Legkevesebb tizenhét halottja van annak a lövöldözésnek, amely szerdán délután történt a floridai Parkland városka középiskolájában. A kórházakban ápolt sebesültek száma tizenhat.
A tömeggyilkosságot az iskola egyik volt diákja, Nikolaus Cruz követte el. A 19 éves tettest helyi idő szerint délután négy óra körül letartóztatták az iskolától nem messze eső lakásában. Ellenállást nem tanúsított.
Scott Israel, a helyileg illetékes, Broward megyei seriff közleményben tudatta, hogy a diákot magaviselete miatt korábban kicsapták az iskolából, ám egyelőre nem tudni, hogy ennek volt-e szerepe tette elkövetésében.
Az első lövések a tanítás végén, helyi idő szerint délután két óra körül dördültek el az iskola bejárata előtt, majd az udvaron, végül az épületben. A diákok magukra zárták a tantermeket, amíg a rendőrök meg nem érkeztek. Az amerikai televíziókban sugárzott légi felvételek tanúsága szerint az iskola udvarán mozdulatlan emberek hevertek, feltételezhetően valamennyien megsebesültek. Az iskolát tucatnyi rendőrautó és egy páncélozott jármű vette körül, az épületben lévő diákokat rendőrségi biztosítás mellett kimenekítették, mivel akkor még nem fogták el a tettest.
Donald Trump elnököt azonnal tájékoztatták a történtekről. Az elnök részvétét fejezte ki és Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen tanárnak vagy diáknak sem szabad soha úgy éreznie, hogy amerikai iskolában nincs biztonságban. Az elnök folyamatos kapcsolatban állt Rick Scott floridai kormányzóval, aki rögtön a helyszínre utazott.
Robert Runcie, megyei tanfelügyelő a CBS televíziónak adott interjújában „rettenetesnek” mondta a helyzetet. Ő már szerdán délután azt valószínűsítette, hogy az elkövető az iskola egyik jelenlegi vagy volt diákja is lehetett, ugyanakkor leszögezte, hogy az iskola nem kapott fenyegetéseket és a tragédiának semmi előjele nem volt.
Az Egyesült Államokban 2013 óta 291 iskolai lövöldözés történt, vagyis átlagosan hetente egyszer dördültek lövések oktatási intézményekben.
ZAVAROS IDENTITÁS
Curzról elterjedt, hogy szélsőséges iszlám nézetei mellett, szélsőbalos csoportok tagja is volt, ugyanakkor az amerikai sajtóban olyan hír is megjelent, miszerint muszlimgyűlölő lett volna.
Egy az interneten elterjedt fénykép, amin a feltételezett elkövető látható
CDI szerint a keresztény kultúra érték, ezért meg kell őrizni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kereszténydemokrata irányultságú centrumpártokat tömörítő CDI budapesti konferenciájának keretében tartott sajtótájékoztatón, pénteken.
A kormányfő kiemelte: a CDI keresztény indíttatású szervezet, amely az emberi méltóságot tekinti a politika alapjának. Ez azért fontos, mert az átalakuló világban a politikai viták középpontjába mindenhol az identitáskérdések kerülnek majd, ez Európában látható a leginkább, mert a migráció felerősítette ezeket a kérdéseket – magyarázta.
Hangsúlyozta: a budapesti ülésen döntöttek arról, hogy elindul a CDI ifjúsági szervezetének megalapítása, a Kaukázusból érkezett pártok közelebb léptek a szervezethez, új tagokat fogadtak be Latin-Amerikából és Közép-Európából, továbbá a térség magyar pártjainak nagy részét is felvették tagnak a CDI-be.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarország is olyan európai ország, amely leginkább saját magára és Európára figyel,
és kevesebb figyelem jut az Európán kívüli politikára. A CDI – amelynek csaknem 20 éve az egyik alelnöke – bizonyos értékek, a kereszténydemokrata értékek mentén egy világszerveződést próbál létrehozni, és ebben rendkívül sikeres – mondta.
Hangsúlyozta, a szervezet erősödésének azonban hullámai vannak, és a mostani budapesti üléssel újabb jelentős lökést szeretnének adni a CDI fejlődésének, valamint Közép-Európa integrációjának is, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra. A cél az, hogy minél több ország valamely pártját integrálják a szervezetbe, és az erre vonatkozó döntések ma megszülettek – közölte.
A miniszterelnök kijelentette: vannak pillanatok, amikor különösen fontos a CDI, és most olyan időszak elején vagyunk, amikor az ilyen szervezetek rendkívül lényegesek lesznek, mert a világ jelentősen változik körülöttünk. Megjegyezte: a CDI képes jó kérdéseket feltenni a jövőre nézve, és “ez szép küldetés”.
Andrés Pastrana, a CDI elnöke, Kolumbia volt államfője a tájékoztatón arról számolt be, hogy Budapesten 18 új pártot vettek fel a szervezetbe, s immár több mint 100 a társ- és testvérszervezetek száma. A politikus a tanácskozást a jövő generációjának felkészítése szempontjából is fontosnak ítélte.
Az elnök köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért találkozott Antonio Ledezma venezuelai ellenzéki politikussal, aki el tudott menekülni az országból.
Jelezte azt is: biztos abban, hogy a választáson győztesként ünnepelhetik a Fideszt.
Antonió López-Istúriz, a CDI főtitkára, néppárti európai parlamenti képviselő egyértelműnek nevezte Orbán Viktor vezető szerepét a közép-európai és balkáni ügyekben, továbbá létfontosságúnak ítélte, hogy egy ifjúsági szervezet is megjelenjen a CDI berkeiben. A Fidesz is ekként indult még a kommunista hatalom ellenében, ezt példaként tudják felmutatni – jegyezte meg.
A főtitkár a szervezet törekvései között említette, hogy foglalkozzon az elszegényedéssel és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Azt is megerősítette: az összes tagszervezet vállszélességgel kiáll Orbán Viktor és a Fidesz mellett a választáson.
Szombaton kezdődik a hivatalos választási kampány, hétfőtől pedig a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek a képviselőjelöltekre, azaz arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon.
Február 17-én, szombaton, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya a választási eljárási törvény értelmében, ekkor lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok is. A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.
Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció. A választási kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt.
Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet
Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A képviselőjelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag “képviselőjelölt-jelölteket” ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és a helyi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.
Az ajánlóívekről, az ajánlás folyamatáról a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még 2014-ben iránymutatást fogadott el. (Az iránymutatás intézménye nem kötelező érvényű, de elősegíti a választási szervek jogalkalmazását.) Az iránymutatásban egyebek mellett az áll, hogy az ajánlóívről még kitöltetlen állapotában sem lehet másolatot készíteni, továbbá hogy a másolt ajánlóíven szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától.
Elengedhetetlen feltétel a saját kezű aláírás
A dokumentumban – utalva a munkahelyi ajánlásgyűjtés törvényi tilalmára – az is szerepel: a jogszabály nem zárja ki, hogy a jelölőszervezet a székházában megszervezze az ajánlásgyűjtést, de az ott dolgozók sem gyűjtőként, sem pedig aláíróként nem vehetnek részt benne. Az NVB szerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre.
Az ajánlóíveken szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célra nem használhatja fel senki. A választópolgárnak tilos anyagi ellenszolgáltatást ígérni az aláírásgyűjtéskor, ugyanakkor a jelölt, illetve a párt aktivistája a munkájáért kaphat pénzt. Az ajánlások érvényességét – azt, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a központi nyilvántartásban szereplőkkel, illetve, hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet – a választókerületi választási iroda ellenőrzi.
Az irodák érvényesnek fogadják el azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.
Ilyen csekély mértékű eltérés a többi között az, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha a saját vagy az anyja több keresztneve közül csak az egyiket tüntette fel, illetve, ha az ajánló a lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel.
Az ajánlóíveket már lehet igényelni
Az ajánlóíveket már lehet igényelni az országgyűlési egyéni választókerületi irodáktól (oevi), de az íveket legkorábban hétfőn adhatják ki a választási irodák, amelyek ezeket a választási informatikai rendszerből nyomtatják ki. Az ajánlóíveken szerepel a sorszám, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet (közös jelölés esetén a jelölőszervezetek) neve vagy a független jelölés ténye és a választókerület megjelölése.
Az oevi-k hitelesítő bélyegzőlenyomattal látják el az ajánlóívek valamennyi példányát. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) vissza kell juttatniuk a választási irodába. Aki ezt elmulasztja, annak ívenként 10 ezer forint bírságot kell fizetnie.
Az ellenzék szerint az Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt is érintő OLAF-botrány atombomba lehet. Török Gábor politológus arról beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy mekkora esélye van ennek, illetve kinek áll érdekében ezen információk terjesztése. Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Csoport vezetője az M1-en elmondta: Brüsszel választási fegyvere az OLAF.
A zalaegerszegi közgyűlés visszavonta azt a már megszavazott ellenzéki indítványt, amiben a város kikérte volna a kormánytól az Eliossal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal- (OLAF)-jelentést. A cég ugyanis náluk is vitatott minőségben korszerűsítette a világítást, egymilliárd forintért – számolt be róla az ATV. Az Egyenes beszéd című műsornak Török Gábor volt a vendége.
A politológus szerint a Fidesz
a saját választóit mintegy óvóhelyre menekítette a saját médiájával, ami megvédi őket az olyan hírektől, amik kellemetlenek lehetnek.
Vannak azonban szerinte olyan hírek, amelyek nagy fajsúlyúak, és ezért valamilyen ellentámadásra késztetik a kormányt – szerinte az Eliossal kapcsolatos OLAF-jelentés ügye ilyen.
Krug Emília műsorvezető idézte Jávor Benedeket, aki szerint ez a téma politikai atombomba lehet. Ezzel kapcsolatban Török Gábor azt mondta, úgy tűnik, szervezett információ-szivárogatás történik, és ez alapján lehet, hogy még sokkal nagyobb “bomba” is robbanhat a jövőben.
Ezért kezdtek el foglalkozni az üggyel a kormányhoz közel álló médiumok a politológus szerint. Két érvelés látszik: egyrészt hogy nem történt semmi, másrészt hogy Simicska Lajos a felelős.
“Hosszú ideje az volt a kérdés, hogy lesz-e szimbóluma, egy Nokiás doboza annak a korrupciónak,
amit sokan érzékelnek ebben az országban. Illetve lesz-e egyáltalán bizonyítéka” – mondta Török Gábor. Ez akár meg is történhet, mert már nyomozati szakaszban van az OLAF-jelentés miatti problémakör.
Kérdés, hogy az információk naponta történő szivárogtatásának ki a “rendezője” (a jelentést a 24.hu szerezte meg és számolt be erről több cikkben), hiszen a választások előtt szerinte semmi sem történik véletlenül.
“Orbán Viktor lehet a célpont”
Brüsszel választási fegyvere az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – mondta el az M1 szombati műsorában Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Csoport vezetője. Hozzátette: valószínűleg nem véletlen, hogy az Elios tevékenységéről szóló OLAF-jelentés röviddel az áprilisi választás előtt szivárgott ki.
A szakértő szerint
az Európai Bizottság egyes tagjai mindent elkövetnének a kormányfő leváltásáért,
bár tudják, hogy erre idén tavasszal aligha lesz esély. Az Elios-vizsgálat valódi célpontja ezért Orbán Viktor lehet – tette hozzá.
Nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi meg Kallós Zoltán emlékét – írta Áder János államfő részvétnyilvánító levelében az erdélyi néprajzkutatóra emlékezve csütörtökön. A Kallós Zoltán Alapítványnak küldött levél a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.
„Egy nemzet lelkiségét leginkább a népzene, a néptánc és a néprajz mutatja meg. Régi századok örökségét – az élet rendje szerint – sajátjaként éli meg és formálja minden szerencsés nemzedék” – írta az államfő, rámutatva: ehhez nyújtott pótolhatatlan segítséget a Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas népzenegyűjtő és iskolaalapító.
A köztársasági elnök az életének 92. évében, szerdán elhunyt Kallós Zoltánt elhivatott néprajzosként jellemezte, aki Erdély és Moldva földjét bejárva népénekek, tánclépések, kották bőséges tárházát gyűjtötte össze és mentette át a 21. század magyarságának.
Moldvában csángó fiatalokat tanított anyanyelvükre, szülőfalujában, Válaszúton a környékbeli szórványban élő gyermekek számára alapított magyar iskolát – sorolta Kallós Zoltán érdemeit az államfő. Emlékeztetett arra is: néprajzi gyűjteményében varrottasok és népviseletek páratlanul gazdag anyagát állította ki, az erdélyi táncházmozgalom szervezőjeként és a válaszúti táborokban fiatalok sokaságának tette meghatározó élménnyé a magyar néptáncot – olvasható a levélben.
„Lélekemelő élmény volt, amikor Válaszúton négy évvel ezelőtt meglátogathattam őt, és lelkes beszámolóival, jövőt tervező elképzeléseivel vezetett be a válaszúti központ értékmentő életébe” – idézte fel személyes élményét Áder János.
A Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a nemzet művésze 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal is kitüntették.
A válaszúti családi kúriában működik a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató múzeum.
Ki is volt gróf Wass Albert? Nemzeti írónk, önfeláldozó magyar hazafi, politikus, bölcs és hajthatatlan. Magyarként Széchenyi, íróként Jókai és Mikszáth mellett lenne a helye. Otthon évtizedekig a nevét is tiltották. Névtelenné tett próféta, akinek könyvein nemzedékek nőttek fel. Miért a felháborodás ma is, ha szobrát avatják? Miért támadják holtában is? Látnokként mondta: „Nem annak a hangját fogják meghallani, aki nagyobbat ordít, hanem aki igazabbat szól. És nem az lesz a legokosabb ember, aki a gyűlöletet tudja, hanem az, aki a szeretetet és a megértést”.
Nem állítom, hogy a legjobban ismertem őt. Levelei és hosszú beszélgetéseink azonban betekintést engedtek világába. Barátságunk számomra nemcsak megtiszteltetés volt, de iskola is, ahol órák alatt éveket okosodtam.
1980 nyarán Japánba emigráltam, az új élet minden örömével és bajával. Azóta itt peregnek cseresznyevirágos éveim. A Floridában élő gróf Wass Alberttel az újságírás hozott össze kilenc évvel később. Azokban a zűrzavaros időkben a magyar emigráció két célt tűzött zászlajára: az ’56-os forradalom elismertetését és a romániai magyarok jogainak kivívását. Családom erdélyi gyökerei révén én az utóbbihoz csatlakoztam. Ceauşescu diktatúrájában az erdélyi magyarság legsötétebb éveit szenvedte. Eltűntek emberek, papok megcsonkított holttestét vetette ki a folyó, s a magyar szóért mint legkevesebb, verés járt. Elemében volt a vérszomjas Securitate és besúgóhálózata.
1989-től felkérésre két amerikai lap, a Magyarság (később Pittsburgi Magyarság) és a Californiai Magyarság japán tudósítója lettem. A japán híreken kívül főleg az erdélyi magyarság sanyarú sorsáról írtam. A diktátor azonban nem tolerálta a leleplező írókat. Óvatlanságom „jutalmaként” én is megkaptam a magamét. Senkinek nem kívánom, fátylat reá. Mindössze annyi engedményt tettem, hogy a radikálisabb PittsburgiMagyarságban ezek után Bornemissza néven publikáltam.
Tőlem származik az első riport a romániai forradalomban a Securitate kivégzői elől bujdokló Tőkés Lászlóval, úgyszintén a marosvásárhelyi pogromról. Ezeket a jelentősebb emigráns lapok is átvették – az Államokban, Kanadában, Nyugat-Németországban és Ausztriában. Sőt, angol fordításban az amerikai hírekbe is bekerült.
Gróf Wass Albert a II. világháborút követően hányatott körülmények között került az Egyesült Államokba. Írásai és feddhetetlen élete okán rövidesen az emigráns politikai és irodalmi élet vezéralakjává vált. Az 1924-ben alapított Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó írója volt. Negyven évvel később ennek mintájára alapította meg Astorban az Amerikai Szépmíves Céhet, továbbá a Duna menti Kutató és Információs Központot és a Danubian Press kiadóvállalatot. Kiadványaiban küzdött a magyar nyelv elkorcsosulása és a külföldi könyvtárakat megtöltő hamis dákoromán elmélet ellen. Megfélemlíthetetlen és megvesztegethetetlen volt. Tizenkilenc magyar és negyvenhárom angol nyelvű (többnyire ismeretterjesztő) könyvet és folyóirat-sorozatot adott ki. Ezeket díjtalanul küldte meg amerikai középiskoláknak és egyetemi könyvtáraknak. Emellett az emigráns magyar sajtóban is szinte folyamatosan publikált.
Egyazon újságokban írtunk, s nekem feltűnt a neve mellett a „Czegei” előnév. A Mikó-családfán találtam egy Czegei Vass Dánielt, 1989-ben megkérdeztem hát tőle, netalán rokonok vagyunk-e. Máig őrzöm igenlő válaszát.
„Kedves Öcsém! Örömmel vettem leveledet, ami pedig ama Vass Dánielt illeti, valóban egyik ősöm volt még abból az időből, amikor nevünket V-betűvel írtuk. A W Mária Terézia idejéből származik, mikor egy bizonyos „napló-író” Vass György a királyné magyar testőrei között szolgált azzal a titkos megbízatással, hogy ’nyerje vissza’ a protestáns egyházak privilégiumait… […] Na, de elkalandoztam a múltba. Visszatérve a jelenbe: a Central European Forum néhány példányát feladtam címedre, sok időbe fog azonban kerülni, míg odaér. […] A folyóirat célja: bekapcsolódni a közép-európai egység megteremtésére törekvő nemzetközi munkába és ezen belül gondoskodni arról, hogy Erdély, a Felvidék és a Délvidék magyarjai ilyen, vagy amolyan módon, de fölszabaduljanak az idegen elnyomás alól. A szlovákokkal már van barátságos kapcsolatunk, mert ők is szeretnének megmentődni a csehektől, de a románok mereven elzárkóznak – a királyi exil-kormány –, sőt Románia határát a Tiszáig igyekeznek kitolni – természetesen ígérve a magyaroknak mindent, amit ezelőtt is ígértek, 1920-ban. Ez ellen tehát küzdünk minden eszközzel, és a lengyelek mellettünk vannak. […] Albert Bátyád”1
Ekképp kezdődött a mi barátságunk.
Sokan hívták telefonon, de csak kevesekkel akart beszélni. Megállapodásunk szerint én mindig beleszóltam az üzenetrögzítőjébe, s ha a hangomat hallotta, felvette a kagylót. Ilyenkor órákig beszéltünk.
Hogy milyen ember volt? Egyszerű, a nagyok egyszerűségével. Halk, nyugodt hangon szólt. Kissé mindig szomorúnak és csalódottnak tűnt, aki naponta szembesül övéi gyengeségével és kishitűségével. Mégis mérhetetlen szeretetet és megbocsátást mutatott irántuk, mint apa a gyermekei iránt.
Érdekelte a japán világ. Főleg a japánokat összetartó titokzatos erő. Engem pedig…? Minden egyes szava!
Elmondta, hogy Floridában megvette lord Astor villáját, és megözvegyülve ott éli száműzött életét. A patinás épület fontos összejövetelek és döntések színhelyévé vált. Ám politikai és kiadói aktivitása mindvégig vörös posztó volt a román diktátor, Ceauşescu szemében. Távollétében koholt vádakkal halálra ítéltette, és háborús bűnösként kiadását kérte az amerikai hatóságoktól. Sikertelenül.
Albert bátyámat – elmondása szerint – 1985-ben figyelmeztette az Interpol, hogy meggyilkolására Ceauşescu tizenkét Securitate-terroristát küldött Amerikába, a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé rendelve. A hír igaznak tűnt, mert a következő hetekben elgázolta egy rendszám nélküli teherautó. Túlélte. Két román konzul besétált az FBI csapdájába, amikor tv-szerelőnek álcázva álkulccsal behatoltak az általa lefoglalt szállodai szobába és ott pokolgépet próbáltak beszerelni. Két másik a kertjében lőtt rá pisztollyal és megsebesítette. Az FBI ezeket is elfogta. Mivel a merénylők diplomáciai mentességgel rendelkeztek, a nemzetközi szabályok szerint egyszerűen kizsuppolták őket az Államokból.
– Ennyire félnek tőled? – kérdeztem.
– Nem tőlem, öcsém, hanem a hittől, amit adok. Attól, hogy a világban szétszórt magyarság egymás iránti szeretettel felvértezve összefog. Szavam ne feledjem: miképpen állsz a Japánban élő magyarokkal? Tartjátok-e a kapcsolatot egymással?
– A követséget és a kereskedelmi kirendeltséget leszámítva talán húsz magyar él itt szétszórva. Meglehetősen vegyes társaság. Rákosi öccse álnéven, egy Horthy-százados, három jezsuita pap, külföldről áttelepült disszidensek és néhány ideházasodott fiatal. Utóbbiak között akad kommunista és antikommunista egyaránt.
– Összetartanak?
– Ó, dehogy! Senki nem tudna három magyart összehozni. Félnek egymástól, mint a tűztől.
– Magyar átok! Erdély ügyében egyetérthetnétek…
Szégyelltem is magamat nagyon. A román diktátor az erdélyi egység megtörésére elkezdte 7000 magyar falu buldózeres letarolását. Parasztházak ezrei, iskolák, kultúrházak, ősi kastélyok és templomok helye vált üres termőfölddé. A barbár pusztítás ellen nemzetközi tiltakozás bontakozott ki. Még az angol trónörökös, Károly herceg is felemelte a szavát, amint szétdúlták ükanyja, gróf Rhédey Klaudia sírhelyét. (Az angol királyi család erdélyi magyar ága külön fejezetet érdemelne!)
Bizony, szükség lett volna a magyar összefogásra!
Ha őket nem is, a japánokat és az itt élő külföldieket sikerült megnyernem. Előadásokat tartottam, megalapítottam a Japán Erdélyi Szövetséget, és csatlakoztunk a nemzetközi tiltakozáshoz. A falurombolás ellen 100 művész és értelmiségi nevében petíciót nyújtottunk be az ENSZ-vizsgálatot kezdeményező svéd kormányhoz.
A szabad világban a legnagyobb lélekszámú magyar emigráció Kanadában élt, azt követte az államokbeli. Hozzám, Japánba folyamatosan küldték a híreket. Többször ellátogattam Amerikába, ahol meglehetősen vegyes tapasztalatokat szereztem. A közösségekben különféle hazafias szervezetek alakultak, amelyek fő aktivitása a viharos vezetőségválasztásokra összpontosult. Az önjelölt vezetők száma mindig meghaladta a szükségest, s a hoppon maradtak sértődötten ellenzékbe vonultak. Ellencsoportokat alapítottak, s ezek a társaságok folyamatosan marták meg perelték egymást. Nem csoda, ha hazafias célokra az energiájuknak csak töredéke jutott.
– Nem a hazai rezsim és a románok aknamunkája teszi őket tönkre. – zsörtölődött Albert bátyám. – Tönkreteszik ők egymást, meg magukat.
Felülemelkedett az emigráció prominensei közötti intrikákon és hatalmi harcokon. Ha a szükség és a magyarság érdeke kívánta, senkit nem kímélő, pártatlan véleményt mondott. Rávilágított a hibákra, és megmutatta a helyes utat. Emiatt a hangadók tartottak tőle, s a nagyobb fordulatok előtt próbálták kipuhatolni a reakcióit.
– Miért nem állsz valamelyik hazafias szervezet élére? – kérdeztem.
– Régebben azt tettem. Ma már öreg vagyok ehhez, meg túl tapasztalt. Sok üres beszéd, kevés tett! És ráadásul mennyi egyéni érdek! Lásd, öcsém, az egyik jelentős szervezet elnöke Magyarországon valaha főispán volt. Látszatra hatalmas „kommunizmusborító magyar összefogást” szervezett, ami csak azt célozta, hogy újból az legyen. Nem én kellenék nekik, csak a húzóerőm. Maradjak inkább magányos farkas.
– Lesz-e még a magyarságnak valaha Kossuthja?
– A Jóisten gondoskodik rólunk. Kossuthok mindig voltak és lesznek. A baj csak az, hogy nem hallgatnak reájuk. Katona nélkül pedig még Kossuth Lajos is csak egy ember. Hanem Temesváron a román diktatúrával imponálón dacol az a fiatal pap. Tőkés a neve. No, lásd, az ilyenekből még lehet valami!
Albert bátyám nem csak a regnáló magyar és román kormány kulisszáit ismerte részletesen. Ugyanolyan jól értesült volt a világ nagyobb történéseiről is. Tengernyi titok birtokában képes volt történelmi eseményeket megjövendölni.
Én Magyarország jövőjét illetően meglehetősem pesszimista voltam. A Szovjetunióra és az erőszakszervezetekre támaszkodó rezsim bebetonozta a kommunizmust. Jelét sem tapasztaltuk az elkövetkező változásoknak. Számomra egyszerűen csak az volt a kérdés, hogy egyáltalán megérem-e a szocializmus végét.
– Nagy változások szele fúj, öcsém! – biztatott széles jókedvvel. – Meglásd, öt éven belül szétesik a Szovjetunió.
– No, és a Varsói Szerződés? – aggódtam.
– Megszűnik az is. Az orosz katonaság kivonul, és Magyarország szabad lesz!
– Kivonul? Önként?
Bátortalanul adtam hangot aggályaimnak, hogy a Birodalom kemény kézben tartja gyarmatait, s a katonaság meg a rendőrség túl erős.
Ő egyre izgatottabban és lelkesebben újságolta a híreket: „Kiválnak a balti országok!” „Kiválik Ukrajna!” „Kiválik Szibéria!” Persze, hogy neki lett igaza. A Szovjetunió három év alatt úgy darabjaira hullott, hogy Isten össze nem foltozná. Ma is szégyellem akkori kishitűségemet.
Gyakran megkeresték őt fiatal írótehetségek, akikkel jó szívvel bánt. Ellátta őket „hamubasült pogácsával”, bölcs tanácsaival. Ilyen volt a 33 éves Dunai Ákos, az egyik radikális lap szerkesztője, aki riportkönyveket írt a magyar nemesi emigrációról, és a külföldön bujkáló ávósokról. Megkedvelte, rábízta novelláinak kiadás alá rendezését, de nem sokáig dolgozhattak együtt. Pár hónap múlva Dunait – aki Albert bátyám könyveinek magyarországi kiadása ügyében utazott Európába – gyanús körülmények között Nyugat-Németországban halálra gázolta egy teherautó.2
Éjszakákon át beszéltünk irodalomról. Kérdeztem, kit tart jó írónak a kortársak közül.
– Olvastál-e Sütő Andrástól? Figyeld a tiszta magyar beszédét. (No, persze, erdélyi!) Nézd a finomságot, ahogy egy-egy témát körbeír. És milyen csavarosan! A könyveiben egyetlen szót nem lelni, amiért lecsapnának rá. Csak sejteti a vezérfonalat, azért pedig nem lehet lecsukni. Bátor és makacs ember, aki ezt meg meri tenni a mai Romániában! Vétek, hogy ez a tehetség nem írhat szabadon!
Kacskaringós betűivel dedikált köteteket kaptam tőle véleményezésre. Ő a Kard és kasza címűt tartotta fő művének. Az önéletrajzi elemeket is tartalmazó írásban saját családján keresztül mutatja be Erdély ezeréves történelmét. Biblia mellett lenne a helye.
Wass Albert könyveit nem lehet letenni. Az olvasót megragadja az élvezetes és közérthető szép magyar nyelv. Példának állítja a korunkban egyre sorvadó erényeket: hazaszeretet, egyenesség, becsület, kitartás. Más emberré válik az olvasó, mire a végére ér. Könnybe lábad a szemem a gondolatra, hogy egy ilyen nagy nemzeti írót névtelenségre ítélnek Magyarországon. Mert aki töretlen hittel ember és magyar tud maradni, annak puszta léte is kihívás és szálka a becstelenek szemében!
Persze, az emigráns lapokban ő is olvasta, és néha véleményezte az írásaimat. Lelkesített, és három erdélyi témájú novellámért megdicsért.3(Videón itt: https://www.youtube.com/watch?v=iGTptPMmHow a szerk.) Úgy jött ez nekem, mint a francia becsületrend, csak többet ért. Olyasféle kitüntetés, amit belül hord az ember.
Az egyik újság hosszú cikket közölt tőle ezzel a címmel: A kivénült harcos leteszi a fegyvert. Rosszat sejtve beleolvastam: „Cserbenhagytak a magyarok huszonhét hosszú és küzdelmes esztendőn keresztül. Elég volt. Beleöregedtem, belefáradtam, beleszegényedtem az eredménytelen munkába. A magyar, bár egyénileg egyike a legtehetségesebb, legéletrevalóbb fajtáknak, politikailag éretlen. Nem érti a világpolitika háttérben lejátszódó fondorlatos titkait, és nem is érdekli. (…) Amit Ceauşescu húsz esztendő alatt nem tudott elérni, azt megtették helyette a szabad földre vetődött magyarok: letétették velem a fegyvert. De a könyvek megmaradnak, a folyóiratok megmaradnak, s a nyomtatott betű szívós erejével továbbra is harcolnak Erdély magyarjaiért – ahogy lehet.”4
Rögtön felhívtam.
– Mi történt, Albert bátyám, mi késztetett arra, hogy letedd a lantot?
– Nono, öcsém, csak a fegyvert teszem le, a lantot soha. A könyvkiadással felhagyok, de attól még írok. Öreg vagyok, megfáradtam a szélmalomharcban. Megtettem, ami egy ember erejéből telhet. Többet is.
– Az emigráció szerencsevadászait erősíted, ha visszavonulsz.
– Tovább gyarapítsam a pusztába kiáltott szavakat? Eddig se tudtam őket megzabolázni.
– Csalódtál a magyarságban?
– Sajnos, a magyar nem politikus alkat. Nem érti, hogy a politikát boszorkánykonyhán főzik. Pedig okulhatna Trianonból. Mára a románok megtöltötték a világ könyvtárait angol nyelvű kiadványokkal. Ezekben a dákoromán elméletet sulykolják, s hogy Erdély mindig a románoké volt. Szépen be is vitték a köztudatba. Én pedig azt se értem el, hogy a Magyarország és Erdély valódi történetét hirdető angol könyveinket ingyen terjesszék.
A cikk sötét mérföldkőnek bizonyult. Ettől kezdve már nem az az erős, energikus ember volt, aki azelőtt. Megtört benne valami, a vigasz is lepergett róla. Érthetőbbé váltak búcsúmondatai: „Szívem mélyéből köszönöm annak a maroknyi hűséges magyarnak az önfeláldozó kitartását, akik mindvégig mellettem maradtak és lehetővé tették, hogy legalább ennyit megtegyek. Áldja meg őket az Úr minden fájdalmas csalódás közepette a tiszta lelkiismeret isteni ajándékával. Ők megtették, ami tőlük tellett. Ha minden magyar követte volna példájukat, a magyarok dolga másképp állna ma.”4
Azután egyszer csak hiába szólongattam a telefonban. Baljós előérzetemet megerősítette az érkező emigráns újság. Fazekas Ferenc nekrológjával címlapon hozta gróf Wass Albert halálát.5l Ezt azután a többi lap is átvette, s az emigráció gyászba borult.
Keveseknek adatik, hogy visszajöhetnek látni saját meggyászolásukat. Ő megtette. Elsőként a nekrológ írójára hozott szívbajt: „Halló! – kurjantott a telefonba – Itt Wass Albert beszél a másvilágról!”
Az újságokban pedig ekképpen cáfolt: „Nem haltam meg. Úgy látszik, az Úristennek még van valami dolga velem. Mindenkit megnyugtatok, hogy itt vagyok. És szerettem volna látni, hogy ki mennyire veszi a szívére: nincs többé, aki annyit firkászott és mindig volt valami siralma. Sebaj. Az vigasztal, hogy voltak, akik megsirattak. És ezekért még érdemes megszólalni. Másokkal meg nem törődöm. Azokat pedig, akik jó szívvel és szeretettel emlékeztek meg rólam, jó szívvel és szeretettel köszöntöm magam is. És hadd örvendezzünk együtt ezen a búba facsarodott földön, hogy kis ideig még együtt lehetünk, s munkálkodhatunk népünk jövőjén, mindegyikünk a maga őrhelyén.”6
E mondatokkal bezárta a résnyire hagyott kaput. Megbántva végleg szakított a világgal. Többé szinte senkinek nem vette fel a kagylót, nekem se.
Közös barátunkat, egy hozzá hasonló korú öreget kérdeztem az Államokban, mi történhetett. Ő is csak hónapok múltán és igen körülményesen tudott a valóságra lelni. Albert bátyám 83 évesen meglepetésre harmadszor is nősült. Az új feleség aztán fokozatosan elszigetelte őt a családjától és barátaitól. Egy sértett zsurnaliszta magát a házasságot, vagy a feleség személyét helytelenítve jelképesen mondhatta: „gróf Wass Albert meghalt”. Ezt vették át az újságok tévesen. Aztán már hiába kérték a bocsánatát. Én levélben vigasztaltam: „Akinek holt hírét költik, hosszú életű lesz”.
1993-ban remélhette, hogy megtörik a jég. Remegő kezében tartotta az “új” Magyarországon kinyomtatott első kötetét. A hallgatólagos cenzúra ellenére jelent az meg, s egyben két könyvet is tartalmazott (Jönnek! – Adjátok vissza a hegyeimet!). A fél évszázada méltatlanul mellőzött idős író a Kráter Kiadó tulajdonosát tárcsázta, és elsírta magát a telefonban. Felcsillanó reménnyel már az utazását tervezgette. Akkoriban a magyar kormány az emigráció törpéinek és szélhámosainak két kézzel szórta az elismerést. Méltán hihette, hogy most végre felfigyelnek az életművére. Ám a háttérhatalom vezényletével Wass Albert nevét a hivatalos szervek és a média továbbra is elhallgatta, vagy csak fanyalogva emlegette. Csupán a makacs Turcsány Péterre számíthatott, aki még az író életében, ’97-ben megejtette könyve második kiadását is.
A holnapi befejező rész Wass Albert halálának körülményeit tisztázza!
Jegyzetek/Függelék
1. Wass Albert Levele Doma-Mikó Istvánhoz. 1989. jún. 17.
2. Dunai valódi neve Hársfalvy Lajos. Az autóbalesetben vele halt apja is (München, 1987. okt. 4.), anyja felgyógyult
3. Az ebéd (megj. Magyarság, 1989. dec.26.); Akinek nem hajlott a dereka (megj. Magyarság, 1990. márc.2.); Az idő ablaka (megj. Magyarság, 1990. ápr. 17.)
4. Magyarság, 1990. okt. 19.
5. 1993. július 9.-én halálhírét keltik (Amerikai Magyar Népszava?), amit átvett a floridai, amerikai emigráns, az európai és a magyar sajtó
Általános béremelést és igazságos adócsökkentést ígért kormányra kerülésük esetén Szél Bernadett, az LMP-társelnöke, miniszterelnök-jelöltje szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szél Bernadett kifejtette: háromkulcsos – 0, 12 és 24 százalékos – adórendszerben gondolkodnak, és adómentessé tennék újra a minimálbért.
Aki minimálbért keres, 26 ezer forinttal vinne haza többet, aki átlagbért az 36 ezer forinttal – mondta.
Hozzátette: bérkalkulátort is közzétesznek, amellyel mindenki kiszámolhatja, mennyivel lesz több a fizetése az LMP adórendszerében.
Szél Bernadett kitért a közszféra béreinek rendezésére is. Elmondása szerint egészen tragikus állapotok vannak, tíz éve az ott dolgozók semmit nem kaptak az államtól.
Az LMP a közalkalmazotti bértábla alapjának a minimálbért tekintené, ehhez fog minden mást igazítani. Ez a bérrendezés 300 milliárdba kerülne – jelezte.
Az ígérte, nemcsak megtartják a családi adókedvezményt, de az egy gyermeket nevelőkét a duplájára emelnék.
Ha valaki 24 éves koráig a felsőoktatásban tanul, a családját segítik, megtarthatják a családi adókedvezményt és a családi pótlékot. Utóbbit 30 százalékkal, az egyszülős családokét 45 százalékkal növelnék – tette hozzá.
Az oktatásra dupla akkora összeget fordítanának, mint amennyi most van – jelezte Szél Bernadett.
Az LMP tartósan kedvező viszonyokat alakítana ki a kis- és középvállalkozások számára – közölte. Hozzátette: egyidejűleg az összes zöld iparágat segítenék, erősítenék az agráriumot.
Értékelése szerint ma Magyarországon megélhetési válság van, és ez Orbán Viktor döntései nyomán alakult ki.
Amíg ezt nem oldják meg, semmilyen más eredményt nem tudnak elérni – mondta Szél Bernadett.
Felidézte Orbán Viktor miniszterelnök napokban tett kijelentését is, miszerint “kezdünk jól kinézni”, és ha újra a Fidesz kerül hatalomra, négy év múlva Magyarország már jól fog kinézni.
Szerinte nyolc év kormányzás után nem ígéretekkel, hanem eredményekkel kellene kampányolni.
Orbán Viktor azt az ígéretpolitizálást folytatja, amit elődei is csináltak – mondta az ellenzéki politikus.
Megfogalmazása szerint Orbán Viktor próbált úgy tenni, mintha a családok érdekében politizálna, de kormányzása alatt több mint félmillió ember elhagyta Magyarországot.
Itthon egyre kevesebb gyermek születik, minden hatodik magyar gyerek már külföldön jön a világra – mutatott rá.
Kérdésre válaszolva arról, hogy várható-e LMP-s óriásplakátok megjelenése, azt mondta: szeretnék, ha lennének, de azt nem akarják, ha zsarolnák őket ezzel. Jelenleg a kampánystáb áttekinti, mit lehet a jelenlegi helyzetben tenni.
Arról, hogy mégsem lesz Göncz Árpádról elnevezett metróállomás, közölte: méltánytalan a vita, ami zajlik, a volt államfő igazán megérdemelné, hogy egy metrómegállót elnevezzenek róla.
Az MSZP választmánya elfogadta az országos listát.
Elfogadta az MSZP választmánya az április országgyűlési választásra a párt országos listáját – közölte a testület elnöke pénteken az MTI-vel.
Hiller István ismertetése szerint a listát Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezeti, őt Molnár Gyula, az MSZP elnöke követi, a harmadik helyen pedig ő áll.
A listán a további sorrend a következő: Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető, Gőgös Zoltán elnökhelyettes, Tóbiás József volt pártelnök, pártigazgató, Mesterházy Attila volt pártelnök, Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és Gurmai Zita volt európai parlamenti képviselő.
Emlékeztetett arra, hogy a szocialisták közös listán indulnak a Párbeszéddel.
Hozzátette: a közös lista 1., 11., 19., 33., 44., 55., 66., 77., 88., 99. és 110. helyén a Párbeszéd politikusai szerepelnek.
Hiller István beszámolt arról is, hogy a választmány ellenszavazat és tartózkodás nélkül miniszterelnök-jelöltnek ajánlja a szombati MSZP-kongresszusnak Karácsony Gergelyt.
A választmányi elnök közölte, a testület egyetértett azzal, hogy Karácsony Gergely és Molnár Gyula egyeztessen a Magyar Liberális Párttal az együttműködésről. Hozzátette: az országos listán fenntartják a 15. helyet a Liberálisoknak, a választmány pedig erre a helyre “szívesen ajánlja” Bősz Anettet, a Liberálisok egyik ügyvivőjét.
Arra a kérdésre, hogy Fodor Gábor, az Liberálisok elnökének indulását teljesen kizárták-e,
a politikus azt mondta, nem volt Fodor Gáborról szó.
Közölte azt is, hogy a kongresszus a párt alapszabálya szerint már nem változtathat a listán, azt vagy elfogadja, vagy elutasítja.
Hiller István elmondta, 19 módosítás érkezett az országos listához, ebből többet elfogadott a választmány, de azok a lista első tíz helyét nem érintették.
Hozzátette: a választmány ülésén felszólalt Karácsony Gergely, valamint Bősz Anett és Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese.
Törvénnyel kényszerítené a szocialista párt és a Párbeszéd a miniszterelnököt, hogy vitázzon kormányfő-jelöltjükkel a választás előtt.
2006 óta nem volt miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon, és egyre kevesebb az értelmes vita a magyar közéletben – indokolta a kezdeményezést Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje budapesti sajtótájékoztatóján. „Törvénycsomagot szeretnénk beterjeszteni az Országgyűlésnek, ami kimondja azt, hogy a pártoknak kell szakpolitikai vitákat folytatniuk, kell a pártvezetőknek vitatkozniuk, és kell az is, hogy a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt a választás előtti pénteken ütköztesse a véleményét” – fejtette ki Karácsony Gergely.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy pártja támogatja a kezdeményezést az Országgyűlésben.
Nem először kerül szóba, hogy lesz-e az április 8-i választás előtt miniszterelnök-jelölti vita. Legutóbb november végén, Vona Gábor, a Jobbik elnöke hívta sokadszorra vitára Orbán Viktort a parlament plenáris ülésén és a kormányfő nem utasította el mereven a lehetőséget. „Képviselőtársam, 26 alkalommal vitáztunk itt, látom most pótvizsgára jelentkezik, megfontoljuk” – fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Az előző két országgyűlési választást nem előzte meg miniszterelnök-jelölti vita. 2014-ben a Fidesz a baloldali pártszövetség miniszterelnök-jelöltjének, Mesterházy Attilának a kihívására részint azzal reagált, hogy nem lehetett tudni, hogy ki a baloldal valódi vezetője: Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon. A Jobbik vezetőjét pedig az akkori sajtóhírek szerint a kormánypártok nem tartották megfelelő súlyú jelöltnek.
2010-ben, amikor még két fordulós választásokat tartottak Magyarországon, a Fidesz szintén nem látott ellenfelet az ellenzék jelöltjével szemben, ám nem zárta ki a két forduló közötti vita lehetőségét, végül azonban ezt sem tartották meg. Az utolsó, 2006 áprilisában tartott két résztvevős miniszterelnök-jelölti vitát ellenzéki pártvezérként Orbán Viktor kezdeményezte az akkor még MSZP-s Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben.
„Egy erős és sikeres Magyarországot szeretnénk csinálni. Közösen. Egy olyan országot, amelyben az emberek tehetsége és szorgalma végül eredményre vezet” – mondta a vita alkalmával Gyurcsány Ferenc.
„Ítéljék meg saját maguk a saját maguk tapasztalatai alapján, hogy milyen volt ez a 4 esztendő. Azt kapták-e amit szerettek volna, betartották-e az ígéreteket, amit tettek nekik?” – emelte ki beszédében Orbán Viktor.
Másnap egy négy fős vitát is tartottak az SZDSZ és az MDF jelöltjeinek részvételével.
2002-ben – bár volt némi szervezési vita a felek között – Orbán Viktor miniszterelnökként vitázott a későbbi kormányfővel, Medgyessy Péterrel.
„’98 után sikerült Magyarországot abba az irányba elindítani, amilyen irányba az emberek a saját életüket is szeretnék, szeretik elindítani” – mondta akkor Orbán Viktor.
„Talán nem baj az, hogyha meglátjuk azt, hogy az emberek többre tartják-e a szónoki képességeket és egyfajta színészi adottságot, és ezt nem sértésként mondom miniszterelnök úr, többre tartják-e egy szívből jövő őszinte beszédnél, amelyik időnként esetleg akadozik. Ez a próbája!” – szólt Medgyessy Péter beszédében.
Az első magyarországi miniszterelnök-jelölti vita esetében, 1998-ban sokáig szintén kérdéses volt, hogy lesz-e egyáltalán vita, mert a szocialista Horn Gyula kormányfőként sokáig elzárkózott tőle, végül a két forduló között találkozott kihívójával, Orbán Viktorral.
„Nekem az a határozott véleményem, hogy az elkövetkező időszakban és most is elsősorban azokra kívánjuk megfogalmazni a válaszokat, amelyek a lakosságot érintik, amelyek kielégítik a lakosság kíváncsiságát” – fogalmazott akkor Horn Gyula.
„Nagyon nehéz volt a feladatunk. A Fidesznek azt kellett bebizonyítania, hogy nem igaz az a kijelentés, hogy Magyarországon nincsen más alternatíva, csak az ami éppen van, amiben éppen élünk” – mondta Orbán Viktor.
Az esetleges miniszterelnök-jelölti vita idén is várhatóan a kormányfő hajlandóságán múlik.
Hortobágyi T. Cirill főmonostori perjel lett az új pannonhalmi főapát, miután Ferenc pápa pénteken elfogadta a főapátválasztás január 6-i eredményét – tájékoztatta a főapátság az MTI-t.
Hortobágyi T. Cirill a 996-ban alapított monostor 87. apátja, Szent Asztrik nyolcvanhatodik utóda.
A mindenkori pannonhalmi főapát a Magyar Bencés Kongregáció főapátja is egyben, így ezt a tisztséget is Cirill atya tölti be. Az új főapát benedikálása március 21-én, Szent Benedek ünnepén lesz.
Egy, a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásáról szóló újabb szavazás felerősítené a czexitet, azaz a Csehország Európai Unióból való kilépését követelők hangját – jelentette ki Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki úgy véli, szükség van a schengeni övezet bővítésére.
Andrej Babiš a cseh parlament alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta, egy újabb kvótaszavazás Európa-ellenes hangulatot keltene Csehországban. Kijelentette, Prágának világos elképzelése van arról, hogyan kell érvelnie, és kiket kell meggyőznie ahhoz, hogy a cseh álláspontot ne lehessen lesöpörni az asztalról egy esetleges újabb kvótaszavazáskor.
„A kvótákat nem lehet megismételni, ezért mindent el fogunk követni, és újabb szövetségeseket keresünk magunk mellé” – jelentette ki Babiš. A kormányfő az alsóházi képviselők előtt felelevenítette a legutóbbi uniós csúcson elhangzottakat, amikor is Görögország, Olaszország és Svédország is éles bírálatot fogalmazott meg Csehország és a visegrádi csoport másik három államával szemben, amiért azok elutasítják a menekültek kötelező betelepítését.
„Semmi logikát nem látok abban, hogy Görögország a schengeni övezet tagja, Horvátország, Bulgária és Románia pedig kívül esik rajta. Mindegyik európai államnak az övezeten belül lenne a helye“ – mondta Babiš.
A cseh miniszterelnök szerint a legfontosabb az lenne, ha az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex végre aktív harcot folytatna a földközi-tengeri embercsempészekkel, és felszámolná az illegális útvonalaikat. Babiš megemlítette, hogy a csempészek az Europol adatai szerint 2,7 milliárd eurós bevételre tettek szert 2016-ban. A cseh kormányfő ezért fontosnak tartja, hogy a menekülthullám megfékezését már az európai kontinensen kívül elkezdjék. Rámutatott, hogy a Törökországgal kötött egyezség, melynek során Ankara 3 millió eurót kapott az Európai Uniótól, működik. „Az uniónak hasonló projektek kialakítására kell törekednie Líbiával és Tunéziával is” – jegyezte meg Babiš.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is beállt azok sorába, akik megpróbálják politikai üggyé tenni a Magyarország és Románia közötti gázeladási megállapodás ügyét.
Fotó: Facebook/Ludovic Orban
A legnagyobb ellenzéki párt elnöke azt kéri a parlament két házának elnökétől, nyilvánosan valljanak színt, megígérték-e, hogy földgázszállításról szóló szerződést írnak alá Magyarországgal, illetve hogy újabb határátlépőket nyitnak meg a két ország között, ellenkező esetben titkos tárgyalásokkal és a nemzeti érdekek elárulásával vádolja őket.
„A magyar külügyminiszter tett egy érdekes látogatást Romániában (…), amelyet követően ő is és a magyar miniszterelnök is bizonyos egyezmények aláírásáról beszélt. Ezek közé tartozik évi négymilliárd köbméter földgáz szállítása, egy Kolozsvár–Budapest-gyorsvasút kiépítése és a határátkelők számának növelése. Van egy nagyon egyszerű kérdésem. Nem Teodor Meleşcanuhoz, mert ő kicselezte ezt a problémát azzal, hogy nem írt alá semmit. Hanem a két házelnökhöz: megígérték-e olyan egyezmény aláírását, amelynek részei ezen vállalások?
HIRDETÉS
Ragaszkodom, hogy nyilvánosan válaszoljanak, mert nehéz azt elfogadni, hogy a magyar hatóságok erről beszélnek a sajtóban, Dragnea és Popescu-Tăriceanu pedig egy hangot sem szól róla. Abban az esetben, ha nem válaszolnak erre a kérdésre, titkos tárgyalásokkal és a nemzeti érdekek elárulásával vádolom őket”
– nyilatkozta Orban a PNL végrehajtó bizottságának hétfői ülése után.
A PNL elnöke szerint nem a határátkelők számát kellene növelni, hanem azért kellene harcolni, hogy belépjünk a schengeni övezetbe, és a proritás az lenne, hogy Kolozsvárt Bukaresttel kösse össze gyorsvasút. „Senki nem ígérheti meg előre megállapított mennyiségű földgáz szállítását Magyarországnak” – egészítette ki az ellenzéki alakulat vezetője.
Mint megírtuk, Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken beszélt arról, hogy hamarosan létrejön az a kétoldalú megállapodás, amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz Magyarországra történő bevitelét teszi lehetővé Romániából.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt hétfői bukaresti látogatását követően azt mondta, a román fél vállalta, hogy 2020-ig megépítik azokat a kompresszorokat, amelyek segítségével évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehet majd Magyarországra szállítani, és 2022-re bővítik ki a kapacitást úgy, hogy évi 4,4 milliárd köbméter gázt vásárolhat majd az ExxonMobil és az OMV által kitermelt földgázból. „A magyar vállalatok teljes egészében lekötötték az amerikai cégek által a Fekete-tengeren kitermelendő romániai földgáz magyarországi szállítási kapacitását” – fogalmazott a tárcavezető egy nappal később Varsóban.
Ezzel egy időben a román külügyminisztérium szerint nem köthetik le egyetlen ország cégei a Fekete-tengeren kitermelt, és egy újonnan megépítendő magyar–román vezetéken keresztül szállított teljes földgázmennyiséget. A bukaresti külügyi tárca közleményében azt állítja, a vonatkozó európai szabályok értelmében egy földgázforrás vagy szállítási infrastruktúra nem szolgálhatja kizárólag egyetlen ország érdekeit.
Bukarest állításaira a magyar külügy is reagált. A Magyar Nemzet által idézett közleményükben azt írták: „A helyzet borzasztóan egyszerű. A román és a magyar gázvezeték-üzemeltető cégek által kiírt kapacitáslekötési aukción két magyar cég kötötte le a román–magyar interkonnektor 2022 utáni teljes kapacitását román–magyar szállítási irányban.
A fekete-tengeri gázmezőről azonban nyilvánvalóan nemcsak ebbe az irányba fognak gázt szállítani, hanem más csöveken, más országok irányába is. Ezért a román külügyminiszter nyilatkozata értelmetlen.”
Amúgy Szijjártó Péter még két érdekelt magyar céget említett, míg Orbán Viktor már hármat.
Újabb korrupciós ügyben ítélte el szerdán a bukaresti táblabíróság a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagjait, köztük Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, akire első fokon öt év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint az ügy 12 vádlottja – köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja – csaknem 85 millió eurós kárt okoztak a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért.
Az ügyben többek között Horia Georgescu, a tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) volt elnöke négy év letöltendő, Theodor-Cătălin Nicolescu volt képviselő, a kártérítési bizottság volt alelnöke 9 év és 4 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. A megvádolt négy ingatlanbecsüs közül egy letöltendő, kettő felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a negyedik szakértőt felmentették. Az ítélet nem jogerős, az érintett felek az indoklás közzététele után fellebbezhetnek.
Markó Attilát ebben az ügyben öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották alapfokon.
Az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét 2014-ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásához. Miután az RMDSZ politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A mostani ítéletet távollétében hozták meg, Románia korábban nemzetközi körözést adott ki ellene.
A volt képviselő a Kossuth Rádiónak adott korábbi interjújában ártatlanságát hangoztatta azokban a kártérítési ügyben is, amelyekkel a Mikó-per után vádolta meg a DNA a politikus korábbi, kártérítési bizottsági tagságára alapozva. Markó elmondta: nem tartja jogszerűnek az egész testület kollektív felelősségre vonását csak azért, mert annak egyik tagja esetleg korrupciós bűncselekményt követett el.
