusban bemutatott Csíksomlyói passiónak. Vidnyánszky köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé teszik a nyári rendezvény létrehozását, és úgy értékelte, a passió több szempontból is fontos előadása a Nemzetinek.
A Nemzeti Színház a nemzet színházává próbál válni, és úgy gondolom, most találtunk rá arra az útra, hangnemre, amely egy ránk jellemző, belőlünk szóló színházi formát is szül a maga üzeneteivel, határozott kiállásaival egy értékrend mellett
– fejtette ki a főigazgató, aki úgy véli, ez irányú munkálkodásuk egyik csúcsteljesítménye a Csíksomlyói passió. Hozzátette, a csíksomlyói előadás rendezőként is nagy kihívás lesz, hisz
létezik már a produkció, de ezt újra fogják alkotni, és helyi erők, táncosok is beépülnek majd ebbe, hogy minél teljesebb legyen az előadás.
• Fotó: Gecse Noémi
A darab koreográfusa és az előadásban közreműködő Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, Zsuráfszky Zoltán megerősítette, hogy az előadással ide is készültek, a díszleteket már eleve olyan monumentálisra tervezték, hogy szabadtéren is használhatók legyenek. Az előadásban székely népviseletben vannak jelen a színpadon a táncosok – tudtuk még meg Zsuráfszkytól, aki azt is elárulta, hogy a magyar közszolgálati televízióval is tárgyaltak az esemény közvetítéséről.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szerint Jézus szenvedéstörténete, a passió a kereszténység lényegéhez vezet el bennünket. „Jézus Krisztus megszülte azt a fogalmat, hogy szeresd felebarátodat, szeresd az Istent. Nagycsütörtökön, nagypénteken dől el, hogy mit jelent a szeretet. Nagycsütörtökök, nagypéntekek mindannyiunk életében vannak, a munkában, a családban. Jézus Krisztus nagypénteken is tudott szeretni, és ez megújította a világunkat, egy új dimenzióba helyezte az emberi létet. Hálás vagyok, hogy a kereszténységnek ezt a legfontosabb részét feldogozzák művészi szinten és az előadás alkalmával mindannyian el tudunk majd gondolkodni azon, hogy vajon én a kis nagypéntekeken tovább tudok-e menni Jézus Krisztus útján? Köszönöm, hogy a Csíksomlyói passiót, Jézus Krisztus irántunk való végtelen szeretetét megpróbálják érthetőbbé, közelebb hozni hozzánk” – mondta a sajtótájékoztatón Böjte Csaba.
Borboly Csaba, aki a Hargita megyei önkormányzat támogatásáról biztosította a produkció szervezőit azt mondta, bízik benne, hogy nagyon sokan részt vesznek az előadáson.
Iskoladrámák és kortárs szövegek
A Nemzeti Színház Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, miközben új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet XVIII. századi, iskoladrámákban található interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő – írták az előadásról a Nemzeti Színház közleményében. Vidnyánszky Attila elmondta, az eredeti, három órás előadást egy közel két órás produkcióvá dolgozzák át a csíksomlyói eseményre.
Az előkészületek már zajlanak, szerdán helyszínbejárást tartott a rendező és a koreográfus. Az itteni próbák a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában augusztus 14-én kezdődnek majd, amikor a helyi táncosokat és további szereplőket is „beépítik” az előadásba. A Nyeregben nagy volumenű, több sportpályányi játékteret képzelnek el, két épített színpaddal, nagyméretű díszletekkel. Az előadás élőzenés kísérettel zajlik majd, a megtekintése pedig ingyenes lesz.
A karajszeleteket enyhén kiklopfoljuk, mindkét oldalukat sózzuk, borsozzuk. Nagyon vékonyan kiolajozott tepsibe egymás mellé szorosan belefektetjük.
A hagymát karikára vágjuk, és rátesszük a hússzeletekre. A gombát megpucoljuk, szeletekre vágjuk, és beborítjuk vele a húsokat. Ekkor helyezzük rá a kolbászkarikákat, ha van.
Végül rászórjuk a reszelt sajtot. Fóliázzuk le és már mehet is a sütőbe.
Alsó sütéssel kb. 45 percig sütjük. Majd alsó-felső sütéssel, hogy a sajt a tetején jól rápiruljon, még kb. 15 percig sütjük.
Tipp: Ha sütés közben a hús és a gomba levet ereszt, a tálaláskor ezt a szaftot ráönthetjük az ételre.
Mint arról bizonyára már Önök is értesültek, Magyarországon 2018. április 8-án tartják az országgyűlési választásokat.
Figyelem! A szavazás napja az amerikai kontinensen április 7. SZOMBAT!
Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek Magyarországon bejelentett lakcímmel, vagyis a lakcímet igazoló hatósági igazolványukon külföldi cím szerepel a lakóhelynél, levélben jogosultak szavazni.
A szavazólapokat tartalmazó levélcsomagokat a Nemzeti Választási Iroda postázta, kedves visszajelzéseik alapján úgy tudjuk, hogy az első borítékok március 29-én csütörtökön megérkeztek, hamarosan várható a többi is, ugyanakkor, a csomagok nagyon későn érkeztek!!!
A levélszavazatokat kitöltést követően vissza kell küldeni. Ennek módja lehet, hogy a válaszborítékban visszaküldik Magyarországra, viszont a jogszabályi határidőket figyelembe véve, valamint a nemzetközi kézbesítés okán a visszaküldésre nagyon kevés idő marad, a közvetlen Magyarországra postázott szavazatok szinte biztos, hogy nem fognak határidőben beérni. Ezért kérjük, hogy a jogszabályi lehetőséget kihasználva akár helyi postai küldeményként, vagy megbízott által a Külképviseletünkre juttassák el a válaszborítékokat.
Címünk:
Consulate General of Hungary in Chicago
303 East Wacker Drive, Unit 2050,
Chicago, IL 60601
Figyelem! A küldeménynek be kell érnie 2018. április 7-én este 7 óráig, az amerikai kontinensen a szavazás napja április 7!
Tudjuk, hogy sokunknak a lakóhelyétől távol esik a külképviselet, illetve egyéni körülményeik alapján nehézségekbe ütközik a küldemények személyes eljuttatása, ezért az Önök segítségével igyekszünk segíteni ennek az akadálynak a legyőzésében.
Keressék azon közösségek vezetőit, ahová egyébként rendszeresen tartoznak, járnak, segítségükkel lehetséges megszervezi a válaszborítékok külképviseletre juttatását!
Kollégáink a jövő héten felkeresik valamennyi közösségi vezetőt és az otthagyott válszborítékokat diplomáciai futárpostával továbbítják a főkonzulátusra, és onnan Magyarországra.
Amennyiben további kérdésük lenne, Főkonzulátusunk nagy örömmel áll rendelkezésükre a (312) 344-1290 telefonszámon vagy e-mailben consulate.chi[at]mfa.gov.hu.
Azon választó állampolgárokat, aki levélben nem szavazhatnak és kérték a chicagói külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket, azokat várjuk április 7-én reggel 6 órától este 7-ig a Chicagói Főkonzulátuson melynek címe: 303 East Wacker Drive, Unit: 2050, Chicago, IL 60601.
