A visegrádi négyek  – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – a legsikeresebb csoport Európában, Szlovákia pedig Magyarország barátja és fontos szövetségese – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Magyarország pozsonyi nagykövetsége új épületének átadásán.

A magyar diplomácia vezetője köszöntőjében rámutatott: a most átadott új épület végre méltó módon fejezi ki, hogy mit gondol Magyarország a Szlovákiával való kapcsolatáról, azt, hogy olyan barátként és fontos szövetségesként tekint rá, amelyhez “félmillió szállal” és olyan sikertörténetekkel kötődik”, mint a V4.
Kifejtette: a visegrádi csoport gazdaságilag és politikailag egyaránt megmutatta erejét, hiszen a V4 ma az Európai Unió (EU) gazdasági hajtómotorja, politikai szempontból pedig egyértelművé tette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország és Szlovákia között ma kiegyensúlyozott viszony van – ami nem volt mindig így – s ez lehetőséget biztosít arra, hogy nehéz kérdésekben is az előre lehessen lépni. Rámutatott: egy sor új határátkelő jött létre, épül az új komáromi Duna híd, a két ország közti kereskedelmi forgalom az évi 10 milliárd eurót közelíti, létrejött a két ország közti gázvezeték-összeköttetés, tervben van egy hasonló villanyáram hálózatnál is.
Az új nagykövetség ünnepélyes megnyitóján Ivan Korcok, szlovák külügyi államtitkár, ügyvezető miniszter beszédében ugyancsak a kétoldalú kapcsolatok kiváló minőségét hangsúlyozta, illetve arra mutatott rá, hogy a kapcsolatok kitűnő minősége ma minden területen érezhető.
Az új, integrált – a nagykövetség mellett a magyar intézetnek, a konzulátusnak és a gazdasági képviseletnek is helyet adó – külképviseleti épület, két éves projekt eredményeként készült el, s a maga nemében Magyarország első ilyen nagykövetségi komplexuma. Az új nagykövetséget, reprezentatív helyen, Pozsony óvárosában az elnöki palotaként használt, Grassalkovich palota tőszomszédságában, egy átépített történelmi épületben rendezték be.
Szijjártó Péter és Ivan Korcok a megnyitó után kétoldalú egyeztetést tartott.

MTI / Starovic Tibor

Reklám

Az új ukrán oktatási törvénynek kiegyensúlyozottnak kell lennie, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát az anyanyelven történő tanuláshoz, egyúttal biztosítania kell az államnyelv megfelelő szintű tanulását – jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa kedden Ungváron, ahol Kárpátalja megye vezetőivel és az ukrán külügyminiszter-helyettessel egyeztetett az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról.

A Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálatának közlése szerint a kisebbségi főbiztos a megbeszélésen azt mondta, az oktatási törvényt meg kell vitatni a közösséggel, megfelelő módon kell tájékoztatni róla, hogy elkerülhető legyen a vele kapcsolatos viták politizálódása. A törvénynek kiegyensúlyozottnak kell lennie, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát az anyanyelven történő tanuláshoz, egyúttal biztosítania kell az államnyelv megfelelő szintű tanulását – hangsúlyozta.
“Az oktatási törvény egyes cikkelyeinek helyes magyarázatához számunkra alapul szolgálnak a Velencei Bizottság ajánlásai, és február 14-én konzultálunk a (kárpátaljai) magyar közösséggel és az oktatási minisztériummal. Ezen a találkozón megvitatjuk a törvény életbe lépésével és megvalósításával kapcsolatos valamennyi észrevételt, javaslatot és lehetőséget” – közölte a megbeszélésen Vaszil Bodnar külügyminiszter-helyettes. Mint kiemelte, az oktatási tárca készen áll az EBESZ-szel történő együttműködésre és a magyar közösséggel történő egyeztetésre, Lilija Hrinevics oktatási miniszter pedig kész arra, hogy vezesse a tárgyalócsoportot, amely megvitatja Budapesttel az aggodalmat kiváltó kérdéseket.
Hennagyij Moszkal, kárpátaljai kormányzó a megbeszélésen ismételten hangoztatta, hogy az oktatási törvény ellentmond a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, az ukrán nemzetiségi törvénynek, Ukrajna nemzetközi megállapodásainak és a szomszédos országokkal kötött szerződéseinek. Hangsúlyozta, meg kell engedni az Európai Unió nyelvein beszélő őshonos nemzeti kisebbségek anyanyelvű középiskolai oktatását, ezekből ugyanis Ukrajnában kevés van.
Barta József, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarok meg akarják tanulni az államnyelvet, de meg kell érteni, hogy az ukrán és a magyar különböző nyelvcsaládokhoz tartozik, ezért módosítani kell az államnyelv oktatásának módszertanát, mivel a magyaroknak nem lehet anyanyelvként tanítani az ukránt, amely számukra idegen nyelv. Rámutatott, hogy a kárpátaljai magyar közösséggel az oktatási törvényről annak elfogadása előtt, és nem utána kellett volna konzultálni, hiszen az nem az ukránok, hanem a kárpátaljai magyarok számára jelent problémát. “Azt kérjük, hogy ebben a kérdésben hallgassanak meg és támogassanak bennünket, mert vannak javaslataink a probléma megoldását és a helyzet javítását illetően, ugyanis mi meg akarjuk őrizni önazonosságunkat” – mondta Barta József.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal.

Varga Béla / MTI

Reklám