Az első körben Liu Shaolin Sándor állt az élen, azután a harmadik, majd egy váltás után a negyedik helyre kerültek a magyarok. Onnan Liu Shaolin Sándor küzdötte vissza magát a harmadik helyre, de a váltás után a kanadaiak ismét előztek.

Kína, Korea és Kanada volt a sorrend, de a koreaiak kicsúsztak, a magyar váltó ismét a harmadik helyre került, a koreaiak mögéjük álltak vissza.

Egy újabb előzéssel, 7 körrel, 2 váltással a vége előtt a magyar váltó feljött a második helyre, a kanadaiak álltak az élen.

Liu Shaolin Sándor az utolsó kör előtt az élre állt, és nagy hajrában sikerült is megtartani a helyezést.

A végeredmény már hivatalos, a magyar csapat ideje 6:31,971. Kína a második, Kanada a harmadik.

A magyar csapat mehetett volna biztosra a harmadik hellyel és a bronzéremmel, de három bátor előzésnek köszönhetően mégis a dobogó legfelső fokára léphet.

1980 óta nem volt magyar érem téli olimpiáról, bajnoka pedig még sohasem volt az országnak – Lake Placidben a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettős ezüstérmes lett.

Az éremátadó eredményhirdetés pénteken, 11:54-kor lesz.

infostart.hu

Török Gábor legfrissebb elemzésében azt írja, nem lehet kérdéses, hogy a pártok versenyében a Fidesz fogja a legtöbb listás szavazatot szerezni április 8-i országgyűlési választáson, a győzelem mértéke azonban attól függ, hogy mi történik majd a 106 egyéni választókerületben. Ha a 2014-es választáshoz hasonlóan tarolnak a Fidesz jelöltjei, és az ellenzék csak 10 körüli egyéni sikert ér el, a kétharmados többség is elérhető. Ha viszont 40 körüli egyéni mandátumot veszít a kormányoldal, az abszolút többség és vele együtt az önálló kormányzás is veszélybe kerülhet.

“Hogy a három forgatókönyv (kétharmados többség, abszolút többség, relatív többség) közül melyik válik valóra, az ma már legkevésbé a Fideszen múlik.

A kormányoldal minden kártyát kitett az asztalra: ismerjük a jelöltjeiket, látjuk a témáikat, világos a stratégiájuk”

– írja a politológus.

Az ellenzéki összefogás vagy koordinált indulás mellett és ellen is több érvet felsorakoztat, és végül arra jut, hogy a pártok döntésében a vasárnapi hódmezővásárhelyi választásnak komoly szerepe lehet, annak ellenére is, hogy egy időközi választásból hiteles módon csak az adott helyre és időpontra lehet érvényes következtetéseket levonni, ráadásul Hódmezővásárhely a jobboldal talán legerősebb fellegvára.

“Ennek ellenére, ha Márki-Zay Péter a várakozásoknál jobban szerepel, megszorítja vagy akár óriási meglepetésre le is győzi a fideszes riválisát, akkor biztosan beindul majd a Fidesz végéről és az ellenzék esélyeiről szóló diskurzus, ami feltehetően hatással lesz az együttműködéssel kapcsolatos ellenzéki döntésekre is. Egy ilyen esetben nagy lesz a belső csábítás és a külső nyomás arra, hogy elinduljanak a vélt vagy valós mandátummaximalizálás felé. Ha viszont még megszorítani sem sikerül az ellenzéki közös jelöltnek a Fidesz politikusát, s akár a korábbi választásnál is nagyobb lesz Hegedűs Zoltán fölénye, akkor az egyéni utak kaphatnak megerősítést, és legfeljebb a kétharmadtól félve léphetnek valamilyen korlátozott megállapodás irányába az ellenzéki pártok” – véli Török Gábor.

Forrás: infostart.hu

A szakértők szerint az utóbbi hónapokban nem változott jelentősen a pártok támogatottsága, de

a februári adatok és az áprilisi országgyűlési választások eredményei között lehetnek eltérések.

Závecz Tibor a ZRI Závecz Research vezetője részletesen is beszélt a legfrissebb felmérések eredményeiről. A Fidesz 50 százalék környékén van, a második legerősebb párt, a Jobbik 17 százalékon áll, az MSZP-Párbeszéd 13 százalékos támogatottságot tudhat magáénak – tájékoztatott a szakértő. A Demokratikus Koalíciónak 8 százaléka, az LMP-nek 6-7 százaléka van – tette hozzá.

A Nézőpont Csoport vezetője arról beszélt, hogy a Fidesz nem érhet el 50 százalékosnál jobb eredményt. Mráz Ágoston Sámuel arra számít, hogy a Jobbik erősödhet a választásokig.

„A választópolgárok túlnyomó része a Fidesz győzelmére számít,

és ennek van egy olyan hatása, amit úgy szokásnak hívni, hogy a győzteshez húzás: többen mondják be, hogy a Fidesszel szimpatizálnak, mint amit aztán végül a választási eredményben látni fogunk” – hangsúlyozta az elemző, aki szerint a közel félmillió bizonytalan voksa a véghajrában fog eldőlni. Mráz Ágoston Sámuel szerint a részvételi adat magasabb lesz, mint a jelenleg biztos pártválasztóknak mért 40 százalék.

Závecz Tibor szerint mintegy félmillióan lehetnek azok, akik kormányváltást akarnak, de egyelőre nem tudnak kire szavazni.

„Kormányváltást akaró szavazóból akad sok, abból is sok, akinek nincsen pártja”

– fogalmazott. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ezek az emberek melyik ellenzéki pártot találják meg.  A ZRI Závecz Research vezetője szerint akkor mozdulnának meg komolyan a választók, ha a kormánypártok komoly hibát követnének el, vagy az ellenzéki pártok egy valós alternatívát nyújtatnának. Az aktivitási szint emelkedett, de az utóbbi időkben a pártok támogatottsága érdemben nem változott – tette hozzá Závecz Tibor.

Időközi választás

A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredményeiből nem lehet következtetéseket levonni az április 8-i országgyűlési választás eredményére – mondta Závecz Tibor. „Az a konstrukció, amely Hódmezővásárhelyen van, – mostani tudásunk szerint – az országgyűlési választások 106 egyéni választókerületében nem fog megismétlődni” – hangsúlyozta a Závecz Research ügyvezetője, aki szerint kicsi az esélye, hogy mindenhol egy ellenzéki egyéni jelölt legyen.

„Hódmezővásárhely azért messze nem képezi le Magyarország politikai közösségét”

– tette hozzá.

A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásra az ellenzéki pártok felépítették saját maguk számára azt az elvárást, hogy itt egy trendforduló fog bekövetkezni – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. „Ha mondjuk csak 55 százalékkal győzne a fideszes jelölt, akkor egészen biztosan hétfő reggel az újságokban azt lehetne olvasni, hogy a Fidesz legyőzhető” – véli a szakértő, aki arra számít, hogy olyan eredmény születik majd, amiről még szimbólikusan sem lehet ezt a következtetést levonni.

Forrás: infostart.hu

Ausztráliából nézve Magyarország valószínűleg egy egészen pici porszem talán csak a térképen. Mi a látogatása célja?

Az önök külügyminisztere, Szijjártó Péter hívott meg Magyarországra. Jelentős a magyar diaszpóra Ausztráliában, és Magyarországnak közös világnézete van az ausztrál kormánnyal is, ezért fogadtam el a meghívást.

Mik a legfontosabb érintkezési pontok Magyarország és Ausztrália, illetve Ausztrália és az Európai Unió között?

Közös nézőponton osztozunk a nyitott kereskedelem és a liberalizált beruházások terén. Bízom benne, hogy bővíthetjük, mélyíthetjük a kereskedelmi kapcsolatainkat, és

szabadkereskedelmi egyezményt is alá kívánok írni az Európai Unióval.

Nagyon fontos, hogy meghallgassuk erről az EU egyes tagállamait is, Magyarországot és a V4-eket is. Biztonsági kérdésekben is nagyon hasonló a látásmódunk, amikor arról van szó, hogyan akadályozzuk a meg a terror beszivárgását.

Ha már a biztonságot említette, egy ilyen közös terület lehet az ENSZ menekültügyi tervezete. Van-e ebben közös pont?

Tisztában vagyok azzal, hogy az illegális migráció EU-szerte fontos téma. Ausztrália bevándorlóország. Sikereinket a több hullámban érkező bevándorlásnak köszönhetjük, sőt, mi vagyunk az egyik legsikeresebb, ha nem a legsikeresebb multikulturális állam a világon. A második világháború óta 865 ezer menekültet fogadtunk be, a lakosságunk fele vagy külföldön született, vagy legalább egy szülője tengerentúlon született. De annak érdekében, hogy továbbra is fogadhassuk a bevándorlókat a világ minden tájáról, a kormánynak szabályoznia kell ezt erőteljes határrendészeti intézkedésekkel, amelyek

felveszik a küzdelmet az embercsempész-hálózatokkal, amelyek igen elterjedtek a régiónkban.

Tudom, hogy az EU tagállamai érdeklődést mutatnak az ausztrál tapasztalatok iránt, megvitattuk ezt már az Európai Parlamentben is.

De lehet még egy fontos közös pont: Magyarország, illetve a kelet-európai térség is igyekszik Kínához gazdaságilag közelebb kerülni. Kína lényegesen közelebb van Ausztráliához, és sokat lehet arról hallani, hogy a kínai tőke és civil szervezetek igyekeznek minél erősebbbefolyást kifejteni az ausztrál belpolitikában. Hogyan látja ezt a kérdést?

Kína rendkívül fontos kereskedelmi partner Ausztrália számára. A gazdaságban 27 éve csak növekedést tapasztalunk, igyekszünk a szolgáltatásainkat és termékeinket eladni a régióban, és ebbe beletartozik Kína is. Éppen ezért üdvözöljük Kína gazdasági felemelkedését, szorosan együttműködünk vele, nem mindig értünk egyet a politika terén, de nagyon pozitív munkakapcsolatot ápolunk.

Nemrég vezettünk be új törvényeket, amelyek megakadályozzák a külföldi beavatkozást a belpolitikába.

Ez senki ellen sem irányul, nem a külföldi befolyás ellen szól, csak a beavatkozás ellen lépünk fel, mert Ausztrália mindenképpen meg kívánja akadályozni, hogy bármilyen külföldi ország illegális módon beleavatkozzon a demokratikus folyamatainkba, például a választásokba.

Ezek megelőző lépések voltak, vagy volt oka, hogy megtették ezeket a szigorításokat?

Mindkettő. Voltak olyan példák, amikor parlamenti képviselők esetében kiderült, hogy túlságosan befolyásolják őket külföldi hatalmak. Minden ország aggódik a kibertámadások miatt, és aggódunk még a külföldi adományok tekintetében is, éppen ezért akartuk ezt a törvénycsomagot bevezetni, amely azt szavatolja, hogy Ausztrália szuverén ország maradhasson.

Európában rendkívül nagy gond a munkaerőhiány. Vannak szakértők, akik ezt például a bevándorlással látják megoldhatónak. Mit gondol erről? Ausztráliában probléma-e a mindennapi működésben a munkaerőhiány, és ha igen, akkor a bevándorlásra hogyan tekintenek?

A bevándorlásra óriási pozitívumként tekintünk.

Előmozdítjuk a bevándorlók érkezését annak érdekében, hogy növeljék a gazdaságunkat, a termelékenységet, az innovatív hozzáállásunkat,

amely az ausztrál gazdaság középpontjában áll. Különböző vízumkategóriákkal rendelkezünk, amelyek segítségével képzett munkaerőt hozhatunk be Ausztráliába a világ minden tájáról. Ez mindenképpen előnyt jelentett Ausztrália számára, illetve meg kell említenem még a társadalmi kohéziót is, amelyhez hozzájárul a bevándorlás. Óriási ez a világ országaival ápolt kapcsolatunk miatt is, hiszen felhasználhatjuk a diaszpóraközösségeket arra, hogy mélyebb és szorosabb együttműködést alakítsunk ki a régióbeli országokkal és globális szinten is.

Néhány európai országban a bevándorlással összefüggésben integrációs, éppen kohéziós problémákat említenek. Ausztráliában mi a megoldás erre?

Konkrét körülményeket alakítottunk ki, amelyeket máshol nem utánoznak a világon. Jelentős programokat indítottunk be annak érdekében, hogy elősegítsük az újonnan érkezők hozzánk utazását, munkát és támogatást adunk nekik, hogy megtalálhassák helyüket az ausztrál társadalomban. Azt várjuk, hogy azok az emberek, akik Ausztráliába érkeznek és ausztrál állampolgárokká válnak, betartsák a törvényeinket és magukévá tegyék értékeinket, de azt nem várjuk el tőlük, hogy hátrahagyják családi és történeti kultúrájukat.

Véleményem szerint a kultúrák ilyen sikeres keveredése az, ami Ausztrália sikerét hozta a multikulturalizmus terén.

Ausztrália és az Egyesült Államok viszonya változott Donald Trump elnöksége idején?

Ausztrália és az Egyesült Államok a legközelebbi barát és szövetséges. Az Egyesült Államok a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Formális védelmi együttműködésünk is van 1951 óta, és a kapcsolat jelenleg is ugyanolyan mély és szoros, mint eddig. Nagyon szorosan együttműködünk az Egyesült Államokkal, de az új Trump-adminisztráció más szempontokkal rendelkezik számos ügyben. Különösen csalódottak voltunk, amikor az Egyesült Államok kivonult a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból. Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra is az egyik legszorosabb barátunk és szövetségesünk, és ez a jövőben sem fog változni.

Az elnökválasztás után a klímavédelemben is megváltozott az Egyesült Államok álláspontja. Önök melyik oldalhoz közelítenek inkább?

Mi fenntartjuk az elkötelezettségeinket, amelyet a párizsi megállapodás alapján tettük, arra koncentrálunk, hogy bemutathassuk, a párizsi célkitűzéseket betartva, megbízható energiával rendelkezünk Ausztráliában.

Ausztrália a brit nemzetközösség tagjaként érzékelt-e bármit Anglia uniós tagságából, illetve a brexitnek lehet-e hatása a nemzetközösségre?

Amikor az Egyesült Királyság belépett az európai gazdasági közösségbe, annak jelentős hatása volt az ausztrál gazdaságra, hiszen a legnagyobb kereskedelmi partnerünk volt. A brexitet követően is lehetőséget látunk Ausztrália számára, hogy nemcsak az Európai Unióval, hanem az Egyesült Királysággal is szabadkereskedelmi megállapodást kössünk.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a brexit után Anglia másfajta viszonyokra fog törekedni a nemzetközösségben?

Az Egyesült Királyság valószínűleg jobban koncentrál majd a nemzetközösségi régiók például a Karib-tengeri területekre vagy Délkelet-Ázsiára. A kormány kijelentette, hogy a középpontban majd a globális Nagy-Britannia áll.

Mindenképpen nagyobb befolyásra számítunk a mi régiónkban.

Ausztráliából nézve az Európai Unió mennyire tűnik egységesnek, illetve mennyire látszanak az egyes tagországok közötti különbségek?

Az EU egy globális erő, elkötelezett ugyanazon értékek, a szabadság, a demokrácia, a nyitottság és a jogállamiság iránt, mint Ausztrália, de tisztában vagyunk azzal, hogy vannak tagállamokból és csoportosulások is az EU-n belül, amelyek különböző perspektívákkal rendelkeznek. Magyarországnak is konkrét szempontja, perspektívája van, és nagy érdeklődéssel hallgatjuk az egyes tagállamokat, hogyan látják nemcsak ezt a régiót, hanem hogyan tekintenek a globális kérdésekre.

Az egyik ilyen fontos globális kérdés, amivel az Európai Uniónak mostanság dolga van, a multinacionális nagyvállalatok adóoptimalizációs lépései. Mennyire gond ez Ausztráliában és mi a megoldásuk erre?

Olyan probléma ez, amely miatt aggodalmunkat fejeztük már ki. Az egyes társaságok nem ott fizettek adót, ahonnan nyereségre tettek szert. Különböző adóelkerülés elleni törvényeket hoztunk, ennek eredményeképpen milliárdnyi többlet adóbevétel folyt be. Létrehoztunk egy közös csoportot is, amely erre a problémára koncentrál, mert különösen probléma ez a fejlődő országokban, így

a csendes-óceáni országokkal együtt be tudjuk gyűjteni azt az adót, amellyel tartoznak ezek a multinacionális társaságok.

Elképzelhetőnek tart ezen a területen szorosabb együttműködést akár az Európai Unióval vagy bizonyos tagországokkal?

Lehetőség, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat. Tagjai vagyunk nemzetközi szervezeteknek, hasonló világlátásunk van, egészen természetes tehát, hogy meg kell osztani egymással a tapasztalatainkat.

Melyek lehetnek azok a gazdasági területek, amelyeken lehetőséget lát gazdasági együttműködésre a jövőben Magyarország és Ausztrália között?

Egy konkrét terület, amely érdekes lehet Magyarország számára, a gépjármű-értékesítés Ausztráliában. Jelentős az idegenforgalmunk, több turistát kívánunk bevonzani Ausztráliába. Az oktatás, a pénzügyi szolgáltatások vagy a védelmi gyártás mellett még számtalan olyan terület van, ahol növelhetjük a kereskedelmet országaink, illetve az EU között. Természetesen a mezőgazdaság is fontos, Ausztrália is nagyon jó minőségű mezőgazdaság terméket kíván értékesíteni világszerte, de üdvözöljük a kétirányú áru- és szolgáltatáscserét. Ez óriási előny nemzetünknek, és úgy véljük, hogy a V4 és különösen Magyarország osztozik a nyitott kereskedelemmel kapcsolatos látásmódunkban.

Forrás: infostart.hu